Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-06 / 208. szám
2 kelet-magyarorsza a 1979. szeptember ♦. (Folytatás az 1. oldalról) hektáronkénti átlaghozama több mint kétszeresére emelkedjen. A kenyérgabona termőterületünk 80—85 százalékán szovjet búzafajtákat vetünk; bezosztáját, avro- rát, kavkázt. Jelenleg közös kutatómunkát végzünk a hibrid-búza létrehozására. a kukorica fehérjetartalmának növelésére, a különböző mezőgazdasági termények komplex gépesítésé- nek_ fejlesztésére. Számottevő a Szovjetunió segítsége a foszfor- és káliumműtrágya igényeink fedezésében. s jellemző az együttműködésre, hogy a magyar mezőgazdáság traktorállományának 40, kombájn-parkjának 90 százaléka szovjet gyártmányú gép. Gyümölcsöző kapcsolatok bontakoztak ki a két ország akadémiai tudományos intézetei között. Jelenleg a természettudományok és a társadalomtudományok körében több mint 80 témában folytatnak közös kutatómunkát. A széleskörű tudományos programok kialakítását segítette az oktatásban és általában a szakemberképzésben létreiött hatékony egvüttműködés. A jelenleg d^Tíjozó. plkotó ma^var értelmiségből több mint há^ romprren a S?ovi«=»*”n*öbnn kanták dinlomáiukat, vasjy ott szereitek tndománvos fokozatot. csaknem 700 szov- jet szakember Dedig a magvar es ve tóm okén és főiskolákon végzett. Az atom- energia b£l<é.«s sát szr»l<?ál ó ti idomán vt tel- jö., a Szovieturnób*1^ t^milta a magyar tUCJi^ cerá*'rí A 25 éves no^ron lelen+ősen hozzájárult ahhoz, ho«v a rrmvar pánqqTdnsá^ óriási pnva??i és svnilomi értekeket fordíthatott a szociálison inar ás l-fe»Ö'lc>C'x+'Ac;őyn TTn-zqrrV nemzeti iöve- do1rne ebben a rteevedsrá- 2adbqr> nó**v óc félszeresére. az inar termelése pv-oleszorosára emelkedett. A7 in?>r a <*n?rlosáf? verető áeerata lett: úi innrác^k ginVnitai^ és mor*sokszoro7:ó- do+t TríV»r»r'c?őÍ'Ott f pr-T-rn -ő».-«-.'!' T <?v a mngvar nén^p^dnsá«? már nemiek egyszerűen több alkalmat kínál a nemzetközi együttműködésre, hanem további fejlődése már szinte elképzelhetetlen a nemzetközi munkamegosztásban való aktívabb bekapcsolódás nélkül. Az általános technikai és tudományos haladás, a szocialista gazdasági közösség országaiban megteremtett fejlett gyáripar a szocializmus, a kommunizmus építésének közös és időszerű feladatai alapján a nemzetközi munkamegosztás tervszerű fejlesztése lett a szocialista országok fejlődésének alapvető feltétele. Ezt a feladatot foglalja össze és irányozza elő hosszabb távra a KGST XXV. ülésén 1971-ben elfogadott integrációs komplex program. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa és az MSZMP X. kongresszusa egyaránt hangsúlyozta e folyamat rendkívüli jelentőségét a szocialista világrendszer további fejlődésében, amikor a nemzetközi munkamegosztásban rejlő valamennyi előny maximális kihasználására hívta fel a figyelmet. Ennek jegyében egvez*°tik már a hosszabb távot felölelő terveket, s ezt a munkát teszik hatékonyabbá a tagor s^á^ok közötti gazdaságból íHkni konzul+noiék. Huszár István évforduló alkn Imából áttekintette a magva»*—szovjet gazdasági kanes^pt^kat. amelyeknek dinnrrp’kus jelertncen ho773i3ru1fak a tudom^ovns és a műszaki egviittmőködés ered na én vei. A m-»,Tvar—szövi et árnfor- gnlom rcoV’,rarn búszsTono- sára növekedett. az idén Ufívanis már me^b^iadja a kétmilliárd rubelt, 120 millió rubel volt. A k^tolijollj k-nesolntok keretében vált lehetővé, bngv a magyar inar át- léní*-» ardent a ko’rié+'-'kat ámeneket a v; mór az áré*-* vlor* tj'z'V nino ál- tftott fai! plé Nverc;nn',rr'rt-ímnortimV" nrfvopís főbb ypínt 40 SZ^zql^kát. pro(a-~cfia_ ás enorrria- ré*3-ró+ kanvik a SzovletnnIóV>ól 5 a áU'■»vnVö'ri pmr'P'«rrtő*)vpV pbn- •ján az a S°r»*t<f'^rr noerv psőr. tékben csillapítja a világV. A. i€iri§!ln beszéde piac konjunkturális változásainak magyarországi hatásait. Ugyanakkor a szovjet ipar a magyar gazdaság legfőbb gépellátója, s nemcsak a termelőeszközök és komplett ipari üzemek, járművek és a munkagépek szállításában első, hanem vezető helyen áll az ipari fogyasztási cikkek magyar importjában is. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok dinamikus fei- lődésében rendkívül jelentősek a külön szakosítási és kooperációs egyezmények. A Zsiguli-program módot nyújt, hogy mindjobban kielégíthessük a gyorsan növekvő hazai gépkocsi keresletet Huszár István elmondotta, hogy a kétoldalú tervkonzultációk alapján most már kibontakoznak a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt- működés legközelebbi jövőjének, az 1976—80-as tervidőszaknak. sőt az 1999-ig terjedő időszaknak fő irányai is. Igv a Szovjetunió fedezi kőolajszükségletül'?1’- nagv részét, s ezenkívül líW-ban már 3.8 mill*érd köbméter földgázt is kapunk. Nem kevésbé fontos, hogy növekvő villamosener- giaszüks*gletünket is biztosítia a Szovjetunió. Ugvan- aVVor eldőlt má»* az is, hogv 1930-ig 2,5 millió tonnára növeli — fát-n+ort^lomban a vasérc szá11ifását. s ígv szövőé''*1 o+ünk'M' te^íos mér- tékáén fedezzük. Tisztázzuk az egv"*'hműködé.s lehetősé- geit a legnoöVfVKb géoina»*» üzemekre voootkozóan. a góóípor. vemdnar rninr)er' fontos ágábah, a feldolgozó inar csaknem vái^fn^unvi te^uiftfén a nvir*ka te*» át fel+ó^ja és mozzlzpojyq a két Orsvőg kÖZÖtti onzdoRÓai k^ooqol^tok foiiődóc-árjeV táv1 'itniíf és szilárd alenot PV’llt. Viorfxr TVS a — gvar-szoTzz^t m’~szaki-t»ido- minvog ->+’-sV (--'i-y-ál/) Lyra is V, b *S»*ó nl^ offóc7 bíí 'í-1 nek színed pilléréül szolgáidnak. ITi»s-’ór ifitxráp beszéde V A. ICIt-UUo. ez ,q7Kp TCözn^nti toréiig a SzOVistUOÍÓ rpiz-i I ó^có-npl^ plnöVimi-mHAen «.-r/A»«. ünnep1’ ülés résztvevőihez. Kép távírón érkezett Leonyid Brezsnyev, az S7KP csütörtökön fogadta Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát Fock Jenő, a MinisTtn,tonúcs eln"Ve crtnorjökőn fogadta V. A. Kirillint, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettesét. (Kel at-Magyarország telefoto) V. A. Kirillin bevezetőül rámutatott, hogy a 25 évvel ezelőtt aláírt megállapodás a proletár internacionalizmus elvein alapul és a két nép barátságának erősítését szolgálja. E megállapodás tette lehetővé, hogy széles körben kibontakozzék a tudományos-műszaki és termelési tanasztalatok cseréje, hogy a két ország tudósai, szakemberei egyesítsék erőiket a tudomány és a technika legfontosabb problémáinak megoldására. Ez az együttműködés mind szélesebb körre terjed ki, érezteti hatását a színesfém-kohászatban, a vegyiparban és a híradástechnikában ugyanúgy, mint az energetikában, a mezőgazdaságban. az építőiparban vagy a könnyűiparban. Közös kutatómunkával oldo+tak meg olyan jelentős feladatokat, mint az izotópok textilipari alkalmazása, az elektronikus programvezérlésű automatikus telefonközpontok kifejlesztése. a száloptikai fényvezetők alkalmazása, s egész sor más területen is eredményeket értek el. amelyek mindkét országban elősegítették a népgazdaság fejlesztését. V. A. Kirillin fontos eredményként értékeli, hogy a tudományos-műszaki kapcsolatok jó feltételeket teremtettek iii technológiák alkalmazására. s úi műszerek gépek gyártásában a gazdasági együttműködésre. Igv jött létre a két ország között az együttműködés autóbusz- rószegy'égek gyárfásában, a pajzsba rádió-relérendszer ki gl a vasában és bereode- rjvártKein. "SZŐrní- tást'^hr-tíf^'ü borPn dpTÓseh* gvói*t.4sínéit szaVPcfMtjóba.f és egv sor más területen. Az együttműködést újabb jelentős lépésekké! vitte előre. hogv 1965 őtg a kAt ország rendszeres konzultációkat folytat tudományos-műszaki fejlesztési terveinek egyeztetésére, ennek