Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-18 / 218. szám

2 K!n.*fr-MAerARöns2A<f ÜI&­Jelentés a földekről (Folytatás az 1. oldalról) Megkezdődött a cukorrépa­szedés is. A több mint hat- - ■ ezer hektárnyi szabolcsi re- paföldön az első 175 hektár . 3409 tonnát adott, ami meg- . felel 195 mázsás hektáron- . kénti hozamnak. Megkezdő­dött a napraforgó betakarí­tása is tizenhatezer hektá- • ron. Az első 154 hektár csép- lési eredménye 502 tonna. Jól fizet a silókukorica. Ki- lencezer hektárból több mint harmada kész, és a hozam jóval fölötte van a kilenc­venezer tonnának. Ötezer hektár szabolcsi zöldséges kertből még csak valamiből több mint ezerből szedték ki a konyhára valót szeptember középéig, az ered­mény: tizenháromezer tonna. ,i A gyürnölcssztiret összesí­tett adatai egyelőre minden őszi szabolcsi gyümölcsre va=r ■natkoznak, a szilvától a kör­téig, az őszibaracktól az al­máig. A tanácsi területen majdnem 23 ezer hektár gyü­mölcsös van, amiből 3277 hektárt jelentettek „készre”. Őszi gyümölcsből eddig har­mincháromezer tonnát szed­tek le, tehát közel száz má­zsát hektáronként. Az almaszüretről: e napok ban lépi túl a szovjet export a napi kétezer tonnát. A fe­hér alma leszedése gyakorla tilag . befejeződött, de mivel á termelők általában nem so­kat csomagoltak, egyelőre a fehér gyümölcs egy része még a MÉK és az ÁFÉSZ ek raktárjaiban várja, hogy árut készítsenek belőle. A Szovjetunióba eddig már két ezerkilencszáz vagon alma menl el. A mátészalkai alma­tárolóban megkezdték a Bra­zíliába szánt piros gyümölcs csomagolását, hogy az első hajórakomány október elején elindulhasson. A nyíregyházi almatárolóban viszont az NSZK-ba csomagolnak piros paradicsompaprikát, egyelő­re egészben, de az ottani munkaviszonyok miatt a kö­vetkező szállítmányokat ki- csumázva és felszeletelve ké­rik, természetesen előhűtve. Végül egy érdekes hír a kezdődő szabolcsi szőlőszü­retről. , Mintegy kilencezer hektár szőlő van megyénk­ben, dte ebből csak kétezer nagyüzemi, a többi háztáji ban és zártkertekben várja a szüretet .Az első nyolc hek­tár csemegeszőlő leszedését a mátészalkai járásból jelen­tették. (gnz) Napirenden: az ügyintézés (Folytatás az 1. oldalról) flyen. hogy a panaszok jelen­tős részét nem intézik el 30 napon belül. Egyes esetekben a döntések nem kellően meg­alapozottak, mert a tényál­lást, az összes körülményt időben nem tisztázzák, nem folytatnak megfelelő bizonyí­tási eljárásokat, A végrehaj­tó bizottság külön felhívja a figyelmet a közös tanácsok nem székhely-községeiben és a külterületen lakók ügyei­nek jobb intézésére. A mun­ka tervszerűbbé, szervezet­tebbé tételére, az egyszerűsí­tésre, ésszerűsítésre- több in­tézkedés történt. A tanácsi szakigazgatási szervek és a lakosság kap­csolatáról többek között meg- állaoította a végrehajtó bi­zottság: a tanácsi dolgozók az ügyfelekkel általában szí­vélyesen, előzékenyen foglal­koznak. Előfordul azonban, hogy egyes . állampolgárok ügyükben nem kapnak meg­felelő, felvilágosítást, taná­csot, segítséget, küldözgetik őket, vagy esetenként nem fogadják megfelelő kulturált­sággal Az állampolgárok egyre nagyobb felelősséget éreznek a . közösségi ügyek intézésé­ért. Bejelentéseket, javasla­tokat, észrevételeket tesznek, véleményt nyílvánítanak az apparátus tevékenységéről, jelzik a bürokratikus intéz­kedéseket, a társadalmi tu­lajdon. a közélet tisztaságát sértő visszaéléseket Szüksé­ges, hogy a jövőben még fo­kozottabban kibontakozzék a lakosság ilyen irányú aktivi­tása. összegezve megállapítható: bizonyos hatáskörök leadásá­val javult a tanácsi szervek munkája, gyorsabb lett az ügyintézés. Sok esetben azon­ban a hatáskörökkel a helyi tanácsok még nem élnek megfelelően. A munka tartal­mi javítása még sok kívánni valót hagy maga után. Keres­ni kell a munkamódszer javí­tását a törvényes keretek között öntevékenyebben kell cselekedni. Ösztönözni kell az apparátus dolgozóit a munka egyszerűsítésére, a bürokratikus módszerek elle­ni fellépésre. Mindez javítsa a gyorsaságot, a pontosságot, az ért hol őségéi, segítse a tör­vényesség marádéktalan megvalósítását, Ä—panaszok' csökkentésének érdekében többet kell foglalkozni a megelőzéssel. A feladatok jobb végrehajtásához tovább szükséges javítani a személyi és tárgyi feltételeket. A ta­nácsok minden szinten foko­zottabban igényeljék a tár­sadalmi szervek, különösen a Hazafias Népfront közremű­ködését, segítségét — állapí­totta meg a végrehajtó bi­zottság. Előterjesztést fogadott el a végrehajtó bizottság az egy­séges ingatlannyílvántartás 1975. évi feladataira. Határo­zatot hozott a vb a most ala­kult Megyei Munkajogi Bi­zottság tagjainak megbízatá­sára. Foglalkozott a végrehajtó bizottság az ötödik ötéves terv időszakában megvalósí­tandó szövetkezeti lakásépí­tések tervezetével, majd vé­gül személyi kérdéseket, be­jelentéseket tárgyalt. Kun Belane 1890—1974 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy hosszantartó súlyos betegség után kedden hajnalban el­hunyt Kun Béláné, született Gál Irén elvtársnő, pártunk és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi harcosa. Kun Béláné temetése szeptember 20-án (pénteken) 14 óra 30 perckor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgal­mi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, elvtársai és tisztelői 14 órá­tól róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapest, 1974. szeptember 17-én. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Kun Béláné Nagyenyeden született 1890-ben. Középis­kolát majd zeneiskolát vég­zett, zongoratanárnői képesí­tést szerzett. A Tanácsköz­társaság idején a közoktatás- ügyi népbiztosságon dolgo­zott. Mint párton kívüli 1918. november 24-én részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának alakuló ülésén. Kun Béla élet- és harcostársa volt, a Tanácsköztársaság leverése után hosszú éveken át a Szov­jetunióban élt és tevékeny­kedett. Különböző párttanfo- lyamokon vett részt, elvégez­te a Komintern Lenin iskolá­ját, s 1931-től volt az SZKP tagja. 1924—1926 között a Nemzetközi Vörössegély köz­pontjában dolgozott. 1927— 1937 között az SZKP Mar- xizmus-leninizmus Intézeté­nek tudományos munkatársa volt, az intézet pártszerveze­tében tevékenykedett. 1921 és 1936 között, amikor Kun Bé­lával a külföldi bizottság mindenkori székhelyén tar­tózkodott, részt vett a KMP illegális tevékenységének technikai munkálataiban Emberségéért, elvhűségéért emberi tulajdonságaiért min­denki tisztelte, szerette. Te­vékenységét több ízben is merték el magas kitünteté­sekkel, közöttük a Tanács- köztársaság emlékéremmel, a Munkaérdemrenddel, A szo­cialista házért érdemrenddel és 1969-ben a Munka Vörös Zászló renddel. Az arany vihara ATSDHEJ GROMIKO: A feszültség enyhülése marad a tendencia Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az ENSZ- kozgyűlés 29. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője New Yorkba érke­zésekor- kijelentette: „nagy*0 munkát kell végezni annak érdekében, hogy a feszültség enyhülése m^gfordithgtatlaij folyamattá váljék, és kiter­jedjen az egész világra”. Mint mondotta, az ülés­szak munkája a világban végbemenő rohamos válto­zások. bonyolult és időnként ellentétes folyamatok légkö­rében kezdődik, de ha kie­meljük a nemzetközi színté­ren végbemenő események fejlődésének fő irányát, nyil­vánvaló, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése marad továbbra is az uralkodó ten­dencia. Ugyanakkor észre kell ven­ni — folytatta a szovjet kül­ügyminiszter —, hogy a poli­tikai helyzet alakulására hat­nak a negatív irányú ténye­zők is. Tanúsítja ezt minde­nekelőtt a folytatódó fegy­verkezési hajsza, amely ko­moly veszélyt jelent minden népre nézve. Ugyanez mond­ható el a ciprusi események­ről, ahol lábbal tiporják egy szuverén állam — az ENS” tagja •— függetlenségét ér területi sérthetetlenségét Nem szedték ki a gyökerét e veszélyes közel-keleti konf­liktushelyzetnek sem. Ez ideig nem normalizálódod teljes egészében az indokínai helyzet. Ä megoldatlan problémák megvitatása komoly, felelős­ségteljes megközelítést köve­tel. E téren fontos szerepe vart"ífá'iÖljíáh államok kol­lektív erőfeszítéséinek, íme - „Ivek érdekeltek abban, hogy létrejöjjön ai.jartós és meg­bízható béke. Érthető, hogy az egyesült nemzetek szerve­zete — amelynek szerepe a jelenlegi viszonyok között . mindinkább növekszik —. lényegesen hozzájárulhat és hozzá is kell, hogy járuljon e létfontosságú feladat meg­oldásához — mutatott rá Gromiko, majd kijelentette: A Szovjetunió — külpoli­tikai irányvonalának Lenini elveihez híven — a jövőben is következetesen folytatja a béke és az enyhülés politiká­ját. Részünkről — mint ed­dig is —, nem lesz hiány jó­akaratban, és abban a tö­rekvésben, hogv gyakorlati­asan, építő módon működ­jünk együtt azokkal, akik magukévá teszik ezeket a magasrendű célokat. A szov­jet küldöttség, ebben a szel­lemben tevékenykedik majd az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakán. Az arany viharos pénz­ügyi pályafutása a közel­múltban új állomáshoz ér­kezett. Azt még a szakér­tők sem tudják, hogy ami történt — annak mi lehet a politikai következménye. Az események megérté­séhez elöljáróban emlékez­tetni kell arra, hogy a tő­kés világ 1945-bén létreho­zott pénzügyi rendszeréi a dollár feltétlen uralmának jegyében szervezték. Meg­hirdették a dollár aranyra válthatóságát, és fix árat állapítottak meg az arany­ra. Egy uncia arany ára 35 dollár lett. Közben óriási változások történtek a vi­lággazdaságban. Nyugat- Európa és Japán gazdasá­gilag megerősödött, ennek megfelelően egyre több dol­lár és arany halmozódott fel a nyugat-európai ban­kok trezorjaiban, az ameri­kai aranykészlet pedig csök­kenni kezdett. Az amerikai­ak mégis makacsul ragasz­kodtak a 35 dolláros arany­árhoz. Több mint két évtizedes küzdelem után végül az Egyesült Államok is belátta, hogy a helyzet .tarthatatlan és új harcmodort választott. A dollárt kétszer egymás után leértékelték. Ennek következtében az amerikai áruk a világpiacon olcsób­bak lettek, tehát megjavul­tak Washington versenypo­zíciói. Ez a hajlékony és eredményes harcmodor azonban egyben azzal is járt, hogy az arany a világ­tőzsdék „sztárja” lett! A két dollárleértékelés során — a tőkés országok közpon­ti bankjaiban — a hivatalos aranyárat először 38 dollár­ra, majd 42,2 dollárra emel­ték. Olyan pénzügyi műve­letekben azonban, amelyek­ben nem a központi bankok ygsznek részt, az arany ár- folyama szabadon ingado­zik.. ... Ahogy az utóbbi években egyre jobban kibontakozott a tőkés világban az infláció — úgy növekedett a kü­lönbség az arany hivatalos árfolyama és a szabadpiaci árfolyam között. Végül már a tőzsdéken 150—160 dollárt adtak egy uncia aranyért, tehát a hivatalos árszint mintegy négyszeresét. Ez vi­lágosan' jelezte, hogy vala­mi nincs rendjén, a mester­séges pénzügyi rendszert előbb-utóbb módosítani kell. A vezető tőkés országok azonban mindmáig) nem tudtak megegyezni abban, miképpen hajtsák végre a pénzügyi rendszer reform­ját. Nemcsak azért, mert érdekeik ellentmondottak egymásnak — hanem azért is, mert 1973 őszétől kezdve az olaj árának látványos emelkedése szinte vala­mennyi tőkés ország fizeté­si mérlegét felborította. Az olajválság terhei alatt először Olaszország roppant össze pénzügyileg. Az olasz gazdaságnak persze egyéb bajai is vannak, az olaj árá­nak megsokszorozódása azonban valósággal eltörte a gazdaság gerincét. Olasz­ország »■ teljes pénzügyi összeomlás küszöbére Ju­tott. Egyetlen kiút kínálko­zott. Az, hogy az olasz bank páncéltermeiben levő aranykészletet ne a 42,2 dolláros hivatalos áron, ha­nem a szabadpiaci áron. tehát ennek négyszereséért lehessen értékesíteni. Az olaszoknak ezt a követelé­sét Franciaország is támo­gatta, s végül a Közös Piac kilenc országa olyan javas­latot terjesztett a Nemzet­közi Pénzügyi Alap elé. hogy az aranytartalékokat szabadpiaci áron lehessen felhasználni. Az amerikaiak nem akar­ták elfogadni ezt a javasla­tot. Végül kompromisszum született. Ennek lényege, hogy a központi bankok páncélkamráiban levő ara­nyat nem lehet ugyan sza­badpiaci áron eladni — de fel lehet használni letét­ként, ha a szóban forgó or­szág nemzetközi hitelt akar felvenni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha az adott ország a hitelt nem tudja határidőre visszafizet­ni, akkor szabadpiaci áron számított aranyat utalhat át tartozása fejében a hitele­zőnek. Az intézkedés közvetlen politikai hatása az, hogy Olaszország és Franciaor­szág pénzügyi mérlege „erősítő injekciót” kapott. Nagy-Britannia csak na­gyon kevés arannyal rendel­kezik, számára az új intéz­kedés nem jelent különö­sebb kedvezményt. A leg­erősebb pénzügyi helyzet­ben levő NSZK pedig alig­hanem a hitelező szerepét fogja játszani. így a Kilen- cek országait nagyon kü­lönböző módon érinti az új aranyfordulat, ami azt je­lenti, hogy pénzügyi ellen­téteik fokozódhatnak. Az új aranyrendelkezés két nagy vesztese: Japán és az olajat nem termelő fej­lődő országok. Japán min­den csepp olajat importálni kénytelen és pénzügyi tar­talékainak mindössze 7 szá­zaléka fekszik aranyban, így az új rendelkezés szá­mára semmiféle előnyt nem jelent. Ami pedig a harma­dik világ olajat nem terme­lő országait illeti, azoknak sem devizájuk, sem ara­nyuk nincs — viszont a fel­emelt olajárat ki kell fizet­niük. Mint már annyiszor — a legszegényebb országokat ismét az aranyorszógút szélére lökték. —i —e. Kormányválság Törökországban Valószínűleg utoljára hív­ta össze kedden a jelenlegi török koalíciós kabinetet Bülen* Ecevit miniszterelnök aki — mint jelentettük — hétfőn bejelehtette lemondá­si szándékát A kedd' kormányülésen egyébként a : országnak a görög határral szomszédos térségében életbe léptetett statárium 45 nappal való meghosszabbításáról szóló Javaslatot vitatták meg, amelyről csütörtökön szavaz * parlament. Ecevit bejelenti lemondását. (Kelet-Magyarország telefotó} LÁSZLÓ LAJOS: %U,ánbányá$z ok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL HÉTRE MEGJELENT RIPORTKONYVBOL AZ IDEI KÖNYV­56. Nagy versenyfutás van az atomerőművek építői kö­zött azért, hogy minél kor­szerűbb, gazdaságosabb le­gyen a létesítményük. Sze- •intem a világverseny egyik jellegzetes formája lesz a lyen irányú kutatás és ki sérletezés a jövő évtize lekben. —Tehát mégiscsak tervez nek, itt Pécsett is... A főmérnök elnéz a töl gyes felé. Arra, amerre mái nem hallatszik a bányagé­pek, a gépkocsik robaja ahol a természet csendjének világa éli a maga egyszerű s mégis bonyolult életét. — Nincs olyan nap, hogy ne gondolnánk arra, amit ma­gának elmondtam. Mérnök­társaim valamennyien, sőt a bányászok is kérdezgetnek, érdeklődnek. Ezek az embe­rek akik az ország minden részéből verbuválódtak, szeretik a bányát. Akkor is ha isznak, ha néha botrányo­kat is csinálnak. És teljesítik a kötelességüket. Bejárnak mindennap, olykor nagy tá­volságokról. Leszállnak a föld mélyébe. Hat óra negy­ven percet küszködnek a? anyaggal. Verejtékezve, áll­va, térdelve, hason csúszva, ahogy az érctest megkívánja. Legyőzik a sziklát, legyőzik a félelmet. Hogy mennyire ra­gaszkodnak a bányához, ak-í kor mutatkozik meg legin­kább, amikor baleset ért őket, megrokkannak, vagy nyugdíjba mennek. Ilyenkor szakad fel belőlük á hűség és a könny. Az érzelem, amit talán évekig titkoltak, mert illőn tudták, hogy mindez nem méltó a bá­nyászokhoz. Egyszerű embe­rek, akik csak .szórványosan hallanak arról, hogy az érc, amit a felszínre küldenek, mit jelent az embernek, a jövő emberének, Hogy nem­csak pusztító bombát készí­tenek belőle, hanem gyó­gyulást is adhat a betegnek. Hasznos, új távlatokat nyit az iparban és a mezőgazda­ságban. És mégis helytáll­nak, mert becsületbeli ügy­iek tartják. A bányász szol­gálja, de ura is az anyag­nak, amelyért tudósok ál­dozták életüket. Hadakozik önmagával, a sziklával, a sorsával, a családdal, a nők­kel, , a társaival, de ember marad. Ez a mi jövőnk alap­ja. (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents