Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-18 / 218. szám
*STÍ ssepyernber it ftíTCiíT-MAGYA^ORSZAG — NYTREGYHÄi^ MEttStofffT Ideális lakótelep A „Bundi” négyszög Felsősima Élet a tanyán A Z IDŐS NYÍREGYHÁZIAK ma is gyakran említik így: „a Bundi”. A hajdan-volt Bundi-kocsma helyét egy Ideig TÜZÉP-telep, majd az ingatlankezelő vállalat központja foglalta el, s néhány család is lakott itt. A még idősebbek arra is emlékeznek, hogy itt, a nyíregyházi piac szomszédságában gyülekeztek régen a napszámosok, itt választottak közülük a „napszámosvásáron” — de ez ma már aligha téma. A fiatalabbakat nem köti sem emlék, sem hagyomány ezekhez a Búza téri, Rákóczi utcai regi, földszintes épületeknez. Sokan örültek, hogy a daru bontást és egy új lakótelep építését jelzi. Az első huzavona is megvolt az építkezés ügyében, de azóta a munka már megkezdődött. A tervdokumentáció hivatalosan a Rákóczi utcai OTP-lakások nevet viseli: közel hatszáz család költözhet majd ezen a környéken új otthonba — hamarosan. A lakások nagy részét munkáscsaládok vásárolhatják meg jelentős állami és vállalati kedvezményekkel. Négy és fél hektár beépítéséről szól a terv, hétféle alapterülettel 41,6-tól 76,1 nóyvzetméter alapte’','ilofú lakások éneinek, zömében kétszobások, de lesznek másfél, két és fél valamint háromszobások is. A tervezési terület a Rákóczi utca, Búza tér. Árok utca, Széna tér által határolt rész, de a tervezők ennél nagyobb területet vizsgáltak Itt csatlakozik ugyanis leghamarabb a város északi negyede, a körút a belvároshoz (a Széna térnél), és ennek a területnek is köze van ahhoz, hogy milyen lesz a kiskörút északi, és északnvugati szakasza, a Búza tér környéki beépítésnek már illeszkedni kell ehhez is. A bontások, építések ütemezése: előszóra Búza tér nyugati oldalán építkeznek — itt kínálta is a helyet a kiköltöző IKSZV télén, majd az Árok utcai rész bontása következik. Ennek közelében most is építkezések tartanak: a szemközti oldalon kapott helyet az új nyomda. A TERV MAKETTJA IMPOZÁNS épülettömböket mutat, néhány ötletes újdonságot ígér a rajzolt terv is. Mindezeken túl nagy szeretettel, lelkesedéssel mutatta be a leendő új lakónegyedet Csomós Jánosné, a NYIRTERV műteremvezető mérnöke: szavaiból kitűnt, hogy a terv egyes részeit készítő ötvenfős kollektíva a hivatalos megbízáson kívül is magáénak érezte a tervet, annak sikerét. De nézzük a részleteket. Elsőként öt. egyenként kilencemeletes épületet emelnek a Búza téri oldalon. Itt 162 lakás lesz. Alagútzsalus technológiával épülnek, a SZÁÉV meglévő készletére alapoztak. A Kun Béla úton vannak hasonló épületek — de a tapasztalatok alapján a Búza térin már javítottak a belső elrendezésen. Mennyi mindenre kell gondolni a tervezőnek! A Rákóczi utca a Búza tér meglehetősen zajos, forgalmas környék. Éppen ezért a lakások kétharmadánál az épület mindkét oldalára néznek az ablakok, tehát lesz egy csendes szoba is. Az Árok utcán szintén k'len remei ot®sek lesznek az épületek, itt 204 lakás kap helyet. A Széna téri oldalon három különálló épületben 117 lakás lesz. A Rákóczi utcai részen négvemeletes épületekben 114 lakást helyeztek el. Mindezekből már kiderül, hogy az építésre kijelölt területet körbeépítik, s ez egyben azt is jelenti, hogy az épületek egy elég nagy területű szabad, parkos részt ölelnek körül, ahol — az épületek jóvoltából — minimálisra csökken majd a zaj, a por, s ahol a kismamák is nyugodtan sétálhatnak a gyermekekkel. (A tervező megjegyzi: ők örülnének a legjobban, ha ez a terület megmaradna s nem foglalnák el garázsokkal, ami a tervező alapvető céljával, de a lakók érdekével is ellentétes lenne.) S ZAKEMrEK KELL AHHOZ, hogy az építési területen, vagy a rajzokon, maketteken észrevegye a tervező jó néhány más törekvését. A Rákóczi utcai oldalon például nég”r neletesek lesznek a házak. s így a déli napfény besüthet a belső udvarra. a parkosított területre — s éppen ez teszi majd ideális pihenőhellyé. Az Árok utcai oldalon viszont kilencemeletes házak állnak maid s az eléjük tervezett parkírozóhelyen szinte egész nap árnyékban állhatnak majd a Járművek. A gépkocsikkal egyébként is reálisan kell foglalkozn* a tervezőnek, hiszen a járművek száma növekszik, s legtöbben igvekez- nek óvni kocsijukat — tehát garázs kell. Figyelemreméltó, érdekes megoldást javasolnak itt a tervezők, olvan megoldást, amely legkevésbé veszi e1 a helyet. Jósavárosban már látha tó, hogy a házgyári lakások alatt lévő garázsok és a belső közlekedési utak között majdnem emeletnyi szintkülönbség van. Ebhez szemre némileg hasonló, de megoldásában újszerű lesz az Árok utcai: gyakorlatilag kétszintes parkolóhelyet építenek, alul lesznek a garázsok, fölöttük pedig a parkolóhelyek — de az Ár®k utca felől nézve egyszerűen csak Hatszáz lakás építése kezdődik kissé magasabbnak tűnik a parkolóhely, semmiképpen nem látszik majd „emeletes” garázsnak. A tervező a terepszinteket használja fel előnyösen. Ugyanilyen elv alapján oldják meg a Búza téri oldalon lévő üzletsor kiszolgálását is. Az első ütemben épülő lakások alatt ugyanis jó néhány üzletsor kap helyet — és ezekhez gyakran kell árut szállítani. A legkulturáltabb megoldás, ha a raktártér kívülről is megközelíthető, tehát, nem zárják be az üzletet áruátvétel miatt, mint az másutt gyakran tapasztalható. A tervező ebben az esetben úgy oldotta meg a feladatot, hogy a belső udvar csendjét se zavarják és a zöldterületből se vegyenek el. Ezért hasonló megoldást javasolnak, mint az Árok utcai parkoló- és garázssornál: a szinteket előnyösen alakítva és felhasználva gyakorlatilag kétszintesre képezik ki a bejárati utakat, és csak az alsó részt használhatják az áruszállító járművek. A LAKÁS- ÉS ÜZLETSORRAL tulajdonképpen a város egyik széo utcáját, a Búza utcát hosszabbítják meg, amely a távlati terveknek megfelelően később még tovább halad, egy körútszerű ívvel a Vasvári Pál utca felé. (Ez már a kiskörúti csatlakozást segíti). A lakások alatti üzletsor mellett két pavilon tűnik majd szembe; földszintesek lesznek és nyolcszögletes alaprajzuk miatt érdekes színfoltot jelentenek majd a négy- és kilencemeletes házak között. Figyelemreméltó a tervező igyekezete a bevásárlóhelyek elhelyezésével, megosztásával. A kiskörút építése után a városközpont és az Északi körút Rákóczi utcai házai a mostaninál sokkal erőteljesebben kapcsolódnak, s fokozottan érvényes lesz ez a Rákóczi utcai OTP-lakások megépítése után. Természetesnek tűnik majd, hogy az Északi körúton és annak közvetlen környékén lakók a váró központjából a Búza téren át mennek haza Nagy könnyebbséget jelent maid a háziasszonyoknak is, ha nem kell a városközpontban vásárolni, vagy este menni a1 viszonylag távol levő északi áruházba, hanem a már meglevő áruházban, és az épülő üzletekben útközben mindent beszerezhetnek. Az építkezések elég gyorsan haladnak, s az első átadásokra is hamarosan sor kerül. Ez már a tervezésnél is éreztette hatását: a terület gyakorlatilag teljes mértékben közművesített. itt halad el a távfűtés vezetéke, ami az egyik legfontosabb. De minden más közmű eredetileg rendelkezésre állt — a tervezőnek csak a csatlakozást kellett megtervezni, s az építőknek sem kell majd a közműépítőkre várni. A TERV EGYIK APRÓ RÉSZTÉMAlA külön figyelmet érdemel: a terület kapcsolódó részei miatt meg kellett tervezni fő vonalaiban a Széna tér rendezését is. Ez azér* érdekes, mert az elmúlt hónapokban több elképzelés is elhangzott: játszótér, jubileumi park, stb. épül itt — csak tervek kellenének A tervek egv lakónegyed kialakítása miatt szinte ajándékként soron kívül elkészültek, tehát nincs akadálya, hogy a távlati elgondolásoknak megfelelően kialakítsák a város egyik szép új parkját — amely jelenleg méltatlan sorsot visel. Marik Sándor „Virrad a tanyán”. Kemény kötésű füzet fedelén áll e három szóból álló