különösen hosz- szú távon van jelentősége az együttműködés tervszerű megalapozásában.. Az 1976— 80. közötti időszakra szóló tudományos-műszaki fejlesztési tervekkel kapcsolatos konzultációk első szakaszában a tudomány és tecnika legfontosabb irányainak mintegy 150 problémáját és témáját jelölték ki e témákat a két ország tudósai, szakemberei közösen dolgozzák majd ki. E közös erőfeszítésektől új kémiai reagensek, nagy tisztaságú vegyi anyagok korszerű mezőgazdasági műszerek, hatásos új gyógyszerek. ; könnvű és tartós épületszerkezetek. korszerű festékipari termékek, újtípusú fényforrások létrehozása várható. Ugyanakkor továbbfejlődnek a hagyományos kapcsolatok a magyar és szovjet fizikusok, orvosok, biológusok és geológusok között is. A szovjet tudomány fejlődéséről ■ szólva elmondotta, hogy az ország tudományos kutatóintézményeiben és főiskoláin jelenleg több mint 1 millió 100 ezer tudományos munkatárs és előadó dolgozik. Közülük több mint 300 ezer a tudományok doktora, illetve kandidátus. Különösen a matematika különböző ágazataiban, a magfizikában, a szilárdtest és plazmafizikában, a kvantummechanikában és az űrkutatásban értek el igen jelentős eredményeket a szovjet tudósok. A tudomány és a műszaki haladás a termelés fejlesztésének legfontosabb eszközeivé váltak, a tudomány egvre nagyobb mértékben válik közvetlen termelőerővé. A miniszterelnök-helyettes ezután a természettudományok néhány előtérben álló kérdésével foglalkozott. Mint mondotta, nagy jelentőségű felfedezések várhatók az elemi részek fizikájában, az anyag elemi szerkezetének tanulmányozása során ugyanis a legutóbbi évtizedben hatalmas lehetőségek tárultak fel, amit mindenekelőtt az elemirészecske-gyor- sítók megjelenése tett lehetővé. A fizika e területén sikeres együttműködés alakult ki magyar és szovjet tudósok között. Az utóbbi időben jelentős sikereket érteit el a Szovjetunióban az asztrofizikával foglalkozó tudósok is, ami az új megfigyelési eszközöknek, a nagyméretű optikai és rádióteleszkópoknak köszönhető. Uj nagy lehetőségeket kínálnak a kozmikus kutatási eszközök, a Földön kívül működő teleszkópok. Ma még nehéz volna pontosan megmondani, hogy milyen gyakorlati eredményeket hoz az űrkutatás, de máris bizonyos, hogy nagymértékben korszerűsítik a rádió-, televízió- és telefon-összeköttetéseket, biztonságosabbá teszi az időjárási prognózisokat, s nagy gyakorlati lehetőségeket kínál a mező- és erdő- gazdaságban, a geológiában, a halászatban és egész sor más területen. A legutóbbi években a molekuláris biológiában is igen jelentős sikereket értek el. Pontosabbakká váltak az élőanyag szerkezetéről, az öröklés mechanizmusáról alkotott korábbi elképzelések. Már a legközelebbi időszakban jelentős gyakorlati eredményeket hozhatnak a reaktortechnikában eléri eredmények, a gyorsszaporí - tó reaktorok, amelyek lehetővé teszik, hogy a természetes uránt az eddiginél sokkal hatékonyabban használják ki. Az atomenergetika jövőbeni fejlődése nagymértékben ezektől a reaktoroktól függ. A szakemberek többsége úgy véli, hogy még . ebben az évszázadban létre- hozzák azokat a reaktorokat, ! amelyekben megvalósulhat j az irányítható termonukleáris reakció. A nagy hatásfokú termonukleáris reaktorok létrehozása az energetika!'' tartalékok problémájának teljes megoldását jelentené, mivel a termonukleáris reakció „üzemanyaga” gyakorlatilag kimeríthetetlen. A szovjet tudósok nagy eredményeket értek el ezen a területen, s a munka gyors ütemben folytatódik. — Reálisan értékelve a szovjet tudomány és technika eredményeit, nagy lehetőségeinket, azt is világosan látjuk — mondotta —•, hogy erőinket egyesítve sokkal nagyobb eredményeket érhetünk el a tudományos-műszaki haladás valamennyi ágában. Ezért hasznos a magyar—szovjet együttműködés is, mégpedig mindkét ■ ország számára, mert meggyorsítja a tudományos kutatásokat és egyben az eredmények gyorsabb gvakorlati alkalmazására ösztönöz. Ezért mindkét országnak érdeke, hogy tudósaink, szakembereink tovább mélyítsék együttműködésüket, s ezzel a szocialista országok integrációs programiénak megvalósítását is segítsék elő. Ez a szocialista világrendszer további erősítésének közös ügyét is szolgálja. Az ünnepi megemlékezés Lázár György zárszavával, majd az Internacionálé \ hangjaival ért véget. A Magyar , Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a magyar— szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából ezuján fogadást adott a Parlamentben. (Folytatás az 1. oldalról) ra van szükség mindenütt, hangsúlyozva, hogy nem emberek, hanem nézetek ellen kell küzdenünk. Az ideológiai tevékenység felélénkülésének másik okáról szólva az előadó kiemelte; nem szabad figyelmen kívül hagyni az ideológiai érdeklődésre ható másik tényezőt sem, amely a békás egymás mellett éléssel függ osz- sze, s a világ létezésének formájává kezd válni, s amelynek visszafordíthatatlanságát a szocialista világrendszernek kell biztosítania. A két világrendszer között a küzdőéin áttevődik a gazdasági versenyre és az ideológiai harcra. Éles küzdelem folyik a .közvélemény megnyeréséért, melyben mi mindenekelőtt eredményeinkkel, azok bemutatásával teszünk a legtöbbet a szocializmus mellett. Pozitív eszményeink, ideológiánk elfogadta lásá val kell harcolni az imperialista ideológia ellen. A propagandamunka feladatairól az előadó elmondta, hogy az alapvető feladat továbbra is jól szolgálni a párt politikájának megvalósítását. A propaganda akkor szolgálja jól a párt politikáját, ha a politika alapvető kérdéseit ragadja meg, leásva azok elméleti gyökeréig, így elméleti megalapozottságot ad a párt politikájának végrehajtásához, ez növeli a megvalósításban részt vevők meggyőződését, hitét, cselekvési készségét. A párt azt várja a propagandistáktól • úgy tanítsák a marxizmust hogy az eleven eszmekénl éljen tovább a hallgatókban Inkább nyújtsanak keveseb! ismeretet, de törekedjenek arra, hogy az ismerettel azonosulni tudó, kommunista jellemük formálásán munkálkodó embereket neveljenek. Ezért kell erősíteni a pártoktatásban, a propagandamunkában a nevelést, a kommunista jellem formálását. A propagandamunka időszerű kérdéseiről szólva elmondta, úgy adhatunk vá- laszt azokra a kérdésekre, amelyek a szocializmus építésének mai szakaszában felvetődnek, ha a propagandis- ták merítenek a társadalom- tudományok eredményeiből is. Utalt az előadó arra, hogy a tudományos megalapozottságú válaszadástól idegen a tudománykodás, a mesterkéltség. A politikai képzés és továbbképzés feladatairól és az ezzel foglalkozó párlnatáro- tokról szólva felhívta a figyelmet: a kommunisták minél szélesebb körében kellene megtanítani a marxizmus—leninizmus alapkérdéseit. A propagandisták feladata, hogy 'állandóan őrködjenek a marxista alarel- vek tisztaságán, s ezeke* újra és újra magyarázzák azoknak is, akiknek már vannak ilyen jellegű ismereteik. Szükség van a meggyőző és alkotó vitákra, de az alapvető kérdéseket propaganda- munkánkkal egvé-t°lm’"vé kell tenni, mert ez óv m«g a torzulástól, szélsőségtől, küszöböli ki az ingadozást, kétkedést, vagy cinizmust. Dr. Móna Gyula azzal fejezte be előadását: legyen ez a pártoktatásf int''--»"-ny méltó a feladatához, a megye kommunistáihoz, a korszerű épületben erősöd iék szerepe az új kommunista nemzedék, a megve kommu* -’istáinak nevetésében. Ezt követően Markovié* Miklós igazgató a tanárok és a hallgatók nevében átvélté az új létesítményt. A tanévnyitót követőé" az esti egyetemen tanszék’ ''’léseken vitatták mtg a” del feladatokat.
