Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-26 / 225. szám

WT4. szeptember SB. KELEt-MAOYARORSZAO Nők Tiszalökon „Ikijtnnli a sor...tó Kongresszusi felkészülés A taggyűlési beszámolók EGYRE TÖBB PÁRTALAPSZERVEZET­BEN hallani arról, miként készülnek a XI. kongresszusra. Ezerféle színnel festett kép tárul elénk. Van, ahol a kongresszusi mun­kaverseny eddigi eredményeit említik első­ként, másutt arról folyik az eszmecsere, mi­lyen kérdésekre várnak választ a kongresz- szustól. A vezetőség tagjai gyűjtik az anya­got a beszámolóhoz, hiszen az 1970. ősze óta eltelt időről annyi mindent kellene majd a taggyűlésen elmondani. Növekedett a fizikai munkások aránya az új párttagok között. Cél­ratörőbb az oktatás. A termelés pártellenőr­zését sikerült megszabadítani sokféle forma­litástól. .. A pártalapszervezetek adottságai, körül­ményei erősen különbözőek. Az alapelv azon­ban mindenütt csak egy lehet: a párt XI. kongresszusára akkor készül fel a kommu­nisták közössége a legjobban, ha teljes erő­vel a X. kongresszus határozatainak valóra váltásán munkálkodik. Jogosnak látszik az ellenvetés: a X. kongresszus határozatai a párt, a társadalom, a gazdasági élet egészére érvényes útmuta­tásokkal szolgáltak, „a mi kis alapszerveze­tünk” pedig — ahogy ez sűrűn elhangzik ap­ró, köznapi gondokkal birkózik. Hogyan fér össze a kettő? Egész és rész dialektikus kapcsolata ez. fjem egy-egy alapszervezet, s még kevésbé a Vezetőség dolga sorra venni mindazt, amit a K. kongresszuson elfogadott határozat negy­vennégy pontja rögzít. A határozat ismere­tében viszont kötelességük mérlegre helyezni az éves, féléves munkaterveket, s végrehaj­tásukat, azokat a kongresszusi határozatré­szeket, melyek saját területükön a kiemel­kedő, a leglényegesebb feladatokra mutatók voltak. S ez a politikai s a gazdasági teen­dőkre egyaránt érvényes. Hiba lenne ugyan­is, ha az alapszervezetekben megkísérelnék — amint ezt az egyik helyen szellemesen megfogalmazták — „kis kongresszusi beszá­molók” összeállítását. Régi igazság, hogy aki sokat markol, az keveset fog. Az adott he­lyen létezett és létező lehetőségeket, s azok hasznosítását helyezzék mérlegre, úgy, hogy mérleg nyelve, skálája a X. kongresszus útmutatásait tükrözze. fiBTHETÖ, HA A KOMMUNISTÁK vá­rakozással tekintenék a XX. kongresszus elé, hiszen társadalmi, gazdasági fejlődésünk újabb szakaszának meghatározója lesz. Ám a tétlen várakozás sehogyan sem illene az őrök nyughatatlanokhoz, a többet, jobbat akarókhoz, márpedig a kommunisták egyik (jellemzője ez kell, hogy legyen. Töretlen len­dülettel persze csak ott dolgozhatnak, ahol a tettekkel eddig sem takarékoskodtak. így például abban a nagyüzemben, ahol a párt- bizottság titkárának asztalán ott láttam egy cédulát, rajta csupán annyi: „Az emberről való gondoskodásnak fontos része a munka­feltételek javítása.” Mint kiderült, az idézet a párt X. kong­resszusa határozatának 28. pontjából való. Náluk ez külön fejezetet kap majd a párt- értekezleti beszámolóban, mert négy eszten­dővel ezelőtt naponta tucatjával léptek ki az emberek. Jól dolgozott a gyár, azaz tisztes béreket fizetett. Nem is a pénz miatt szöktek. menekültek a munkások, hanem a nehéz fi­zikai munka, a savakkal, sókkal telített leve­gő, az elöregedett, balesetveszélyes gépek adatták kezükbe a munkakönyvüket. Négy év és céltudatos, lehetetlent nem ismerő munka kellett ahhoz, hogy alapvetően meg­változzék a helyzet. Meredeken csökkent a nehéz fizikai munka aránya, a légtisztító, elszívó berendezések, az új gépek bizonyít­ják, hogy itt tettekkel értelmezték a X. kongresszus határozataiból azt, ami legin­kább rájuk vonatkozott. Nem lesz tehát ne­héz a számadás. HASONLÓ PÉLDÁT, ha körültekint kör­nyezetében, valamennyi kommunista talál. „Aprópénzre” váltanák ezzel a kongresszusi határozatot? A valóságot jobban megközelíti, ha úgy fogalmazunk: testükre szabták az abból származó feladatokat, s így elemzik a végrehajtást szintén. S rögtön itt a gond: a számadás arányai miként mutassák az ered­ményeket, sikereket, s a hibákat, tévedése­ket? Nem elvont arányok erőltetése teszi re­álissá a számadást, hanem az, ha a valóság mozaikkockáit illesztik össze! Azaz ha a té­nyek nyelvén szólnak jóról és rosszról, ha nem ragadnak meg a jelenségeknél, hanem folyamatokat, irányzatokat tárnak fel, s azokról beszélnek. Ezek szerint mégis lenne recept? Igen. Annyi, hogy — Lenint idézve — „a marxiz­mus élő lelke: a konkrét helyzet konkrét elemzése.” S ha e konkrét helyzet konkrét elemzése során esetleg a mulasztások nyom­nának többet a latban, akkor súlyos hibának bizonyulna az „arányok” kedvéért kozmeti­kázni. Hiszen az adott munkahelyen úgysem számítanak titoknak a nehézségek, a mulasz­tások, ... s ki más beszéljen róluk, mint a kommunisták testületé? S persze úgy, hogy elsősorban saját soraiban keresse a felelősö­ket A kongresszusi felkészülésnek a pártaláp­szervezetekben is megvannak a maga formái, s e formák tiszteletbentaríása kötelező. A formák azonban megkövetelik a tartalmat! Azért szükséges figyelmeztetni erre, mert né­mely pártalapszervezetnél föllelhető a rutin diktálta magabiztosság, mondván, „beindítjuk a gépezetet”. Úgy gondolják, az események bizonyos rendje önmagában biztosítéka a si kérnék. Holott fedezete csakis a tartalom, a I sokoldalúság, az elmélyültség lehet Ezért el­engedhetetlen, hogy a vezetőség minden tag- I ja tiszta képet alkosson a rábizott területről, s hogy a vezetőség, mint testület ne puszta összeillesztője legyen a részbeszámolóknak, hanem elemző, értékelő feldolgozója, s ezzel megítélője a végbement eseményeknek. VÉLEMÉNYT KÉRNI MINDEN KOM­MUNISTÁTÓL, összehívni a pártcsoportokat, összegezni a gazdasági vezetés beszámolóját» ezernyi eleme van a pártalapszervezetekben a kongresszust megelőző időszak teendőinek. A módszerek természetesen különböznek, de le­gyen mindenütt közös az elv: minél többet megvalósítani a X. kongresszus határozatai­ból, minél több tettel, aranyfedezetet adni mindannak, ami számadásként a kommunis­ták közössége elé kerüL Olvasó katonák K atonák a laktanyából: Csire István, Tatár Ti­vadar mindketten szakasz­vezetők és a polgári életben technikusok. Mitró Károly honvéd, pedagógus. A katonák zubbonyán ki­tüntetések, jelvények látha­tók. Az elismerések jelei, ame­lyeket politikai, kulturális, sporteredményekért kaptak. Azért, mert jóval többet tet­tek és tesznek tényleges szol­gálati idejük alatt a honvé­delmi ismeretek elsajátítá­sánál. Ennyit róluk. A továb­biakban már arról lesz szó, hogy a honvédeknek a lakta­nyában naponta átlag négy őrá szabad idejük van, mit kezdhetnek ezzel, milyen mértékben fordíthatják mű­velődési, kulturális igények kielégítésére. Elöljáróban egy kérdés: — Olvasnak-e verseket? — Gyakran. — Mit­ró Károly honvéd mondta — bementem a könyvtárba és Petőfi összes költeményét kértem. A könyvtáros néni megkérdez­te, mi lesz, vetélkedő-e, any- nyian kerestek mostanában versesköteteket. Nem volt vetélkedő. Egyszerűen csak szeretjük a verseket olvasni. A bevezető mondatokkal már fejest is ugortunk an­nak a témának a taglalásá­ba, milyen lehetőségek, esz­közök állnak a katona ren­delkezésére ahhoz, hogy mű­velődjön. Csire István sza­kaszvezető készült a beszél­getésre. Egy kis cetlire fel­írta mindazt, amit elsorolt. — Talán az első és legfon­tosabb az alegységklub. A klubban a honvédek mindent megtalálhatnak, van lemez­játszó, televízió, társasjáték, alkalmas különböző ren­dezvények megtartására. A honvédek általában szabad idejükben ott gyűlnek össze. Működik barkácsszakkör. Nem azért mondom, mert egyik irányítója vagyok, de a szakköri foglalatoskodás az egyik legjobb és leghasz­nosabb időtöltésnek számít. A honvédek intarziákat ké­szítenek, tablókat, subasző­nyegeket, maketteket harci­eszközökről, általában olyan dolgokat, amelyek kapcso­lódnak a katonaélethez. Ezenkívül 5—6 ezer kötetes könyvtárunk van. A honvé­dek 70—80 százaléka rend­szeres olvasó. Tatár Tivadar mondta: •— A polgári életben S szórakozásra több a lehető­ség, mint a honvédségnél. A szórakozás azonban nem je­lent egyet a művelődéssel. A honvédségnél kötött az élet, ha a kiképzésnek vége, ak­kor sem mehet mindenki ar­ra, amerre lát. Az időt hasz­nosan kell eltölteni és ebben nagy szerep^ van a KISZ- szervezetnek. Rendszeresen szervezünk mozilátogatáso­kat, színházlátogatásokat, sőt hangversenyt. Szinte hihetetlen, mekkora nagy a zene iránti érdeklődés. Nem csak a beat zenét kedveljük, de a komoly zenét is. Bizo­nyítja, hogy szeptember 27- én hozzánk a laktanyába jön el a „Ki nyer ma” a nép­szerű rádióvetélkedő. Egyöntetű vélemény volt: — A honvédségnek nagy szerepe van abban, hogy mi­ként alakul, formálódik a fi­atalok élete. Az ember úgy vonul be, — és ez sokakra vonatkozik — hogy az iskolai kötelező olvasmányokon kí­vül könyvet nem vett a ke­Tiszalökön a HÓDIKÖT hatalmas új üzemcsarnoka a nyárutó ragyogó napsütésé­ben vakító fehéren emelke­dik a falusi lakóházak fölé. A szem csak a gyárkaput átlépve nyugszik meg: az udvar ^idézőid pázsitja és a virágok.' ezer színű pompá­ja oldja fel a vakító fehér­séget. „Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet” tart­ja a néphit. Tiszalökon a HÓDIKÖT-ben ötszázhúszan szeretik a virágot. Társadal­mi munkával parkosították az udvart, ültették a virá­gokat. És rend meg tiszta­ság fogadja a látogatót a műhelycsarnokban is. Ami pedig lenyűgöző látvány: varrónők — mert itt alig akad férfimunkás — szorgos munkája. Terr: 2 és fél millió A kötődé helyettes veze­tője, Szemenyei Jánosné az üzem életéről beszél: — 1971. márciusában kezdtük el a termelést. Kö­rülményeink akkor igen mostohák voltak. Az új üzemcsarnok, a modernebb gépek, a szociális és kom­munális helyiségek megte­remtették a termelés kor­szerű feltételeit. Az üzem ma sem termel teljes kapa­citással, mert még mintegy száz nőt tudnánk foglalkoz­tatni. Éves tervünk két és fél millió forint. Az első fél évben 18 százalékkal tel­jesítettük túl a tervet. A szakszervezeti bizottság titkára, Nagy Lászlóné: — Tíz szocialista brigá­dunkban százhuszonhárom dolgozó van. A huszonöt szakmunkásból húsz a szak­mabeli, tehát varrónő. Kö­zülük tizenegyen az elmúlt évben felnőttként végeztek. Tanműhelyünkben a két év-“ folyamon harminc szakmun­kástanulót foglalkoztattunk. Nagy a munkaerő-vándorlás. Hetvenötén vannak szülési és gyermekgondozási sza­badságon. A dolgozók átlag- életkora 27 év. Felszabadu­lási és kongresszusi felaján­lásainkban a terv túlteljesí­tését vállaltuk. Ebben za­var bennünket, hogy a félév elején új tennék gyártásá­hoz kezdtünk. Dolgozóink közül 145-en nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. A múlt évben is csak néhányan jártak álta­lános iskolába. • • üzemi vetélkedő i A brigádok között a leg­magasabb fokozatot, a zöld­iébe, nem fárt színházba, sőt annak sem volt tudatában, hogy alkotó hajlamai van­nak. A KISZ legfontosabb feladata, hogy a fiatalok fi­gyelmét felkeltse a dolgok iránt, fejlessze a művelődés iránti igényt. Sokan a hon­védségnél válnak rendsze­res olvasóvá, ott teszik az el­ső lépéseket a művészet va­lamelyik ágában, ott vesz­nek részt rendszeresen elő­ször művészeti együttesek munkájában. Állandó művé­szeti együttesünk van. Kap­csolatot tartunk fent Nyír­egyháza különböző KISZ- szervezeteivel. Nagyon sok műsort rendeztünk együtt a Krúdy Gimnázium diák­jaival. Művészegyüttesünk járt a sóstói szociális otthon­ban, és ott több alkalommal adtunk műsort. A honvédségnél a fiatalok körében közkedveltek a kü­lönböző vetélkedők. A három vendég erről is hosszan be­szélt. Részt vettek az „Olva­só katonáért” mozgalomban, a „Kell a jó könyv” moz­galomban, és most benevez­tek a „Hősök nyomában” cí­mű vetélkedőbe. Ez utóbbit felszabadulásunk 30. évfor­dulójának tiszteletére ren­dezik. Sikereket értek el ezenkívül a különböző olva­koszorús jelvényt a Petőfi szocialista brigád nyerte eL Vezetőjük Bekesics Istvánná: — Harminchét éves va­gyok. Hat osztályt végez­tem. Jó lenne megszerezni az általános iskolai végzett­séget. így betanított mun­kásként a kereset is keve­sebb, a tekintély is kisebb. Kongresszusi felajánlásunk között szerepel az is, hogy részt veszünk egy üzemen belüli vetélkedőn. Most az­tán rajtunk a sor. Készül­nünk kell szakmából, iroda­lomból, meg művészetekből Nem szeretnénk lemaradni Termelési vállalásunk az volt, hogy ezernégyszáz nor­mapercet érünk el. A múlt hónapban ezerötszázra si­került teljesíteni. Az üzem megalakulásától dolgozik a HÓDIKÖT-ben Tóth Jánosné. A középkor- osztályhoz tartozik. Az el­múlt évben szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt. — Nem volt könnyű. Ál­talános iskolába én már ré­gen jártam. Nagyon sok új tananyaggal kellett megis­merkednem. Ráadásul mun­ka és két gyerek mellett Egyedül nevelem őket. Ne­kik is kell segítenem. Amit szakmai ismeretekből elsajá­títottam, annak itt, a gép mellett sok hasznát veszem. Könnyebben sajátítok el egy-egy munkafolyamatot, és értem amit csinálok. így minőségileg és mennyiségi­leg is többet tudok nyújta­ni. Ez meg már a borítékon is érződik. Nem könnyű egész nap „áram alatt len­ni”, a gép pedálján, amely úgy rázza a lábszárat, és úgy elfárasztja, mintha száz kilométert gyalogolna az ember. Nehezíti a helyzete­met, ha túlórában itt kell maradni. Az Augusztus 20. brigádnak vagyok a tagja. Megyénk kilenc állami gaz­daságának közel négy és fél ezer dolgozója kapcsolódott be a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére in­dított munkaverseny-mozga- lomba. A vállalások során 7 mil­lió 492 ezer forint költség­megtakarítást terveztek, el­sősorban az alkatrész és az energia takarékosabb fel- használásával. A hozamnöve­lés értéke 13 millió 118 ezer só pályázatokban, mint ami­lyen „Hat könyv a Szovjet­unióról” volt Klubfoglalkozás, barkács­szakkör, könyvolvasás, va­jon mi van még? — Pár óra alatt is sok mindennel lehet foglalkoz­ni. Népszerű foglalatosság a laktanyában az újságok, fo­lyóiratok, szaklapok olvasá­sa. Legtöbben a Népszabad­ságot, Kelet-Magyarországot, Népszavát, Néphadsereget ol­vassák. De van olvasótábora a Deltának, az Ezermester­nek, az Autó-motornak, és a különböző irodalmi folyóira­toknak. Sokan szenvedélyes újságolvasók, és ha nem ta­lálják meg kedvelt újságju­kat, reklamálnak. — Úgy gondolom — mond­ta Csire István — a honvéd­ségnél szerzett kulturális ta­pasztalatok nem múlnak el nyomtalanul, nem enyésznek el. Aki egyszer ebbe belekós­tolt, a könyv olvasásba, bar­kácsolásba, a közösségi élet­be, az a polgári életében is igényt tart erre. Visszame­gyünk a munkahelyünkre,, és folytatjuk, amit itt tanultunk, tapasztaltunk a KISZ-ben. A honvédség szerintem a fiata­lok legjobb nevelő iskolája. Seres Ernő Mint párttag azon fárado­zom, hogy felszabadulási és kongresszusi versenyfelaján­lásunkat minél hamarább teljesítsük. A HODIKÖT-ben hódol­nak a sportnak is. Van női labdarúgócsapatuk. A csa­patkapitány a 19 éves Kórik Irén. A sport mellett a ter ­melés, az egyéni előmenetel gondjait is reálisan látja: „Szakmnnkás­bizonyítvány kellene14 — Betanított munkás va­gyok. Ez nem nagy jövő. Valahogy szakmunkás bizo­nyítványt, meg középiskolai végzettséget kellene szerez­nem. Brigádom az Egyetér­tés. Vállalásunk teljesítésé­ért megteszem, ami tőlem te­lik. Legjobb teljesítményem, a száznegyven százalék. Ezt szeretném minél többször el­érni Az üzem nőfelelőse Csuto­ra Lajosné: — A terhes anyákat fél­időben leváltjuk a géprőL Legutóbb egyműszakos mun­kaalkalmat teremtettünk a dolgozó kismamáknak, nagy- családosoknak. De ennek aa ötszáz nőnek — minél ha­marabb — üzemi orvosra is szüksége van. Az étkeztetés sem megoldott. A Petőfi brigádban Uhri Jánosné sem a fiatalok közé tartozik. Nagy véné vés, de a tervét legutóbb is 120 szá­zalékra teljesítette. — Nem a kor számít, ha­nem az akarat Itt vannak ezek az ügyes gépek, meg ezek a még ügyesebb kezű asszonyok: jól kell szervezni a munkát és nincs olyan terv, amelyet ne tudnának teljesíteni Slgér Imre forint, ami azt jelent!, hogy kenyérgabonából 6033 má­zsával, burgonyából 6430 má­zsával, cukorrépából 1760, ku­koricából 1593, gyümölcsből 13 670 mázsával többet ter­melnek. Növekedik a húster­melés is 921 mázsával, atej- és a tojástermelés 68 ezer li­terrel, illetve 45 ezer da­rabbal az idei tervhez ké­pest. De jelentősebb válla­lások születtek a lucerna, a lucernaliszt a mák, stb. fo­kozottabb termeléséért Ezek alapján a gazdaságok terme­lési értéke 1 milliárd 101 millió forintról 1 milliárd 126 millió forintra nő. A gazdasági felajánlásod kon kívül célul tűzték ki a dolgozók gyermekintézmé­nyek támogatását társadalmi munkában, valamint a szo- cialistabrigád-mozgalom tar­talmasabbá tételét A Mátészalkai Álla­mi Tangazdaság Toldi Mik­lós szocialista brigádja az éves vállalását sertéshúster­melésben augusztus 1-ig 71 százalékra teljesítette. A Nyíregyházi Állami Tangaz­daság sertéstenyésztésben dolgozó szocialista brigádja a súlygyarapodásra tett fel­ajánlását már teljesítette. A Balkányi Állami Gazdaság állattenyésztésben dolgozó szocialista brigádja ugyan­csak teljesítette a hozamok növelésére tett felajánlását. Kiemelkedő a Tiszalöki Ál­lami Gazdaság traktoros és szállítóbrigádjának munká­ja, akik az aratást az elsők között, jó minőségben fe­jezték be. A jelenlegi értékelések azt mutatják, hogy minden gaz­daság vezetőjének és dolgo­zóinak még további erőfeszí­téseket kell tenniük — a ne­hézségek ellenére is — hogy a vállalásokat teljesítsék s a tervezettnél 32 millió 442 ezer forinttal magasabb» eredményt el tudják éra!» j L. Milliók megtakarításból Állami gazdaságok eredményei a munka verseny-mozgalomban «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents