Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-13 / 188. szám

* *****___________________________________________________________ KBLET-MAiGTARORSZÄil »8. a mamtmmmAmmemmm f Üdítő szomjoltók Napjainkban a belkereske­delmi vállalatok által for­galmazott italoknak csupán 7—8 százaléka alkoholmen­tes ital. Pedig az a szerény arány is jelentős fejlődést reprezentál, azt tanúsítja, hogy az elmúlt öt évben csaknem megháromszorozó­dott az üdítőital-fogyasztás. A fogyasztó egyre növek­vő mértékben keresi és igényli az alkoholmentes ita­lokat. Nem volt könnyű fel­kelteni az igényeket, jelentős minőségjavulásnak kellett bekövetkeznie, hogy ezt elér­jük. Annak a felismerésére volt szükség, hogy a szinte­tikus alapanyagok időszaka lejárt, s csupán a természe­tes gyümölcssűrítményekből készült üdítő italok számít­hatnak sikerre és a nagyobb üdítő hatású széndioxiddal dúsított — változatok. Melyik üdítőbb? A szódavízbe, ásványvízbe kevert szintetikus koncent- rátummal készített szörp csak annyi üdítő hatást fejt ki, amennyit maga a hideg, vagy hűvös víz, azzal a „rá­adással”, hogy a szénsavas víz frissítő és szomjúságoltó hatása fokozottabb, mert kellemesen, egy kissé csípő­sen, bizsergetően hat a száj idegvégződéseire. De a szer­vezet sóveszteségét nem pó­tolja, s a vitaminok hiányát sem. A helyesen — 10—12 Cel- sius-fokra — hűtött gyü- mölcsleveknek, illetve a széndioxiddal dúsított gyü- mölcsleveknek egészen kü­lönleges üdítő és frissítő ha­tásuk van, ami a gyümölcs­savak jelenlétének köszön­hető. A citrom-, alma- ^s bőrkősav, valamint ezek bi­zonyos fajtáiú savanyú sói a gyümölcsökben rejlő cu­korral meghatározott arány­ban fordulnak elő. A szomjúság érzetét rend­szerint nem is a szervezet vízhiánya okozza, hanem az, hogy a száj és a garat nyál­kahártyái kiszáradnak. Ezt még nagyobb mennyiségű víz ivása sem hozza helyre. A gyümölcslevek alkotóelemei hatására viszont a szájban lévő nyálkahártyák gyorsan regenerálódnak. Sűrítményből — üdítő ital Egyértelműen leszögezhet­jük tehát, hogy a legjobb üdítő hatásuk a megfelelően hűtött széndioxiddal dúsított gyümölcsleveknek van. A Traubisoda és a Vitis nevű italok a szőlő erjedetlen le­vének sűrítményéből készül­nek. Az Oázist a legjobb szabolcsi almák felhasználá­sával állítják elő. A na­rancs-, illetve orangekészít- ményeket valódi déligyü­mölcsből hozzák létre. A To­nik italnak egy kevés cit­romolaj és még ennél is jó­val kisebb mennyiségű ki­ninaroma adja a kellemes, kesernyés ízt. Talán kevesen tudják, hogy a Coca-Cola és a Pepsi- Cola italokat is joggal so­rolhatjuk a gyümölcslevek közé. Jóllehet a külföldről vásárolt koncentrátumok ösz- szetétele szigorú titok, az bi­zonyos, hogy a cola dió és sokféle — egészen pontosan 94 fajta — növény, gyü­mölcs kivonatából állnak. Üdítő, frissítű hatásukat kof­feintartalmuk is fokozza. A Cola- és Tonik-italok, valamint a déligyümölcs- és szőlőkészítmények ún. kettős cukrokat is tartalmaznak. Nem így az almaié, amely­ben a táplálkozás, emészthe­tőség szempontjából sokkal értékesebb gyümölcscukor (fruktőz) található csak (en­nek megfelelően a cukorbe­tegek is bátrabban fogyaszt­hatják.) „Problémásu gyümölcslevek A hazai gyümölcsökből ké­szült ún. rostos levek nem örvendenek valami nagy népszerűségnek hazánkban. Pedig sok tekintetben érté­kesebbek „divatos” társaik­nál. Nem is annyira az íz- és üdítőhatásukkal van baj — jóllehet széndioxidot nem tartalmaznak — hanem a szegényes választékkal és a nem túl csábító palackozás­sal, címkézéssel, valamint a rendszerint hűtetlen felszol­gálásukkal. Jóllehet a paradicsomot nem tekintjük gyümölcsnek, hanem zöldségnek, főzelékfé­lének tartjuk, itt kell szól­nunk arról az örvendetes tendenciáról, hogy a para­dicsomital fogyasztása erő­teljes növekedést mutat. Fo­kozódó népszerűségét kelle­mes ízének, vitamin- és ás- vánvisó-tartalmának, vér­tisztító hatásának, valamint a bélflóriára gyakorolt ked­vező befolyásának köszönhe­ti. De annak is. hogy tartó­sításához semmiféle vegy­szer. adalékanyag nem szük­séges, így a friss növ°nv valamennyi értékes fulaí- donságát megőrzi az ital. További elönve mé« a cu- kormnntecsége is. Meffíe<tv­zendő. hogy sok országban már régen az üdítő inniva­lók élvonaláben szerepel a paradicsomital. Az alkoholmentes fid-n-s italoknek nine^ nagv hozni havrnmánva. Korszerű elő­állításukról és kínálót.lirró1 alig 5—S éve beszólt-rtünk Mindenesetre ma már ot+ tartunk, bogv évente jóval több, mint félmili’árd na- lack üdítő szomioltőt fo­gyasztunk el. Nem elhanya­golható szempont, hogy a szeszesital-fogyasztás vissza­szorításának is egvik előfel­tétele a minél nagyobb al­koholmentes üdítőital-válasz­ték, de az automnbil'zm"'’ tömeges terjedése is f-Vr zott irténveket ébreszt A reskedelem és a vendó^i^tó- inar is sokat tett az üd'ta italok fogyasztásának növe­lése érdoVóKen. fnShplr kö­zött a hűtve való tárolás töbhé-kevésbé kielégítő meg­oldásával. Ugyanakkor az ipar is kitapasztalta az üdí­tő italok korszerű előállító sának fortélyait, még ha külföldi cégek közbejötté­vel, bevonásával is. Mitől függ a születendő gyermek neme ? Már rég felfigyeltek arra a jelenségre, hogy azok a nők, akiknek pszichikuma változékony és ingatag, akik mindig izgatottak, min­dig gondterheltek, gyak rabban adnak életet leárr gyermeknek, mint fiúknak A kutatók kísérletet végez tek patkányokkal. Labirin­tusba helyezték el az álla tokát, és ez megzavarta szo­kásos mozgás? tevékenységü­ket. Ily módon mestersége­sen ideges, lázas állapotba kerültek. Amikor utódaik megszülettek, kiderült, hogy '0 százalékuk nőstény. A kontrollcsoportban a hím és i nőstény állatok száma azo­nos volt. Lehet, hogy a jövő­ben annak az anyának, aki lányt szeretne, arra kell töre­kednie, hogy nagyobb lelki megrázkódtatások érjék? BARLANGJAINK. Hazánk hegyvonulataiban sok a barlang és sok a kutatókedvű barlangász is, akik egyre több új, eddig ismeretlen barlangot tárnak fel. Első képünk: Ala- gútfúrás közben találtak rá a Gellérthegy gyomrában egy fehér kristályokkal díszített csodálatos szépségű barlang­ra. Lillafüredi üdülők kedvenc kirándulóhelye az István-csepp- kőbariang. A tapolcai Havas bcvfang Veszprém megyében. fMTl fo- ; tők: Kőcser László, Járói Rudolf és Fényes Tan ' dvételei j - KS) Bélyeggyűjtőknek CZÓBEL 80 EZER BÉLYEGBŐL Czóbel Bélát, századunk ki­emelkedő festőjét Mimi c. képének bemutatásával kö­szönti 91. születésnapja al­kalmából a Magyar Posta. Czóbel művészetében Nagy­bánya és Párizs irányzata ol­vad össze. Korai képeit a körvonalak uralták. Később, így az új 1 forintos bélye­gen bemutatott alkotáson a vonalak elpuhulnak és a for­mákat, tárgyakat parázsló színfoltok tárják elénk. Olaj- festményeken kívül kréta- és ceruzarajzokat, vízfest­ményeket és rézkarcokat is készített Czóbel. Számos egyéb kitüntetés mellett 1948-ban Kossuth-díjban ré­szesült. A művész tiszteleté­re készülő bélyeget az Álla­mi Nyomda raszteres mély­nyomással, eredeti színekben készíti. NAGYDÍJ Példátlan elismerést ara­tott magyar filatéliai anyag a most lezajlott INTERNA- BA elnevezésű világkiállítá­son. Ilyen magas színvonalú bemutatóan első ízben for­dult elő, hogy a versenyosz­tály legnagyobb kitüntetését, a nemzetközi nagydíjat ma­gyar bélyegekből álló gyűj­teménynek ítélték. A dicső­séget fokozza, hogy ez alka­lommal Európa legrango­sabb, világritkaságokkal dí­szített gyűjteményei ver­sengtek a díjért. Filatelis- táink örömét csak az csök­kenti, hogy a páratlan szép­ségű gyűjtemény tulajdonosa nem hazánkfia, hanem bécsi gyűjtő, dr. Anton Jerger. A magyar bélyeg kedvező meg­ítélésére utal, hogy ugyan­ezen alkalommal Palmans belga filatelista magyar gyűjteményét is aranyérem­mel jutalmazták. A most dí­jazott két gyűjtemény egyes részleteit a magyar filateiis- ták korábbi hazai kiállításo­kon már megismerhették. Japánban a titokzatos mo- solyú Mona Lisa nemcsak a festmény előtt tolongó ezre­ket ejtette ámulatba, de fel­kavarta a filatelistákat is. Igyekeztek megszerezni a képről kiadott valamennyi filatelista emléket, ezért ala­posan felszökött az NSZK 1952-ben megjelent bélyegé­nek és a Magyar Posta új kibocsátásának ára. A fest­mény hatására az egyik né­ző elhatározta, hogy bélye­gekből ún. mozaikkép for­májában másolatot készít a Mona Lisa-ról. A keleti tü­relem legendás híre igazoló­dott, mert az új művész 80 ezer bélyeg felhasználásával készítette el a remekmű utánzatát. EREDMÉNYES EXPORT A német külkereskedelmi statisztika szerint 1973-ban Magyarország több bélyeget adott el az NSZK-ban, mint az előző esztendőben. E té­ren lassan nagyhatalommá lesz hazánk, a világ összes nemzetei közül hetedik szál­lítói vagyunk a német ke­reskedelemnek. Az utóbbi időben erősen megközelítjük az előttünk álló osztrákokat és olaszokat. Az NSZK egyébként a legtöbb bélye­get Svájcból importálja, mert az ottani kereskedők közvetítik a két német ál­lam közötti bélyegforgalmat. családi ház Egy német bélyegkereske­dő hirdetésében családi há­zat kínál bélyeggyűjtemé­nyekért. Az ötlet bizonyára beválik, mert a filatelisták általában nehezen, csak ilyen vonzó célok érdekében vál­nak meg gyűjteményüktől. Egyébként, ha nem is ilyen közvetlenül, de mégis a Magyar Filatélia Vállalat ál­tal bélyeggyűjteményért ki­fizetett vételár segített több filatelistát öröklakáshoz, il­letve családi házhoz. Simon Tamás Női túlsúly az érettségin A mikrocenzus adatai a népesség iskolai végzettségéről Negyvenezren szereztek ok­levelet felsőfokú technikum­ban, főiskolán és egyetemen három év alatt, így 336 ezer­re gyarapodott a felsőfokú képesítéssel rendelkezők szá­ma — tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatalnak az 1970—1973-as időszakról ké­szült, s a közelmúltban meg­jelent mikrocenzusából. A felősfokú végzettségűek egy- harmada pedagógiai, csak­nem egynegyede műszaki ok­levéllei rendelkezik. Az iskolai végzettségi szint emelkedése az egész népes­ségre jellemző ez idő alatt: kisebbségbe kerültek az ál­talános iskola nyolc osztá­lyánál alacsonyabb végzett­ségűek. Jelenleg a 15 éves­nél idősebb összlakosság 55,6 százaléka már elvégezte leg­alább a nyolc osztályt, szá­muk három év alatt 7,4 szá­zalékkal emelkedett. Ennél is többel, 18 százalékkal nö­vekedett az érettségizettek száma, most 900 ezer sze­mély legmagasabb iskolai végzettsége ez. Vezetnek a gimnáziumi érettségizettek. arányuk 46 százalék, amíg az általános ismeretek mellett ipari, műszaki képesítést is szerzett érettségizettek 22, a közgazdasági technikumban végzettek aránya 21 százalék 1970—73 között jelentősen nőtt az egészségügyi, művé­szeti, stb. csökkent viszont a tanítói és óvónői képesítést szerzettek száma. Az iskolai végzettség ala­kulását nemek szerint vizs­gálva az adatokból kitűnik, a nőknél kisebb az általános iskola nyolc osztályát vég­zettek aránya, mint a fér­fiaknál. Ennek egyik oka, hogy átlagéletkoruk jóval magasabb a férfiakénál, s így sok idős nő a század ele­jén járt iskolába, amikor még többnyire legfeljebb négy—hat osztályt végeztek. A 30 éven aluliak közül azonban már több nő végzi el a nyolc általánost, mint férfi, s ebben a korcsoport­ban a legalább érettségivel rendelkezők között is a nők aránya lényegesen maga­sabb, mint a férfiaké. Ezer dollár egy szülésért' Hivatalos bejelentés sze­rint az elmúlt két és fél év alatt az Egyesült Államok­ban az orvosi ellátás álta­lános költségei több mint 20 százalékkal emelkedtek. Egy napi kórházi tartózkodás átlagos költségei már meg­haladják a 110 dollárt, a szülés és a szülés utáni rövid kórházi ápolás költségei már az 1000 dollárhoz közeled­nek. Egy komoly betegség még egy közepes jövedelmű amerikai családban is ka- taszrofális következmények­hez vezet. Egy átlag ame­rikainak betegség esetén jelenleg a költségek fő részét magának kell fizetnie.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents