Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-22 / 222. szám

m sxw! KÄ^-äÄfeYÄftÖtfSffflS HÉTFŐ: A szovjet külügyminiszter bonni tárgyalásai — Izraeli légitámadás Dél-Libanon ellen — Gustav Husak Helsinkiben — Lemond Ecevit, török miniszterelnök — Tüntetések és összeüt­közések Etiópiában KEDD: Megnyílik az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka — lljicsov, szovjet külügyminiszter-helyettes megbeszéléseket folytat a ciprusi fővárosban SZERDA: Budapestre érkezik Kalevi Sorsa, finn kor­mányfő - Genfben felújítják a SATLT-tárgya- lásokat - Nagy-Britanniában október 10-re rendkívüli választásokat írnak ki — Közös­piaci tanácskozás-sorozat Brüsszelben CSÜTÖRTÖK: Az EBK koordinációs bizottságának ülé­se Genfben — Kissinger előadása a szenátus külügyi bizottságában - Harcok Dél-Viet- namban és Kambodzsában PÉNTEK: Ford—Gromiko-találkozó Washingtonban — Az Amerikai Államok Szerevezete vitát kezd a Kuba-ellenes blokád feloldásáról — Maka- riosz Kairóba utazik SZOMBAT: Tanaka washingtoni látogatása - Portu­gál gazdasági küldöttség indul Budapestre. Az ENSZ-palota közgyűlé­si termébe vezető nagy elő­csarnok valóságos rnuzeum. A görög kormány által aján­dékozott Zeusz szobor mel­lett az első szovjet szputnyik modellje, az iráni Sah által küldött huszonhat méteres perzsaszőnyeg, amelyen állí­tólag van egy szövés! hiba, de senki sem találja s egy igazi elefántcsonttorony, amit még császársága delelőjén, Hailé Szelasszié juttatott a világszervezetnek Igaz, ezen a héten eggyel megfogyatko­zott a látnivalók száma: a kínai küldöttség követelésére az ENSZ főtitkára letakartat- ta a Konfuciusz idézetet tar­talmazó márványtáblát, _ a különös pekingi kampány egyik hulláma ugyancsak messzire jutott... A legtöbb látogatóval együtt azonban magam is a Foucault-féle inga előtt tor­pantam meg egy pillanatra, ennek segítségével mindenki bizonyságot szerezhet róla, hogy a Föld forog. Amikor kedden, a hagyományok sze­rint. szeptember harmadik hetének második napján meg­kezdődött az ENSZ-közgyű­lés úiabb, immár huszonki- lencedik ülésszaka, magában a teremben is érezni lehetett — a kifejezés átvitt, politikai értelmében, a Föld. forgását. A világszervezet gyakorlott ülés-rendezőinek és mester­embereinek még három kül­döttség számára kellett he­lyet biztosítani: az ENSZ­taaállamok száma százhar- mincnvolcra növekedett. Köztük van Guinea-Bissau, amelynek megjelenese jelzi, hogy visszavonhatatlanul szétesőben van az utolsó klasszikus kolonializmus. a portugál gyarmatbirodalom. Előbb-utóbb minden bizony- nval Angolának és Mozam- biknak is helvet kell majd szorítani a közgyűlési terem­ben. De az ENSZ tagjai köze léohetett a 75 milliós Bang­lades is. amelynek felvételét mindezidáig a kínai vétó akadá’vozta. miután Bangla­des már Pakisztánnal is ren­dezte kapcsolatait. Peking sem tarthatta fenn különös álláspontját. Az új világhely­zet azonban a közgvűlési na­pirenden is érezhető, amelv egyeli őre 111 témát ölel fel. ám tovább bővülhet, önálló politikai kérdésként vitatják meg az idén a palesztin problémát — eddig főkén* humanitárius oldalról, mene­kült-ügyként tárgyalták most viszont a palesztin nemzeti kérdés, a palesztin államiság kerül majd előtér­be. A közgyűlés Ciprusról is vitázik — ez megfelel annak az ésszerű kívánalomnak* hogy NATO-hitbizomány he­lyett széles nemzetközi fóru­mon tanácskozzanak a vál­ságról. Végül, de nem utolsó­sorban ragadjunk ki még egy napirendet: a Szovjetu­nió indítványa fontos, új elemmel egészítette ki a le­szerelési erőfeszítéseket. An­nak tilalmára irányul —• s ez nem a jövő század regé­nye, hanem a jelen kemény realitása — hogy a pusztító természeti jelenségeket (eső­zés, tengerár, földrengés) ne lehessen mesterségesen, ka­tonai célokból előidézni. A közgyűlési időszak jő néhány hétre szolgáltat majd kommentáranyagot, de ne fe­ledkezzünk meg arról a lehe­tőségről sem, amit az ilyen jellegű találkozó a kötetle­nebb eszmecserékre nyújt. Egymást érik a külügyminisz­teri megbeszélések, felveszik a korábban megkezdett szála­kat s a legjelentősebb talál­kozó máris lezajlott: Ford el­nök fogadta Gromiko szovjet külügyminisztert. Ez volt az első magas színtű szovjet- amerikai érintkezés-felvétel az amerikai személycserék után — a hét kezdetén ugyanez a mozzanat játszó­dott le Bonnban, a Schmidt— Gromiko összejövetel során. A tárgyalások fontosságát emeli, hogy szerdán Genfben újrakezdődtek a SALT meg­beszélések és ugyancsak Genfben. az európai bizton­ságról folytatott tanácskozá­son is magasabb sebességfo­kozatba kapcsoltak. Eddig ezerháromszáz alkalommal ültek össze a bizottságok és albizottságpk s úgy tűnik, hogy az okmányok előkészí­tése a kívánt „finis”-hez ér­kezett. (Au. európai biztonság érthető hangsúlyt kapott a magyar—finn tárgyalásokon is, hiszen Budapest és Hel­sinki neve elválaszthatatla­nul kötődik földrészünk ügye­ihez.) Változatlanul nehézséget okozhat azonban, hogy a nyugati táborban elég bo­nyolult a körkép. Nagy-Bri- tannia választásokra készül, a várakozásnak megfelelően 193 nap után újra urnához szólítják a szavazópolgáro­kat ; levegőben lógnak a rend­kívüli választások Törökor­szágban Is, ahol felbomlott a kormánykoalíció; Cipruson ugyan megkezdődött a fo­golycsere, de az igazi kibon­takozás még várat magára; s a hét két közös piaci tanács­kozásáról a balsiker jegyében távozhattak a résztvevő mi­niszterek. Néhány hetes viszonylagos csend után kitapinthatóan nőtt a feszültség a Közel-Ke­leten. Ezt a Dél-Libanon el­leni ismételt izraeli légitá­madások, de főként a ború­látó nyilatkozatok, amelyek­ben hellyel-közel már az „ötödik háború” lehetősége is elhangzott. • Bebizonyosodott, hogy a csapatszétválasztás csupán a kezdet s nem pótol­hatja az igazi rendezést Iz­rael és washingtoni pártfogói a krízis „befagyasztására” tö­rekedtek — közben jelentő­sen fokozták a Tel Avivnak szánt hadianyag-szállítmá­nyokat — s az arab országok most joggal nyilvánítják csa­lódottságukat. A helyzet min­denképpen sürgeti, hogy Genfben folytassák a közel- keleti béketárgyalásokat. Latin-Amerikában tovább rajzolódtak a héten egy po­zitív változás körvonalai. Az Amerikai Államok Szerveze­tében mind több latin-ameri­kai ország száll síkra a Kuba ellenes blokád feloldása mel­lett. Az AÄSZ tíz esztendő­vel ezelőtt hozta szégyentel­jes határozatát — a szocialis­ta Kuba azonban úrrá lett a blokád okozta nehézségeken s nem Havanna kényszerült politikájának felülvizsgálatá­ra. Az AÁSZ konferencia- termében aligha található meg Foucaut féle inga, de a Föld forgását, a világ haladá­sát ott is jól lehet érezni ezekben a napokban. Réti Ervin Ai ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakára az Egyesült Államokba érkezett Andrej Gromiko szov­jet külügyminisztert (képünkön bal oldalt) fogadta a washingtoni Fehér Ház ovális teriné- ben Gerald Ford amerikai elnök. (Kelet-Ma gyarország - teiefoto) KÖZLEnÉ N¥ a Finn Köztársaság minisztereSnökének hivatalos magyarországi látogatásáról Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének meghívásá­ra Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke 1974. szeptember 18—22. kö­zött hivatalos látogatást tett Magyarországon. Sorsa miniszterelnököt fo­gadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losoncéi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Tárgya­lásokat folytatott Fock Jenő­vel, a Minisztertanács elnö­kével. Kalevi Sorsa és felesége megismerkedett a magyar főváros nevezetességeivel és ellátogatott a magyar—finn kooperációban épült lábatla- ni finompapírművekbe. Tárgyalásaik során a kor­mányfők megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsolatai minden területen lendülete­sen és eredményesen fejlőd­nek, jói szolgálják a magyar és finn nép barátságát, köl­csönös érdekeit, a nemzetkö­zi béke megszilárdítását. Po­litikai és gazdasági szem­pontból egyaránt nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a nemrég aláírt megállapo­dásnak a kereskedelmi aka­dályok kölcsönös megszünte­téséről, valamint,, a. hosszúle­járatú gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együtt-, működési megállapodásnak. Ezek a megállapodások egé­szen új alapokat teremtettek a két ország gazdasági kap­csolatainak szélesítéséhez. A miniszterelnökök kifejezték a két kormány elhatározását, hogy továbbfejlesztik orszá­gaik és népeik baráti kap­csolatait az élet minden te­rületén. A két kormányfő beható eszmecserét folytatott a nem­zetközi helyzetről, s megál­lapította, hogy kormányaik nézetei a fő kérdésekben megegyeznek. Kölcsönösen üdvözölték, hogy a világ- helyzetben folytatódik az enyhülés. Fontosnak ítélték, hogy a világ valamennyi or­szágának közös erőfeszítésé­vel visszafordíthatatlanná te­gyék az enyhülés folyamatát. A miniszterelnökök részle­tesen megvitatták az európai helyzetet. Nagyra értékelték a kontinensünkön végbement kedvező változásokat, a? eu­rópai béke és biztonság meg­szilárdítása terén elért ered­ményeket. Lehetségesnek tartják, hogy valamennyi ér­dekelt fél erőfeszítései révén mielőbb eredményesen befe­jeződjék az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let második szakasza és rör vid időn belül sor kerüljön a harmadik szakasz összehí­vására Helsinkiben a legma­gasabb szinten. Az indokínai helyzet átte­kintése kapcsán a két kor­mányfő aláhúzta, hogy a tér­ség békéjének biztosításához elengedhetetlen a Vietnamról szóló párizsi egyezmények maradéktalan végrehajtása. A közel-keleti helyzetet il­letően a felek kifejezték óha­jukat, hogy a kérdés mielőbb teljes politikai megoldást nyerjen a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatai alap­ján, amelyek előirányozzák az izraeli csapatok kivonását az 1967-ben elfoglalt minden arab területről, e térség va­lamennyi országa biztonsá­gának és függetlenségének szavatolását, a palesztin arab nép törvényes jogainak tisz­teletben tartását. E célból szükségesnek ítélik a genfi tárgyalások mielőbbi felújí­tását. A két fél aggodalmát fe­jezte ki a ciprusi helyzet mi­att. Állást foglaltak a Bizton­sági Tanács Ciprusra vonat­kozó határozatainak végre­hajtása, a külföldi katonai beavatkozás haladéktalan be­szüntetése és a Ciprusi Köz­társaság szuverenitásának, önállóságának, területi sért­hetetlenségének szavatolása, az ország el nem kötelezett külpolitikájának megőrzése mellett a ciprusi nép akara­tának megfelelően. Fock Jenő és Kalevi Sorsa tárgyalásai a barátság és a kölcsönös megértés szellemé­ben zajlottak le. A finn mi­niszterelnök magyarországi lá­togatása jelentősen hozzájá­rult a Magyar Népköztársa­ság és a Finn Köztársaság ba­ráti kapcsolatainak fejleszté­séhez. Kalevi Sorsa meghívta a Magyar Népköztársaság kormányának elnökét, hogy tegyen hivatalos látogatást Finnországban. Fock Jenő a meghívást köszönettel elfo­gadta. (MTI) A VDK külügyminisztériumának nyilatkozata A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisz­tériuma Hanoiban közzétett nyilatkozatában elutasította a Ford-kormányzatnak azo­kat az állításait, amelyeket a párizsi békemegállapodás 8., a háborúban eltűnt katonai személyek felkutatására vo­natkozó cikkelyének betartá­sáról tett. A VDK állásfoglalása em­lékeztet: Ford amerikai el­nök szeptember 18-j nyilat­kozatában azt állította, hogy a VDK és a DIFK nem tesz eleget a megállapodásnak, és nem engedélyezi a harcok so­rán elesett katonák sírjainak felkutatását. „Ez az arcátlan hazugság — mutat rá a nyi­latkozat — csak arra irá­nyul, hogy félrevezesse az amerikai é§ a világközvéle­ményt, leplezze az Egyesült Államok Dél-Vietnam bel- ügyeibe való katonai beavat­kozásának folytatódását és palástolja a párizsi meg­állapodás rendszeres, sül megsértését. A VDK kormá­nya és a DIFK mindig a megállapodásnak megfelel en járt el a fogságba esett amerikai katonák és vala­mennyi külföldi polgári sze­mély szabadon bocsátásában A VDK megteremtette a fel­tételeket a háborúban elesett amerikai katonák sírjainak meglátogatására, és egyolda­lúan engedélyezte földi ma­radványaik hazaszállítását.” Az Egyesült Államok ugyanakkor továbbra is ka­tonai támogatásban részesíti a Thieu-adminisztrációt, s így hozzájárul ahhoz, hogy a saigonl rezsim kiterjessze a háborút és szabotálja a tár­gyalásokat. Az amerikai kor­mány eltűrte és ösztönözte, hogy a Theiu-adminisztráció polgári személyek ezreit le­tartóztassa és kegyetlenül megkínozza. Az Egyesült Ál­lamok és a saigoni rezsim el­utasította, hogy megvitassák a megállapodás 8. cikkelye végrehajtásának elveit, amint a négyoldalú katonai vegyes bizottságban résztvevő VDK- és DIFK-küldöttség javasol­ta. Éppen ezért egyedül az Egyesült Államokat é$ a sai­goni adminisztrációt terheli a felelősség azért, ha minded­dig nem sikerül haladást el­érni a cikkel" végrehajtásá­ban — hangoztatja a VDK külügyminisztériurpának nyi­latkozata. H Chilei KP KB titkárának sajtóértekezlete Volodia Teitelboiro, a Chi­lei Kommunista Párt KB tit­kára, aki a LEMP KB meg­hívására varsói látogatáson tartózkodik, szombaton nem­zetközi sajtóértekezleten is­mertette a chilei helyzetet. Részletesen beszámolt arról az aknamunkáról, amelyet a CIA folytatott AUende elnök népi egységkormánya ellen, s kiemelte, hogy az ameri­kai szenátus külügyi bizott­sága ezügyben vizsgálatot rendelt el. A Watergate-ügy befejezé­se után — amelynek Nixon elnök lemondása képezte a tetőpontját — újabb felvonás kezdődik, amely szoros kap­csolatban áll az elsővel — h.angzotatta V. Teitelboim. — A közvélemény még nem ér­tesült arról, hogy a CIA a Wa- tergate-betöréshez hasonló akciót hajtott végre Chile washingtoni nagykövetsége épületében is. Az ÜSÁ elnö­kének. külügyminiszterének és a CIA igazgatójának be kellett ismernie, hogy az amerikai titkosszolgálat részt vett egy másik szuverén ál­lam törvényes kormányának a megdöntésében. Ez a tény a chilei katonai juntát még attól a kevés er- . köícsi alapjától is megfoszt­ja, amit eddig magának vin­dikált. — Pinochet tábornok egyik legutóbbi sajtóértekezletén oiyan nyilatkozatot tulajdo­nított nekem — folytatta V. Teitelboim —, amelyet én sohasem tettem. Azt állítot­ta, hogy bíráltam a Chilei Szocialista Pártot és a hadse­reget. Pinochet tábornok ki­jelentése puszta rágalom. E hamisításra az késztette, hogy mind Chilében, mind azon kívül egyre erősödik a kommunisták és a szocialis­ták egysége. Ami a hadsere­get jÚeti: sohasem voltam hadseregellenes, hanem csak antimilitarista. Véleményem szerint a chilei hadseregnek el kell magát határolnia a junta vezetőitől, attól a négy tábornoktól, aki külföldi pén­zért elárulta az országot. Volodia Teitelboim han­goztatta, hogy a Chilei Kom­munista Párt jelenleg nem­csak főtitkára, Gorvalan elv­társ ás a több) törvénytelenül bebörtönzött kommunista azonnali szabadlábra helye­zéséért harcol, hanem gzösz- szes hazafi kiszabadításáért is. Végül kifejezte remé­nyét. hogy az ENSZ-közgyű­lés jelenlegi ülésszaka hatá­rozatban ítéli el a fasiszta junta tevékenységét.'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents