Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-27 / 226. szám

HW. söeptenteer tSL m itetiT-MAefARoieSii» Újdonságok # Tudományos kutatások *#• Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban 4 Kertbarátok tanácsadója ■4 hátprogram szabolcsi megvalósításáért: # ' ...........- ­Ijabb kedYezménjek a hsaztájinak A szarvasmarha-tenyésztési megyei operatív bizottság ülése Gépesített zeldségbetakarítás Óránként mintegy 30 mázsa sárgarépa osztályozását vég­zi el az ügyes gép és két ember. ParadicsomszáHitgs konténerekben. Egy tartály 4 mázsa kon­zervgyári paradicsomot tartalmaz. A szállítás önrakodóval történik. így a tsz kertészetéből új módon kevés emberi erővel, gyorsabb az áru elszállítása. (Hammel József fel­vétele) Esőcsinálók Ukrajnában I'ta: Nyikoláj Garkusa, a Ukrán SZSZK talajjavitási éd vízgazdálkodási minisztere Szabeles-Szatmár megye három csúcseredménnyel di­csekedhet hazánk állatte­nyésztésében. Az egyik: me­gyéink közül itt van a leg­több szarvasmarha. A leg­utóbbi állatszámlálás szerint százhatvanötezer. A másik csúcs ebből a tényből követ­kezik: megyénkben van a legtöbb tehén is: hatvanezer. A harmadik rekord nem ke­vés tennivalót ró az üzemek­re és az Irányító szervekre: a hatvanezer tehénből csak húszezer van a nagyüze­mekben. Kétharmada, negy­venezer a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokban ad te­jet. A megyei szarvasmarha­tenyésztési operatív bizott­ság ülésére a MTESZ nyír­egyházi, Víz utcai előadóter­mében került sor, hogy a kormány új, augusztus 15-1 határozata végrehajtásának mód iát széles körben ismer­tessük. Bacsu József, a megyei tanács mezőgazdasági és élemezésügyi osztályvezető­je bevezetőjében és korrefe­rátumában hangsúlyozta, hogy nem a kormány szarvasmarha-programjának megváltoztatásáról van szó, hanem — következetesen a kitűzött célok érdekében — további finomításáról. Dr. Szkita József, a me­gyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgatója ismer­tette ezután a kialakult hely­zetet. Amióta megszűnt az egy összegben kifizetett nyolcezer forintos dotáció a vemhes üszők továbbtartá- sára és ezt felváltotta az évi ezerötszáz forintos állami juttatás, inkább tehenet vesznek a háztájiba is, mert az némi jövedelmet jelent azonnal. Az úgynevezett „in­tervenciós”, továbbtenyész- tésre alkalmas üszők felvá­sárlása sokat segít, már ezer körül jár a forgalom. Az új rendelkezések következté­ben megszűnik a 6—15 hó­napos állatok átvétele, a megfelelő borjakat kizárólag 10—30 naoos korukban lehet átvenni. A megye állatállo­mánya az elmúlt két évben megfiatalodott, közel tizen­hétezer új üsző lépett be a tenyésztésbe és a felvásár­lás több módon is garantál­ja az árakat. Vineze József, az Állatfor­galmi és HúsiDari Vállalat igazgatója a felvásárlás fé­nyeiről és kötelezettségeiről adott értékelést. Idén több, A TALAJJAVITAS a szov­jet mezőgazdaság intenzifi- kálása széles körű és sokol­dalú programjának egyik fontos láncszeme. Az öntöző- rendszerek építése gyakorla­tilag az ország valamennyi vidékére kiterjed. Egyedi, de igen szemléletes példa erre az Ukrán SZSZK-ban folyó talajjavitási munka. Ukrajna a Szovjetunió élés­tára, gazdag gabonaterm terület. A köztársaság dél) vidékein, ahol a szántóterü­let 17 millió hektárt foglal el, kedvező éghajlati viszo­nyok között Ukrajna gabo natermelésének a fele taka­rítható be. Hangsúlyozom: ha kedvező az időjárás, mert Ukrajna déli, terméken} csernozjomos földjei kévé' csapadékot kapnak. Az utób bi 28 év alatt a Fekete-ten ger melletti sztyeppéke' nyolcszor sújtotta aszálv Ilyen vonatkozásban bálsze rencsés év volt 1946, 1963 1968 és 1972. Amint látjuk az aszály rendszeresen, sza­mint negyvenháromezer szarvasmarhára kötött a vál­lalat szerződést megyénkben és ebből több, mint hatezer export. (A Közös Piac válsá­ga miatti kiviteli nehézsége­ket máris feloldják a Szov­jetunióba történő szállítások, melyek már elkezdődtek.) Nagymértékben javult a mi­nőség is. Míg 1970-ben az ex­portált állatoknak csak ne­gyedrésze volt „A” minősé­gű, addig az idei felvásárlás­ból már közel 45 százalék. Augusztus végéig már több, mint 23 ezer állatot felvásá­roltak. Szeptembert további 7600 állat megvételével kí­vánják zárni, októbertől de­cemberig 13 ezer állatra ke­rül sor. A mezőgazdasági nagyüze­mekben a húshasznosítású jellegű továbbtartás igen sok előnnyel jár. A vállalat az egyszeri elletésre alkalmas egyedeket szerződéssel lekö­ti. Ha alkalmasak, a nagy­üzem kétezer forintot kap a szerződés aláírásakor. Továb­bi háromezer forintot pedig akkor, ha a vemhességet iga­zolja. Ezenkívül a gazdaság az ellés után további ötezer forint árkiegészítésre is jo­got szerez, ha a tehenet a húshasznosítású iránynak megfelelően tartja. (Ezt a tehenet többé fejni nem le­het.) A vágóértéket is meg­hitelezi — kérésre — a Ma­gyar Nemzeti Bank, A háztáji és egyéni terme- lőknél ugyancsak a vágásra lekötött nőivarú szarvasmar­hák egyszerű leelletését ösz­tönzik az új szabályok. Itt az elletési szerződés megkö­tésekor 3000 forint, az ellés megtörténtekor további 5000 forint illeti meg a háztáji gazdát. Tavaly 34 százalékkal nőtt megyénkben a tejtermelés. A tejtermelő üzemekben vi­szont csak legalább évi 2900 liter tejet adó tehenet gazda­ságos tartani. Hússzakosodás nem képzelhető el a rét­legelő gazdálkodás megjaví­tása nélkül. Előfordulhat, hogy a szakosodás változást hoz a közös és a háztáji vi­szonyában is. Tizenötezer „nem fejt" tehénre van szük­sége megyénknek 1975-ben a helyes arányok kialakításá­hoz, főleg a szatmári része­ken. A tejipari vállalat igazga­tója bejelentette, hogy ahol hústermelésre szakosodnak, a vállalat ott is felvásárolja a háztáji tejet, (gnz) bályos időszakonként ismét­lődik. Ma legfőbb célunk: meg­valósítani Ukrajna déli terü­leteinek öntözési program­ját; kialakítani a szavatolt árugabona-termesztés ha­talmas övezetét. Érdekes nyomon követni az öntöző- rendszerek építésének üte­mét. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalomig Ukrajnában 17 000 hektár földet öntöz­tek. Az öntözött területeket általában csak zöldségter­mesztésre használták fel. 1940-ben az öntözés 100 00' hektárra terjedt ki, a máso­dik világháborúban azonbar az öntözőrendszerek meg semmisültek. 1965-ben 503 000 hektón íntöztek. 1973-ban az öntözés töbt mint 1 100 000 hektáron folyt, -supán az utóbbi hét évber az állami beruházással léte sített öntözőrendszerek (nem számítva a kolhozok saját köitségből létesített öntöző- berendezéseit) 425 000 hektár földet kapcsoltak be a mes­terséges öntözésbe. Igen jellemző az állami beruházás dinamikus nőve- ksíiéső" 1961—1965 : 541,8 millió rubel. 1966—1970: 1136 millió rubel 1971—1975: 2320 millió rubel A meliorizáeiós építkezé­sek jelenlegi sajátossága, hatalmas, műszakilag töké­letes öntözőrendszerek léte sítése. így például az épülő kahovkai öntözőrendszer a legnagyobb lesz Európában. A talajjavítás fő eredmé­nye: a terméshozam növeke­dése. ez mindenekelőtt a ga­bonára vonatkozik. A gabo­nafélék az öntözött területek egyharmadát foglalják el. A nyolcadik ötéves tervidőszak (1966—1970) végén a köztár­saság öntözött területein az átlagos őszi búzatermés 30 mázsa volt hektáronként, a Jelenlegi ötéves tervidőszak­ban pedig már elértük a 40 mázsát. Az öntözött földek lehetőségeit azonban még korántsem merítettük ki Erre utal az a tény, hogy az élenjáró kolhozok és szovho- zok hektáronként 60—70 má­zsás, sőt ennél is nagyobb termést takarítanak be. Az öntözött területeken a ter­méseredmények szintje a legaszályosabb években sem csökken, ugyanakkor az ön­tözéses földművelési körze­tek öntözetlen területein a terméshozam 50—60 száza­lékkal alacsonyabb. AZ ÖNTÖZÉS RÉVÉN erő­södik az állattenyésztés ta­karmánybázisa, a városok körüli zöldövezetekben nö­vekszik a zöldségtermesztés. Nem kevésbé fontos az is, hogy az öntözőrendszerek építése biztosítja az ipari vizet Harkov, a bonyec- medenee és Krím részére. A mesterséges öntözés — a talajiavításnak csuoán egyik oldala. Jelentős fel­adat Nyugat-Ukrajnában a mocsaras területek kiszárítá­sa. A lecsapolt, kiszárított területek a köztársaságban 1,8 millió hektárt tesznek ki. SZERETNÉM MÉGEGY- SZER HANGSÚLYOZNI. hogy a meliorációs építkezé­sek lendülete Ukrajnában az egész Szovjetunióra jellemző folyamatot tükrözi. (APN) A GYÜMÖLC SSZED ES ESZKÖZEI A szedés lebonyolításához szükség van szedőedényekre, amiben a leszedett gyümöl­csöt összegyűjtjük, olyan áll­ványokra, amelyekkel elér­hetővé válik a leszedendő gyümölcs és ládákra, ame­lyekbe a leszedett gyümöl­csöt elhelyezzük és szállít­juk a gyümölcsöt rendelte­tési helyére. A szedőedény, amelybe közvetlenül szed­jük a gyümölcsöt, merev fa­lú és sima felületű legyen. Könnyű anyagból készüljön és 6—10 kg gyümölcs férjen bele. Készülhet fémből, vé­kony deszkából, műanyagból és esetleg fűzvesszőből. HORGANYZOTT VEDER A legelterjedtebben hasz­nált szedőedény. Űrtartalma 8—10 liter, merev falú, fém­lemezből készült. Fülére, akasztható horog szerelhető. A gyümölcs kímélése érde­kében hullámpaoírral is bé­lelni szokták. Előnye az is, hogy a szedés befejezésével egész éven keresztül a ház­tartásban használható. Újab­ban műanyag vederrel he­lyettesítik. Ez azonban nem pótolja azt tökéletesen, mert fala nem teljesen merev. Ezenkívül drágább és nem is olyan tartós. KOSARAK FűzvesszSből vagy fahánes- ból készülnek. Helyenként még ma is használják. Eme­lésükkor a faluk behajlik és így a megmozduló gyümölcs kocsánya megszúrja a szom­szédos gyümölcsöt. Tanácsos kisebb űrtartalommal (5—6 kg) és vastagabb vesszőből fonni, hogy a célnak jobban megfeleljenek. TESTRE FÜGGESZTHETŐ SZEDÖEDÉNY Merev, ovális fala az em­beri testhez hozzásimul. He­vederrel a vállra rögzíthető. Feneke zsákvászonból van, ami lecsatolva az ürítést alulról teszi lehetővé. Elő­nye, hogy a dolgozó két kéz­zel szedhet, gyorsan és tö­rődésmentesen üríthet. Hát­ránya, hogy anatómiai okok­ból a nők részére kevésbé alkalmas, bár már kidolgoz­tak számukra is használható változatot ALMALÄDA Kistiűtőházl gyűmölcsláda. Befogadóképessége 20—23 kg alma (alapterülete 40x60 cm). A láda súlya 6 kg. Rendszerint a Göngyölegellá­tó Vállalat készletét vesszük A nyíregyházi kertbarátok klubjának vezetősége 1974. szept. 20-án részt vett a po- mázi „Porpáczy Aladár” kertbarátok klubja által ren­dezett „Kiskertek mesterei” egyéni versenykiállításon és „Barkács-, újító-, ötletbemu­tatón”. A nyíregyházi kisker­tek termékei közül kiállítot­tak itt alma, körte barack, szilva, szőlő féleségeket, to­vábbá egy kézi palántaülte­tő készüléket. A bíráló bizottság a nyír­egyháziak kiállított gyü­mölcstermékeit ezüst serleg­gel, a palántaültetőt 500 Ft tál jutalmazta. Sikert arat­tak az ez alkalomra írt „Kertbarát toborzó!!Tjukkal is. Ugyancsak részt vettek a kiállításon a vásárosnamé- nyi kertbarátok klubjának a tagjai is, akik ötletes és tet­szetős kiállítási anyagukká1 igen értékes tárgyjutalmat kaptak. Közel 25 kertbarát klub képviseltette itt magát. A kiállított zöldségfélék, virágok, az ötletes barkács kertiszerszámok, a fafaragá­sok, kézimunkák azt bizo­igénybe (GEV). Megfelel® szedőállvány segítségével egyben .szedőedénynek is használhatjuk, kikapcsolva a vödröt, vagy a kosarat. Ez a közvetlen ládába szedés minőségmegóvást is jelent, mert átrakáskor, ill. ürítés­kor rendszerint előforduló sé­rülési lehetőségeket így ki­zárjuk. létrak Régebben a magasabb szin­tek szedéséhez kizárólago­san létrát használtak. A kétágú létra (piktorlétra) a célnak nem megfelelő, mert csak oldalt állva szedhető róla a gyümölcs és közben egyik kézzel kapaszkodni kell a szedőnek. Jobb a gyümöl­csösök számára kialakított szedőlétra. A két ága közül az egyik csak támasztórúd. Könnyen behelyezhető a ko­rona belsejébe, s így a sze­dő szemben állva a fával és egy kicsit a létrára dőlve — mindkét kézzel — biztonsá­gosan szedhet. Különböző nagyságú létrák szükségesek (2,5—3,5 méter). KÖZÉPMAGAS SZEDŐ ÁLLVÁNY Két szedőláda elhelyezését biztosítja és két dolgozónak nyújt kényelmes állóhelyet (Lásd. Nyíregyházi Állami Tangazdaság). Nem szüksé­ges kapaszkodni, tehát mind­két kezünk szabad. A meg­telt ládák könnyen levehe­tők, az állvánnyal együtt to­vább vihetők. E szedőállvány segítségével 2,40—2,60 m-ig szüretelhető a gyümölcs. Az állvány széles talpú kereke­ken mozgatható, de használ­ják a kerék nélküli változa­tát is. Szedőállványok segíti ségével a dolgozó teljesít­ménye a létrás szedéssel szemben 150—200%-pa ALACSONY SZEDÖÄLLVANY A legalacsonyabb azt»® szedéséhez két szedő has»- nálhatja. A földön állva sze­dett gyümölcsöt a 70 cm ms- gasságban lévő állványra he­lyezett ládába, a két szedő válogatva is szedheti. Ké­szülhet szántalpas, illetve kerekes változatban. A ládákat, ill. rekeszeke1# közvetlenül szedés előtt szál­lítsuk ki a gyümölcsösbe és úgy helyezzük el, hogy a le­szedett gyümölcshöz a lehe­tő legközelebb kerüljenek.' így a szüret idejére csak a gyümölccsel telt göngyöleget kell mozgatnunk a szedés helyétől a feldolgozásig, majd a rendeltetési helyére. Inántsy Ferenc nyitották, hogy a kertészke­déssel foglalkozók szabad idejüket hasznosan töltik. A kiállítás résztvevői egy­öntetűen nagy elismeréssel nyilatkoztak a pomáziak munkájáról, a kiváló rende­zésről, a segítőkészségükről. Ez alkalommal került sor a „Porpáczy Aladár a ma­gyar kertkultúráért” emlék­érem kiadására, amit öten ér­demeltek ki. A jelenlévők határozatot hoztak arról, hogy Pomázon fogják felépíteni a kertba­rátok székházát, ahol orszá­gos rendezvényeiket meg­tarthatják. Különösen értékes volt ez a látogatás a nyíregyháziak­nak, mivel ezelőtt 2 évvel éppen a pomázi kertbarátok klubjának titkára, Kulin Im­re segítette klubuk megala­kítását, s azóta is lelkesen támogatja munkájukat. Jö­vőre baráti tapasztalatcseré­re hívták meg a nyíregyhá­ziakat. Varga Ferenc, a kertbarátok szervező titkára Kertbarátok Pomázon Korszerű gépekkel történik a sárgarépa betakarítása c nyíregyházi Dózsa Termeiőszövetkezeibsn.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents