Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-18 / 218. szám
2 K!n.*fr-MAerARöns2A<f ÜI&Jelentés a földekről (Folytatás az 1. oldalról) Megkezdődött a cukorrépaszedés is. A több mint hat- - ■ ezer hektárnyi szabolcsi re- paföldön az első 175 hektár . 3409 tonnát adott, ami meg- . felel 195 mázsás hektáron- . kénti hozamnak. Megkezdődött a napraforgó betakarítása is tizenhatezer hektá- • ron. Az első 154 hektár csép- lési eredménye 502 tonna. Jól fizet a silókukorica. Ki- lencezer hektárból több mint harmada kész, és a hozam jóval fölötte van a kilencvenezer tonnának. Ötezer hektár szabolcsi zöldséges kertből még csak valamiből több mint ezerből szedték ki a konyhára valót szeptember középéig, az eredmény: tizenháromezer tonna. ,i A gyürnölcssztiret összesített adatai egyelőre minden őszi szabolcsi gyümölcsre va=r ■natkoznak, a szilvától a körtéig, az őszibaracktól az almáig. A tanácsi területen majdnem 23 ezer hektár gyümölcsös van, amiből 3277 hektárt jelentettek „készre”. Őszi gyümölcsből eddig harmincháromezer tonnát szedtek le, tehát közel száz mázsát hektáronként. Az almaszüretről: e napok ban lépi túl a szovjet export a napi kétezer tonnát. A fehér alma leszedése gyakorla tilag . befejeződött, de mivel á termelők általában nem sokat csomagoltak, egyelőre a fehér gyümölcs egy része még a MÉK és az ÁFÉSZ ek raktárjaiban várja, hogy árut készítsenek belőle. A Szovjetunióba eddig már két ezerkilencszáz vagon alma menl el. A mátészalkai almatárolóban megkezdték a Brazíliába szánt piros gyümölcs csomagolását, hogy az első hajórakomány október elején elindulhasson. A nyíregyházi almatárolóban viszont az NSZK-ba csomagolnak piros paradicsompaprikát, egyelőre egészben, de az ottani munkaviszonyok miatt a következő szállítmányokat ki- csumázva és felszeletelve kérik, természetesen előhűtve. Végül egy érdekes hír a kezdődő szabolcsi szőlőszüretről. , Mintegy kilencezer hektár szőlő van megyénkben, dte ebből csak kétezer nagyüzemi, a többi háztáji ban és zártkertekben várja a szüretet .Az első nyolc hektár csemegeszőlő leszedését a mátészalkai járásból jelentették. (gnz) Napirenden: az ügyintézés (Folytatás az 1. oldalról) flyen. hogy a panaszok jelentős részét nem intézik el 30 napon belül. Egyes esetekben a döntések nem kellően megalapozottak, mert a tényállást, az összes körülményt időben nem tisztázzák, nem folytatnak megfelelő bizonyítási eljárásokat, A végrehajtó bizottság külön felhívja a figyelmet a közös tanácsok nem székhely-községeiben és a külterületen lakók ügyeinek jobb intézésére. A munka tervszerűbbé, szervezettebbé tételére, az egyszerűsítésre, ésszerűsítésre- több intézkedés történt. A tanácsi szakigazgatási szervek és a lakosság kapcsolatáról többek között meg- állaoította a végrehajtó bizottság: a tanácsi dolgozók az ügyfelekkel általában szívélyesen, előzékenyen foglalkoznak. Előfordul azonban, hogy egyes . állampolgárok ügyükben nem kapnak megfelelő, felvilágosítást, tanácsot, segítséget, küldözgetik őket, vagy esetenként nem fogadják megfelelő kulturáltsággal Az állampolgárok egyre nagyobb felelősséget éreznek a . közösségi ügyek intézéséért. Bejelentéseket, javaslatokat, észrevételeket tesznek, véleményt nyílvánítanak az apparátus tevékenységéről, jelzik a bürokratikus intézkedéseket, a társadalmi tulajdon. a közélet tisztaságát sértő visszaéléseket Szükséges, hogy a jövőben még fokozottabban kibontakozzék a lakosság ilyen irányú aktivitása. összegezve megállapítható: bizonyos hatáskörök leadásával javult a tanácsi szervek munkája, gyorsabb lett az ügyintézés. Sok esetben azonban a hatáskörökkel a helyi tanácsok még nem élnek megfelelően. A munka tartalmi javítása még sok kívánni valót hagy maga után. Keresni kell a munkamódszer javítását a törvényes keretek között öntevékenyebben kell cselekedni. Ösztönözni kell az apparátus dolgozóit a munka egyszerűsítésére, a bürokratikus módszerek elleni fellépésre. Mindez javítsa a gyorsaságot, a pontosságot, az ért hol őségéi, segítse a törvényesség marádéktalan megvalósítását, Ä—panaszok' csökkentésének érdekében többet kell foglalkozni a megelőzéssel. A feladatok jobb végrehajtásához tovább szükséges javítani a személyi és tárgyi feltételeket. A tanácsok minden szinten fokozottabban igényeljék a társadalmi szervek, különösen a Hazafias Népfront közreműködését, segítségét — állapította meg a végrehajtó bizottság. Előterjesztést fogadott el a végrehajtó bizottság az egységes ingatlannyílvántartás 1975. évi feladataira. Határozatot hozott a vb a most alakult Megyei Munkajogi Bizottság tagjainak megbízatására. Foglalkozott a végrehajtó bizottság az ötödik ötéves terv időszakában megvalósítandó szövetkezeti lakásépítések tervezetével, majd végül személyi kérdéseket, bejelentéseket tárgyalt. Kun Belane 1890—1974 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy hosszantartó súlyos betegség után kedden hajnalban elhunyt Kun Béláné, született Gál Irén elvtársnő, pártunk és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi harcosa. Kun Béláné temetése szeptember 20-án (pénteken) 14 óra 30 perckor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, elvtársai és tisztelői 14 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapest, 1974. szeptember 17-én. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Kun Béláné Nagyenyeden született 1890-ben. Középiskolát majd zeneiskolát végzett, zongoratanárnői képesítést szerzett. A Tanácsköztársaság idején a közoktatás- ügyi népbiztosságon dolgozott. Mint párton kívüli 1918. november 24-én részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának alakuló ülésén. Kun Béla élet- és harcostársa volt, a Tanácsköztársaság leverése után hosszú éveken át a Szovjetunióban élt és tevékenykedett. Különböző párttanfo- lyamokon vett részt, elvégezte a Komintern Lenin iskoláját, s 1931-től volt az SZKP tagja. 1924—1926 között a Nemzetközi Vörössegély központjában dolgozott. 1927— 1937 között az SZKP Mar- xizmus-leninizmus Intézetének tudományos munkatársa volt, az intézet pártszervezetében tevékenykedett. 1921 és 1936 között, amikor Kun Bélával a külföldi bizottság mindenkori székhelyén tartózkodott, részt vett a KMP illegális tevékenységének technikai munkálataiban Emberségéért, elvhűségéért emberi tulajdonságaiért mindenki tisztelte, szerette. Tevékenységét több ízben is merték el magas kitüntetésekkel, közöttük a Tanács- köztársaság emlékéremmel, a Munkaérdemrenddel, A szocialista házért érdemrenddel és 1969-ben a Munka Vörös Zászló renddel. Az arany vihara ATSDHEJ GROMIKO: A feszültség enyhülése marad a tendencia Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az ENSZ- kozgyűlés 29. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője New Yorkba érkezésekor- kijelentette: „nagy*0 munkát kell végezni annak érdekében, hogy a feszültség enyhülése m^gfordithgtatlaij folyamattá váljék, és kiterjedjen az egész világra”. Mint mondotta, az ülésszak munkája a világban végbemenő rohamos változások. bonyolult és időnként ellentétes folyamatok légkörében kezdődik, de ha kiemeljük a nemzetközi színtéren végbemenő események fejlődésének fő irányát, nyilvánvaló, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése marad továbbra is az uralkodó tendencia. Ugyanakkor észre kell venni — folytatta a szovjet külügyminiszter —, hogy a politikai helyzet alakulására hatnak a negatív irányú tényezők is. Tanúsítja ezt mindenekelőtt a folytatódó fegyverkezési hajsza, amely komoly veszélyt jelent minden népre nézve. Ugyanez mondható el a ciprusi eseményekről, ahol lábbal tiporják egy szuverén állam — az ENS” tagja •— függetlenségét ér területi sérthetetlenségét Nem szedték ki a gyökerét e veszélyes közel-keleti konfliktushelyzetnek sem. Ez ideig nem normalizálódod teljes egészében az indokínai helyzet. Ä megoldatlan problémák megvitatása komoly, felelősségteljes megközelítést követel. E téren fontos szerepe vart"ífá'iÖljíáh államok kollektív erőfeszítéséinek, íme - „Ivek érdekeltek abban, hogy létrejöjjön ai.jartós és megbízható béke. Érthető, hogy az egyesült nemzetek szervezete — amelynek szerepe a jelenlegi viszonyok között . mindinkább növekszik —. lényegesen hozzájárulhat és hozzá is kell, hogy járuljon e létfontosságú feladat megoldásához — mutatott rá Gromiko, majd kijelentette: A Szovjetunió — külpolitikai irányvonalának Lenini elveihez híven — a jövőben is következetesen folytatja a béke és az enyhülés politikáját. Részünkről — mint eddig is —, nem lesz hiány jóakaratban, és abban a törekvésben, hogv gyakorlatiasan, építő módon működjünk együtt azokkal, akik magukévá teszik ezeket a magasrendű célokat. A szovjet küldöttség, ebben a szellemben tevékenykedik majd az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakán. Az arany viharos pénzügyi pályafutása a közelmúltban új állomáshoz érkezett. Azt még a szakértők sem tudják, hogy ami történt — annak mi lehet a politikai következménye. Az események megértéséhez elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a tőkés világ 1945-bén létrehozott pénzügyi rendszeréi a dollár feltétlen uralmának jegyében szervezték. Meghirdették a dollár aranyra válthatóságát, és fix árat állapítottak meg az aranyra. Egy uncia arany ára 35 dollár lett. Közben óriási változások történtek a világgazdaságban. Nyugat- Európa és Japán gazdaságilag megerősödött, ennek megfelelően egyre több dollár és arany halmozódott fel a nyugat-európai bankok trezorjaiban, az amerikai aranykészlet pedig csökkenni kezdett. Az amerikaiak mégis makacsul ragaszkodtak a 35 dolláros aranyárhoz. Több mint két évtizedes küzdelem után végül az Egyesült Államok is belátta, hogy a helyzet .tarthatatlan és új harcmodort választott. A dollárt kétszer egymás után leértékelték. Ennek következtében az amerikai áruk a világpiacon olcsóbbak lettek, tehát megjavultak Washington versenypozíciói. Ez a hajlékony és eredményes harcmodor azonban egyben azzal is járt, hogy az arany a világtőzsdék „sztárja” lett! A két dollárleértékelés során — a tőkés országok központi bankjaiban — a hivatalos aranyárat először 38 dollárra, majd 42,2 dollárra emelték. Olyan pénzügyi műveletekben azonban, amelyekben nem a központi bankok ygsznek részt, az arany ár- folyama szabadon ingadozik.. ... Ahogy az utóbbi években egyre jobban kibontakozott a tőkés világban az infláció — úgy növekedett a különbség az arany hivatalos árfolyama és a szabadpiaci árfolyam között. Végül már a tőzsdéken 150—160 dollárt adtak egy uncia aranyért, tehát a hivatalos árszint mintegy négyszeresét. Ez világosan' jelezte, hogy valami nincs rendjén, a mesterséges pénzügyi rendszert előbb-utóbb módosítani kell. A vezető tőkés országok azonban mindmáig) nem tudtak megegyezni abban, miképpen hajtsák végre a pénzügyi rendszer reformját. Nemcsak azért, mert érdekeik ellentmondottak egymásnak — hanem azért is, mert 1973 őszétől kezdve az olaj árának látványos emelkedése szinte valamennyi tőkés ország fizetési mérlegét felborította. Az olajválság terhei alatt először Olaszország roppant össze pénzügyileg. Az olasz gazdaságnak persze egyéb bajai is vannak, az olaj árának megsokszorozódása azonban valósággal eltörte a gazdaság gerincét. Olaszország »■ teljes pénzügyi összeomlás küszöbére Jutott. Egyetlen kiút kínálkozott. Az, hogy az olasz bank páncéltermeiben levő aranykészletet ne a 42,2 dolláros hivatalos áron, hanem a szabadpiaci áron. tehát ennek négyszereséért lehessen értékesíteni. Az olaszoknak ezt a követelését Franciaország is támogatta, s végül a Közös Piac kilenc országa olyan javaslatot terjesztett a Nemzetközi Pénzügyi Alap elé. hogy az aranytartalékokat szabadpiaci áron lehessen felhasználni. Az amerikaiak nem akarták elfogadni ezt a javaslatot. Végül kompromisszum született. Ennek lényege, hogy a központi bankok páncélkamráiban levő aranyat nem lehet ugyan szabadpiaci áron eladni — de fel lehet használni letétként, ha a szóban forgó ország nemzetközi hitelt akar felvenni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha az adott ország a hitelt nem tudja határidőre visszafizetni, akkor szabadpiaci áron számított aranyat utalhat át tartozása fejében a hitelezőnek. Az intézkedés közvetlen politikai hatása az, hogy Olaszország és Franciaország pénzügyi mérlege „erősítő injekciót” kapott. Nagy-Britannia csak nagyon kevés arannyal rendelkezik, számára az új intézkedés nem jelent különösebb kedvezményt. A legerősebb pénzügyi helyzetben levő NSZK pedig alighanem a hitelező szerepét fogja játszani. így a Kilen- cek országait nagyon különböző módon érinti az új aranyfordulat, ami azt jelenti, hogy pénzügyi ellentéteik fokozódhatnak. Az új aranyrendelkezés két nagy vesztese: Japán és az olajat nem termelő fejlődő országok. Japán minden csepp olajat importálni kénytelen és pénzügyi tartalékainak mindössze 7 százaléka fekszik aranyban, így az új rendelkezés számára semmiféle előnyt nem jelent. Ami pedig a harmadik világ olajat nem termelő országait illeti, azoknak sem devizájuk, sem aranyuk nincs — viszont a felemelt olajárat ki kell fizetniük. Mint már annyiszor — a legszegényebb országokat ismét az aranyorszógút szélére lökték. —i —e. Kormányválság Törökországban Valószínűleg utoljára hívta össze kedden a jelenlegi török koalíciós kabinetet Bülen* Ecevit miniszterelnök aki — mint jelentettük — hétfőn bejelehtette lemondási szándékát A kedd' kormányülésen egyébként a : országnak a görög határral szomszédos térségében életbe léptetett statárium 45 nappal való meghosszabbításáról szóló Javaslatot vitatták meg, amelyről csütörtökön szavaz * parlament. Ecevit bejelenti lemondását. (Kelet-Magyarország telefotó} LÁSZLÓ LAJOS: %U,ánbányá$z ok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL HÉTRE MEGJELENT RIPORTKONYVBOL AZ IDEI KÖNYV56. Nagy versenyfutás van az atomerőművek építői között azért, hogy minél korszerűbb, gazdaságosabb legyen a létesítményük. Sze- •intem a világverseny egyik jellegzetes formája lesz a lyen irányú kutatás és ki sérletezés a jövő évtize lekben. —Tehát mégiscsak tervez nek, itt Pécsett is... A főmérnök elnéz a töl gyes felé. Arra, amerre mái nem hallatszik a bányagépek, a gépkocsik robaja ahol a természet csendjének világa éli a maga egyszerű s mégis bonyolult életét. — Nincs olyan nap, hogy ne gondolnánk arra, amit magának elmondtam. Mérnöktársaim valamennyien, sőt a bányászok is kérdezgetnek, érdeklődnek. Ezek az emberek akik az ország minden részéből verbuválódtak, szeretik a bányát. Akkor is ha isznak, ha néha botrányokat is csinálnak. És teljesítik a kötelességüket. Bejárnak mindennap, olykor nagy távolságokról. Leszállnak a föld mélyébe. Hat óra negyven percet küszködnek a? anyaggal. Verejtékezve, állva, térdelve, hason csúszva, ahogy az érctest megkívánja. Legyőzik a sziklát, legyőzik a félelmet. Hogy mennyire ragaszkodnak a bányához, ak-í kor mutatkozik meg leginkább, amikor baleset ért őket, megrokkannak, vagy nyugdíjba mennek. Ilyenkor szakad fel belőlük á hűség és a könny. Az érzelem, amit talán évekig titkoltak, mert illőn tudták, hogy mindez nem méltó a bányászokhoz. Egyszerű emberek, akik csak .szórványosan hallanak arról, hogy az érc, amit a felszínre küldenek, mit jelent az embernek, a jövő emberének, Hogy nemcsak pusztító bombát készítenek belőle, hanem gyógyulást is adhat a betegnek. Hasznos, új távlatokat nyit az iparban és a mezőgazdaságban. És mégis helytállnak, mert becsületbeli ügyiek tartják. A bányász szolgálja, de ura is az anyagnak, amelyért tudósok áldozták életüket. Hadakozik önmagával, a sziklával, a sorsával, a családdal, a nőkkel, , a társaival, de ember marad. Ez a mi jövőnk alapja. (Vége)
