Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-05 / 207. szám

2 IWLET-MAGYARORSZAO ttn. ssepíemhvTi. A hírügynökségek jelentik NEW YORK Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Japán, Thai­föld Üj-Zéland és Hollandia kedden újabb manőverrel próbálta megakadályozni az ENSZ-zászló alatt Dél-Ko- reában állomásozó amerikai katonaság kivonását. Az ENSZ-közgyűlés elé terjesz­tett határozattervezetük meg akarja torpedózni a Szovjet­unió és harmincegy más or­szág augusztusban beterjesz­tett javaslatát, amelyben ké­rik, hogy az ENSZ-közgyűlés következő ülésszaka tűzze napirendjére ezeknek a csa­patoknak a visszahívását. Az USA és a szövetségesei hatá­rozattervezetükben arra hi­vatkoznak, hogy az 1950 óta Dél-KOreában állomásozó ,.F,N^Z-erőket” a Biztonsági Tanács hozta létre, ezért to­vábbi sorsukról is neki van joga dönteni. Egyben felké­rik a BT-t, hogy az érdekelt felekkel folytatott konzultá­ciók után döntsön a csanatok sorsáról. A javaslat két elő- teriesztőie. az Egvesült Álla­mok és Nagv-Britannia vétó­joggal rendelkezik a Bizton­sági Tanácsban, és így amennyiben a BT elé kerül a kérdés, megakadálvozhatiák, a 40 000 amerikai katona ki­vonását. LISSZABON Portugáliában szerdán reg­gel nem jelentek meg a napi­lapok. mert az újságírók, a, nyomdászok és a lanterjesz- tők országszerte beszüntették a munkát. A sztrájkhoz csu­pán a baloldali Oseculo új­ságírói nem csatlakoztak, de a lan mégsem kerülhetett az utcára a terjesztők sztrájkja miatt. A lapok túlnyomó többsé­gében a dolgozók azért dön­töttek a sztrájk megtartása mellett. mert szolidaritást akartak vállalni a .Tornai Do Comeroio augusztus C7 (Ma sztrájkoló újságíróival és nyomdászaival. A .Tornai Do Comercjo-nál konfliktus tá­madt a munkáltatók és az al­kal-unzottak köaótt ós az al- kalmarottak követelik, hogy váltsák le tiftgtsó«AKól a lap fős-orkesztöiét. Ckrlrvs Mac­it adót. A szerkesztősóg v070- tősóyo elutasította a ké-őst g munkai'gvj minisztérium közvetítő beavatkozása sem Vezetett predrnópy]-0_ Az úiságfrók. a nyomdá­szok sztráiviéboz osatlokoz- ta.k a grafikusok ós n.st: -'nv egvAb. a nyomdászattal kan­csoiatban állő kategória dol­gozói Is. WARH1WTON Az «.meríV*»! tr^iiTcfvmtn?«?r­t-fia.ísirn porn ’rárhi annRk lehetőségét, hogy kapcsolatok létesüljenek az Egyesült Ál­lamok és a palesztínai fel- szabadítási szervezet között — közölte John King, a kül­ügyminisztérium szóvivője. A szóvivő szerint az Egyesült Államok többször hangoztat­ta, hogy „minden közel-ke­leti rendezésnek tekintetbe kell venni a palesztinok tör­vényes érdekelt”. A Reuter úgy tudja, egyes arab orszá­gok arra sürgették az Egye­sült Államokat, hogy lépjen közvetlen kapcsolatba a fel- szabadítási szervezettel. TEL AVIV, BEIRUT Tel Avivban súlyosnak mi­nősítették azt a tűzharcot, amely szerdán reggel zajlott le Izraelben Fasuta falu kö­zelében. Izraeli egységek és palesztin kommandók között, és amelyről röviden már be­számoltunk. Izraeli közlés szerint az összecsaoás során két izraeli katona és két pa­lesztin meghalt, két izraeli katona pedig megsebesült. A Demokratikus Népfront Palesztina felszabadításáért elnevezésű szervezet szerdán közölte, hogv egvsé<*ei izraeli túszokat ejtettek. Szabadon- bocsátásuk ellenében azt kö­vetelik, hogy bo-sássanak szabadon izraeli fogságban levő 12 személyt, köztük Hi- larion Canuccit, Jeruzsálem görög katolikus érsekét. A főpanot az izraeli hátságok azzal vádolják, hogy fegyve­reket csempészett a palesztin gerillák részére. Beiruti források szerint szerdán izraeli egységek ha­toltak be a dél-libanoni Dha- ira faluba. Miután átkutatták a házakat, magukkal hurcol­tak egy libanoni állampol­gárt. Tel Avivban bejelentet­ték. hogy az izraeli hadsereg légi és páncélos egységei az ország déli területein nagy­arányú hadgyakorlatokat kezdtek. Az alakulatok a vízi utakon és az aknamezőkön való átkelést, valamint a megerősített állások elleni támadásokat gyakorolják. MESSINA „Ide a pénzt!” — kiáltotta két rabló, mire Pasquale Raccolta városi hivatalnok engedelmesen átnyújtotta pénztárcáját. A hivatlan ven­dégek kikapták kezéből és el­rohantak. „Nem egv nagy tragédia” — közölte Raccolta később a rendőrségen — „a tárcában csak oanírszeletek voltak.” Az alkalmazottak épnen nála levő bérét, 4,5 millió lírát (1.R 000 márkái vi- I szont eldugta egy összehaj- f tott újságba, amelyet egész 1 idő alatt a hóna alatt tartott. LÁSZLÓ LAJOS: élAs,áttbányá$Zűk RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYV­HÉTRE MEGJELENT RIPORTKÖNYVBOL 49. — Hol tart a kísérlettel? — Ha fél év múlva kér­dezi, már lehet, hogy elmon­dom. Most még nem. Én csak biztos eredményről szeretek beszélni. — Az előbb atomkorszakot említett. Minden országra érvényes ez? — Szerintem harminc év óta atomkorban élünk. De nem minden országra egyfor­mán érvényes ez. Mi most vagyunk e korszak hajna­lán. Az atomenergia bé­kés felhasználása minden országban előbb-utóbb be­következik. Ma még drá­gább az atomenergia, mint a szén- vagy a szénhidrogé­nekből előállított, de 1930 után már gazdaságosabb lesz. Az atomerőművek meg­építése talán mág akkor is költséges lesz. de az ener­gia előálh'iásn már talán kevésbé. Szaklapokban ol­vastam hogv az USA. Anglia Se ezredforduló táján ener­giaforrásának mintegy két­harmadát hasadó anyagból nyeri. Ma még tartalékolnak erre a célra, de már egymás után épülnek az erőművek, a reaktorok, és nem kell sok idő ahhoz, hogy a kime­rülőben levő szén, olaj, földgáz mellett és előtt az atomerőművek adják az elektromos energia többsé­gét. —Mi a véleménye, milyen felkészültséggel indulunk mi ennek az időszaknak? — Biztos forrásunk, ta­pasztalati alapunk a Szov­jetunió. Mint kereskedelmi partnerünk korrekt, akkor is átvette tőlünk a kon- centrátumot, amikor az USA-ban embargón volt az uránipar. S náluk máris vannak olyan erőművek amelyeknek gazdaságossági mutatói azt jelzik, néhány év múlva elérik a szénhid­rogénekből és a szénből elő­állított energ: akinyerés gaz­daságosságát. így tehát á jós- lat, amely szerint még két­Diplomáciai kapcsolat az NDK Kgkolitika; komme-^­ás az USB között Kínai recept Afrikának A Német Demokratikus Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kormánya megállapodott abban, hogy szeptember 4-i hatállyal dip­lomáciai kapcsolatot létesít és nagyköveteket cserél egy­mással. A megállapodásról szerdán Washingtonban dr. Herbert Süss, az NDK Külügvminsz- tériuma kollégiumának tagja és Arthur Hartmann ameri­kai külügvmnlszter-helvettes közös közleményt írtak alá, amely így hangzik: „A Német Demokratikus Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kormánya — miután 1974. július 15-től 26-lg szívélyes légkörben tár­gyalásokat folytatott Wa­shingtonban — megállapo­dott abban, hogy a diplomá­ciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i Bécsi Konven­cióval összhangban, 1974. szeptember 4-i hatállyal dip­lomáciai kapcsolatokat létesít egymással, s viszonyát az ENSZ alapokmánya alapján A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából szeptember 9., szerdán a bu­dapesti Bolgár Kultúrában Sztoio Sztanoev budapesti bolgár nagykövet sajtótájé­koztatót tartott. Méltatta a szeptember 9-i felkelés törté­nelmi jelentőségét, majd a baráti ország jelenéről szólt. — Ma már a fejlődés üte­mét tekintve — Bulgária a világon az elsők között találha­tó. Nemzeti jövedelme 1972- ben több mint hátszerannyi volt, mint 1939-ben. Gyorsan fejlődik a bolgár nehézipar, amely jelenleg az ipari össz­termelés 56 százalékát adja. — Jelenleg a bolgár nép a fejlett szocialista társadalom építésén dolgozik. Tovább tö­kéletesítik a szocialista ter­melési viszonyokat. A megfe­lelő tervezés eredményeként ma márjciküszöbölték az or­szág különböző részei között korábban megvolt nagy fej­lettségi szintkülönbségeket A Bolgár Népköztársaság külpolitikájáról szólva Sztoio Sztanoev kifejtette, hogy leg­főbb törekvésük a béke meg­szilárdítása az egész világon, különösen Európában, a Bal­kán félszigeten. alakítja. A két kormány rendkívüli és meghatalma­zott nagyköveti rangban dip­lomáciai képviselőket cserél. — A két delegáció eszme­cserét folytatott a két állam kapcsolatainak jövendő fej­lesztéséről is. Megállapodtak abban, hogy az átfogó kon­zuli egyezmény hatálybalé­péséig általában a konzuli kapcsolatokra érvényes nem­zetközi szokásjog alapján alakítják konzuli kapcsola­taikat. Megegyeztek abban is, hogy a közeljövőben tár­gyalni fognak a közöttük fennálló igények és egyéb nyitott pénzügyi kérdések rendezéséről”. Willi Stoph, a Német De­mokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke dr. Rolf Sieber profeszort nevez­te ki a Német Demokratkius Köztársaság egvesült álla- mok-beli rendkívüli és mag- hatalmazot nagykövetévé. Sieber professzor megkapta az agreementet Szoros együttműködést kí­vánnak kialakítani a szocia­lista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Bulgáriát ugyanakkor eltáphe tetten szá­lak fűzik a többi szocialista országhoz, köztük Magyaror­szághoz. E kapcsolatokat to­vább erősítik országaink párt­ós állami vezetőinek rendsze­res találkozói, a magas szín­tű delegációcserék. A sajtótájékoztatón ezután levetítették „A két korszak” című bolgár dokumentumfil­met, amely a baráti szocialis­ta ország fejlődéséről ad szí­nes képet Az ENSZ ciprusi béke­fenntartó haderőinek szóvi­vője és a nicosiai kormány egybehangzóan közölte, hogy szerdán Cipruson az augusztus 16-án kihirdetett tűzszünet óta leghevesebb harcok zajlottak le A tűz­szünet megsértésével a szembenálló felek kölcsönö­sért egymást vádolják. Mini az ENSZ szóvivője beszá­Mint ismeretes, az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhan­gúlag javasolta a közgyűlés­nek Bissau-Guinea felvételét a világszervezetbe. A Kínai Népköztársaság képviselője ekkor hozzászólásában külö­nös célzattal emlegette, hogy „ a portugál gyarmatokon igen jól áll a fegyveres népi felszabadító harc.” Hozzá­fűzte: Mozambikban, >Ango- lában és Dál-Afrika más tér­ségein rohamosan fejlődik a népi fegyveres harc és a tö­megmozgalom a nemzeti fel­szabadulásért.” ( Nos, a kérdés lényege, hogy a kínai képviselő épp akkor sürgette a mozambiki és az angolai fegyveres harc foko­zását, amikor ezeken a . te­rületeken sajátos és különle­ges helyzet alakult ki. A sa­játosság, és éppen a folya­matos jelen sajátossága az, hogy a portugáliai Caetano- féle fasiszta rezsim bukása után az új lisszaboni kor­mány törvényt fogadott el a gyarmatok függetlenségéről. Mint ismeretes, Mozambik egész területén megkezdődött a tűzszünet. Az Avante, a Portugál KP sajtóorgánuma így írt: a kommunisták rend­kívül örülnek annak, hogy az afrikai területek népei függetlenségi jogának elisme­rése végül is a portugál ál­lam hivatalos politikája lett. A mozambiki és az angolai fegyveres harc fokozásának sürgetése, amit a KNK biz­tonsági tanácsi képviselője szeretne, rossz szolgálat az afrikai hazafiaknak, sőt a portugál demokratikus moz­galomnak is. Ideje, hogy Mo­zambik és Angola népe any- nyl véres küzdelem után végre a saját kezébe vegye a kormányzás gyeplpit. Ha most hadműveletek folytatá­sát ösztönzik, akkor az azt jelenti, hogy először is meg­lassul a hatalom átadása, má­sodszor elkerülhetetlenné vá­lik a felesleges vérontás. A jelenlegi helyzetben csak azok lehetnek érdekeltek a fegyveres húréban,. akik vissza szeretnék forgatni a történelem kerekét, és — Dél Rhodesiához hasonlóan molt róla, a török csapatok a nemzeti gárdával megví­vott rövid tűzharc után el­foglaltak két görög falut — Galiszit és Varisát, a fővá­rostól 50 kilométernyire nyugatra. A ciprusi törökök szerint csak azután lendül­tek támadásba a török csa­patok, miután a nemzeti gár­da tűz alá vette állásaikat. hazamentek, s mi arra vol­tunk utalva, amit kint ta­nultunk. Persze, mégis­csak kaptunk segítséget tőlük. Jöttek hoz­zánk delegációk, szakértők, de más lett volna, ha állan­dóan mellettünk vannak. Bár az is az igazsághoz tar­tozik, hogy akkor még ők is csak kísérleteztek az urán­dúsítás különböző eljárá­saival. A már elfogadható mód-dereket az ötvenes évek végén találták meg. Vala­mivel mielőttünk. — Az alfa és az omega, a felderítés és a dúsítás az egyszerű, a nem szakember számára nem sokat mond. De azt hiszem, a geofizikus már érezte, mág a szak­embernek sern mindig egy­szerű a dolga. — A mi dolgunk az, hogy megtaláljuk azokat a helye­ket, ahol érdemes bányász­ni. Meg is találjuk. Ami az ötvenes évek végén, a hat­vanas évek eleién nagyon terhelt bennünket, az volt, hogy a felkutatott és terve­zett ércmennyiség mennyi­re egyezett a valóságban ki- termelttel. Szerintem, és ez nemzetközi viszonylatban is elfogadott, a tervezett és a valóságos mennyiség aránya kettő az esvhez vagyis ha mi száz százalékot terve­zünk, és annak felét való­— fehér kisebbségi rendszert teremteni Mozambikban ég Angolában. Az a meder te­hát, amelybe a kínai politika szeretné terelni az esemé­nyeket Mozambikban és An­golában. kielégíti a pretoriai és salysburi fajüldözőket. A portugál gyarmati ^irodalom megszűnése után ezek ma­radtak a gyarmati rendszer utolsó bástyái afrikai földön. Világos, hogy ezek a vezetők ma minden olyan akciót örömmel fogadnak, amely lassítja a hatalom átadását a mozambiki és az angolai nép­nek. Persze nem kell csodál­koznunk Peking ilyen irány­vonalán, ha figyelembe vesz- szük a kulisszák mögötti flörtjüket és titkos kereske­delmüket a pretoriai és sa­lysburi fajgyűlölőkkel. A Caetano-rezsim bukásá­val a kínai sajtó nagyon csínján foglalkozott. Az új kormányról, annak demokra­tikus irányzatáról és gyar­matellenes politikájáról pedig egyáltalán nem tájékoztatta a kínai népet. Ehelyett ha­sábjain bőven kapnak helyet a portugál munkások sztrájk­jairól szóló hírek, holott a fasiszta diktatúra idején a pekingi propaganda gyakor­latilag teljesen mellőzte a dolgozók harcáról történő be­számolókat. Peking váratlan „rokonszenve” a portugál munkások iránt, nagyon egy­szerűen magyarázható. A megmozdulásokat ugyanis, amelyek nehezítették a tö­megközlekedés munkáját, az élemiszer-ellátást, szélső bal­oldali forradalmárok és mao­ista segítőtársaik sugalmaz­ták, rendezték. Részük volt ebben a nemzetközi konszer­neknek is, amelyek alapvető érdekeiket látják veszélyez­tetve az új portugál politiká­ban. Alvaro Cunhal, a Portugál KP Központi Bizottságának főitkára legutóbb egy mao­ista lap és egy maoista utcai tüntetésbetiltással kapcsolat­ban erélyesen tiltakozott az el­len hogy a sajtószabadsággal visszaélve, rágalmazzák és sértegessék a fegyveres erők mozgalmát, az ideiglenes kormányt és a kormánykoa­lícióba tartozó demokratikus pártokat. Világos, hogy aki szívén viseli a portugál demokrácia sorsát, valamint Mozambik és Angola felszabdulásának ügyét, az nem kívánja az események ilyen alakulását. A kínai vezetők lépései, nemhogy a portugál gyarma­tok népeit támogatnák, ha­nem gyakorlatilag pontosan az ellenkezőjéről tanúskod­nak. A. Kantor (APN—KS) ban ki is bányászhatják, az jó eredmény. A szakemberek azt úgy nevezik, hogy „gyen­gül” az érc. De minket arra szorítottak, hogy a ki­nyerés legalább kilencven­százalékos legyen. Ezt a leg­több esetben nem tudtuk elérni. Évekig csatáztunk, mire elfogadták a tényeket Addig előfordult, hogy ha­misítottuk az eredményeket, nehogy baj legyen belőle. De azt hiszem, erre semmi szükség se volt. Ma ezt már nem csináljuk. Újabb telefon. A külföldi vendégek később érkeznek az ércdúsítóba. A geofizi­kus maradhat még. — Geofizikával kevés he­lyen foglalkoznak annyian, mint a mi vállalatunknál. Mérnökök, technikusok, ope­rátorok. Az uránbánya a műszaki szakemberek bá­nyája. Ennyi kutató és gyakorlati műszaki ritkán található egy cégnél, ahol végeredményben mégis a manuális munka van túl­súlyban. De ennek eredmé­nye csak nagy műszaki fel- készültséggel érhető eL Ezek az emberek már elfe- leitették a rettegés éjsza­káit. A fekete Volgát ame­lyen a minisztériumból lőt­tek a munkát számon kér­ni, a lehetetlent megköve­telni. (Folytatjuk ezerben is gazdaságtalan lesz az atomenergia-előállítás, már most elévült. A geofizikus asztalán egész sor telefonkészülék áll. Az egyik megszólal. A geofizi­kus oroszul válaszol. —r Az egészségügyi szol­gálattól hívott fel egyik munkatársunk. A férje kint járt egyetemre, ott szerzett kandidátusi fokozatot is. Szonja érdekes kísérlete­ket végez, és azért hívott, mikor mennék át az inté­zetükbe, mert befejezte az első szakaszt. — Nekem feltűnt, hogy jól beszél oroszul. — Mellette meg kellett tanulnom angolul, franciá­ul és németül. Tehát azokon , a nyelveken, amelyeket azokban az országokban be­szélnek, ahol az uránbányá­szatnak múltja van. Egyéb­ként oroszul egyetemista koromban tanultam meg. Kint végeztem. — Ahogv mondani szok­ták: teljesült a gyerekkori vágya? — Egészen másról áb­rándoztam. Némi kapcsola­tom volt ugyan a bányászat­tal, mert a zalai olaimezők mellett éltem. Polgáriba jár­tam. maid hadiözvegy anyám beíratott a ke­reskedelmi közéoiskolába. Könyvelőnek készültem esetleg külkereskedelmi szakembernek. Közben anyámtól elvették a trafi­kot, mondván, munka nél­kül tesz szert jövedelemre. Ez nagyon rosszul esett, hi­szen tizenkét órát ült a kis boltban, hogy a kenyérre valót megkeresse Akkor egy párttitkár kijárta, hogy visz- szakapja, engem elküldte* egy előkészítő tanfolyamra. Gondoltam, felvesznek a Keleti Akadémiára. Ehe­lyett, furcsa módon, pa­donként osztották be a je­lentkezőket. Engem geofi­zikusjelöltnek soroltak be. Sem én, sem a tanárom nem tudta, mi az, de gondoltam, majd csak megélek én a kemény zalai koponyám­mal ott kint is. Hát megél­tem, de nehéz volt. Igen sok számtant, fizikát tanul­tunk, és egészen mást, mint itthon a kereskedelmiben. Az első évben közepes vol­tam, amikor ötvenhétben végeztem, kitűnő. S jelent­keztem aspiranturára. Ak­kor azt mondták: rendben van, de most dolgozni fogsz! És ekkor kezdtem pályafu­tásomat az uránbányánál. — Nem sók kedvvel kezd­tem. de közben megszeret­tem ezt a munkát. Meri megkínlódtunk érte. Vala­mennyien fiatalok. A sa­lát bőrünket vittük koc­kára abban az időben, ami­kor a szovjet szakemberek Sa]ti1ájék«ztaté Bulgária nemzet] ünnepe alkalmából Tűsharc Cipruson

Next

/
Thumbnails
Contents