Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-18 / 218. szám

1974. szeptember tS. * ahMSSÜT® 3 A nyereség forrásai A laVamazí Győzelem Tsz két traktorosa, Minczér József és Koncsol János tárcsával ve léshez készítik elő c területet. (Hammel József felvétele) A VILÁGPIAC HATÁSAI Termelés — gondokkal HA VÁLLALATRÓL VAN SZÓ, csaknem mindig sze­repel ez a megállapítás, hogy nyereséggel gazdálkodik s ehhez automatikusan pozi­tív gondolatok társulnak. Nem ok nélkül, mert az eredménnyel, nyereséggel záruló vállalati tevékeny­ség végső soron azt jelenti, hogy a dolgozók bére, kere­sete növekedett, a nyere­ségből olyan alapok kép­ződtek — részben a válla­latnál, részben a társada­lom közös kaszájában, a költségvetésben —, ame­lyekből a termelés bővíté­sének költségeit lehet fi­nanszírozni. Az is pozitívum, hogy szinte minden vállalatnak van nyeresége, a valóságos veszteséggel gazdálkodók száma oly csekély, hogy azokat két kezünkön is számbavehetjük. Népgazda­sági szinten a vállalati nye­reség összesített summája jóval meghaladja a 100 milliárd forintot. Az elmúlt esztendőben különösképpen szép volt a vállalati gaz­dálkodás mérlege, mert a nyereség majd 20 százalék­kal gyarapodott. A nyereség összege, nö­vekedésének üteme elegendő indok arra, hogy elégedet­tek legyünk. A vállalati nye­reségben ugyanis átfogóan tükröződik egy-egy gazdál­kodó egység munkájának eredménye. Ebben a logikai összefüggésben a nyereség növekvő összegéhez az élő- és holtmunka jobb hasz­nosítása, a termelékenység javulása, az önköltség csök­kenése társul. Annál is in­kább, mert a vállalati nye­reség az árbevétel és az el­számolható költségek kü­lönbségéből adódik s az utóbbiak legjelentősebb té­tele az anyag-, a bér- és az úgynevezett általános költ­ség. Kétségtelen, hogy a nyere­séget ez a forrás is táplálja. A költségszint épp az elmúlt esztendőben javult — a ko­rábbihoz képest — legjelen­tősebben s az ebből szár­mazó nyereségnövekmény a vállalati gazdálkodás érde­me. A nyereség összegét azonban olyan forintok is gyarapították, amelyek más forrásokból származnak. Az P éntek van és tizenhar- madika. A SZÁÉV garanciális részlegének mű­vezetőjét, Ölti Sándort ezen a napon hiába keresik munka­helyén. A brigádvezetőknek, a közvetlen munkatársainak meghagyta, hogy mit hogyan kell végezni a hét utolsó munkanapján. A vállalatnak ez a csoportja találkozik utol­jára a lakókkal, a háztulaj­donosokkal. Munkájuk minő­sége örökre nyomot hagy az emberekben... A művezetőnek is a talpán kell lennie, hogy az egyéves házak jól záró ab­lakokkal, sima mennyezettel ünnepeljenek. Ölti Sándornak munkahelyén pótolni kell az időt, amit a munkásőrségben tölt. Ö az egyik alegység pa­rancsnoka, s a megyénkben alegységével ő kezdi a felsza. badulási emlékversenyt. A kijelölt terepen a „Rajt” feliratú tábla előtt sorakoz­nak a szürke egyenruhások. Az elől álló alegységparancs­noknak most talán még job­ban kell koncentrálni, mint művezető beosztásban. Már hangzik is a „Vigyázz” és a „Rajt” vezényszó. Az alegység körülfogja az asztalt és kez­dődik a szellemi totó. Törté­nelmi eseményeket, dátumo­kat kell bekarikázni a kérges ujjaknak. Röviden ismertet­ni kell az egység névadójának életét. Ez könnyű, hiszen Soltész Mihály szaktársuk volt A megfelelő rovatbr ezt írják: építőmunkás volt” Teli+*iálat éztán kézbe ke rű’ a tájol" egy táblázattal. « ftz alegység futólépésben el Indul. A műútnál megtor­pannak, a kijelölt útvonal Ibvább ismeretlen. Csavarás iparvállalatok az elmúlt esz­tendőben kedvezőbb, jobb áron értékesítették termé­keiket, s a nagyobb árbevétel ugyancsak tevékenyen ala­kította a nyereséget. Ebből a szempontból a tőkés piaci értékesítésnek volt döntő szerepe; a tőkés piacokon értékesített ipartermékek ár­szintje majd 9 százalékkal emelkedett. NEM ÍRHATÖ A VÁL­LALATI GAZDÁLKODÁS JAVÁRA az a nyereség­summa sem, amely az im­portárak költségvetési tá­mogatása következtében ke­letkezett. Az elmúlt eszten­dőben — s erről gyakran esett szó — a tőkés világ­piacon példátlan ütemben emelkedtek az anyagárak. A költségvetés a viszonylagos árstabilitás megőrzése ér­dekében milliárdokkal do­tálta a legfontosabb nyers­anyagok hazai termelői árát s ez — a változatlan anyag­árakkal dolgozó — magyar ipar versenyképességét, az export-árbevételben pedig a nyereségét növelte. Hadd utaljunk arra is, hogy ez a nyereségforrás, amelyet egy­részt a növekvő importtá- mogatás, másrészt a tőkés piaci értékesítési árak emelkedése táplál, ma még bővizű, de a termelői árak részleges — 1975. január el­sejei — rendezése elapasztja, a jövő évben azzal már aligha lehet kalkulálni. A vállalati nyereségnek — számos iparágban — a ked­vezmények is fontos össze­tevői. Népgazdasági szinten* az eszközállomány majd egyharmadát ingyen hasz­nálják a vállalatok, azokért nem fizetnek eszközleköté­si járulékot, sokan pedig a bérjárulék fizetése alól kaptak felmentést. Ezek a kedvezmények ugyancsak milliárdokkal gyarapítják a vállalati mérlegekben ki­mutatott nyereséget. A nem minden arany, ami fénylik közmondásnak a vállalati nyereség vetüle- lében az a jelentése, mon­danivalója, hogy a nyere­ségként keletkező forintok­nak számos összetevőjük van. Az évről évre gyara­podó vállalati nyereség egy része bizonyíthatóan a jobb gazdálkodás eredménye, de a tájoló szelencéjén és máris ismert az irány. A versenypá­lya szántóföldeket is érint. A betakarítást végző lányok és asszonyok kiegyenesítik de­rekukat, integetnek és „Haj- rá”-t kiáltanak. Javában tart a verseny, s mint a legtöbb versenyen, itt is van meglepetés. Egy nyug­díjas alegységparancsnok ha­marabb ér a célba, mint az előző, fiatal „ellenfele”. A fe­hér hajú Gyurján András bá­csiról van szó, aki hosszú utat tett meg a célig. Plen- káccsal, vastag ceruzával és colostokkal kereste kenyerét, mint a többi ácsmester. A SZÁÉV-nél építőipari techni­kumot végzett, aztán irodai munkára osztották. Túl a hat­vanon, rutinos ember, köny- nyen kiismeri magát a válto­zó terepen, a fegyverek forga­tása már „a vérében van”. Alapító tagja a munkásőrség­nek. kapásból tudott válaszol­ni erre "a kérdésre: „Mikor vonultak fel először az ut­cán a munkásőrök?” Emléke­zetéből most van mit merí­teni. A parancsnokok, a versenybi- jottság tagjai értékelnek és a versenyre készülődőkkel be­szélgetnek. Szarvas István egy áblázatra a pontokat jegyzi. \ közelben tevékenykedik a honvédség egyik alegysége, innen hozzánk jön egy kis. katona, termoszt vesz elő és kávéval kínál bennünket. vannak olyan nyereségfo­rintok is, amelyek nem a gyárkapukon belül végzett jobb munkából származnak. A vállalatoknak minden forint nyereség egyformán kedves s aligha tesznek kü­lönbséget azok eredete, for­rása alapján. Mi sem ünnep­rontás célzatával tettük. Nem titok azonban, hogy a részleges termelői árrende­zés és az eszközlekötési já­rulékfizetés egyidejű mó­dosítása majd minden vál­lalatot érinteni fog. A ter­vezett intézkedések végre­hajtásának ugyan az az alapelve, hogy az egyes vál­lalatok jövedelmi helyzete ne változzék — se pro, se kontra — indokolatlanul, mégis arra kell figyelmez­tetni, hogy a nyereség elő­állításának feltételei bizo­nyos értelemben mások lesznek. AZ IMPORTAR-TÄMO­GATÁS csaknem teljesen megszűnik, az anyagköltsé­gek hányada magasabb lesz, sor kerülhet egyes támoga­tások, avagy elvonások kiik­tatására is. A felhasználó és feldolgozó iparvállalatok csak akkor módosíthatják saját termékeik árát —és kizárólag hatósági enge­déllyel, ha az ár- és a járu­lékváltozás egyenlege meg­haladja a termelési költség 2 százalékát s a vállalati nyereséget legalább 15 szá­zalékkal csökkenti. Ha a ne­gatív hatás ennél kisebb mértékű, azt a vállalatnak saját erőből . kell ellensú­lyoznia. Aligha kétséges, hogy ezek a körülmények a nyereség szemszögéből elő­térbe állítják a költségek csökentését, ennek szerepét növelik. A vállalatok fi­gyelme, munkája ma még nyilvánvalóan az idei gaz­dasági feladatok, az idei nyereségterv teljesítésére összpontosul, de jól teszik, ha előrelátóan az árren­dezés menetét követve költségszámítással, okos mér­legeléssel és műszaki-gazda­sági intézkedésekkel egy­aránt felkészülnek 1975-re. (ff) t ii ■ !*l* \M'n '"».»11 l ■■ I 1 I Ebben a légkörben sem hl. ányzik a humor: „Dopping­szer használata miatt” óvni akarnak azok, akiknek nem jutott kávé. Közben a domb innenső oldalán feltűnik egy versenyzőcsoport. Futva kö­zelednek a cél felé. A cso­portban ketten annyira ha­sonlítanak egymáshoz... mint­ha a szemünk káprázna. A cél után nagyot fújnak, s ez. zel elszáll belőlük a verseny minden neheze. Még fátyolos a hangjuk, amikor bemutat­koznak: Raska László, Raska Gyula. Ikrek. Alig lépték át a harmadik X-et, két—két gyerekük van. László festő, az idén lett az építőipar ki- váló dolgozója. Gyula villany, szerelő, szintén az idén ka­pott kiváló dolgozó kitünte­tést a SZÁÉV-től. (Elnézést, ha fordítva igaz.) A fiatal embereknek még a hajuk is egyformán göndörödik, ké­pességük is egyforma. Pa­rancsnokuk dicséretét fejbó- lintással fogadják. A versenyt szombaton foly. tátják. Szép napos idő van. Mi mindent lehetne ma ott­hon csinálni... Az egyenruhá­sok közt látjuk a tanárképző főiskola egyik oktatóját, de itt van a mezőgazdasági főis. kola docense is. A gumigyá­riak fele ma szabadszomba­tos lenne Benes József azt mondja, hogy ne is beszél­jünk erről, nem szabad, hogy a testületben ez téma legyen. Ö a gumigyár raktárosa, ere. Erőfeszítések az A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár megyénk egyik legnagyobb vállalata. A hazai gyógyszeriparban szin­tén a jelentős vállalatok kö­zé tartozik. Nyersanyagainak közel felét importálja, míg az elkészült gyógyszerek, gyógyszeralapanyagok nagy részét az exportpiacon érté­kesíti évek óta a vállalat, A világpiacon az utóbbi időben lezajlott változások, a nagy mérvű nyersanyaghiány erő. sen befolyásolta a vállalat gazdálkodását, termelését ebben az évben. Ezért kér­tünk felvilágosítást felelős vezetőitől, Mándoki István műszaki és Kató Lajos gaz­dasági igazgatóhelyettestől az idei nehézségekről, az év hátralévő részének termelési kilátásairól. Külső fényezők — Hogyan teljesítette az 1974. évi I. féléves tervét a vállalat? Hogyan alakult a termelés a múlt év hasonló időszakhoz viszonyítva? Mi­lyen akadályozó tényezők gá­tolták a tervteljesítést? detíieg esztergályos. Hozzá szokhatott a vasak faragásá­hoz, illesztéséhez. Mert alig indult el a stopperóra, máris szétszedte, majd összerakta a modern géppisztolyt. Egy kicsit odébb, a fasor tövében térképpel várják a versenyzőket Meg kell mu­tatniuk azt a pontot, ahol állunk. Fegyvertől olajos ujjak siklanak az apró jelek között. Egy ujj, mint a raké­ta, úgy csap le egy pontra: „Itt vagyunk”. A helymegha­tározás után öt alakot kell felismerni a változatos tere­pen. A távolság felbecsülésé­re is szükség van. Erre már Kovács Mihály, a TITÁSZ gépkocsivezetője nehezen vál­lalkozik. Nem csoda, hiszen hajnali négy órakor jött haza a fővárosból, ahol lengyel villamosipari vendégeket ka­lauzolt. Ha nem lenne a ver­seny, most mint szabadszom­batos, otthon aludna. De fá. radt tekintetével mégis pász­tázza a terepet, nem bánná, ha az ő kis kollektívája nyer­né el az egység legjobb raja címet. A legjobb rajnak a nyír­egyházi dohánygyár dolgozói egy kupát ajánlottak fel. A következő hetekben folytatják a küzdelmet, a kupáért is küzdenek a munkásőrök. A kupa nélküli alegységek is nyertesek lesznek. N ábráid Lajos Alkaloidában — 1974. első fél évében a jóváhagyott éves tervhez vi­szonyítva társadalmi termék termelési tervünket 71,5 szá­zalékra teljesítettük. A bázis­hoz viszonyított teljesítés 92,5 százalék. Exportunk mind szocialista, mind tőkés viszonylatban a bázis szint alatt maradt. A gazdálkodást nagy mértékben befolyásolta a tőkés világpiacon kiélező­dött nyersanyagválság, amely a termelési tevékeny­séget szinte megoldhatatlan feladatok elé állította. Egy sor olyan anyagunk volt, amely a világpiacon a nehe­zen beszerezhető, vagy egyál­talán nem beszerezhető ter­mékek közé tartozott. Ezek­ből az anyagokból a rendkí­vül magas ár ellenére sem tudtunk megfelelő időben megfelelő mennyiséget be­szerezni. — A nagy mértékű tőkés export miatt a vállalat nincs- e kiszolgáltatva a világpiaci ingadozásoknak? Nem kell-e a termékösszetétel változtatá­sán gondolkodni? — Megítélésünk szerint a vállalat tőkés exportja volu­menében ugyan nő, de az alaptevékenység árbevétel­ben elfoglalt részaránya ál­landóan csökken. Ezt igazol­ja az is, hogy míg 1972-ben ez az arány 53,8 százalék, addig 1974-ben várhatóan 48 száza­lék lesz a magas árak ellené­re. Nyersanyag-felhasználá­sunk közel 45 százaléka im­port, de ezek az anyagok bel­földön gyártott anyagokkal nem helyettesíthetők. A tőkés piácon tapasztalt konjuktura a vállalat termékeit is érinti, ha nyersanyag-ellátásunkban nem lennének zavarok, akkor idei tervünket teljesíteni, il­letve túlteljesíteni tudtuk volna. A jelen viszonyok kö­zött a vállalat termékei a vi­lágpiacon igen keresettek, s így a belső struktúra változ­tatását nem a piac határozza meg, hanem a nyersanyag­ellátás. A vállalatnak nincs eladhatatlan terméke, inkább hiánycikkek a világ­piacon az általunk gyártott termékek. — Milyen intézkedéseket tesznek, hogy az év második felében csökkentsék a lema­radást? > Termelékenységi prémium — Feladataink teljesítésé­hez — mivel továbbra is szá­molnunk kell anyagellátási problémákkal — felkészül­tünk a termelőkapacitások maximális kihasználására. Fe­szített második fél évi terve* készítettünk. Az üzemekne’ fel ke!! készülni, hogy 10—15 százalékkal kisebb létszám­mal kell eleget tenni a ter­melési feladatoknak. Az üze­mek belső tartalékait is feL tárjuk. A vállalat vezetőség« a rendelkezésre álló anyagi eszközöket is a feladatok tel­jesítésének ösztönzésére kí­vánja felhasználni. Erre a célra 810 ezer forintot kívá­nunk termelékenységi prémi­um címén kifizetni. A terme­lésben nagyobb lemaradás csak a növényvédő szereknél, így a belföldi értékesítésnél lesz. A gazdaságosabb terme, lés, az önköltség csökkentése és a kedvező világpiaci árak hatására várhatóan eredmé­nyünk mintegy tízmillió fo­rinttal meghaladja a tervezett szintet, exporttervünket 100— 103 százalékra teljesítem tudjuk. — Milyen vállalások szü» lettek a kongresszusi munka, versenyben, ezek a felajánld, sok mennyiben járulnak hoz­zá a lemaradás csökkentésé­hez? — Dolgozóink idei felajánl lása több mint 20 millió ío. rint értékű, ami főleg a köz­vetlen anyagköltség csökken­téséből, a normák túlteljesí­téséből, az energia takarékos, ságból, a munka termelékeny, ségének növeléséből adó. dik. Az első fél évi teljesítés közel 12 millió forint, ami az éves vállalás 56,4 százaléka. Az első fél év gazdasági ered­ményeit a vállalati pártbizott­ság megtárgyalta, őszintén a dolgozók elé tártuk a problé. mákat, a várható lehetősége­ket. Ismerik a válalat gazda­sági helyzetét, az anyagellá­tással összefüggő munkahe­lyi átcsoportosításokat tudó. másul veszik, azon vannak, hogy a szocialista munkaver­seny 1974—75 évi fő célkitű. zéseit teljesítsék. — Hogyan alakult a válla­lati IV. ötéves terv időará­nyos teljesítése? Nagyobb gazdaságossággal •— Negyedik ötéves ten. vünkben közel 3 milliárd fo. rintos termelést terveztünk. Az idei várható 90—95 száza­lékos tervteljesítés ellenére időarányosan a IV. ötéves tervet teljesítjük, mintegy 114 százalékra. 1975 végéig pe­dig 125 százalékra. A túltel­jesítést a termékszerkezet, a volumen és az árváltozások együttes hatásaként érjük éL Az Alkaloida termelésének alakulása igen fontos a válla, lat további sorsát illetően ist A néhány évvel ezelőtt vég­rehajtott nagy beruházás hi­teltörlesztése 1981-ig tart. Csakis a termelés ütemes fej­lesztésével, a nyersanyagok biztonságos beszerzésével, a mind nagyobb gazdaságosság, -a való törekvéssel lehet éL írni, hogy a következő évek. ben ne legyenek a termelés- aek pénzügyi akadályai, ami a vállalat további fejlesztését is gátolná. Lányi Boton! Szabadszombata lőtéren

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents