Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-17 / 217. szám
r Wli. szeptember it: lO&ST-MAtfFAÄORSZliS IS EB-viz szálat az útépítésről Nines szakemberek nélkül jé minimé Több szempont indokolta, hogy a közelmúltban a népi ellenőrök megvizsgálják: mennyire gazdaságos az utak korszerűsítésére, felújítására és karbantartására fordított pénz felhasználása, milyen a szervezettség, a tervszerűség az utak építésével foglalkozó vállalatoknál, üzemeknél és hogyan biztosítják a műszaki előírások, a szabványok, valamint a technológiai fegyelem megtartását. Kimaradt a rézsű A vizsgált időszakban egyik legjelentősebb beruházás a vásárosnaményi Kraszna-híd építése volt. Itt hiányosságként állapították meg, hogy a rézsűburkolat a tervből kimaradt, és emiatt a híd építése óta eltelt két év alatt már károsodást szenvedett a rézsű. Megvizsgálták a népi ellenőrök a ra- kamazi hosszú híd megerősítési munkáit, és megállapították, hogy a munkákat a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető szerkezeti alakváltozások áthidalása érdekében meg kellett szüntetni. Elsőosztályúnak minősítették a 41-es számú főközlekedési út tavaly májusában és júniusában épített szakaszát és nem vetődött fel komolyabb kifogás a Beregdaróc—Csen- gersima, a Mándok—Lónya —Tarpa közötti út aszfalt- szőnyegezésénél. A tanácsi kezelésben lévő utak korszerűsítésére és fenntartására fordított ösz- szegek hatékonyságának vizsgálatából kitűnik, hogy a tanácsok a pénzügyi forrásokat előre ismerték, így biztonságosan tudtak tervezni, a legtöbb esetben figyelembe vehették a tanácstagoktól, a lakosságtól érkezett javaslatokat, kéréseket, a város-, illetve községrendezési terveket. A korszerűsítés, a felújítás azonban már nem volt ilyen egyértelműen jó, mert a legtöbb helyen a költség- vetési üzemeket jelölték ki kivitelezőnek, ezek az üzemek pedig nem rendelkeznek megfelelő felszereléssel, nem korszerűek útépítő gépeik, nincs elég jól felkészült szakember. E«v jó példa Kisvárdán és Mátészalkán jelentősebb összegeket költhettek a korszerűsítésre és ezeken a helyeken a minőséggel sem volt különösebb baj. mert a két városnak jó szakemberei vannak. Akad néhány község azonban, ahol nem tudják minden évben elkölteni az útkorszerűsítésre fordítható pénzt. mert a kis összegű fenntartáshoz nem könnyű kivitelezőt találni. Példaszerűnek ítélte meg a vizsgálat a Hodászi Nagyközségi Tanács ilyen irányú tevékenységét, ahol koncentrált a pénzfelhasználás. A költségvetésben tervezett pénzt fejlesztési alapjukból kiegészítették, így a portalanított burkolattal ellátott utak fenntartásán és korszerűsítésén túl a földutak javítását és felújítását is el tudják végezni a helyi lakosság társadalmi munkájával kiegészítve. Kedvezőnek értékelté a vizsgálat a hodászi és a mátészalkai tanács által folytatott gyakorlatot: a megfelelő felkészültségű Közúti Építő Vállalattal kötöttek szerződést, így az utak minősége lényegesen lobb a tanácsi vállalatok által felújított utakénál. Szabálytalanul, nem az engedélyezett célra költötték a pénzt a nyírkarászi és pet- neházi községi tanácsok: a felújításra költhető összegből új utat építettek. Nem kedvezőek a vizsgálat megállapításai a Csengeri Nagyközségi Tanács Költségvetési üzeméről sem, mert fel- készültségük nem garancia a jó minőségű kivitelezésre. Ezért nem gyakran igénylik a tanácsok a közreműködésüket, ami az üzem fejlesztésének egyik akadálya. Nincs mélyépítési szakemberük, ennek ellenére vállalják új utak építését. Ebből az következik, hogy a szerződésben megállapított határidőket sorozatban nem tudják megtartani, hogy az általuk énített utak műszakilag már az átadáskor sem felelnek meg a minőségi előírásoknak. A késésekhez hozzájárul az is, hogy az anvagelőiránvzatokat nem készítik el idejében, így gyakran hivatkoznak anyag-, vagy szállítási kapacitáshiányra. Anyagok lelhaszná’atlanul A vizsgálat azt is megáld lapította, hogy a vállaji tanács megrendelésére készülő út — amelynek átadási határideje ez év áprilisában lett volna — rosz- szul szervezett szállítások miatt késik. Nem felel meg a követelményeknek a nagy- ecsedi yörös Csillag utca minősége sem. Tervszerűtlen- séget állapítottak meg a népi ellenőrök a nyírkarászi tanács munkáiéban, ahol a 325 méter útkorszerűsítésre elegendő pénzből 575 méter felújítását rendelték meg. Így nem csoda, ha az átadáskor hiányoztak a burkolt folyók, nem készült padka, elmaradt a tömörítés, nincsenek jelzőtáblák és a helyszínen maradtak a fel nem használt építőanyagok. A megye útkorszerűsítésére vonatkozó általános megállapítások ennél természetesen kedvezőbbek, hiszen az utak nagy részének karbantartását végző útépítő vállalatok szakember és felszereltség tekintetében megfelelnek az igényeknek. Munkájuk jól szervezett, nagy gondot fordítanak a technológiai fegyelem megtartására és ez lehetővé teszi az útépítésre előirányzott összegek hatékony felhasználását. Hiányosság, hogy a kivitelezések nem minden esetben telies körűek: néhol elmaradnak az utólagos hefeie- zési munkák, a padkarendezés, a tömörítés, a vízelvezetés, holott ezek fontos részei az utak megó"x,’‘'-'''v (Balogh) Sicot kéi* a honvéd Van-e a katonának joga és lehetősége arra, hogy parancsnoka és katonatársai előtt elmondja a vélemé- nyét önmaga, társai és az egész közösség munkájáról, s javaslatokat tegyen a feladatok eredményesebb végrehajtása, s 02 általa tapasztalt hibák megszüntetése érdekében? Igen. Valamennyi katona véleményének fóruma az alegységeknél rendszeresen lezajló állománygyűlés. E tanácskozásokon az alegységek minden katonája részt vesz és joga van arra, hogy elmondja javaslatait, elgondolásait, véleményét a közösség életéről, munkájáról. Különösképpen megnövekedett az állománygyűlések szerepe azóta, hogy megjelent az ifjúságról szóló törvény hadseregen belüli végrehajtására vonatkozó miniszteri parancs. A katonák tanácskozásai a legtöbb alakulatnál jól beváltották a hozzájuk fűzött re- ményeket. A tapasztalatok szerint a kezdeti bátortalankodás után a résztvevők legtöbbje őszintén és bátran elmondja véleményét, javaslatait — anélkül, hogy bírálná, vagy megkérdőjelezné az elöljárók parancsait, intézkedéseit. Az állomány gyűlések a katonákat foglalkoztató kérdések, problémák feltárásának és gyors orvoslásának fontos fórumai lettek, s az itt elhangzó vélemények, javaslatok a parancsnoki munkához is értékes segítséget nyújtanak. A tapasztalatok szerint az alegységeknél lezajló tanácskozások intézményes meghonosítása óta a KISZ- gyűiésekre a korábbinál erőteljesebben jellemző a politizáló légkör. A KISZ- taggyűléselcről ugyanis kiszorul a nani élettel ösz- szefüggő kisebb-nagyobb gondok, zavarok okozta polémia, hiszen ez az állo- mánygyűlések témája. A megyei tanács kereskedelmi osztályán arról kértünk tájékoztatást, hogyan halad az építkezés és milyen lesz az új kombinát, a kereskedelmi oktatási központ Nyíregyházán. A kereskedelmi oktatási központ a Krúdy Gyula és az Ószőlő utca által határolt területen épül. Az épülettömb egy iskolai tantermi részt (háromszintes), egy tornatermi részt, (egyszintes), egy kollégiumi részt (háromszintes) valamint éttermet foglal magában. A háromszintes iskolai részen belül a földszinten öt tanterem, zsibongó, könyvtár és klubterem helyezkedik el. Az első emeleten foglal helyet öt tanterem. Az igazgatási helyiségek is itt lesznek. A második emeleten négy tanterem, három nyelvi labor, és két szakelőadói terem (fizikai és biológiai) kerül elhelyezésre. A kollégium a földszinten kap helyet. Ugyancsak a földszinten helyezkedik el a tanulókonyha, az előkészítő helyiségekkel együtt, a raktárak, valamint a kollégiumi társalgó. Az első és a második emeKongresszusi versenybpn K^ymillió forint a boltok Iá o vm&ev ti sít érné ve II ev eglien Megyénk fogyasztási szövetkezetei közül a Vásárosnaményi ÁFÉSZ elsők között csatlakozott a XI. pártkongresszus és a felszabadu lás 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott rnun- kaversenyhez. Áprilisban 21 szacialista brigád 238 taggal tett különböző fel ajánlást, de a brigádon kívüliek is elkészítették vállalásaikat. fgv a szövetkeze' valamennvi dolgozója rész vesz a munkaversenyben. A dolgozók a felajánlásul óta eltelt négy hónap ala*' sikeresen valósítják mer vállalásaikat. Eddig öt bolt ban végeznék el társadalm mimkában a profiltisztítás* így Vasárosnaménvban három, Nasvvarsánvban és Aranyosanát’ban pedig egy- egy újabb szakosított üzlet áll a vásárlók rendelkezésére. Uj árukat bemutató kiállítást nyolc alkalommal rendeztek, valamint négy fogyasztói ankéton adtak szaktanácsokat a résztvevőknek. A leértékelés nagy munkáját — a nvári vásár mellett — öt esetben végezték el — munkaidőn túl. Ezeken a kedvezményes vásárokon 300 ezer forintot takaríthatott meg a lakosság. A vendéglátás területén a’ /állalt 25 műsoros ren- iezvényből 20-at tartottak meg, s 150 ezer forint forgalomnövekedést értek el Megszervezték a nyugdíjasok kedvezményes étkeztetését ’s, az Idős emberek az ebédet és a vacsorát kapják olcsóbban. Az ÁFÉSZ üzleteinek korszerűsítésénél, tatarozásánál több, mint harminc ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a szocialista brigádtagok és a dolgozók. Vásárosnaményban a központi iroda, a felvásárlótelep, valamint a Tisza-parton lévő étterem és presszó környékének rendbehozásában, illetve átépítésében vettek részt. Gemzsén felvásárlótelepet alakítottak ki, Csaro- dán pedig november 7-én megnyíló új presszó építéséből vették ki a részüket. Év végéig a szövetkezet több, mint egymillió forintot költ üzleteinek korszerűsítésére, festésére. A dolgozók ezt az összeget közel 150 ezer forint értékű társadalmi munkával növelik. (fad) Jó ütemben épül a megyei kereskedelem oktatási központja létén 26 négyágyas, és két háromágyas hálószoba kap helyet. Ezen kív(il emeletenként egy-egy betegszoba is lesz. Ezen a részen épülnek a mosó-vasaló helyiségek, nevelő- és tanulószobák. Az iskolai és a kollégiumi részhez csatlakozik a 240 személyes étterem, egy 600 adagos konyha, a hozzá tartozó szükséges előkészítő helyiségekkel. Eddig elkészült az iskolai rész mindhárom szintje. A felső szint szigetelési munkálatait végzik jelenleg. Ugyancsak elkészült a tornatermi rész felmenő fala és a kollégiumi rész első szintje. Készítik az éttermi részt is. A SZÁÉV szerint az építési munkálatok jó ütemben haladnak, elmaradás nincs, a korábban vállalt átadási határidőt (a műszaki átadást) tartani tudják. Ezek szerint 1975. június 30-án az építő vállalat átadja a kereskedelmi oktatási központ épülettömbjét. Ezután kerül sor a berendezések beszerelésére és elhelyezésére. A berendezést és speciális bemutató eszközöket elsősorban a TANÉRT Vállalattól szerzik be. A kollégiumi berendezéseket, he- verőket, megyén belüli forrásból, kisipari szövetkezettől rendelték meg. A költségvetés szerint a berendezések és felszerelések több mint 3,6 millió forintba kerülnek. Az új jskolakombinát egyaránt fogja szolgálni a szakmunkásképzést és a szakközépiskolai oktatást is. A tárgyi feltételek javítása különösen szükségessé vált amiatt, mert a város kereskedelmi hálózatfejlesztése az utóbbi időben ugrásszerűen megnövekedett. Példa rá a két nagy nyíregyházi áruház, ahol egyszerre 400 szakmunkásra volt szükség. ff, P) Tömörkény István elbeszéléseiből készített adaptációkat láttunk szerdán. A szegény emberek egykori világát, közigazgatási szorongat- tgtásait, gazdasági és társadalmi kiszolgáltatottságukat velük együttérzően megelevenítő író ízes, sokszor anek- dotlkus előadásmódja az elbeszélésekben nem fedi el az éles, gyakorta keserű társadalombírálatot. A most látott televíziós feldolgozásokban ezt a jellegzetes Tömörkénystílust leginkább az író hangját találó tónusban megelevenítő Szilágyi Tibornak az eredetiből vett narrátqrszö- vege képviselte, mert ezek a jelenetek többnyire csak a pointírozott történetek cse- lekmányvázát mutatták be, szerintünk talán a kelleténél kissé anekdotikusabb hangvétellel. („Adóügy”, „Közigazgatási vályú”.) A címadó elbeszélés, a „tiühü” megjelenítését véljük a legsikerültebbnek, éppen az említett tömörkényi társadalombírálat jó érvényesülése miatt. Szirtes Ádám és Madaras József kártyapartija — a hühü — drámai feszültséggel idézte a hajdani nagygazdák és cselédeik viszonyát, ezért volt több egy kártyázással agyonütött téli tanyai délelőtt bemutatásánál. Tetszett még Patkós Irma és Szilágyi Tibor ábrázolásában „A „szüle” a regénynyel” c. lírai melegságű jelenet Is. A Málnay Levente rendezte műsorral végeredményben szívesen töltöttük el a „néhány fertályórát”. Bravúros teljesítményt nyújtott az NDK televíziójának forgatócsoportja a chilei fasiszta diktatúra két politikai fogolytáborában készített dokumentumfilmjével, melyet a Chile népével való nemzetközi szolidaritás napján láthattunk, Attends elnök meggyilkolásának gyászos évAz ember önkéntelenül is párhuzamot von, amikor valami hasonlóságot talál különböző események, dolgok között. A héten a fasizmus negyven évvel ezelőtti és a mai arculata közötti feltűnő hasonlóságot, sőt a lényegi azonosságot volt módunkban újból megállapítani két rádióműsor révén. Két eseményre emlékeztettek bennünket ezek az adások. A chilei ellenforradalmi hatalomátvétel múlt év szeptemberi napjaira, Allende elnök meggyilkolására, a terror egy évére Bernát György dokumentumműsora; a berlini Reichstag felgyújtását követő provokációs lipcsei perre, a német Gestapo aljasságára, a nagy bolgár kommunista, Georgi Dimitrov bátor és okos magatartására pedig Jván Radoev Vörös és barna című színművének rádióváltozata. A két esemény között eltelt negyven év nem tünteti el, hanem inkább kiemeli az események jellegének, a fasiszta rendszerek arculatának, jellemző vonásainak hasonlóságát, azonosságát. Emlékezetünkbe idézte ez a két műsor, hogy politikai ellenfeleivel a fasizmus milyen kegyetlenséggel számolt le már a kezdet kezdetén, s ezt a ténykedését milyen aljas rágalmakkal próbálta és próbálja a világnak indokolni. Szükség van az emberiség éberségére hogy megvédhesse békéjét, a teremtő, alkotó éveket. Bernát György dokumentumműsora nem az érzelmek jegyében készült, tárgyilagos, elemzésre törekvő hangneme és módszere elsősorban az értelemre hatott, de végül is a chilei nép iránti szolidaritás érzését erősítette bennünk a felsorakoztatott tényanyag, a szemtanúk beszámolója. Nagy Piroskának Szabolcs- Szatmár népi műemlékeiről két héttel ezelőtt elhangzott kedves hangulatú, láttató fordulóján. A fasiszta tábornokok uralmi rendszerének korlátái között bámulatos politikai érzékkel és nem egyszer a parancsnokok ostobaságának ügyes kihasználásával tudták megmutatni a „Voltam, vagyok, leszek” c. filmben a chilei nép szenvedéseit, s érzékeltetni tudták törhetetlenségét is. „Próbafelvétel” címmel Palotai Boris tévéjátéka csütörtökön került a képernyőre. Az írónő jó megfigyelője mai életünk jelenségeinek, s most is valós problémát ragadott meg, az egyszeri filmszereplés igézetébe került „civil” kislány hamis illúzióker- getáséről. A részletek írói kidolgozásával azonban adós maradt. Nem egészen volt világos, hogy hősnője végül is megmaradt-e a készülő film enizodistájának vagy sem. Ha pedig igen, akkor indokolatlan volt vele szemben a túl rideg elutasítás a továbbiakat illetően. A lény karaktere is eléggé bizonytalanul körvonalazottnak tűnt. Má- riássy Félix rendező hiteles filmgyári atmoszférát teremtett, melyben Kálmán György alakítását éreztük a legjellegzetesebbnek. A lengyel televízió napján sugárzott nagyhatású tévéfilm, a „Nürnbergi epilógus” a sokszor megírt, feldolgozott témáról is tudott újszerűt mondani, elsősorban a fő háborús bűnösök szánalomra méltatlan viselkedésének, és még saját logikájukban is ellentmondásos védekezésének, felelősség-áthárításának bemutatásával. A feldolgozás módjával ízelítőt kaptunk a lengyel színjátszás és filmkultúra modern törekvéseiről, a fiktív- és a dokumentumelemek művészi ösz- szedolgozásáról, a külsőségek helyett a tartalmi lényegre való összpontosításról. Merkovszky Pál MELLETT erejű műsora után a múlt héten a megyeszékhelyről kaptunk összeállítást a Mesélő Magyarország című sorozatban. György Ágnestől és Miszlay Istvántól. Húsz percben egy város történetéből csak vázlatot lehet hemutat* ni, amiből több minden ki* marad. Mire ez a recenzió megjelenik, már elhangzott a kívánságműsor Nyíregyházáról a Kettőtől hatig-ban. Ebben a nyíregyháziak beszéltek a városról. Ezzel is többet tudott meg a hallgató a városról, lakóiról, jelenükről. Ami a múltat illeti: van Nyíregyháza történelméről, műemlékeiről és irodalmi emlékeiről kiadvány nem is egy. Ezek a Nyíregyházi Kiskönyvtár sorozatban jelentek meg, nem is olyan régen ah* hoz, hogy — a terjesztés jelenlegi módját is számításba véve — máris sok emberhez eljuthatott volna. A hírlappavilonokban is árusítani kellene őket! A Nyíregyházáról vagy akár a megyéről szóló rádió- és televízióműsorok biztosan felkeltik az érdek* lődést szűkebb hazánk múlt* ja és jelene iránt azokban is, akik eddig nem figyeltek fel rá. A honismeret érdekében ki kellene és lehetne használni a rádió- és televízióakció két hónapját, szeptembert és októbert, s terjeszteni a füzetvagy könyvalakban megje* lent helyismereti munkákat, a folyóiratokban közöltekre pedig felhívni a figyelmet. A könyvtárak bibliográfia} munkacsoportjai tehetnének a legtöbbet ezért. De talán a rádió és a televízió szerkesztői is megtalálják a módját annak, hogy az ilyen műsorokban szó essen a témává} foglalkozó legfontosabb művekről vagy cikkekről. Akár Szabolcsról, akár más megyéről szól majd a műsor. Seregi István