mondat és benne Felsősima története. Az ottani honismereti szakkör gyűjtése alapján állította ösz- sze még 1969-ben Csertő Kálmán, akkori iskolaigazgató, ma függetlenített népművelő. A füzet mellett a vitrinben díszes fotóalbumok, plakettek, a művelődési ház története, a tanya múltját és jelenét megörökítő emlékek. Az iskolában külön kis tejemben a tanvai emberek ma már múzeumba kínálkozó használati tárgyai: a kerekes gúzsaiy mángorló, megsárgult, megbámult cserépedények, régi pénzek, szarmata kori cserépedények, Árpád-kori szablya. Értékét nehéz lenne megbecsülni, de igazi értéke csak akkor lesz, ha megfelelő nagyságú teremben ki tudják állítani. „Ürgebál” és SAS-behívó A tanya tíz kilométerre van Nyíregyházától. Központja Hosszúhát, a régi simapuszta j uradalom, amit ma Felsősimának neveznek. Ide tartozik a Kózsai-tanya, a Csengeri- tanya, Samóka, Verescsárda, a volt Fábri- tanya, amely ma Benehalom. Hogy milyen régi e település, arra utal a múzeumi tárgyak között említett szarmata kori cserépedény, amelyet 1967 őszén a tsz földjének rendezése közben találtak. Lakott terület volt a honfoglaláskor is: erre utal az Árpád-kori szablya, de önálló községként szerepelt Sima Bocskai István és Bethlen Gábor hadi útvonalát jelző térképen is. Nincstelen cselédek, törpe- és kisbirtokosok éltek itt a felszabadulást megelőző időben. A jelenlegi tanyaközpont lakói a mára- marosszigeti református kollégium birtokán cselédesltedtek. A négy-nyolccsaládos, dűlede- ző nád- és szalmatetős, kisablakos viskók lakóinak szórakozása nyári időben egyetlen esemény volt: az „ürgebál”, amikor egy szál hegedű vagy citera hangjára a dohánvpa.iták és istállók között a gyepen táncoltak a fiatalok. A tanya eseménytelen életét a II. világháború tette mozgalmassá. Nincs, nem volt olyan család, ahonnan lovat és szekeret ne vittek volna el a hadseregnek, de mindennapos volt a kézbesítő is a SAS-behívókkal. Éhesen és rongyosan érték meg a felszabadulást. Aztán megjelentek a földosztók. Cs. Nagy Ferenc, a bizottság elnöke, Novák Károly és Bakó István kétszázötven embernek adott földet. A családok öt holdat, a családtagok egy-egy holdat kaptak. Voltak, akik féltek, nem merték elfogadni, a 19-es példát emlegették, ami- kör visszatértek az urak és megbüntették, akik a földhöz nyúltak. Felsősimára is megérkezett a volt bérlő fia, és visszakövetelte apja földjét. A vita csak rövid ideig tartott, mert a tanyán akkor már működő kommunista párt tagjai elzavarták. Jött a jó és a gond A tanya igazi fejlődése ettől az időtől számítható. Megalakult a népi szövetkezet, megkezdődött az iskolában a tanítás, a régi kastély három szobájából társadalmi munkával létrehozták az első tanyai kultúrházat. Nem maradtak meg az emberek sem a cselédházakban. A földosztó bizottság kiosztotta a gazdasági épületeket is és ezek anyagából Csertő Kálmán a „Mztmrtzeumban” építették az első igazi házakat. A tanács megalakulásakor Felsősima lakói is képviseltették magukat az államhatalomban, majd 1951—52-ben felépítették a tanácsi kirendeltségnek, a rendőrségnek, a postának és az orvosi rendelőnek otthont adó házat. Ekkor épült az első szövetkezeti bolt is, amelyhez tíz év múlva egy új szárnyat ragasztottak. 1959-ben épült fel a kultúrház és két év múlva kigyulladt a villany Felsősimán. Még ebben az évben új tanteremmel bővült az iskola ét 1966 nyarán megszűnt a sár: aszfaltozott bekötő utat kapott Felsősima. Felépült egy új iskola is és ez lehetővé tette, hogy a tanyai gyerekek osztott iskolában tanulhassanak. Ma csak alsó tagozatos gyerekek zsivajától hangos az udvar. A felsősök egy része 1970. óta tanyai kollégiumba höltözött. A szülők nehezen vették ezt tudomásul, sőt még ma, négy évvel az esemény után sem nyugodtak bele. Ez is az oka annak, hogy csak egy részük ment el otthonról. A másik csoport Alsósimára jár, ahol együtt tanulnak az ötödikesek, hatodikosok, hetedikesek és nyolcadikosok és ez az, amiért máig sincs megnyugvás. Felsősimán külön járt minden osztály, mégsem volt jó. Alsósimán pedig a rosz- szabb körülmények is maradhattak. Alsósima nem Nyíregyházához, hanem a járáshoz tartozik, miként Kálmánháza is, ahová a harmadik csoport felső tagozatos buszozik naponta. A gondok közé sorolják, hogy a külterületek egy részén — Samókán, Verescsárdán, Benehalmon, a Lovas és a Lomb utcában — még nincs villany, hogy gazdag múzeumi anyaguknak nincs nagyobb terem, és hogy nincs óvoda-bölcsőde, vagy legalább egy napközi otthon, ahol a 3—6 éves gyerekeket elhelyezhetnék, mert a szülők itt is épp úgy dolgoznak, mint a városban. Volt egy jó elképzelésük, mikor megürült a tanácsi kirendeltségvezető szolgálati lakása, kérték a tanácsot: rendezzenek be itt egy napközit. A válasz elutasító volt és ezt meg is értették, mert tudták, hogy lakást még tanyán sem lehet más célra felhasználni. Ám a megértés csak addig tartott, míg ki nem derült, hogy a lakás még sem lesz tovább lakás: felszedték a parkettát, lebetonozták az alját és raktárt rendeztek be benne. Mint egy nagy család Pedig a tanyán sok gyerek van. Majdnem kétszázan járnak iskolába és ez a szám évek óta alig változik. Igaz, nem divat a hatnyolc, de az „egyke” sem, két-három gyereke van a családok többségének. Talán ez is adta az ötletet a gyermekklub létrehozásához, ahol színjátszó, tánccsoport és rajzszakkör működik és egyben biztosítja az utánpótlást az ifjúsági klubnak. Színjátszó csoport és irodalmi színpad működik, mégpedig nem is akárhogyan. Tizenhárom éve már, hogy létrehozták, mert a tanyai fiatalokat nem elégítette ki a kultúrházban korábban heti egy alkalommal megrendezett filmvetítés, a havi egy-két táncmulatság és a negyedévenkénti szervezett előadás. Es ahogy ilyenkor lenni szokott: a lányok a vasárnapi sétában, a fiúk a kocsmai kártyázásban találták meg szórakozásukat. A klub egy fűtetlen kölcsönszobában kezdte meg működését. Az első műsoros bál után már volt egy kis pénz: térítőkét, társasjátékokat vásároltak, a lányok takarítottak, a fiúk ócska asztalok és székek javításával járultak hozzá a berendezéshez, Dolnics József italboltvezető pedig kölcsönadta rádióját. Öt évvel a megalakulás után Kiváló Ifjúsági Klub címet, 30 000 forintot nyertek a fiatalok és — egy egri klubbal megosztva — országosan is első helyen végeztek. Azóta ötször nyerték el a kiváló címet és megkapták az aranykoszorús jelvényt is. Hogy mennyire egy család már a klub, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nem csak a klub alakításának évfordulóját, hanem a tagok névnapját is együtt ünnepük, hogy öt-tíz éves törzsgár- dajelvénnyel tüntetik ki a klubtagokat, hogy ünnepek alkalmával dísztáviratban köszöntik a sorkatonai szolgálatot teljesítő klubtagokat. A felnőttek, a tanyaközpont idősebb lakói sem maradnak el a fiataloktól. Citerazeneka- ruk híre rég túljutott már a megyehatáron és még a fiatalok is szívesebben mennek el a bálba, ha ők és nem idegen beatzenekar szolgáltatja a talDalávalót. Ott vannak az ismeretterjesztő előadásokon, az ifjúsági irodalmi színpad előadásain énp úgy, mint amikor a Déryné Színház vendégszerepei a művelődési házban, és sok családban rendeznek már névadó ünnepséget a keresztelő hélyett. Maradnak a fiatalok Ezerhétszáz ember él Felsősimán és a hozzá tartozó tanyákon. A létszám alig változik, maradnak a fiatalok is. A Ságvári Tsz, amelyik a tanya lakói felének munkát ad, ló megélhetést biztosít, de jól működik a Petőfi és az Uj Élet Szakszövetkezet is. Akik nem a mezőgazdaságot választják kenvéradőjuknak, beiárnak a városba, a gumigyárba, a ruhagyárba. az almatárolóba és a SZAVTCSAV- hoz legtöbben. Mondják: ló a buszközlekedés, heti két alkalommal rendel az orvos és egyszer a gyermekorvos és ez biztosítja a legszükségesebb ellátást. Vásárláshoz ott a vegyesbolt, nagyobb vásárláshoz pedig jó a városközelség. Balogh József
