Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-21 / 221. szám

4 BiBRr-síÁWXSSRSSAB Szülők fórumat 3B GYEREKEKNEK ■ cvekekeknek ■ GYEREKEKNEK , A felnőttek felelőssége A hyári vakáció után sok dolgozó szülő mégköny- nyébbülten felsóhajt: végre, elkezdődött a tanítás, fel­ügyelet alatt lesz a gyerek. Ez a körülmény azonban nem adhat teljes felmentést egyetlen szülőnek sem, mert az igaz ugyan, hogy az iskola, napközi otthon, sok külső veszedelemtől óvja a gyermeket, de a baj — kisebb baleset — az iskolában is megtörténhet. Külö­nösen a tanítási évad első heteiben. Ismertek a nyíregyházi iskolák szűk udvarai. Sok helyen, főleg az új létesítményeknél, még ott áz építke­zési törmelék, a salak, a kő. Másutt az iskolák felé ve­zető utcák rendezetlenek. így a veszélyforrások nagyok, gondoljunk akár az 5-ös vagy 15-ös iskoláinkra. Főleg a kicsik számara szokatlan, de óhatatlan, hogy egy-egy nagyobbakból álló csapat, a leggondosabb ellenőrzés el­lenére is „csaták” számára használja ezekét a lehető­ségeket. De hát mit tehet a szülő, aki reggel épkézláb eresz­tette el iskolába a’gyermekét, s délután — vagy este — betört fejű, kificamodott lábú, körzővel, vagy más tan­szerrel felsértett gyermek áll elé. Természetesén min­den gyérmek háta mögé nem állhat egy pedagógus. Az iskola azonban mindent elkövet azért, hogy az iskolán belül egyetlen gyermeknek se essék baja. De ahogy ál­talában a gondos szülő résztvesz a pedagógus oktató, S nevelő munkájában, ugyanúgy együttműködik az isko­lával a gyermekbalesetek megelőzésében Is. A gondos szülő mindig, de szeptemberben, októ­berben fokozott figyelemmel kíséri gyermeke otthoni tevékenységét. Különösén a kisebbeket — újra rá kell szoktatni a rendre, többször és nagy türelemmel kell figyelmeztetni, hogy ne ugráljon fel leckétanulás köz­ben, ne hagyja szanaszét dolgait, ne heveskedjen a test­véreivel, barátaival. Tudatába kell vésni, hogy komoly munkába kezdett, s ez nem tűr fegyelmezetlenséget. A jó nevelésnek, az eredményes ráhatásnak legjobb mód­szere a szülői jó példa. Otthon, a családi körbén rendre szoktatott gyérek általában fegyelmezni tudja magát az iskolában, sőt játék közben és az utcán is. A két utóbbi terület — te­hát a játszótér, de méginkább az utca — rejti magában á legtöbb baleseti veszélyt. Külön szót érdemelnek községeink, most, nyári csúcsforgalom idején. A gyermekek az iskolából haza­ménét az úttesten közlekednek, néha kényszerűségből, sokszor játékból. A megnőtt forgalom fokozott vesze­delmet jeleni, á gyermek hamar megretten, cselekvése kiszámíthatatLan. Az ebből eredő veszély megelőzése mind az iskola, mind a család, mind a járművezetők együttes figyelmével lehetséges. Nincs annál elszomorítóbb, mint amikor gyermeket ért kisebb; vagy súlyosabb balesetről hallani. Az esetek többségében elkerülhető lett volna a baj, ha a gyerme­ket időben figyelm^teti a szülő,„ha nem lett -voÍn% kö­zömbös egy,'— vagy több — utcái járókéit), ha a lakott területre vonatkozó, közlekedési szabályok betartásán túl még figyelmesebb a gépkocsivezető. Lehetne hósz- szan sorolni, hol és mikor követnek el a felnőttek sú­lyos mulasztást. A gyermek tapasztalatlan, meggondolatlan; még nem tudja érzékelni a veszélyt. A felnőttek kötelessége gazdagítani a gyérmek tapasztalatát, naponta figyel­meztetni őt a leselkedő veszélyekre és megértetni vele, hogy a vakmerőség nem egyenlő a bátorsággal. Nem véletlenül -kezdődött ez a cikk az otthonnal. Ha a családi körben sikerül a gyermeket rendre, önfe­gyelemre nevelni, s ez összhangban van az iskola, a pedagógus erőfeszítésével, akkor gyermekeink egvre biztonságosabban mozognak az életben. Nekünk, fel­nőtteknek — bármennyire is felgyorsult az élet — ész­re kell vennünk a veszélyt, meg kell akadályozni a bajt, a tragédiát. Könyvajánlatunk: Tévéovi Szabólcs-Szatm^r mintegy 17 ezer óvodása még játszik. Esfetleg ismétli a korábban élsájátítottakat, az új kis jö­vevények pedig ismerkednek a környezettél. De csupán napok kérdése, és kezdődik á tanév — így is nevezhet­jük — azaz a komoly raun- ká, á foglalkozás. Az óvodá­ban lévők egységes, az is­kolára készítő program sze­rint okosodnak majd. De a 17 ezer óvodáson kívül sok gyermek van otthon, akik számára egy nagyszerű kez­deményezés, á Szőnyi G. Sán­dor szerkesztette tévéovi nyújt segítséget. Most könyv alakjában, is megjelent a Tévéovi adásainak tíz rész­ből álló sorozata, L. Vida Margit írásainak alapján, Botka Valéria dalillusztráeió- ival. A könyvét az óvodák több­ségé Is beszerezte, főleg vi­dékén, de a városokban ve­szik igen nagy hasznát, hi­szen ez egyben ..tankönyv”, de hásznos segítő a szülők­nek is Még inkább nélkü­lözhetetlen azokban a csalá dókban, ahol a 3 és 6 évesei; nevelése, iskolára fetkészíté se . a szülőkre, nárívszülőkr' Mrul. Az MRT — Minerva kiadvány ftérhcsák jó dé tet­szetős is, így aztán igazán őrömet okoz kicsinyeknek »agyoknak egyaránt. Előnye, hogy a képekén, nevelést célzó meséken kívül felada­tokat, játékos munkafel- adványokat is tartalmaz, és zárójelben, diszkréten, a fel­nőtteknek pedagógiai taná­csokat is ad. Á lehetőséget téhát maga a könyv kínálja. A televízió óvodásoknak szóló adását nyomon követheti a szülő, lé­pést tarthat, és szinte észre­vétlenül haladhat előre óvo­dás korú gyermeke nevelésé­vel. oktatásával. Az ovisok szülei ugyanakkor jo segí­tőeszközt kapnak ahhoz, hogy nyomon követhessék gyer­mekeik napi fejlődését. Pa­macs, Füles, Emőke, Éva és Zsófi néni szinte családtaggá válnak, példáik, történeteik segítik a nehezebb feladatok­ra való felkészülést. A mostani időszakban a nyíregyházi és a vidéki bol­tokban egvre többén veszik ezt a remek kiadványt. Mind több gyermek, iskolás’ is, szinte kikönyörgi magának, mert közelállónak érzi. Nos. érdemes élni az alkalommal, hiszen a szórósán vett okta­tási, nevelési célokon túl egy násik nagy célt is szölgálha-. ' unk: kicsiny kórban meg­mérettethetjük a könyvet, és megvethetjük a kis könyvtár alapját, melyhez majd szé­pen sorakozik a Mosó Masa, a Mese az ÁBC hegyről és sok rnás társa... (b) VÍZSZINTES: 1. SzögitÚzásflÓÍ! is hasz­nálható. 6. E napon. 7. Tej­ipari melléktermék. 8. Néma rag! 9. Végtag vége. 11. Meg­fejtendő. 12. össze-visgza hú­zó! 14. Nem gyors (harma­dik négyzetben két mással­hangzó). 16. Megfejtendő. 18. Zamat. 20. Belső-szérv, de lehet ige egyes szám harma­dik személyben is. 2t. ÖÄ. 22. Fonott edény. 24. Talpon van. 25. Alvással összefüggő jelenség. 27. írét. 28. Lááz- lóká. 29. Megfejtendő. FÜGGŐLEGES: 1. Kócos . . . (bozontos). 2. Bőg. 3. Menyasszony. 4. Olasz folyam. 5. Üde (utolsó négyzetben két betű). 6. Ze­nél. 10. Nem hibásak. 11. Ra­gadozó madár. 13. Vízben él. 14. Csen. 15. Ki nem állhat­ta. 17. Kisiparos. 19. Megfej­tendő. 21. Kiskutya. 23. Kén, oxigén, szén vegyjele. 24. Se mellé, se közé, se főié, ha- . nem . . . 26. Római 1001. 27. j Csermely. ( Megfejtendő: Dunántúli tó- j lyók: vízszintes 11, 16, 2D, j függ. 19. Mült heti megfejtés: MÁT- ■ HA — BÜKK — BAKONY. Ä múlt heti nyertesek: Markovit® Anikó Nyíregy­háza,, Csélvenka Zita .Nyír- bátor, Szilágyi László Debre­cen, Bakk Beáta Kispalád, Mikecz Tibor Petneháza. A Pajtás újság, a Rádió és az Országos Pályaválasztási Táriácsadó Intézet — az elő­ző évhez hasonlóan — ismét megrendezi az országos pá­lyaválasztási vetélkedőt. A vetélkedő hat termelőegység köré csoportosul és az ázok vonzáskörzetét érintő isko­lák tanulóit vonja be. Az el­múlt évbén őráök jelentkez­hettek a Pajtásban előzete­sen meghirdetett feltételek alapján, pályamunkákkal (albumokkal). Ebben az év­ben a vetélkedőt csapatok számára hirdetik meg. Az úttörőcsapatok által a Paj­tás újságban megadott fel­tételek alapján készített al­bumokat az illetékes megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézőihez kell beküldeni, ahol kiválasztják a légjobb 6 pályamunkát, s ezzel az elő­döntők hat résztvevőjét. Hat 60 perces rádióadás készül az elődöntőkről, ahonnan a győztesek vesznék részt á két középdöntőn (két rádiós adás, 60-60 perc időtartam­ban), majd a középdöntők 1—1 nyertese jüt be a döntőbe (6Í perces adás). Az elődöntők októberben, novemberben lesznek, a kö­zépdöntők és a dörttő pedig decemberben. A rádióban áz előzetesén felvett műsördkát novembertől januárig sugá­rozzák. Ebben a vetélkedőben szabolcs-szatmári, budapes­ti, somogyi, hevssi, szolnoki, és Bács megyéi pajtásők ver­senyeznek közlekedési, textil­ipari, cipőipari, mezőgazdasá­gi, és építőipari szakmacso­portok ismeretéből. A sza­bolcsi gyerekek az építőipari szakmákban vetélkednek majd; részükre' Pajtás szsnterhfeer 18-i Száma kő- zölte a pályázati feltételeket. ■ : afe■­Úttörő­posta Schaff Erika tornyospálcal, a 4587-és számú Kossuth La­jos úttörőcsapat úttörőtaná­csának tagja, a csapat tudó­sítója írja: „Beszámolok úttörőcsa­patunk tanácsának 1974. szeptember 5-én tartott munkájáról, melyen á követ­kező programokat tűztük ki célül: szeptember 28-án kö­zös akadályverseny szervezé­se a mézőládányi,. jékei, Új­kenéz! úttörőkkel; szeptem­ber 29-én a Fegyveres Erők napja, ünnepélyes csapatgyű­lés megrendezésé; szeptem­ber 30-án úttörőparlament. Községünk felszabadulá­sának 3Ö. évfordulója tiszte­letére mégindul a felszaba­dulási verseny, amelynek 3 részé Van: magatartási, tisz- tasági és tanulmányi ver­seny. Értékelésé az úttörőta­nács feladátá. Továbbá a föl­adatok közé tartozik az ügyéléti szolgálat és áz isko- lárádió megszervezésé. Ezzel kapcsolatban köszönetét mondtunk az iskola és a mű­velődési otthon vezetőinék az új úttörőstúdióért és a csá- patdtthonért.” * Ä Nyíregyházi 5-ös számú Általános Iskola Szamuely Tibor úttörőcsapata riporter őrsöt alakít. A pajtások el­határozták, hogy az iskolará­dión keresztül rendszeresen tájékoztatják társaikat a legfontosabb akciókról, ugyanakkor riportokban és tudósításokban számolnák be az iskolát patronáló BEAG Universil Gyár munkáshét­köznapjairól. A most alakuló riporterőrsöt, amely egyben az iskolarádió gazdája is lesz. újságírók segítik a mun­ka kezdetéit. Az okos juhász (S do Vár népmese) Takarékosabban a takarékossággal! Az országút közelében le­gelt a birkanyáj. A juhász pásztorbotjára támoszkodva gondolataiba merült. Egy- szercsak hirtelen lekapta fő­jéről a báránybőr kucsmá­ját, örömében földhöz vágta és így kiáltott fel: „Megvan! Kitaláltam!” Éppen akkorái­ra utazott aranyhintóján a király. A lovak megijedtek a földrehajított kucsmától és majdnem megbokrosodtak. Amikor a kocsis lecsendesí­tette azokat, a hintó megállt és a király elküldött a ju­hászért. — Miért vadítottad meg a "lovaimat? — kérdezte hara­gosan a király. — Igazán nem akartam, felséges királyom, de éppen akkor fejtettem még áz egyik találós kérdést és örömöm­ben vágtám földhöz kucsmá­mat. Álmomban Sem mér­tem volna gondolni, hogy ez­zel megijesztem lovaidat. — Mi az a találós kérdés, amit megfejtettél? — Nos ezt, felséges kirá­lyom; magasabb az ember­nél, kisebb a tyúknál. Mi ez? Á király mélyen elgondol­kozott, de a találós kérdést nem tudta megfejteni. Meg­kérdezte a kíséretét is, de azok közül sem akadt senki, aki á találós kérdést meg­fejtette volna. Ekkor á király megkérdezte a juhászt: — Mondd hat a megfej­tést! — A kucsma, félségés ki­rályom. Hiszen az kisebb a tyúknál, de ha a fejedbe nyomod, magasabb az em­bernél. — ügy igaz — mondta a király — okos ember vágy. Mégbocsátok neked, amiért megvadítottad á lovaimat, őrizd továbbra is nyájadat. Holnap érted küldök és ha megteszed amivel megbízlak, bőségesen megjutalmazlak. Másnap á juhászt a király elé vezették. — Azt akarom, hogy hóz­zál nékem egy olyan szopós- í bárányt, amely sem nem fé- j hér, sem nem szürke, sem! nem fekete, sem nem tarka, ; egyszóval olyat, amelynek nincs színe. Á juhász Szó nélkül tudó- másul vette. Méghajolt és el­távozott. Reggel visszament a királyi várba, a király már türelmetlenül várta öt és megkérdezte: — Elhoztad? — Nem, felséges király­uram, de bármikor érle küld­hetsz, mihthogy az akolban van, de vigyázz! Ne küldj ér­te sem hétfőn, sem kedden, sem szerdán, sem csütörtö­kön, sem péntekén, sem szombaton, sem vasárnap, hanem bármelyik más napon, j A király elnevette magát.' Tetszett neki a jühász ra-1 vasz válasza. Ezért megpa­rancsolta, hogy kucsmáját rakják téli arannyal. A ju­hász megköszönte az ado­mányt és vásárolt érte ha­talmas nyájat. Ő lett a leg­híresebb és a leggazdagabb juhász az egész országban. (Dr. Papp Sándorné fordítása) ZSIRÁF Ha nappal, ha éjszaka, nő a kis zsiráf nyaka, ihaja, csuhája, < ezért aztán a nyaka, nagyobb, mint a pálmafa, melyen túl lát a zsiráf, látja, milyen a világ. Nézzétek, a suhogó lomb fölött a zsiráf hógv bólóng Foltos nyakát forgatva, hol jobbra néz, hói balra Ezt a zsiráf! fejét éldugdoíni nem lehet. Nem irigylem a sorsát, nem játszhatik bujócskát. ölbey Irén Ismerősöm, amikor tudo­mást szerzett az iskolai átlag- osztályzat eltörléséről, jól- értesültséget erőltetett ma­gára : — Persze, az átlagbért ve­zették be helyette. Nemcsak a poenvadászát szenvedélye vezette. Mint elmésélte, gazdag tapasztala­tok és gyakori töprengés alapján jutott el a tudato­san hamis, ám jellerriző szán­dékú következtetésig. Mert úgymond félti az if­júságot. Már-már az óvodás kortól egészen a Gaudemus igiturig. Félti pedig attól, amit mi pedagógusok, szülök, esatleg más hivatalból vagy buzgalomból ügyködő felnőt­tek, nagyon komolyan ajánl- gatunk. A takarékosságtól. Az indoklásba ugyan kissé már belezavarodott. Mért nagyszerű dolog, ismerté el, hogy tniíyen impozáns össze­get tesz ki egy-égy iskolai ta­karékbetét-állomány. Aztán csak helyeselni lehet, hogy nem szórják el a kölykök zsebpénzüket azonnal krém­csokoládéra, match-box kész­letre, a tinédzserek pedig Super-Rifle-ra, gitárra, ahogy mi tettük ániiak idején, tö­rökmézre, üveggolyóra, s mo­zijegyre pocsékolván gara­sainkat. Csakhogy, gördül tovább á töprengés kereke. Felnőtt tár­sainknak ércesen prédikálunk a túlzottan anyagias szemlé­let, a harácsolás ellen, mi­közben ólyik iskola és csa­lád éppen ezt a tulajdonsá­gát igyekszik kifejleszteni a gyermekben. Mert az iskola takarékbélyeget árusító ta­nára természetesen, kap vála- mi csekély százalékot a for­galom után. Annyira azért nem rendeződtek még a fize­tések, hogy egy ilyen Összeg megvetendő legyén. Igaz, keli is a pénz a gye­reknek karácsonyi ajándék­ra, névnapra, bankettra, ta­nulmányi kirándulásra: mind költségesebb lesz valamény- nyi. Ha lehetséges a család meg veszedelmesebb a financiális tévelygésekre való hatásával. közismert, és amenyíre is­merőseim köréből meg tu­dom állapítani, nem ritka az a fajta szülő (99 százalékban apa) aki gyermekeit kizáró­lag az anyagi érdekeltség erősítésével próbálja jobb tel­jesítményre ösztönözni. A módszerek változatosak az ötös = az öt forint, a négyes = négy forint, (az egyes nem egy forint!) kezdetleges típu­sától egészén az olyan ra­vaszkodásokig, hogy mondjuk egy ötösért a biciglicsengő ára jár, egy sikeresebb ösz- szefoglaló dolgozatért, a bel­ső gumi ára, és így év végé­re alkatrészenként összegyűlik a kerékpár. Képzeljük csak el, milyén mechanizmus kezd épülni egy ilyen módon dotált gyer­mek gondolkodásában. A jeles osztályzat, a példás magatartás és egyáltalán áz egész iskola képzeletükben áru- és pénzhalmazzá válik. Nem azért tanulmányozzák például környezetismeret órára városuk műemlékeit, mert szépek; hanem mert öt forint. Takarékoskodjanak a gye­rekek, hát persze. Tanulja­nak meg bánni a pénzzel ide­jében, ez is rendben vah. Meg aztán már csak azért sem célszerűtlen időnként pénzt nyomni a gyerek kézé­be, mert tízéves kofa felett egyik-másik már valóban iobban tudja, hogy mi kell neki, mint némely gyakor­latlan szülő. De semmi esetre se légyén cél á pénz, semmi esetre se alakuljon ki á tanulás szülő **jáéA* típusú reflexiv. Esetenként, kedves szülők és pedagógusok, nem árt ta­karékoskodni a takarékosság’ gal. A. Ss. X,

Next

/
Thumbnails
Contents