Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-26 / 225. szám

2 kwäwbiBrnssstBsaBa ffffl. s*ep^m?er W. (Folytatás a* X. oldalról) dogulásukra, s közös ügyünk, a kommunizmus, a béke ja­vára. Politikánkat támogatja a nép Kedves elvtársak! Bará­taink! A magyar nép 1975 tava­szán ünnepli annak a nagy napnak 30. évfordulóját, ami­kor a dicső szovjet hadsereg áldozatos harccal, a hitler- fasiszta megszállókat kiverve hazánkból, teljesen felszaba­dította Magyarországot. Nem­zeti függetlenségét, szabadsá­gát visszanyert népünk tör­ténetében új lap nyílott, gyö­keres társadalmi fordulat ment végbe nálunk: a régi világ romjain, új társadalom, új ország született. A ben­nünket felszabadító és azóta is mindenben segítő szovjet népnek meglehet az az elég­tétele, hogy a magyar pép élni tudott a szabadsággal, kivívta a hatalmat, lerakta a szocialista társadalom alap­jait és következetesen, ered­ményesen építi hazájában a szocializmust. Elmondhatjuk szovjet ba­rátainknak, hogy a Magyar Népköztársaságban a mun­kásosztály hatalma szilárd, a munkásosztály és a paraszt­ság szövetsége szoros, a szo­cialista célok valóra váltásá­ra egységbe tömörül a nem­zet minden alkotó ereje. A szocializmus építésének ne­gyedszázada alatt a nemzeti jövedelem négy és félszere­sére, az ipar termelése csak­nem nyolcszorosára emelke­dett. A szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság len­dületesen fejlődött és mind nagyobb eredményeket mu­tat fel. A párt politikáját népünk támogatja, a X. kongresszus határozatainak végrehajtása eredményesen folyik. Jelenleg pártunk jövő ta­vasszal összeülő XI. kong­resszusára készülünk. Köz­ponti Bizottságunk azon munkálkodik, hogy a legkö­zelebbi évekre szóló felada­ttok kidolgozása mellett kongresszus elé terjessze a Magyar Szocialista Munkás­párt új programnyilatkoza­tát is, kijelölve benne né­pünk felemelkedésének, ha­zánk szocialista fejlődésének további útját, a szocializmus távlatait. Jól kifeiezj a ma­gyar munkásosztály a dolgo­zó nép hangulatát és érzé­seit hogy széles körű szocia­lista munkaversennyel kö­szönti pártunk kongresszu­sát, felszabadulásunk 30. év­fordulóját. Kedves elvtársak! A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom szülötte Szovjetunió, létrejötte óta a szocializmus, a kommuniz­mus és a béke zászlóvivője, a szabadságukért és haladá­sukért küzdő népek táma­sza. Ezért rendíthetetlen hí­ve a szocializmus építésének útjára lépett magyar nép a Szovjetunióval való barát­ságnak. A magvar és a szov­jet nép barátsága, pártjaink, országaink testvéri együtt­működése, a marxizmus—le- ninizmus, az internacionaliz­mus eszméin, közös érde­keinken, közös szocialista céljainkon alapszik. Erre a gránitalapra épülnek szövet­ségi kapcsolataink, melyeket az 1967-ben megkötött új ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünk rögzít és sza­bályoz a közös érdeknek megfelelően. A Magyar Nép- köztársaság számára a nem­zetközi politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok épí­tésében továbbra is fő irány a Szovjetunióval való min­den oldalú együttműködés fejlesztése. Ez a mi történel­mi utunk, amelyről letérni nem fogunk sohasem. Szövetségünk szilárd es egységes A szocialista országok kö­zös harcának, összehangolt külpolitikájának legfőbb eredménye a nemzetközi enyhülés napjainkban vég­bemenő térnyerése. A hi­degháborútól a feszültség csökkenésének irányába tar­tó valóságos fordulat bon­takozik ki. Ehhez átfogó programot a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa adott, s ebben a folyamatban a szqv- jet külpolitika a kezdemé­nyező, az úttörő. E békepo- litika képviseletében kiemel­kedő személyes érdemei van­nak a népünk által nagyra- becsiilt igaz barátunknak, Leonyid Iljicg Brezsnyev elvtársnak, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom kiváló harcosának, akit méltán öve? világszerte őszinte tisztelet és megbe­csülés. A közelmúltban néhány vezető tőkés államban le­zajlott személyi és kormány­zati változás után, hivatalba lépésük alkalmával, a? új vezetők is az enyhülési po­litika folytatása mellett nyi­latkoztak. Mi ezt megfele­lően értékeljük, nemzetközi politikánkban figyelembe vesszük. A békepolitíka el­szánt ellenségeinek pedig azt mondjuk: éberek, szilárdak és egységesek vagyunk, Van­nak barátaink a világ min­den részén, van ütőképes fegyveres erőnk, kipróbált szövetségi rendszerünk, a Varsói Szerződés szervezete, de mi békét akarunk és bé­kepolitikánkat tántaríthatat- lanul folytatjuk. Közismert, hogy szovjet barátainkkal teljesen azonos álláspontot és nézeteket kép­viselünk a nemzetközi élet minden alapvető kérdésé­ben, ezért azonos módon is cselekszünk. Ez vonatkozik a szovjet—amerikai kapcso­latok fejlesztésére, amelyet nagy jelentőségűnek tartunk és üdvözlünk a világbéke megszilárdítása szempontjá­ból. Ugyanígy tekintünk az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet ügyére. Fontosnak tartjuk, hogy mi­előbb sor kerüljön harma­dik, befejező szakaszára az államok legmagasabb szintű képviselőinek részvételével. Azonos módon ítéljük meg Ciprus helyzetét, melynek rendezésére vonatkozóan a szovjet javaslatot reálisnak és elfogadhatónak tartjuk és a magunk részéről támogat­juk. Határozottan kiállunk vietnami és a többi indokí­nai nép igazságos ügye mellett. harcukat támogat­juk. Álláspontunk egyértel­mű a közel-keleti helyzet rendezését illetően is, síkra- száúunk az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa érvényes határo­zatainak végrehajtásáért, s a palesztinai nép törvényes jogainak helvreállitásáért. Néoiink üdvözli a portugá­liai és a görögországi de­mokratikus jellegű változá­sokat. Ugyanakkor határo­zottan elítéli a chilei fasisz­ta katonai junta terrorját, követeli a törvényes rend helyreállítását, Luis Corva- lan elvtársnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárá­nak, a népi egység bebör­tönzött más vezetőinek és híveinek a szabadonbocsá- tását. Kedves elvtársak! A Szovjetunióval együtt, széles fronton munkálko­dunk a nemzetközi küzdő­téren a társadalmi haladá­sért, a népek szabadságáért, a békéért. Ebben a harcban meghatározó szerepe van a szocialista országok összefo­gásának és egyeztetett kül­politikai fellépésének, amit a magunk részéről igyek­szünk mindenkor előmozdí­tani. Abból indulunk ki, hogy a szocializmus, a béke általános érdekei a haladás erőitől nyilvánvalóan nem az elkülönülést, hanem tevé­kenységük összehangolását, az egységet és a tömörülést követelik. A Szovjetunió Kommunis­ta Párjtjávai együtt mi ma­gyar kommunisták is a marxizmus—leninizmus el­veire épülő egység hívei va­gyunk a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lomban. Ennek tudatában lépünk fel és fordulunk szem­be az egységbontókkal, a jobb- és baloldali opportuniz­mus mindenfajta irányzatá­val és jelenségével. A test­vérpártok, a haladás min­den erejének összefogására úgy tekintünk, mint a sike­res közös hare legfontosabb feltételére. A kommunista és mun­káspártom akcioegyeégét erő­sítő és továbbfejlesztő 1969. évi tanácskozás, a közös harc eredményeként fontos változások következtek be a nemzetközi küzdőtéren. Irányvonalunk kiállta az élet próbáját. A nemzetközi életben végbement fontos változások szükségessé te­szik, hogy időnként átte­kintsük, értékeljük és kö­vetkeztetéseket vonjunk le a világpolitikai helyzet ala­kulásából mozgalmunk sza­már«. A Magyar Szocialista Munkáspárt ezen az elvi alapon tartja időszerűnek a kommunista és munkáspár­tok regionális tanácskozá­sait és egy újabb vüágérte- kezlet fokozatos előkészíté­sét Barátságunk ú]abb határköve Kedves elvtársak! Szovjet barátaim! Munkánkat, mostani tár­gyalásainkat is jó elvtársi, baráti légkörben kezdtük meg. A tárgyalásokon ismét kifejezésre jutott, hogy párt­jaink, kormányaink között teljes a nézetazonosság a szocialista építés és a külpo­litika kérdéseiben. Meggyő­ződésünk, hogy • találkozá­sunk tovább erősíti pártja­ink kormányaink kapcsola­tát. mindkét ország népének javára, és újabb határkövét jelenti a hagyományos ma­gyar—szovjet barátságnak, amelynek szüntelen erősíté­sén munkálkodni legfonto­sabb feladatunknak tekint­jük. Éljen a kommunizmust építő nagy szovjet nép! Éljen a Szovjetunió dicső kommunista pártja, élén a Leonyid Jljics Brezsnyev elvtárs vezette Központi Bi­zottsággal ! Éljen testvéri szövetsé­günk, a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan örök barátsága! Országos közmíívelödés-politikai értekezlet Szerdán az esti órákban fejezte be munkáját az Or­szágház kongresszusi termé­ben az országos közművelő­déspolitikai aktívaértekez­let. A több mint 700 meg­hívott között jelen voltak politikai és kulturális éle­tünk vezető személyiségei, az országos és megyei állami és társadalmi szervek, a közművelődési intézmények képviselői. Az elnökségben foglalt helyet, többek között Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, miniszterel­nök-helyettes, Óvári Miklós és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Orbán László kulturális miniszter, P olinszky Károly oktatási miniszter, Barabás János, a KISZ KB titkára, Nemeslaki Tivadar, a SZOT főtitkár- helyettese, Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára, Kárpáti Ferenc ve­zérőrnagy. Az aktívaértekezlet részt­vevőit Óvári Miklós üdvözöl­te. Aczél György vitaindító referátuma hangsúlyozta a közművelődés jelentőségét a szocialista társadalom életé­ben. Vitába szállt az e té­ren tapasztalható téves né­zetekkel. Kiemelten foglal­kozott a munkásművelődés­sel, rámutatva, hogy ezt a kérdést, mint szocialista tár­sadalmunk kulturális fejlő­désének kulcskérdését kell napirenden tartani. Részle­tesen tárgyalta a szocialista brigádok szerepének, az üze­mi demokrácia kiszélesítésé­nek és a közművelődésnek a kapcsolatatát. Elemezte a közművelődés különböző ágazataiban jelentkező ered­ményeket és problémákat, vázolta a közoktatás, a tu­domány, a művészetek köz- művelődési feladatait és le­hetőségeit. Elismeréssel szólt a televízió, a rádió s a sajtó közművelődési tudatformáló tevékenységéről. Az aktívaértekezlet Aczél György zárszavával ért véget LEONYID BREZSNYEV! Nagyra becsüljük a magyar néphez fűződő szövetségünket Kedves Kádár elvtárs! Tisztelt magyar vendégek! Elvtársak! Nagy megelégedéssel üdvö­zöljük Moszkvában a test­véri Magyarország párt- és kormányküldöttségét. Ószin­tén örülünk érkezésüknek, elvtársak és meggyőződé­sünk, hogy mindazok a szov­jet emberek, akikkel talál­kozni fognak itt Moszkvá­ban és Leningrádban, a le­hető legmelegebb, legöröm­telibb fogadtatásban részesí­ti önöket. Találkozásunkra nevezetes időpontban kerül sor. Har­minc évvel ezelőtt, 1944 szeptemberének harmadik harmadában a szovjet csa­patok — kiűzve a hitlerista megszállókat az általuk el­rabolt területeikről — felsza­badították az első magyar falut, Battonyát.. Ezzel meg­kezdődött Magyarország fel­szabadítása a nácizmus igá­ja alól, Az éveket és az évtizede­ket, amelyek azoktól az em­lékezetes napoktól ma elvá­lasztanak bennünket, együtt éltük át és ez idő alatt a szovjet—magyar barátság ki­virágzóit, Élő virágaiban ma, a szó szoros értelmében, mindenütt gyönyörködhe­tünk. Jeleit kis és nagy ügyekben egyaránt felfedez­hetjük. A szovjet emberek, pár­tunk igen nagyra beesülik a magyar kommunistákhoz, a magyar néphez fűződő har- eos és kipróbált szövetségün­ket. Mi igaz barátoknak te­kintjük önöket, akikkel ösz- szefűz az együttesen meg­tett út, összefűznek mai nagy tetteink és közös ter­veink a jövőre. örömmel töltenek el ben­nünket a magyar dolgozók­nak a szoeializmus építésé­ben elért sikeréi-, országuk fejlődésének, munkás hét­köznapjainak egyenletes rit­musa. Jól tudjuk. milyen fontos szerepet tölt be ezek­ben az eredményekben a Magyar Szocialista Munkás­párt, amely politikájában szüntelenül számbaveszi az or-zágon belüli és a nem- zetkyzi por--öon végbemenő fejlődést és • hozzáértéssel irányítja az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtásáért végzett mun­kát. Bsrá?aAgunk erősödik Országunkban ismerik és nagyra becsülik a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi, internacionalista politikáját. Teljes és kölcsönös megér­tés van közöttünk és az önök pártjának vezetői kö­zött, élükön Kádár János elvtárssal, a harcedzett for­radalmárral, a nemzetközi kommunista mozgalom kivá­ló személyiségével, a Szov­jetunió és Lenin pártja hű barátjával. Becsülünk min­dent, amit a magyar kom­munisták tettek a múltban és* tesznek ma a szocialista országok egységének megszi­lárdításáért; becsüljük a szo­cialista Magyarország hozzá­járulását a Varsói Szerződés szervezete és a KGST tevé­kenységéhez. Mély megelége­déssel tölt el bennünket: a testvéri szovjet—magyar együttműködés napról napra szélesedik és erősödik min­den területen, köztük a ke­reskedelem, a tudományos­műszaki élet és a termelési kooperáció területén. Példaként megemlítjük a ma már széles körben is­mert olefinprogramot. Az országaink közötti határ két oldalán ugyanannak a lé­nyegében egységes komple­xumnak az alkotó részei jönnek létre, egy «- a mű­anyagok és műszálak gyár­tásában kivételesen fontos — nyersanyag termeléséhez. Ez­zel összefüggésben viharos fejlődésnek indult a fiatal magyar Leninváros. Gyö­nyörű fővárosukban, Buda­pesten nemrégiben nyílt meg a metró, ami szovjet szak­emberek segítségével épült, a jól bevált magyar Ikaru­sok pedig, ha úgy tetszik, kozmikus távolságokat tettek már meg a szovjet utakon. A legnagyobb magyar üze­mekben szovjet gyártmányú korszerű berendezéseket használnak, számos szovjet kikötőben pedig magyar munkások kezemunkaját di­csérő daruk dolgoznak. Egyszóval, a Szovjetunió és Magyarorszag szoros együtt­működése országaink fejlő­désének szilárd, állandó es fontos tényezőjévé vált. Jól emlékszem legutóbbi magyarországi látogatásom­ra. Még most is szemem előtt vannak mozgalmas ta­lálkozásaink Budapest la­kóival, a vörös Csepelen megtartott lelkes tömeggyű­lés, szívélyes beszélgetésünk a Magyar—Szovjet Baráti Társaságban. Azokban a napokban értelmünkkel és szívünkkel e. „ránt különö­sen élénken éreztük a né­peinket egymáshoz fűző ba­ráti érzelmek melegét. Ma, amikor testvérekként üdvözöljük ez gZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa és a szovjet kormány nevében a magyar párt- és kormány­küldöttséget, hadd mondjam önöknek, tisztelt barátaink: szeretettel üdvözöljük önö­ket! Szeretett, kedves ven­dégeinknek tekintjük önö­ket! Kedves elvtársak! Magyar- ország, a Szovjetunió és más testvérországok életé­ben felelősségteljes időszak következik. A nem túlságo­san távoli jövőben sor ke­rül hatalmon lévő kommu­nista és munkáspártjaink következő kongresszusára. Ezek prdig korszakos ese­mények lesznek. Természetes tehát, hogy amikor holnapi feladatainkra készülődünk, eszmecserét folytatunk egy­mással, együttesen keressük a további fejlődésünk során felmerülő feladatok legjobb megoldását. Arra gondolok például, hogy mind a Szov­jetunió, mind Magyarország és a többi testvérországok érdekeltek abban, hogy sa­ját erőforrásaik sokoldalú felhasználása mellett évről évre teljesebben állíthassák nemzeti és nemzetközi érde­keik szolgálatába azokat a lehetőségeket, amelyeket a szocialista országok szoros, önkéntes együttműködése rejt magába. Nem kétséges, hogy a kö­vetkező évelt újabb bizonyí­tékokkal szolgálnak majd an­nak a közös munkának az óriási jelentőségére, amelyet a testvérpártok folytatnak a szocialista közösség or­szágainak minden módon való közeledése és akeió- egységük erősítése érdeké­ben. Közös a harcunk a békéért Természetesen vonatkozik ez a nemzetközi életre is, ahol a szocialista országok együttműködése máris ered­ményekhez vezetett és ezek az eredmények jótékony ha­tást gyakoroltak országaink­ra és az általános békére. Nem kevés ezen a területen a még megoldatlan problé­ma, és igen hasznos, ha ezek megoldásán együttesen gon­dolkodunk. A közelmúlt gaz­dag volt jelentékeny világ- politikai eseményekben. Feszült figyelmet keltett a világban az Egyesült Álla­mok vezetésében nemrégi­ben bekövetkezett változás, Ml, a Szovjetunióban termé­szetesen nem avatkozunk az Egyesült Államok ügyeibe. De távolról sem közömbös számunkra mindaz, ami érintheti a szovjet—amerikai kapcsolatok helyzetét és fejlődését, amelynek mi — érthető okokból nagy je­lentőséget tulajdonítunk. A Szovjetunióban nagyra értékelik a szovjet—amerikai kapcsolatokban végbement kedvező fordulatot, amely az utóbbi években követke­zett be, mindkét fél kon­struktív erőfeszítéseinek eredményeként. Ezért meg­elégedéssel vettük tudomá­sul Gerald Ford elnök nyi­latkozatát arról, hogy szemé­lyesen ő maga és kormánj'a is folytatni kívánja politi­káját az országaink közötti kapcsolatok továbbfejleszté­sére — a megkezdett irány­ban, A magunk részéről mi közöltük az elnökkel, hogy a kontaktusok fenntartása mellett foglalunk állást a bé­ke megszilárdítása, az or­szágaink közötti kölcsönös bizalom és jószomszédság erősítése céljából. Ezek a kapcsolatok már létrejöttek és jelenleg úgy véljük, nem rosszak az előfeltételek ah­hoz, hogy a sikeres kezdetet jó folytatás kövesse az együttműködés új konk­rét tényei formájában, a legkülönbözőbb területe­ken, mindkét ország népei és az általános béke érdekei­ből kiindulva. Szilárd meggyőződésünk, hogy a béke megszilárdítá­sáért, az enyhülés elmélyí­téséért és továbbfejleszté­séért vívott küzdelemben nem lehetnek szünetek. Hogy mennyire szükség van erre a küzdelemre, azt meg­győzően bizonyítják a ciprusi események. Ismét szemléle­tesen bebizonyosodott, hogy a fasiszta rendszerek állan­dó fenyegetést jelentenek a békére és a népek biztonsá­gára. Nevezetesen ezek a rendszerek a kedvenc esz­közei azoknak, akik impe­rialista intrikákat akarnak megvalósítani a szabadság­szerető népek ellen. Egy­szersmind bebizonyosodott az is, hogy ezek a rendsze­rek a népharag tűzhá­nyójának csuesán lebegnek és kérlelhetetlen pusztulás várja őket. A Ciprus függet­lensége ellen szőtt imperia­lista összeesküvés végső so­ron oda vezetett, hogy a gö­rögországi fasiszta katonai diktatúra összeomlott, az ország demokratikus erői le­hetőséget kaptak tevékeny­ségük aktivizálására. Ez már önmagában véve sem csekély vívmánya a béke és haladás erőinek. Függetlenséget Ciprusnak Ugyanakkor, elvtársak, a világ újabb szemléletes bi­zonyítékot kapott arról is, milyen veszélyes szerepet tölt be a nemzetközi élet­ben a NATO katonai tömb­je, mennyire összeegyeztet­hetetlenek e tomp puszta lé­tezése és alapvető politikai eéljai a népek szabadságá­nak, függetlenségének és biztonságának érdekeivel. Ezután Leonyjd Brezsnyev kitért a NATO stratégáinak Ciprus elleni mesterkedése­ire, majd így folytatta: Ciprus szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének helyreállítása, a külföldi csapatok kivonása az ország területéről, való­ban tartós béke biztosítása Ciprus népe számára — ezek azok a fő feladatok, amelyek haladéktalan megoldást kö­vetelnek a eiprusi nép, az európai béke és biztonság érdekében. Majd beszédét így fejezte be: Kedves elvtársak! A mai napon megkezdtük tárgyalá­sainkat A tárgyalásainkat folytatni fogjuk, de már most magabiztosan kije­lenthetjük: a tárgyalásokon a teljes és kölcsönös megér­tés, a testvéri megbonthatat­lan barátság szelleme honol. Másképpen ez nem is tör­ténhetne, hiszen ugyanez a szellem jellemző pártjaink és országaink kapcsolataira. Emelem poharam: — a magyar népre és har­ci élcsapatára, a magyar kommunistákra! — Kádár Jähes elvtárs egészségére és a magyar párt- és kormányküldöttség valamennyi tagjának egész- gébére! — a megbonthatatlan szov­jet—magyar barátságra!

Next

/
Thumbnails
Contents