Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-05 / 207. szám
1974 szeptember 5. KFT FT MAGYAROH'tTArj 3 Az érdemek köteleznek Csabád, szülő, gyermek 1974. JANUAR 1. OTA minisztertanácsi határozat alapján nagyobb kedvezményeket és fokozott anyagi ellátást élveznek a beteg gyermekük miatt otthon maradó szülők. Napi átlagban mintegy hétezer, beteg gyermekét ápoló anya, illetve egyedülálló apa volt táppénzes állományban az idei esztendő első felében, az új társadalombiztosítási jogkiterjesztés alapján. Az édesanya, illetve az egyedülálló édesapa a gyermek három éves koráig évi 60, hat éves koráig pedig 30 napra írható ki táppénzes állományba ; ennek az intézkedésnek csupán félévi költsége ötvenmillió forint. (A gyermekápolási táppénz egyébként az összes táppénznek mindössze 2 tizede.) A gyermekgondozási segélyben .otthon maradó édesanyák száma is emelkedett az első félévben. Míg 1973 júliusában 189 700, 1974. júliusában már 215 500 édesanya vette igénybe a segélyt. Jelenleg egy gyermekkel 194 ezer, két gyermekkel 120 ezer, hárommal pedig ezer édesanya részesül gondozási segélyben. Az első félévben az anyasági segélyre fordított összeg 59 millió forinttal emelkedett annak következményeként, hogy az élve született gyermekek száma több mint tíz százalékkal nőtt. Ismeretes, hogy az a szülő nő, aki részt vesz az előírt terhességi-orvosi vizsgálatokon, magasabb anyasági segélyben részesül. A segély eddig átlag 1050 forint volt, most 2500 forint 1974 első félévében 83 ezer szülő nő vette igénybe ezt az emelt összegű segélyt; a többletkiadás az első három negyedévben mintegy 188 millió forintot jelentett JÜNIUS ELSEJÉTŐL AZ ORSZÁGBAN 960 ezer gyermek után 480 ezer család kap gyermekenként * havi 100—100 forinttal megemelt családi pótlékot Az eltelt három hónapban ez a tétel megközelítette a 275 millió forintot. Ugyancsak ettől az időponttól emélkedétt a segély összege az elsőszülött gyermek után 150, a második után 250, a harmadik és minden további gyermek után 350 forinttal. Az intézkedés nyomán az egy-egy gyermekre átlagosan jutó gyermekgondozási segély összege a munkás (alkalmazotti) családoknál' 650-ről 860 forintra, a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti tagoknál (és alkalmazottaknál) 550 forintról 766 forintra emelkedett Mindez három hónap alatt további 162 millió állami többletkiadás. A központi intézkedéseken túlmenően örvendetes a sokirányú egyéb segítség is. Sok szakszervezeti bizottság kisebb-nagyobb pénzösszegekkel járul hozzá a nagy- családosok iskoláskorú gyermekeinek elindításához, beiskolázásához. A szakszervezeti bizottságok gyakran gyorssegéllyel, vásárlási utalványokkal segítik a sókgyermekes családokat; terjed az a kedves — és hasznos — szokás, hogy gyermekkocsit ajándékoznak az újszülöttnek. A dolgozó anyák terhein, a második műszak gondjain sokfelé az üzemből hazavihető ebéddel vagy vacsorával könnyíte- nek. A MEDOSZ az elmúlt hetekben húsz sokgyermekes családot ingyenes üdülésben részesített, s ezt az akciót jövőre más szakszervezetekhez hasonlóan — ki akarja szélesíteni. Az óvodai felvételeknél az eddiginél jóval következetesebben elsősorban az egyedülálló anyák, a nagy- családosok, a fizikai dolgozók gyermekei, valamint a bölcsődékből kikerülő 3 évesek jönnek számításba. Az országszerte ezekben a napokban megalakuló társadalmi bizottságok bírálják el azoknak a gyermekgondozási segélyt három évig igénybe vett édesanyáknak a kérését is, akiknek kicsinyei ugyan még r~,ak 1974. október 31-ig töltik be harmadik életévüket, de óvodai elhelyezésükről már most kell gondoskolniok. Szintén elterjedt, már-már országos tapasztalat, hogy — természetesen elsősorban városokban, ahol több nagy vállalat, ipari üzem stb. van — a helyi üzemek, vállalatok az óvodahálózat bővítéséből, fejlesztéséből is kiveszik részüket, vagy új gyermekintézmények építésével, vagy pedig a meglévők befogadóképességének jelentős fokozásával. FRISS RENDELKEZÉS az a minisztertanácsi rendelet is, amely a három- és több- gyermekes családok, valamint az állami vállalatoknál dolgozó munkások csa- iádiház-építésének új feltételeit határozza meg. A munkások és a többgyermekes családok lakásigényét továbra is elsősorban a tanácsi lakások elosztása keretében, vagyis bér- és tanácsi értékesítésű lakások juttatásával kell kielégíteni. Azokon a területeken azonban, ahol állami lakásépítés nincs, s így a család lakásproblémáját családiház építésével kívánja megoldani, június 1. óta — az OTP közvetítésével — az eddiginél nagyobb állami támogatást biztosítanak. Így a sokgyermekes , családok családiház-építés céljára az ország bármely településén most már maximálisan százezer forintnyi építési kölcsönben részesülhetnek. E kölcsön kamata a teljes ösz- szeg után évi 2 százalék, a visszafizetés ideje pedig legfeljebb 25 év. A KfiP AZT BIZONYÍTJA, hógy hazánkban a család, az anyaság, a gyermek- nevelés gondjai mindinkább közüggyé, szocialista társadalmunk központi feladatává válnak. Könnyű ma a fiataloknak... Az igazi egzisztencia Baktalórántházi vélemények „Könnyű ma fiatalnak lenni. Tálcán kapnak mindent’ — hallani itt is, ott is. Pedig a felnőtté válásért mindig meg kellett küzdeni. Ma is ott áll előttük az élet: a munkahelyi kereseti és továbbtanulási lehetőség, a szórakozás ezer vonzása. De gondolni kell magatartásukra, a munkássá válásra, a hivatásra, az igazi egzisztencia teremtésére. Életcélt kell maguk elé állítani. Ezek nélkül tartalmatlan az élet. — A fenti gondok között élünk mi, baktalórántházi fiatalok is — állítja Urban György, a községi KISZ-bi- zottság napokban megválasztott titkára. — Helyzetünket, egyéni és szervezeti életünket ma még számos szemléletbeli és anyagi tényező kedvezőtlenül befolyásolja. Magunk is következetesebben kereshetnénk azokat a lehetőségeket, amelyekkel előbbre juthatnánk szakmában, keresetben, a közösség szolgálatában, az értelmes és tartalmas életben. Baktalóránt- házán a társközségekkel együtt 1800 KlSZ-korosztály- beli fiatal éL A tizenegy KISZ-alapszervezetben — az iskolákat egy-egy alapszervezetnek véve — 650 tagot számlálnak. Törzsgárdatagság a fiatalok szemével A nagyközségi általános helyzetkép körvonalazása után az ÁFÉSZ KlSZ-alap- szervezetének tevékenységéről Kincs Géza titkár beszélt: — Alapszervezetünk 44 ta-_ got számlál. Ez évi munkánk legjelentősebb állomása az ifjúsági parlament volt. A gazdasági vezetés ismertette az ifjúsági törvény végrehajtásában elért eredményeket és feladatokat. A fiatalok kérték, nagyobb arányban vehessenek részt a szövetkezet választott szerveiben. Itt azonban azt meg kell jegyezni, hogy a beválasztás még nem elég. Az igazgatóság soraiban ülő fiataloknak tudniuk kell, hogy ők képviselik a KISZ-tagok és a KISZ-en kívüliek érdekeit. Itt van példának a szakmunkástanulók elhelyezése: csakis jól felkészült szakemberek mellé — nem pedig oda, ahol szorít a cipő — szabad beosztani a szakmunkástanulókat. A törzsgárdatagság alsó határát a fiatalok érdekeit figyelem- bevéve, a kollektív szerződésben öt évben ajánlatos meghatározni. Fiataljaink hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és a XI. párt- kongresszus tiszteletére 15 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak az ABCáruház építkezésénél. A gazdasági vezetésen múlik, hogy kihasználják-e az ifjak kezdeményezését. Öröm az is, hogy a KISZ-tagság aktív szerepet vállalt a tagszervezésben. Helytállnak a termelésben Éz építő- és szakipari szövetkezet fiataljainak életéről a 18 éves Nyíri Erzsébetet kérdeztük: — Én is, mint általában a társaim a varrodában, 8 általánost végeztem. 1971-ben léptem be a szövetkezetbe. Betanított varrónő vagyok. A KISZ-be is itt vettek fel. A klub építésekor végeztem társadalmi munkát. Most a tánccsoportban tevékenykedem. Augusztus 20-án mutattuk be első műsorunkat. Ha a szövetkezetben lehetőség volna rá, szeretném letenni a szakmunkás vizsgát. Jelenleg nem tanulok. Hogy mi az életcélom? Ezen még nem gondolkodtam. Az mari szövetkezet egy másik KISZ-tagja Nagy Pál: — Úgy érzem, a szövetkezetünk vezetősége többet tesz az ifjúsági törvény megvalósításáért, miht mi fiatalok. Az ifjúsági parlamenten ez ki is derült, amikor a vezetés a szervezeti élet hiányosságait sorolta. Szövetkezetünkben 120 fiatal dolgozik, az alapszervezet létszáma ezzel szemben 30 körül mozog. Szép eredményeket tudunk felmutatni a termelő munkában. Óvodát patronálunk. Társadalmi munkánk számottevő. Ezt az aktivitást át kellene vinni a szervezeti életbe is. * A társközségek H példát mulatnak A két csatolt községben, Nyírjákón és Nyírkércsen . jobb a szervezeti élet, mint az anyaközségben. „Ám az élet kínál több lehetőséget is” ^ — mondja Hagymást Valéria, a nyírj ákói alapszervezet tagja. Még hozzáteszi: — A taglétszám a fiatalok számához viszonyítva nálunk is alacsony. Az viszont igaz, hogy céljainkat meg tudjuk valósítani. A könyvtárban kaptunk helyet. A jövőben feladatunk, hogy még tartalmasabbá tegyük összejöveteleinket. Legeredményesebb tevékenységünknek a KISZ- oktatást tartom. A fiatalokról beszélgettünk Szabó Miklós tanácselnökkel is. Örömmel említette, hogy a nagyközségi tervek szerint 1976-ban felépül az ifjúsági ház, amely jó szervezéssel sokban segítheti az ifjúság eszmei, politikai ne /élését, szórakozási igényeinek a kielégítését. A községi KISZ- bizottság új titkára ezt azzal egészítette ki, „ehhez a szervezeti élet pezsgőbbé tételében, az ifjúsági törvény helyi megvalósításában, a fiatalok politikai oktatásában, tudásának emelésében, szórakozási igényeinek kiegészítésében, a szabad idejük okos kihasználásában kell előbbre lépni. Ezekhez kérik a fiatalok és a község vezetőinek támogatását”. Sigér Imre Nyíregyháza: a lebontott vályogház mögött az új városnegyed, Jcsaváros modern épületei láthatók, (óaál Béla felvétele) Szabolcsivá fogadták M eglátta és megszerette ezt a vidéket. Közép- iskolás korában egy ismerős családnál nyaralt egy Sza- mosmenti kis faluban. Olyan vonzónak találta a tájat, nyíltnak, őszintének, családiasnak, az embereket, hogy már akkor elgondolkozott rajta, mi lenne, ha ehhez a vidékhez kötné az életét Szülei Turkevén laknak, tsz-tagok. Turkeve a szülővárosa, hívták is haza; amikor elvégezte a debreceni tanítóképző népművelő-könyvtáros szakát. Ö mégis távolabb jött, Szabolcsba. Gyakorló idejét a megyei művelődési központban töltötte, járta a megyéi és méeiobban megerősödött - néhánv évvel azelőtti elható •t-i-a .;t< áll munkába... Tv< é. Kar-si bácsitól ha m: ’üresedett egy művésze' előadói hely. Megpályáztam azóta itt vagyok. Második éve Így vált Vida Anna, a fiatal furkevei lány szabolcsivá. Egv csepp nosztalgiát nem ér ez szülővárosa iránt. — |»ondja. Jól érzi magát Nagykállóban. Mosolyogva, elégé- detten teszi hozzá, ha végigmegy az utcán többen köszönnek neki, jobban ismerik, mint Turkevén. Persze, nem ritka vendég otthon sem, jó hazamenni, és jó visszajönni Kallóba, ahol annyi munka várja „Különösen most,, hogy papíron már nincs művelődési házunk. Megvette az ÁFÉSZ. Valójában egy, két termet adtunk át eddig, hogy ne legyen akadálya a vételár át- itatásának. Mégis egy kicsit 'meneti viszonyok között ezdjük az őszi népművelést rogramunkat Kevés he- yünk van a klubok, szakkö- ök számára. A szabó-varró tanfolyamot emiatt aligha tudjuk elindítani. És még nehezebb lesz a helyzet, amikor elkezdődnek a szűrővizsgálatok, közgyűlések, sorozások, amelyeknek szintén a művelődési ház ad helyet., Nem panaszként mondja ezeket a fiatal népművelő, nem az a típus, akiből árad a panasz. A jelenlegi helyzet tényeit mondja el, azt a rosz- szat, amiben benne van a jó, a holnap változása. Nagykál- lóbán ugyanis korszerű művelődési házat építenek, amit jövő áprilisra szeretnének átadni rendeltetésének. Eddig tart a „bojt”, ezt kell kivárni olyan módon, hogy azért a közművelődés ne szüneteljen. „Azt szeretnénk, ha az emberek nem éreznék meg, hogy meglehetősen átmeneti állagotok között dolgozunk. Hoz iá kell azonban Igazítani ; munkánkat a mostani adott Ságokhoz. Drukkolunk, hogy jól sikerüljön a már hagyományos néptánc-találkozó, a kállai kettős, szeretnénk vendégüllátni a megye legjobb irodalmi színpadát, szervezzük a szocialista brigádok wetelkedösorozatait, és teszi kértünk a felnőttek iskoláinak lebonyolításából is.” Munka van bőven, a vállalkozó kedv és a szakmai hozzáértés sem hiányzik. Ez utóbbi kézzelfogható elismerése, hogy Vida Anna néhány hónapja előbbre lépett, egyhangúan rá esett a járási szervek választása, amikor megüresedett a művelődési központ igazgatói széke. Vida Anna oklevelén — némi túlzással mondhatjuk így — alig száradt meg a tinta és már a járási székhely egyik fontos művelődési intézményének vezetője. Három érv szólt legjobban a kinevezése mellett: jó szakember, fiatal és nő. Azt mondják róla, akik naponta vele dolgoznak, csendben, szerényen végzi a most már jóval nagyobb felelősséggel járó munkáját. Mindenki tanácsára odafigyel és sok-sok emberrel beszélget, hogy mégjobban megismerje választott otthonát. Albérletben lakik, tisztességes bért fizet a szobáért, s azt reméli, az új művelődési házban bizonyára neki is jut egy pici szolgálati szoba, ahol a napi munka fáfadalmait kipihenheti. „Jó lenne. Ügy tudom szerepel is a tervben. S az sem nagy baj, hogy az első lépcsőben még nem lesz kész a szolgálati lakás, a másodikban viszont igen, és az nagy eseményem lesz. A saját otthon öröme olyasféle lehet, mint egy újabb nagykorúság... Vida Anna „szabolcsi állampolgár” lett. Soha nem akar elmenni á megyéből. Amikor beszélgetésünk vége- felé a szokásokat félretéve, feketekávé helyett pohár tej- ,■ jel kínál, ' talán mindketten arra gondolunk: lám ez a megye nemcsak tehetségeket ad az országnak, nem csak el * lehet innen vándorolni ... És a fiatal turkevei lány nem az egyedüli, aki Szabol- csot választotta új otthonának ... R. CLIndokolt feltételezés: a vezetők túlnyomó része munkája közben aligha gondol a megszerezhető érdemekre. A feladatokra összpontosítja figyelmét, teendői minél jobb ellátása vezérli. Igaz ez a művezető esetében épúgy, mint a főosztályvezető, a vezérigazgató tevékenységének megítélésekor. A termelés dinamikusan fejlesztő, a minőséget folyamatosan növelő, a választékot bővítő vállalat irányítóit nem megállásra, pihenésre, elégedettségre kell, hogy ösztökéljék az érdemek, hanem töretlen lendületű haladásra, a még korszerűbb megoldások keresésére. Sajnos, nem szabályt erősítő kivétel, hogy az éveken át kitűnően dolgozó üzem — legyen a népgazdaság bármely területén — hirtelen megtorpan. Elbá- tortalanodnak a vezetők, nem vállalják az újat kereséssel járó terheket, visszariadnak a legkisebb kockázattól is, s azzal érvelnek: mi megtettük már a magunkét, mutassák most meg mások, mit tudnak. Aki megáll, az elmarad. A gazdasági életben különösen így van ez, s itt a tegnapi érdemekből csak a mai tettek kalapácsával lehet tőkét kovácsolni. Azt mondanánk ezzel, hogy mulandóak az érdemek? Igen mulandóak, ha nem frissítik fel azokat újra, meg újra a célratörő cselekvés, a változásra, fejlődésre való képesség. A vezetők némelyike itt véti el az utat. Úgy gondolja, hogy már bizonyított. Sőt, esetleg kisajátítja az eredményeket, csakis személyes tulajdonának tartja azokat. Elismeréssel szóltak munkálkodásáról mindenütt, kitüntetést kapott Nem veszi észre, hogy az elismerés biztatás: így tovább, így tovább. S nem előre néz, hanem hátra. Sikerein futtatja végig gondolatait, s nem teendőin. Azt emlegeti, ami megtörtént, s hallgat arról, ami elvégzésre vár. Büszke a tető alá hozott üzemrészre, a korszerű gépekre, elégedetten szemléli az iroda falán bekeretezve lógó okleveleket, s már naptárja sem figyelmezteti arra, hogy holnap is nap lesz. Nem, szorgalmazza az új termék kísérleteit, mert tart a kockázattól; hátha nem válik be, s akkor elmarad az elismerés. Fél jóváhagyni a technológia megváltoztatását, azzal vágja el a vitát: jó az is, ami most van. Holott néhány éve még 5 volt az örök eleége- detlen, ő követelt eredményesebb megoldásokat. Kiégett — mondják Ilyen, kor a szemlélők. Kerékköt® — így a türelmetlenek. Kár érte — summázzák véleményüket a tárgyilagosak. Holott sűrűn nem is maga a vezető, hanem szűkebb és tá- gabb környezete a hibás abban, hogy megállt; megállhatott! Mert elfogadják tőle azt, ami tegnap még nagy volt, de mára kicsivé zsugorodott. Mert nem azt mérik, mit tehetett volna a meglévő lehetőségeken belül, hanem azt, most sem dolgozik rosz- szul. Ám a joggal kapott érdemek tőkéje hamar elolvad a kézben, ha az mindig csak vesz belőle, s nem tesz hozzá. önérdek és társadalmi érdek az érdemek igazi súlyának föl- és elismertetése. A megszerzett rang, tekintély csak akkor él, ha a jelenből táplálkozik, s ha a jövő is sejteti gyarapodását Máskülönben emlékké válik. Kitűnő vezető volt — mondják az ilyen emberre, holott még posztján áll. Olyannyira ott áll, hogy a feladatok, a teendők már túlléptek rajta. O mozdulatlan, az élet ezernyi dolga mozog. Volt amikor együtt haladtak. Ez most már csupán emlék; az érdemek is azzá halványulnak. 0*0
