Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-17 / 217. szám
4 ¥§7Í. sss^témteer ft: Orsó nélküii fonoda A Pamutnyomóipari Vállalat kispesti textilgyárában kicserélték a régi gyűrűs fonógépeket a legkorszerűbb csehszlovák gyártmányú berendezésekre. Az új típusú orsó nélküli fonógépeken a régi üzem termelése megháromszorozódik. Képünkön; részlet az új orsó nélküli fonodából. (MTI foto — Fehér József - KS) k Ló ápolás — porsií. óva' / technika az állatgondozók nehéz munkáját is igyekszik megkönnyíteni. Ennek bizonysága a képen látható lóporszívó, amellyel az állatot egyszerre lehet megtisztítani, meg- tésülni és vakarni. A {elcsapódott és rászáradt sár így kevesebb fáradtsággal és gyorsabban - harminc perc beíveli mintegy tizenöt perc alatt - távolítható el a lóról. A patko- lás évszázadok óta kialakult módja is egyszerűsödni fog a jövőben, miután egy amerikai feltaláló az uretán nevű műanyagból olyan „papucsot" fejlesztett ki, amely másodpercek alatt fölhúzható és levehető, mindame11^« könny" nem kopik, s állítólag jóval tartósabb, mint a fémpatkó. így a patkoláshoz nem kell sem tűz, sem szög, de még különösebb szakértelem sem. Emlékezés Puskás Tivadarra A 130 esztendeje született Puskás Tivadar azon szakemberek egyike volt, akiket legkiválóbbjai között tart nyilván az egyetemes technikatörténelem. A lexikonok A. T. Edison munkatársaként, a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálójaként emlékeznek meg róla. A szűkszavú megfogalmazás azonban csak kevéssé fejezi ki munkásságának a jelentőségét, életművének nagy horderejűt. Mai telefonkészülékünk őse 1876. március 10-én továbbította először a feltaláló, A. G. Bell bostoni pedagógus által jól érthetően tagolt mondatokat. Az akkor 29 éves Bellt csakhamar szárnyra kapta a világhír, s találmánya a szeme előtt futotta be szédületes „karrierjét”. Ám arról már akkor és azóta is sokan elfeledkeztek, hogy a telefont voltaképpen egy magyar feltaláló gondolata, a telefonközpont tette igazán naggyá, hiszen a központ segítségével lehet a telefonkészülékeket egymással kapcsolatba hozni. A telefon feltalálása idején kétféle készülék volt kapható Amerikában. Az olcsóbb készülékkel mintegy 1,5 km, a drágábbal pedig 6 km távolságra szavatolták a beszélgetést. Bárki vehetett készüléket, s megtehette, hogy például az üzlethelyiségét és a lakását összekötötte telefonnal. Ám az volt a baj, hogy egy bizonyos készülékről mindig csak a vele közvetlen összeköttetésben levő másik készülékkel lehetett beszélgetést folytatni. Mindenki mindenkivel így állt a telefon ügye, amikor Puskás Tivadar felkereste Edisont, és felvázolta előtte a telefonközpont gondolatát. Puskás azt mondotta . a készülékeket ne kössék össze egymással közvetlenül, hanem minden készülék vezetékét vezessék be egy központi helyre, ahol egy kapcsolótáblán bármeiy két állomás összeköthető egymással s beszélgetőt tartamára. Az ebből származó előnyök nyilvánvalóak voltak, így pu.Uás tervei a vornan csakhamar elkészültek először Amerikában, majd Európában az első központok, s Puskás Tivadar (1844-1893). voltaképpen ekkor kezdődött meg a telefon bámulatos térhódítása (Budapesten 1881. május 1-én nyílt meg az első „messzeszólóközpont”, ötven előfizetővel). Az első központok — mai szemmel nézve — nagyon kezdetlegesek voltak. A hatalmas kapcsolótáblák előtt á!J\a kellett dolgozni, szüntelen hajlongva, ide-oda ugrálva, hogy a kezelők a kívánt kapcsolást létrehozhassák. A központkezelő kapcsoláskor az egyik dugót a hívó, a másikat pedig a hívott állomás kapcsolóhüvelyébe tette, így hozván létre a fémes kapcsolatot. Minden kapcsolóműhely fold egy kis jelzőberendezést helyeztek el és egy számot, valamint azt is megoldották, hogy csengetéssel miként lehet értesíteni a központot, illetve a központ miként csengethet ki a hívott állomásra. Az ún. LB (local battery) központrendszereknél az előfizető lakásán, a CB (central battery) rendszereknél a központban voltak elhelyezve az áramszolgáltató telepek. „Nagysádka" * helyett automata Időközben — az 1920-as évektől — a telefonos kisasszony munkáját fokozatosan automata vette át. A Rotary-rendszerű központokból a kagyló felemelése után élő hang helyett gépjei: tárcsázási, folyamatosan búgó hang jelentkezik. A készüléken számozott tárcsa van, amelynek elforgatásakor az áramkör annyiszor szakító- dik meg, amennyit egy-egy szám jelöl, A megszakításokból eredő impulzusokat a központ felveszi, rögzíti, s a kapott „információ” alapján a gép kikeresi az előfizető szárnál és összekapcsolja a két állomást. Az utóbbi évtizedben még ennél is újabb megoldás született: a Crossbar-rendszer, amelyekből kiiktatták a forgó, mozgó — tehát kopó és elhasználódó — alkatrészeket, Helyettük elektromágnesek, elektronikai elemek végzik el a kapcsolást, nagy gyorsasággal. Talán Bell, Edison és Puskás képzelete sem tudott olyan messzire elrugaszkodni, mint ameddig a telefon napjainkig a valóságban eljutott. A korszerű központok, a kiterjedt hálózat segítségével más-más országok és földrészek lakóinak telefon- készülékei között percek, sőt másodpercek alatt megte- teremthető az összeköttetés. A „beszélő újság" ( Ma, a rádió és televízió korában alig tudjuk elképzelni, milyen hallatlan szenzáció volt a maga idejében Puskás Tivadar másik világhírű találmánya, a telefonhírmondó. A párizsi 1881. évi világkiállítás talán legbámultabb terme a telefonhírmondóé volt, ahol a fal mellett álltak a látogatók és néma csendben, fülükre szorított telefon- kagylón át színházi és operaműsort hallgattak. A későbbi budapesti telefonhírmondó útján központi stúdióból, illetve az események színhelyéről kapták a legfrissebb híreket, majd később a művészeti események közvetítéseit is az előfizetők. Ez a „beszélő újság” a telefon egyik gyakorlati mellékhajtása volt. A holnap szállítórendszere A jövő embere — legalábbis a fejlett iparú országokban — városokban fog lakni. A városi közlekedés már ma is tapasztalható csődje új közlekedési rendszerek kialakítására készteti a szakembereket. A nagy világvárosok tömeg- közlekedésének lebonyolítására nincs jobb módszer a földnlntti-hálózat kiépítésénél, a kisebb városokban azonban drágasága miatt nem jöhet szóba ez a megoldás. Az NSZK-ban megépítették annak az ún. kabintaxi- rendszernek az első — kísérleti — szakaszát, amelyet a is- és közepes népességű 'árosok közlekedési gond- tinak enyhítésére szánnak \ három személv és csórna' .-fogadására alkalmas ka ■ inok 40 méterenként alá Imasztott pályán közle- ednek. Az egyik irányba mladn kabin a pálya gerin -én siklik tova az ellentéte -lenetjrányú füsgeszte' lego’dással alul közieke lik. Minden állomáson ki férőket ké'Teznek ki, ahová a kabin félreáll, ha a beszállásnál az utas előre be>rogramr>-”tn az úticélt. A kabinok óránként 40-00 kilométeres sebességgel haladhatnak a pályán. A? agymást követő járművek közötti — a sebességtől füg- \ő~ — biztonsági távolságé' mtomatika szabályozza. A ’orgalomáramlás optimal1 zálását egy központi számító gép végzi. Az eddigi tapasztalatok szerint egy ilyen automatikus rendszernél a személyzeti költségráfordítás az eddigiek 20 százalékára csökkenthető. Az Alsó-Rajna partján fekvő 40 ezer lakosú Willich városában most 25 km hosz- izúságban megépítenek egy ilyen kabintaxi-rendszert. 28 megállóhellyel. Naponta 30 ezer utas szállítására lesz alkalmas ez a forradalmian új megoldás. Bélyeggyűjtőknek SEGNER JÁNOS ANDRÁS 1974. október 5-én lesz 270 esztendeje, hogy a kiváló magyar tudós, Segner János András megszületett. Az év. forduló ünnepségeihez a Ma. gyár Posta 3 forint névértékű bélyeg forgalomba hozatalé, val csatlakozik. Az űj bélyeg a tudós arcképét ábrázolja és bemutatja a Hold azon ré. szét, ahol a Segner-kráter helyezkedik el. Ségnert ugyanig — a tudomány más jeles művelőihez hasonlóan — az a megtiszteltetés érte, hogy ne. vével jelölték a Hold egyil* területét. A bélyeghez kap. csolódó szelvényen feltűnik a Segner-féle vizikerék modern változata és a feltaláló által készített eredeti, amelyet a debreceni múzeumban őríz. nek. A szelvényen Segner életpályáját öt város neve jelzi: Pozsony, ahol született; Debrecen, Jéna, Göttinga, Halle, ahol orvosként, illetve matematika és fizika profesz* szőrként működött. Kutatásai — többek között — elősegítet, ték a turbinák elmélet; kidolgozását. Az új bélyeget Füle Mihály grafikusművész tervezte és a pénzjegynyomda ofszetnyomással készíti eL A Magyar Posta Segner je- lentőségét korábban emlék, bélyegzőkkel méltatta. Most az elsőnapi bélyegzés mellett Budapest 4. postahivatalánál születésének évfordulójár« utaló emlékpecsétet kapnak a levelek. Debrecenben a tudósnak szobrot állítanak, ezt az eseményt is megörökíti a íilatelisták részére postai enw lékbélyegző. Újdonságok Portugália három jelképe* rajzú bélyeggel köszönti Marconi születésének centenáriumát. Rádióhullámok terjedé. se, a világűrbe szóló és hajók mentésére felhívó üzenet látható a sorozaton, amellyel a drótnélküli táviró Nobel-dí- jas feltalálójának állítanak emléket. — 100 esztendeje született Churchill, hazája négyértékű sorozattal gondol reá. A bélyegek a politikus, az angol nép II. világháború alatti helytállásának szervezőjét pályafutásának jelentős állomásain mutatják be. — Brazil és portugál gyűjtők közös kiállításáról ad hírt egy érdekes blokk. A LUB. RAPEX elnevezésű bemutatót Sao Paulóban tartják. A brazil posta sokszínű blokkja festményszerű ábrázolásban tereferélő asszonyok csoportját tárja elénk. ■ HOGYAN? A szabad idő növekedésével sokan keresnek maguknak hasznos, értelmes szórakozást. Számosán barátkoznának a bélyeggyűjtéssel is, de nem tudják hogyan lehet elkezdeni. A filatélia kötetlen, mindenki foglalkozhat az érdeklődési köréhez kapcsolódó bélyegekkel, vannak azonban szabályai. A bélyegek kezelését, sérülésmentes megőrzését, bizonyos elveket meg kell ismerni, mert egyébként csak a pénzünket pocsékoljuk. Célszerű a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetsége (MABEOSZ) tagjai közé belépni, mert a körökben a haladottabb filatel istáktól, a kezdők részére tartott előadásokból lehet igazán ismeretekre szert tenni. A tagdíj évente 48 forint. Bélyeggyűjtő kör minden nagyobb üzemben. sok iskolában, kultúr- házban működik és az érdeklődőket bármelyik tag szívesen átsegíti a kézé i nehézségeken. A legközelebbi fila- telista csoport címét — ha egyébként nem tudjuk fellelni — levélbeni érdeklődésre a MABEOSZ területi irodája is közli. A Kelet-Magvar- orszáai Területi Trod- -íme: 4401 Nyíregyháza Pf. 45 Simon Tamás ! MScAzlNoiSÄGiiiliSKKG^NSIS^AaNSM^iZlItSMAGAiiliMHAGAilN I
