Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-08 / 210. szám

?97i szeptember ír. KTTVn- MAGYAROKBA« Az érdekek és a személyiség M arx szerint az EMBER LÉNYÉGÉ — tehát a személyiség lé­nyege is — a mindenkori tár­sadalmi viszonyok összessé­ge. Ezért fontos tisztázni, hogy jelenleg e viszonyok közül melyeket kell különö­sen fontosnak tekintenünk a személyiség fejlődése szem­pontjából, melyeket kell erő­sítenünk, hogy korszerű esz­közökkel segíthessük elő a személyiségek és ezáltal egész társadalmunk fejlődé­sét. Társadalmi viszonyok az érdekviszonyok is, és megha­tározó szerepet játszanak az emberi személyiség alakulá­sában. Mégis a közfelfogás az érdekviszonyokat gyakran nem sorolja a személyiség lényegét alkotó és alakító vi­szonyok közé, vagy pedig a gazdasági érdekekre, azokon belül is az elosztási érdekre szűkíti le. Ráadásul az ek­ként felfogott érdekviszonyo­kat egyenesen a szocialista személyiségfejlődés ellen ha­tó tényezőnek tartják. Az ilyen egyoldalú szemlélet kü­lönösen tarthatatlan ma, ami­kor a személyiség sokoldalú fejlesztése a cél. A párt mindennapos gya­korlatában minduntalan hangsúlyozza az anyagi és erkölcsi érdekeltség egységé­nek fontosságát a dolgozók mozgósításában, egyúttal te­hát a személyiségfejlődésben is. A X. kongresszus előtt fo­galmazódott meg ez a gondo­lat: egyre inkább jellemző dolog nálunk, hogy az em­bereket a gazdasági, politikai és erkölcsi érdekek szerves egységben mozgósítják cse­lekvésre. Más szóval: az em­berek tetteit kiváltó, motivá­ló tényezők között egyre in­kább megtalálható mind á gazdasági, mind a politikai, mind az erkölcsi érdek. Alig vitatható, hogy ez a tény a személyiségek sokoldalúbbá vá’ásának irányába mutat, s ezért érdemes és szükséges tudatosan munkálkodni en­nek a tendenciának az erő­sítésén. Az érdek és az érdekek fajtái a legszorosabban ösz- szefüggenek az emberi szük­ségletek faitáival. Szükség­letei nemcsak az embernek vannak, hanem minden élő­lénynek. Az ember azonban két nagyobb lényeges pont­ban különbözik minden más szükséglettel bíró lénytől. Mindenekelőtt abban, hogy szükségletei történelmi ter­mékek, vagyis a termelői o- ívamatban, a társadalmi fej­törés menetében folytonosan változnak, bővülnek, gazda­godnak. Másodszor abban, hosv ezek a szükségetek csak kellően tudatosulva, vagyis érdekké válva kéne­sek az embert tettre sarkal­ni. Az érdek ugyanis nem más. mint tudatosult szük­séglet. Mindkét mozzanatnak nagy a jelentősége mind magának az érdeknek, mind a sze- mélviségfejlődés törvény­szerűségeinek a megértése szempontjából. Az elsőnek azért, mert arra figyelmez­tet, hogy a különböző törté­nelmi korszakok emberének a lényegét különböző társa­dalmi viszonyok, köztük kü­lönböző érdekviszonyok ha­tározzák meg, hiszen korsza­konként más-más szükségle­tek alkotják az érdekek alap­ját. Ma már például törté­nelmileg túlhaladottá váló szükséglettfpus a termelőesz­közök magántulajdona, vagy az életet megszépítő illúziók iránti szükséglet, amely hosz- szú időn át elsősorban a val- lási szükségletben öltött for­mát. Noha egyik sem tűnt el maradéktalanul még nálunk sem, immár nem döntő, meghatározó tényezők a szo­cialista társadalom emberé- nek életében. A második ténye­ZÖÍ5ÖL pedig az a következtetés adódik, hogy az embereket nem lehet azo­nos célok megvalósítására mozgósítani pusztán azonos szükségleteik alapján, hanem tudatosítani, azaz érdekké kell formálni e szükséglete- két. Ezt célozza részint a ne­velőmunka, így a prooagan- da, részint pedig a feltételek olyan tudatos alakítása, a párt és minden vezető intéz­mény részéről, hogy ez a tudatosulás végbemenjen, másként szólva, hogy vala­mely ügyben érdekeltté vál­janak a dolgozók. A tudato­sodás viszont egvéni, szemé­lyes dolog, illetőleg kisebb- nagyobb társadalmi csopor­tok, kollektívák lehetősége. Ebből az a fontos tanulság következik, hogy az érdek természetét tekintve, mindig társadalmi, hiszen mind a szükséglet, mind a tudat szín­vonala történelmi, társadal­mi termék, megjelenését te­kintve viszont mindig sze­mélyes, illetve csoportjelle- gű. Egvéni érdek és társadal­mi érdek tehát nem külön érdekfaiták, hanem egvazon dolog két oldala. A feladat ezért olyan feltételek terem­tése, hogy a személyek és csoportok tetteit kiváltó, azokat meghatározó érdek társadalmi jellege minél erő­teljesebben jusson kifejezés­re. A szükségletek, egyúttal tehát az érdekek sokfélék. A legelem! bb, a legmélyebb, mindenkor jelenlévő emberi szükséglet a természet java­inak emberi fogyasztásra, il­letve használatra alkalmassá tétele, röviden a termelési szükséglet. Ez a szükséglet azonban újabb szükségletet szül. nevezetesen a termelő­erők feletti rendelkezés szük­ségletét. illetve ennek tudato­sult változatát, a tulajdonosi érdeket. A rendelkezés minő­sége, formája a termelőerők színvonalától függ: magántu­lajdon formájú, ha történel­mileg az a szükségszerű, vagy társadalmi tulajdon formájú, ha az szükségszerű. Az elemi szükséglet jobb ki­elégítésének igénye megte­remteni ezenkívül a kor szín­vonalán megvalósítható mun­kamegosztás szükségletét, s e három szükséglettípustól függően elégíthető ki a ne­gyedik szükséglettípus, az el­osztási szükséglet. E négy szükséglettípus tudatosulva qégy érdektípussá válik, s gazdasági érdekként együt­tesen válnak az embereket mozgósító társadalmi ténye­zővé. A Z ELOSZTÁSI ÉR­DEK tehát nem az egyetlen, s nem is a legmé­lyebb -síkja a gazdasági ér­dekeknek, hiszen azt a má­sik három határozza meg. Nem engedhető meg tehát az elosztási érdek öncélú ke­zelése; akkor érvényeiül en­nek is a társadalmi jellege, akkor lesz valóban korszerű, ha az alapját képező többi gazdasági érdek maximális érvényesítését szolgálja. Más­ként kifejezve: akkor segíti elő igazán a társadalmi fej­lődést, s egyúttal a szemé­lyiség és a csoportok fejlő­dését az elosztás adott mód­ja és mértéke, ha ennek ősz- tönző hatása nyomán gyara­podnak a társadalom terme­lőerői, erősödik a társadalmi tulajdon, az emberek a nekik valóban megfelelő munkahe­lyekre törekszenek, tanulnak, jobban kihasználják a ma­guk és a társadalom javára adottságaikat és eszközeiket. A gazdasági érdekek meg­valósulásának azonban van­nak egyéb, általános társa­dalmi feltételei is. A gazda­sági szükségletek az osztály- társadalmakban újabb szük­ségleteket teremtenek, a ha­talom szükségletét. Ez tuda­tosult alakjában a politikai érdeket jelenti, s ugyanúgy mozgósít, az azonos érdekű­eket ugyanúgy egy irányba tereli, ugvanúgv szabályozza cselekvésüket, mint a gazda­sági érdekek. A párt az ér­dekek eme szabályozó jelle­gére építve alkot társadalmi tervet, programot, számítva az azonos érdeknek egvséges és hatékony cselekvésére, s megteremtve ennek az egy­ségnek az egyéb feltételeit is. Mindezen érdekek egysége, társadalmi természete az egyén, a személyiség számára az erkölcsi szükséglet, erköl­csi érdek formájában ölt kézzelfogható, átélhető for­mát. Ez azonban csak meg­jelenése az előbbieknek. A személyiség fejlődésében, ne­velésében akkor hatékony az erkölcsi mozzanat, ha benne a többi szükséglet és érdek valóban megtestesül, öncélú morallzálássá lesz az erkölcsi nevelés, ha nem az érdekek gazdag skáláiéra énül. Az említettek mellett az emberek életében mind fon­tosabb szerepet játszanak a- esztétikai, eszmei és egyébh szükségletek is. Ezért nvnd p társadalmi ha1 ad ás. mind a szemé1 viség valádi korszerű­ségének követe1 ményei ész­akkor érvényesülnek igazán ha az érdekvjszonvoknak r' a gazdagságát figvel°m1''- vesszük és csein'-váaüket tu datosan erre építjük. m. r } A munkásőr hobbyja Különös hobbynak hódol Kozma Ferenc munkásőr. öt éve, hogy gépészmérnöki diplomát szerzett az egyete­men, aztán munkásőr lett. Gépészmérnök és munkásőr: mindkét hivatásnak köze van a technikához és a fegyver­hez. Kozma Ferenc azonban különösen szereti a fegyvere­ket — köztük a régi fegyve­reket is. Nyíregyházi otthona hasonlít egy fegyvermúzeum­hoz. Szobájában, a könyves szekrény alján lapul Öveges professzor „A fegyverek fi­zikája” című könyve. Égj másik könyv borítóján ezt ol­vashatjuk: .Kardok történel­münkben". Egy vastag könyv ezt a címet viseli: ..Régi ma­gyar fegyverek” — ára ötszáz forint. A polc szélső könyvé­ben Kossuth Lajos méltatja Kimert, a pesti puakaművest. Kimer a maga korában Eu­rópa leghíresebb fegyvermes­tere volt. És a szoba falát két darab általa készített párbaj- pisztoly díszíti. A művészien elkészített, veretes pisztolyok az árvíz után egy Szatmári községben kerültek elő, s hogy ne egye őket a rozsda, hogy he menjenek feledésbe, tulaidonosuk a szakértő­gyűjtőnek ajándékozta. A pisztolyok dobozának tetején ezt olvashatjuk: „A Vajai akadályverseny nyerőiének Emlékül a környék Hölgyei. 1867 Sept 22-én”. Egyelőre nem tudjuk hogy ki volt a verseny gvőztese. kit fogad- fak kegyeikbe a kömvék Höl­gyei De az bizonyos, hogy az értékes pisztolyért a Hadtör­téneti Múzeum jelentős Ősz- szegét kínált, dé hiába. A kincsnek számító fegyverek maradnak megyénkben, le­het, hogy idővel a vajai mú­zeumba kerülnek... A forgópisztolyokból egy egész Sorozat található a házi múzeumban. Van közöttük agancs nyelű és olyan is, amelyikbe „szeges lőszer” járt. Nehéz lenne itt leltárt készíteni, ezért csak az érde­kesebb darabokat említjük. Vadászpuska az 1800-as évek elejéről — sólyomvadászok használták. Díszes kard a szabadságharc idejéből, ne­héz pisztoly az első világhá­ború idejéből. 6.35 Waltner a második .világháborúból. Az utóbbi fegyver a tenyerünk­ben is elfér. A sokféle fegyver türelmes és szakszerű gondozást igé­nyel. A „gazda” szabad ide­jének egy részét a fegyverek­re áldozza. A gyűjtésnek, a tanulmányozásnak gyakorla­ti haszna is van: ha fegyver­ismereti foglakozást tart a munkásőröknek, tapasztala­tait fel tudja használni. Az utókor pedig még hálás is lehet az áldozatokkal járó gyűjtésért. (nábrádt) Szerkesztőségi kerékasztal A jöv£ útja a nagpbb term e-§©§e®v@*E&sz©# BESZÉLGETÉS A TSZ-ES EGYESÜLÉSÉRŐL Több hírt kaptunk a nyírségi táj kis termelőszövetkeze- _ teíből; fontolgatják, hogy érdemes lenne a szomszédos gazdasággal egyesülni, a következő évben már közösen kez­deni a gazdálkodáshoz. Ugyanakkor az egyesülések több, első pillanatban megválaszolatlan kérdést is felvetnek a tag­ság körében. A gondolattól a megvalósulásig komoly poli­tikai munkára van szükség, hogy a tagság közgyűlésen meg­valósuló akarata a jövőt szolgálja. Beszélgető partnereink va­lamilyen formában közel ke­rültek az egyesülési folya­mathoz. Siket Gyula, a vásá- rosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet v elnöke egyrészt a tapasztalatait tud­ja átadni, mivel 1973-tól egyesült a tsz az olcsvai kö­zös gazdasággal, másrészt a további fejlődést ismeri, mert most a vitkai Kossuth Tsz­szel való egyesülést tervezik. Iklódy László, a vajai Béke Termelőszövetkezet elnöke. Náluk a közelmúltban mond­ták ki az egyesülést a nyír- parasznyai tsz-szel. tHollósy Árpád a megyei tanács nyír­egyházi járási hivatala mező- gazdasági osztályvezetője, ilyen minőségében részt vesz az előkészítő munkákban, „bábáskodik” az egyesülések­nél, illetve segíti azokat. Tóth János közgazdász és Koleszár István a Nyírségi Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetségének munkatársai, akik szintén az egyesüléseket szor­galmazzák. Szerkesztőségün­ket Lányi Botond képviselte. Az optimális üzemméret-Elöljáróban egy adat: a Nyírségi TESZÜV-hoz tarto­zó 63 termelőszövetkezet át­lagos üzemnagysága mind­össze 1472 hektár. A mai gé- pesítettségi fejlettségi szín­vonalon viszont a szakembe­rek ennek legalább a két-há- romszorosát jelölik meg az optimális üzemnagyságként. A megyén belül a Tisza menti és a szatmár-beregi körzetekben a korábbi évek­ben zajlott le a termelőszö­vetkezetek között több egye­sülés. A nyírségi táj mintha elmaradt volna mögöttük. Bár a tsz-szövetség a múlt évben elnökségi ülésen is megvitatta az üzemnagysá­got, az optimális üzemmére­tet. A tapasztalatok viszont azt igazolták, hogy ahol jól termő gyümölcsössel rendel­keznek, ott a kisebb tsz-ek is jó gazdálkodási eredménye­ket érnek el. „Ahol igen ma­gas szinten művelik a gyü­mölcsöst, nálunk ott az ezer hektáron aluli szövetkezetek adják a legjobb jövedelmet. Bebizonyítottuk viszont, hogy a kétezer hektáron felüli szö­vetkezeteknek nagyobb a fej­lődési üteme.” (Tóth János) Az iparszerű termelés tér­hódítása hozta, hogy jobban feszít az üzemnagyság ezen a tájon is. A modern, nagy tel­jesítményű gépeknek na­gyobb terület kell, beszerzé­sük sok pénzbe kerül, a kor­szerű gyümölcstel építés is legalább száz hektárt kíván, a dohánynál, a cukorrépánál i szintén a gépek váltiák fel az | emberi munkát. Egyes, kis tsz-eknél már nincs elég anyagi erő a beruházásokra, j a tagság is az egyesülésben bízik. „Amikor tehetetlen a j saját portáján, s nem tud \ távlatokban gondolkozni, ak­kor határozza el az egyesü­lést.” (Siket Gyula) Á feltételek Az egyesüléseknek külön­böző feltételei, kívánalmai is vannak. Az egvik. hogv lehe­tőleg közel azonos iövo^elmi viszonyok között gazdálkod­janak a szövetkezetek, bogv az egyesülés után is 1-udiák ugyanazt nvúitani a tagok­nak, mint km-áhhan, TTmran- akkor már élőre lehet, láttat- ní. s.'z plGDvoVot. A, fnnnöve­kedett területen lehet szakosítani a termelést nem­~sák a gének kihasználtsága javulhat meg, hanem a szak- i embergárda sem aprózza el j az erejét, egy-egy ágazatra 1 több energia jut. így a ter­mésátlagok megnőnek, a gaz­dálkodás magasabb szintre kerül. „Lényeges: az embe­rek értsék, miért akarunk egyesülni. Látjuk a holnapot, a következő éveket, amikor ha egyedül maradunk, nem fogunk tudni olyan gépeket vásárolni, amelyek a terme­lés hatékonyságához kelle­nek.” (Iklódy László) Az egyesülésben részt vevő gazdaságok nem mindig ra­gaszkodnak a közig-zgatási határokhoz. A vajai tanács pédául Kohóddal közös, s nem Nyírparasznyával. „Mi­vel a két tsz tagsága így akarta, ezért a járási vezetés egyetértett vele. Az állam- igazgatási munkát mindig jobban lehet igazítani az élethez.” (Iklódy László) Szól ez a megjegyzés a nyíreeyhá- zi járásnak is, mivel néhány községnél olyan terveket szőr nek az egyesülésre, ami nem egyezik meg a tanácsi felépí­téssel, s emiatt kevés támo­gatást kapnak. Pedig elsősor­ban a megalapozott gazdasá­gi döntés határozza meg, Tne-myire életképes az egye­sülés. Kampány nélkül, segítséggel A nyírségi tájegység annyi­ban is eltérőbb, hogy az élő­munka aránya a mezőgazda­ságban ma is igen magas. Ez viszont főleg az idősebb kor­osztálynál van meg. A fiata­lokat kevésbé lelkesíti az egyszerű mezőgazdasági mun­ka. Miután kis falvakról van szó, ezért egy-egy egyesülés két szomszédos község össze­fogását jelenti. Itt is nagy sze­repe van a hagyományoknak, a régihez való ragaszkodás­nak. „Át kell menteni annak a korosztálynak az értékeit, amely a tsz-t teremtette. Ez öt-tíz évig tart.” (Koleszár István) S körülbelül ennyi idő keli ahhoz, hogy a meg­Megérkeztek az építőtábori zárójelentések a KISZ me­gyei bizottságára, ahol elké­szült a gyorsmérleg az 1974. évi nyári építőtábori mun­kákról. Ezrehétszáz Szaboles-Szat­már megyei középiskolás és főiskolás dolgozott az idén a nyári táborokban. Ujbögön, Törökbálinton, Balatonújhe- lyen gyümölcsszedésben se­gítettek a lányok, Polgárdi- ban a fiúk az M 7-es út épí­tésén, Balatonedericsen vas­úti felújításon, Csepelen a kenyérgyár építésén dolgoz­tak. Az idén kevesebb volt azoknak a száma, akik je­lentkeztek, de nem jelentek meg a táborokban. A záróje­lentések összesítése alaoján 52 forintos napi átlagteljesít­mény jut egv-egv rh'ákra. am' összességében közel 1 millió forintot jelent a népgazda­ságnak. A legeredménvesebb- nek a balatonedericsi vasúti felújításon dolgozó fiúk bizo­nyultak, akik a harmadik fumusban 80 ezer forintö- teljesítményt értek el. A munkaversenvben emlékzász­lót nvertek a tlsz-vasvári gimnázium, a Kisvárral Bes­senyei és Császy gimnázium, a nyíregyházi mezőgaz-’r . - ­erősödött, nagyobb tsz-ekbea annyi pénz képződjön, ami elég a teljes gépesítésre. A tsz-szövetség a járási szervek a maguk eszközeivel elősegítik az egyesülést. Kam­pányt nem csinálnak belőle, hiszen a belső feltételek meg- érése az első. „Szakembere­ket viszont tudunk vinni a tsz-ekbe. Rajtuk keresztül tudjuk érvényesíteni, hogy a fejlesztési támogatásokat jól használják fel.” (Hollósy Ár­pád) „A fejlesztési tervek ké­szítésére már tettünk lépése­ket. Főleg oda irányítottuk a tervezőket, ahol egyesülési elképzelések vannak.” (Tóth János) Mivel javarészt gyenge ter­mőhelyi adottságú tsz-ekről van szó a kellőképpen átgon­dolt, kidolgozott fejlesztési elképzelésekre különösen nagy szükség van. Ez is az egyik agitációs érv amellett, hogy nagyobb területen, több erőt összpontosítva könnyeb­ben lehet valóra váltani eze­ket az elképzeléseket. Jó alappal Az előkészítéshez tartozik a jó politikai munka is. Nyil­vánvaló, hogy az egyesülés a tagságért, az emberekért megy, ezt meg kell értetni. De olyan személyi gondokat is meg keli oldani, hogy az egyesült tsz-nek is csak egy elnök kell, főagronómusból, főkönyvelőből is elég egy. „A személyek nem lehetnek gát­lói az egyesülésnek. Nálunk az olcsvai tagság is látta, hogy eredményesen gazdálkodunk, ezért fogadott el elnöknek.” (Siket Gyula) A nyírségi tájon a közel­múltban több közgyűlésen már határoztak. Kimondta az egyesülést Máriapócs és Pócs- petri; Szabolcsbáka és Anarcs; Nyírtass és Berkesz, valamint Petneháza és Las- kod népe. Az új évet már úgy készítik elő, hogy a kö­zös gazdálkodást jól megala­pozzák. Ugrásszerű változta­tást a termelésben nemigen hajtanak, hajthatnak végre, hiszen annak anyagi korlátái is vannak. Viszont megte­remtették az alapját a vál­toztatásnak, hogy a meglevő, munkaigényes kertészet mel­lett részt vegyenek a legújabb mezőgazdasági kutatások eredményeiben, s azokat ka­matoztassák a tagság haszná­ra. szakközépiskola, a nyíregy­házi Krúdy gimnázium és szakközépiskola, a nyíregy­házi Kossuth és a kereske­delmi szakközépiskola, vala­mint a nyíregyházi 110-es szakmunkásképző diákjai. Az egyéni értékelések szerint 18 szabolcs-szatmári diák vehet részt a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztár­saságba szervezett jutalom- utakon. Többen kaptak jó munkájuk elismeréséül okle­velet és pénzjutalmat. A turnuszáró jelentések be­számolnak a táborok szabad idős programiairól, a diákok hangulatáról. Különösen ked­vező jelentések érkeztek áz újböri kísérleti t-’-árból. ah ol az idén először táboroztak együtt főiskolások és közép- iskolások. Munka után. a szabad idő egyrészét szerve­zett keretek között, különbö­ző érdeklődési körök rmmká- iával tö1föt+4k. A k*ve+b=ző nyáron tovább bővítik éri a táborozási formát. A terme­lési eredmények elismerésén túl jó vélemény érkezett a szabolcsi diákokról. Fegyel­mezetlenségről az idén nem érkezett jelentés. k *4 EpítofáVor* gyorsmérleg Egymilliós munkát végeztek a szabolcsi diákok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents