Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-27 / 226. szám

2 iíKlV-WAG^XSoitSrAa tél. (Folytatás aa L oldalról) ^ lálkozni az üzem dolgozói­val. E gyűlés egyik érde­kessége, hogy 1957-ben Ká­dár János emlékezetesen forró hangulatú találkozón veit részt ebben a gyárban. Most minden bizonnyal al­kalom nyílik arra, hogy sze­mélyesen számoljon be a Magyar Népköztársaság fej­lődéséről, dolgozóinak az elmúlt tizenhét évben elért sikereiről. A leningrádi útra a kül­döttséget elkísérte Mihail Szuszlov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyin Ruszakov, a Központi Bizottság tagja, az SZKP KB főtitkárának mun­katársa, Nyikolaj Rogyionov, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter-helyettes, Vlagyimir Pavlov, a Köz­ponti Bizottság tagja, buda­pesti szovjet nagykövet és Gennagyij Kiszeljov, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tő-helyettese. Moszkva leningrádi pá­lyaudvarán a magyar ven­dégeket Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első tit­kára, Pjotr Gyemicsev, az SZKP. KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztan­tyin Katusev, a Központi Bi­zottság titkára, Mihail Le szecsko, a Központi Bizott­ság tagja, a minisztertanács elnökhelyettese és más hiva­talos személyiségek búcsúz­tatták. Kommentátorunk írja: Dús programmal telt el a magyar párt- és kormány- küldöttség szovjetunióbei) látogatásának második nap­ja. Délelőtt tárgyalások, dél­ben a moszkvai magyar nagykövetségen díszebéd a szovjet vendéglátók tisztele­tére, délután újabb eszme­cserék, este a világhírű Nagyszínházban Prokofjev Rómeó és Júliájának meg­tekintése. E felsorolásból is kiolvasható, a program ge­rincét a két ország vezető politikusainak tárgyalásai alkották. Moszkvában tegnap folytatódtak a magyar párt- és kormányküldöttség eszmecseréi a szovjet vezetőkkel. Képünkön: Leonyid Brezsnyev üdvözli Fock Jenőt. (Kelet-Magyar- ország telefotó.) Ezek szellemét légkörét találóan jellemezte az a szovjet diplomata, aki any- nyit mondóit, olyan, mint á mostani moszkvai időjárás... Nos, ezekben a szeptember- végi napokban valóban nap fényes, derűs, szép ősz kö­szöntött a szovjet főváros­ra. A politikai „meteoroló­gusok” ezzel kapcsolatban Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának szavait idézik amelyek a szerda esti dísz­vacsorán — tehát közvetle nül az első tárgyalások meg­kezdésé után — hangzottak el: „Máris biztosan kijelent­hetjük, hogy tárgyalásain­kon a teljes kölcsönös meg­értés és a megbonthatatlan, testvéri barátság szelleme uralkodik. Másképp nem is lehet, hiszen ilyen a pártja­ink. országaink közötti vi­szony.” Teljesen egybecsengenek ezzel Kádár János szavai, amelyekkel a tárgyalásokat jellemezte, hangsúlyozta: „a tárgyalásokon ismét kifeje­zésre jutott, hogy pártjaink, kormányaink között teljes a nézet azonosság a szocialista építés és a külpolitika kér­déseiben. Ä testvér; országók, így a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság vezető poli­tikusainak találkozói nem egyszerűén szokványos dip­lomáciai események. Annál sokkal többet jelentenek: barátok, testvérek, elvtársak megbeszéléseit. A két ország vezetői kö­zötti legmagasabb szintű ta­lálkozók érdemi értékelésé­nek ideje természetesen még nem érkezett el, Wlszen a magyar párt- és kormány- küldöttség szovjetunióbeli programjának kétharmada hátra van. A Moszkvában eltöltött két nap eseményei — a fogadtatás kivételesen magas hőfoka, a moszkvai?': lépten-nvomon tapasztalható szívélyessége és meleg sze­retető, Kádár János és Leo­nyid Brezsnyev nagy vissz ­hangot keltett megnyilatko­zásai és nem utolsó sorban a tárgyalások légsöre, intenzi- tása — azonban egyértelmű­ét. a találkozók teljes -sike­téi ígérik. A magvar párt- As kör- mányküldöttség látogatását Moszkvában a nemzetközi élet kiemelkedő jelentőségű eseményének tekintik. Erre utal egyebek között az a tény is, hogy a szovjet lá­pok már csütörtök délután bő válogatás» közöltek a lá­togatás első külföldi vissz­hangjaiból. A Vecsernyaja Moszkva például első olda­lon idézi a .vezető .'budapesti, 'váríSi,'- práefci es. New York-i lapok reagálását a magyar és szovjet vezetők találkozó­jára, valamint a szerda este elhangzott beszédekre. A moszkvai rádió híradásaiban ugyancsak foglalkozott a lá­togatás nemzetközi vissz­hangjával. Szovjet papíripari küldöttség megyénkben A magyar—szovjet cellu­lóz- és papíripari kapcsola­tok 25 éves eredményeit méltató szimpozionra ha­zánkba érkezett 1. N. Krapi­vin, a Szovjetunió cellulóz- és papíripari miniszterhe­lyettese, valamint M. V. Ju- rasova, a minisztérium ter­vezési főosztályvezetője. A vendégek szerdán délután kétnapos látogatásra Nyír­egyházára érkeztek Juhász Mihálynak, a Papíripari Vál­lalat vezérigazgató-helyette­sének társaságában. Szerdán délután a várossal ismerked­tek. Csütörtökön délelőtt a me- gvei pártbizottságon Kállai Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára fogadta a mi­niszterhelyettest. A fogadá­son részt vett dr. Czimbal- mos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Cx. Nagy István, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője és Gyuricsku Kálmán, a városi pártbi­zottság titkára. Ezután a szakemberek ellátogattak a Nyíregyházi Hullámdoboz- és Zsákgyárba, ahol Ko­vácsvölgyi Zoltán, a gyár igazgatója kalauzolta a ven­dégeket, akik megtekintették a korszerű gépsorokkal dol­gozó gyárat, a Szovjetunió­ból érkező alapanyagok fel­dolgozásának módját. ICombáiraosok fuSalmazása Szeptember 26-án ülést tartott a Tisza menti TE­SZÖV társadalmi és önkor­mányzati bizottsága. Napi­renden szerepelt a kong­resszusi és a felszabadulási verseny tapasztalatainak megtárgyalása és a nyári be­takarítási munka értékelése. A kombájnosok részére meg­hirdetett versenyben részt vevők közül 108. pályázó eredményét küldték be a térmelőszövetkézétek. Á bi­zottság értékelése alapján a nagyobb teljesítményű kom­bájnokkal dolgozók közül Öten, a kisebb kapacitásúnk­kal dolgozók közül pedig 33-en érdemelték jutalmat. Előbbiek 140, utóbbiak 50 vagon feletti, kimagasló tel­jesítményt értek él a ke­nyérgabona-betakarítási ver­senyben. Gépipari tanácskozás Nyíregyházán A megyéi műszaki hónap keretében, Nyíregyházán ren­dezi meg az országos titkári tanácskozását a Gépipari Tu­dományos Egyesület,. A meg beSzéléSsh az egyesület szak­osztályainak és szervézetei- nek titkárai vesznek részt. A három napig tartó tanács­kozás megnyitójára szeptem­ber 26-án, csütörtökön került sor a technika házában. Áz ünnepi aktuson megjelent Kuti Lajos, a GTE főtitkára, a Szerszámgépipari Művek vezérigazgatói a. Az esti órákban sorra ke­rülő tanácskozáson a vendé­geket. á tanácskozás részt­vevőit Sándor József, a me­gyei tanács osztályvezetője, a GTE nyíregyházi szerveze­tének elnöke köszöntötte, majd dr. Cservenyák László nyitotta meg az ünnepi ak­tust. Ezt követően Szabó ■ 'enő, a GTE nyíregyházi szervezetének titkára szá­molt be a szervezet tevé­kenységéről. Pénteken a titkári érte­kezlet folytatja munkáját. Szombaton az értekezlet résztvevői felkeresik a pa­pírgyárat és a cipőgyárat. 25 éve együtt, közös úton i 1 11 ■ ■ ■!— r—— i wi i ,i—■■ !.■■■■. ■■■■■ 1 Bemutatkozik: az Intermatail Országos tejipari ankét Nyíregyházán Mostanában — nyolc nyel­ven — mind gyakrabban ko­pog a telex az Intermetall Vaskohászati Együttműkö­dési Szervezetének állandó budapesti irodájában; a KGST egyik legeredménye­sebben működő vállalkozása az idén ősszel ünnepli fenn­állása tizedik évfordulóját. A szocialista államok gyors ütemű gazdasági fejlődése, a technikai előrehaladás, az új iparágak kialakulása, már a hatvanas évek elején mind égetőbben követelte a vas­kohászatban megvalósítha­tó együttműködés új formái­nak kialakítását, a kutatás, a termelés és a fejlesztés ösz- szehangolását. A szervezet létrehozását Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelor­szág 1964 nyarán kezdemé­nyezte. s még ugyanebben az évben Bulgária, a Szovjet­unió és az NDK csatlakozá­sával megalakulhatott az In­termetall. Négy esztendővel később. 1968 novemberében, a Jugoszláv Vaskohászati Üzemek Egyesülése. maid 1970-ben a román Metalim- portexport állami külkeres­kedelmi vállalat kötött egvez- mÄnyt az Tntermetallal. E két ország. szerződéseik aiibjáti, azóta is részt vész a kohászati termékek cse­réiében, á kapacitások együt­tes kihasználásában. Lapozzuk fel az Intermé- ta.ll alaoítási egyezményét E szerint a szervezet legfőbb feladata ..mind jobban ki­elégíteni a tagországok igé­nyeit a vaskohászat termé­keiből, mégpedig az együtt­működés új, hatékonyabb formáinak bevezetésével.” Az elmúlt tíz év igazolta az ala­pítók várakozását. A tagor­szágok eddig mintegy 50 szakosítási javaslatot dolgoz­tak ki és fogadtak el. Ezek kiterjednek a hengerelt ru­dak, a melegen hengerelt idomok, a lemezek, a csövek, a hidegen hajlított profilok, az ipari fémtömegcikkek, a porkohászati gyártmányok előállítására. A szakosítási program ha­tékonysága érdekében, a ma­gasabb színvonalú műszaki és termelési kapcsolatok ki­alakítása jegyében az Inter- metall összegyűjtötte és ren­dezte a tagországok 362 hen- gerdei gépsorának termelési és technikai-technológiai adatait. Ezt követően — az egységes tevékenység végett — szakosítási egyezménye­ket dolgoztak ki. majd fel­mérve a tagországok szük­ségleteit, meghatározták a két- és többoldalú alapon cserére kerülő termékek lis­táját. A termékcsere gazdasági előhyéi közismertek. Az In­termetall a naturális cserét ugyanakkor összekötötte a kapacitások ésszerű kihasz­nálásával. Amennyiben az egvik tagországban — a bel­ső rendelésállomány csökke­nése miatt -— ideiglenesen szabad kapacitások keletkez­nek. a társak megrendelései máris biztosíBák a folyama­tos termelést. Ugyanígy a vá­ratlanul felhalmozódó kész- l.efek sem okoznak gondot áz egyes Intermetall-tagoknak, mert a nemzetközi csere ke­retében lehetővé válik a ki- egyensúlyozott raktárgazdál­kodás. A szervezet fennállásának első éveiben a tagországok főleg acélt és bugát adtak át egymásnak, az utóbbi idő­ben viszont mind szélesebb körű a magasabb szinten feldolgozott, kiváló minősé­gű vaskohászati termékcse­re. A cserélistákon ma már ugyanúgy megtalálni a hen­gerelt rúd-idomárukat, mint azok továbbdolgozott termé­keit, a bevonatos lemezeket, a kalibrált acélt, a hidegen hengerelt szalagokat és haj­lított profilokat, az acélhu­zalokat és csöveket, az önt­vényeket, valamint a fémtö­megcikket, nevezetesen a csavarokat és szegeket, il­letve á láncokat. Amíg 10 évvel ezelőtt az Intermetall keretében a résztvevő álla­mok mindössze 780 ezer ton­na fémterméket cseréltek, addig tavaly már 2 millió 580 ezer tonnát! Ez a meny- nyiség az érdekéit országok vaskohászati exportjának több mint 30 százaléka. Mind nagyobb jelentőségre tesz szert az egyes országokban váratlanul jelentkező hiá­nyok nemzetközi együttmű­ködéssel való megszüntetése is. A gyors közbeavatkozás, a rendelések és a szállítások hatékonyságának fokozása érdekében a tagországok ki­szélesítették információs rend­szerüket Ma már a kiadvá­nyok tucatjai segítik a szak­embereket; az Intermetall tagjai egymás rendelkezésé­re bocsátják termékeik jegy­zékét, a belső és külső érté­kesítés megszervezésének rendjét, a működő és az újonnan létesülő kapacitá­sok jellemzőit. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa által elfo­gadott Komplex Program le­hetővé teszi az integrációs folyamatok kiszélesítését a vaskohászat valamennyi te­rületén. Az Intermetall en­nek megfelelően foglalkozik a közös beruházások előké­szítésével. A tagországok népgazdaságai oly gyors ütemben fejlődnek, hogy mind több új, korszerű ter­mék gyártására van szükség. A gazdaságosság pedig meg­követeli a nagysorozatú ter­melést, amely ma már ki­zárólag együttes erővel old­ható meg. A szervezet jelen­leg a jó hatásfokú, kiváló minőségű transzformátoracél gyártására, a rozsdamentes és a saválló hidegen hen­gerelt acéllemezek, illetve szalagok, valamint a göngyö­leglemezek gyártására szol­gáló üzemek közös beruhá­zása érdekében munkálko­dik. A szocialista országok egyik fiatal gazdasági intézményét mutattuk be, érthetően rend­kívül vázlatosan. A szerve­zet tízéves tevékenysége gaz­dag tapasztalatokkal vértez­te fel a tagországokat, a szak­értők számos akadályt há­rítottak el az együttműkö­dés kibontakozása útjából. Az Intermetall feltárta a szakosítás, a specializáció, a választékcsere és a kooperá­ció számos új formáját, így a következő évtizedet már az intenzív integrációs mun­ka jegyében kezdhetik el. Benedek István Gábor A műszaki hőnap kereté­ben a hazai tejipar közép­távú fejlesztési terveiről rendezett országos tanácsko­zást csütörtökön a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület nyíregyházi cso­portja a Szabolcs megyei Tejipari Vállalattal együtt az Orosi úti üzem nagytermé­ben. Megjelentek a 14 hazai tejgyár gazdasági és műszaki vezetői. Molnár István szak­Az Erdészeti Tudományos Intézet tiszántúli kísérleti ál­lomása alapításának 50. év­fordulóját ünnepli. Ez al­kalomból szeptember 25. és 26-án tudományos üléssza­kot és bemutatót rendezett az ÉRTI, a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, valamint az Országos Erdé­szeti Egyesület debreceni helyi csoportja. Az első na­pon a püspökladányi kísér­leti állomáson dr. Keresztesi Béla, a Tudományos Aka­démia levelező tagja, az ÉRTI főigazgatója tartott megnyitót és megkoszorúzták Kaán Károly szobrát. Ezt követően fásítási kísérletek bemutatójára került sor és a FEFAG derecskéi csemete­kertjében a nyárszaporító- anyagtefmésztéssel ismer­kedtek a szakemberek. A osztálytitkár megnyitója után Martin Győző, a Tejipart Vállalatok Trösztjének mű­szaki igazgatója tartott vi­taindító előadást a hazai tejipar nagyarányú fejlesz­tésének koncepciójáról, ame­lyet már az élelmiszer-gaz­dasági kormányzat is elfoga­dott, összhangban a hús­programmal és a szarvas­marha-tenyésztés szakosodá­sával. második napon, tartották a tudományos ülésszakot Deb­recenben a technika házá­ban. Tíz előadás hangzott el különböző témakörökben, köztük Termann István, a FEFAG igazgatója beszélt ,.A kutatási eredmények hasznosításáról á tiszántúli erdőgazdálkodásban”, Ka­pusi Imre tudományos mun­katárs „Az akáctermesztés helyzeté és jövőbeni szere­pe a Nyírségben” címmel tartott előadást. D ezsényi Ede a nyíregyházi erdőfel­ügyelőség vezetője azt is­mertette, hogyan hasznosít­ják á kutatási eredményeket Szabolcs-Szatmár megyében a gazdasági, a környezetfej­lesztési és a jóléti fásítások­ban. A kétnapos ülésszak csütörtök délután zárult Erdészeti tudományos ülésszak

Next

/
Thumbnails
Contents