Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-13 / 188. szám
Vrr? anguszfus T5. iTSXEt-MAGYARORg^Äe ». dWM KI VIGYE HAZA? A legdrágább fuvar Ä KÉPERNYŐ ELŐTT ÉLED A VÁSÁRVÁROS. Szeptemberben rendezik meg a BNV Albertirsai úti vásárvárosában a fogyasztási javak nemzetközi kiállítását. Az őszi bemutatóra már megkezdték az előkészületeket. A KIPSZER szakemberei a főbejárat mellett épült víztornyot 14 szintes négyszárnyas épülettömbbel veszik körül, ahol majd a HUNGEXPO irodái kapnak helyet. Jelenleg a szerelők az épülettömb acélvázát készítik elő az összeszereléshez. Képünkön: szerelik az őszi BNV főbejáratát. (MTI foto) A korábbi évektől eltérően a nyaralás hónapjaiban is széleskörű érdeklődés nyilvánul meg a nyíregyházi Képcsarnok festményei, ipar- művészeti tárgyai iránt. Azon túl, hogy a képcsarnok kereskedelmi egység, és ezzel a lakosságnak köny- nyebben hozzáférhetővé válnak a művészeti alkotások, más funkciója is van. Bemutatóterem feladata, hogy állandó kiállításokkal, gyűjteményes anyagokkal a nyilvánosságnak lehetővé tegye napjaink alkotásainak megismerését. Számos kiállítást rendeztek létrehozásuk óta, 1971 szeptemberétől. Ezeken bemutatták az egyedi alkotások, olajfestmények, rézkarcok, kisplasztikák, akva- rellek mellett a kisbútorokat, a kerámiákat, az ötvösmunkákat, a bőrdíszműveket. Napjaink fejlett lakás- kultúráját szolgálják, a társadalmi és az egyéni ízlést elégítik ki a felsoroltakon kívül a különböző textiliák, a szövet faliképek, faldekorációk, térelválasztók, szőnyegek. Fellelhetők lakásdíszítő különböző funkciójú edények, különféle hanglemeztartók, zsúrkocsik, s lámpák minden változatban. A képzőművészeti vállalat célul tűzte, hogy a munkáslakta területeken is lehetőséget kell teremteni a művészet mai alkotásainak megismerésére. Ennek jegyében Kisvárdán szeptember 6 és 13 között kihelyezett kiállítás lesz, majd Mátészalkán októberben két helyen is bemutatják az anyagot. Először a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyáregysége ad ©tthont a kiállításnak 7—14 A költözés leégés — mondták régen. Régen mondták, de valahogy így van ez ma Is. Drága a lakás, a bútor, a rakodás, a szállítás; és nem is könnyű. Az emeleti lépcsőfordulókban szűk a hely, teherlift még a legnagyobb házakban sincs, a személy- szállítókat meg joggal féltik, mert várhatják míg megcsinálják, ha elromlik. Gond a keresgélés, a vásárlás, de még ha rendben is van minden, ott az újabb kérdés: ki vigye haza? A vállalkozók Nyíregyházán erre többen is vállalkoznak. Jó pénzért természetesen. Észre sem veszi az ember és máris köny- nyebb néhány százassal. Hogy kik ezek a vállalkozók? Vegyük sorba. Először is az iparcikk kiskereskedelmi vállalat bútor- raktárának szolgáltatása, a házhoz szállítás. Nem ingyenes — mint más. kisebb áruk hazaszállítása — hanem fizetni kell érte jócskán. Mennyit? Az a bútortól függ, ha több darabból áll, és emeletre kell vinni, drágább. Annyira, hogy egy hat kilométeres körzetben egy lakószoba berendezés hazaszállítása, például a negyedik emeletre 725 forint 50 fillér. Ez a legfelső határ, a legdrágább fuvar — de ez mit sem változtat a helyzeten. Nem is élnek sokan vele, nem mintha más megoldás olcsóbb lenne, de Nyíregyházán még nem terjedt el a szolgáltatás híre. Sokközött, majd 14—21 között a városi művelődési központ lesz a színhely. Ez a kezdeményezés nem teljesen új. Fehérgyarmaton már rendeztek kihelyezett kiállítást, melynek sikere közepes volt, elsősorban a nem megfelelő propaganda miatt. Hasznos lenne tovább keresni a megye helyeit, minden lehetőséget megragadni az 'ismeret- terjesztésre, mert bár a televízió, rádió, sajtó széles propagandát fejt ki, a közvetlen találkozásra az alkotók és a közönség között eddig csak a nyíregyháziaknak volt lehetőségük. Nyíregyházán ebben az évben eddig két kiállítás volt. Márciusban Lakatos József festőművész, májusban Imre István akva- rellista alkotásai voltak lát1970-ben a megyei párt- bizottság kezdeményezésére 45 szabolcs-szatmári általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, a lakosság jobb áruellátása érdekében létrehozta a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalatot. Az AFÉSZ-ek 26 millió forintos saját alappal járultak hozzá a vállalat létrehozásához, melynek alakulásánál elhatározták, hogy a megye- székhelyen megépítik a szövetkezeti kereskedelmet reprezentáló komplex áruházat. A megyei és a városi párt és tanácsi szervek, MÉSZÖV és az áruház létesítésében a gazda szerepét vállaló Kelet Szövker Vállalat közös munkája nyomán augusztus szór maguk a dolgozók is titkolják, vagy éppen elfelejtenek szólni, hogy esetleg hazaviszik az árut. Pedig a kocsi két rakodó- munkással sok esetben napokig rostokol a raktár udvarán. Persze olyan is előfordul, hogy nem tudja teljesíteni a megrendeléseket. Előjegyzés erre nincs. Vagy ott van a kocsi, vagy mehet más után. A rakodómunkások csak negyedik emeletig kötelezhetők a szállításra. Furcsa dolog mindenesetre, mert mit kezdjen az ember ott a negyedik emeleti lépcsőfordulóban azzal a szekrénysorral? A vállalat vezetői segédmunkáshiánnyal indokolják a dolgot, mert ha keményebben beszélnek velük — elmennek. Más vállalathoz, több pénzért, és ami a vállalat szerencsétlensége, hogy az újak is mindig többért hajlandók vállalni a munkát. És ez azért mégsem mehet sokáig... Pedig a munkások védelme inkább azt követelné, hogy okosan, tervszerűen menjen a munka, mert érdekelt abban, hogy mennyi jön össze egy hónapban. Az alapfizetésen kívül súly- és emeletpótdí- jat kapnak. De egyelőre külön tárgyalást igényel, hogy esetleg az ötödikre is felvigyék és sokszor a pénztárca dönti el, hogy meddig bírják. 2axi, fuvaros Aki nem él a vállalati szolgáltatással, annak marad a többi. A nyíregyházi búhatók. Jelenleg folynak az előkészületek a szeptember 26-án megrendezendő gyűjteményes kiállításra. Ekkor az országos grafikai hét keretében Budapesten, a Csont- váry-teremben és 14 vidéki városban egyszerre nyílik meg 25 művész tárlata, köztük Hincz Gyula, Kondor Lajos, Gyulai Líviusz munkái. A további terveket file tőén iparművészeinket felkérték, hogy Szabolcs-Szat- már megyei nevezetességeket, jellegzetességeket, mint például Szabolcsi taliga, Sóstói székelykapu kicsinyített másolata örökítsenek meg egy-egy művészeti alkotásukon. Ezekkel szeretnének kedveskedni a jubileumi évfordulókra megyénkbe érkező látogatóknak. (spisált) 18-án délben, alkotmányunk ünnepének tiszteletére megnyitják a forgóalappal együtt 120 millió, forint értéket képviselő, kétszintes áruházát Nyíregyházán, a Rákóczi utca és a Mártírok tere sarkán. A nyitás előtt, augusztus 12-én tartott sajtótájékoztatót a helyszínen Gátfalvi Barnabás, a Kelet Szövker igazgatója. A Kelet Szövetkezeti Aruház 45 millió forintos árukészlettel várja vasárnap déltől a vásárlókat. 5576 négyzetméteres alapterületével az ország legnagyobb szövetkezeti áruházaként kerül átadásra. Két év és négy hónap alatt készült el, melyben jelentős szerepe van torbolt talán az egyedüli az országban, ahol a bolt előtt van a taxiállomás. Ott sorakoznak a gebines teherta- xik is. Munkát várnak, és kapnak is. ök csak szállítanak, a legritkább esetben nyúlnak a bútorhoz. Külön pénzért természetesen. A rakodást a vásárló beszéli meg a bolt előtt lézengő alkalmi munkásokkal —, akiket törvény nem köt a munkához. Egy szekrénysort hatszázért pakolnak fel a kocsira, egy szobagarniturát ezerhatszázért hordtak fel a nyolcadikra — lifttel. Mondják az árakat, nekik semmi sem drága. Meg kell élni valamiből — úgy mondják. Van aki 18 éve álldogál a bolt előtt fuvarra várva. A legnagyobb pénz mellett sem elégedettek. Dühöngenek mindenkire, még egymásra is. Sajnálják a másiktól a gazdag fuvart. És csodálatosan értik annak a módját, hogyan lehet többet kihaj- szólni a pénztárcából. És ehhez a néhány százashoz még adjuk hozzá a taxiköltséget, ami nem drága (négy forint kilométerenként plusz állásidő), de a tarifák felcserélése miatt sokszor fizetnek keservesen a vevők. Vállalkozó még a maszek fuvaros, és megoldás az is, hogy a dolgozó kocsit kér a vállalattól és fölhordja a bútort a barátokkal. Ez a legolcsóbb. Hogy ezek közül mennyi a fekete fuvar — annak felderítése a vállalat feladata». 2 ervszerűség Nem a legkedvezőbb ajánlatok. Visszaélnek a vásárló kiszolgáltatottságával, mert megengedik nekik, mert nincs jobb. Tulajdonképpen az iparcikk kiskereskedelmi vállalat a legolcsóbb a drágák között. És szakszerű. De az igények kielégítésétől még ők Is messzeállnak. Nem reklámozzák a szállítást, nem tudnak róla. Nincs tervszerűség a szállításban, pedig ez a megoldás útja, a mindennapos előjegyzések. A vásárló is meggondolja hogy adjon e háromszázzal többet valakinek, vfcgy megvárja míg másnap hazaszállítják bútorát. Háromszázért érdemes várni egy napot —úgy gondolom. A házhoz szállítás korszerű, az igényeknek megfelelő szervezéssel kevésbé lennének kiszolgáltatottak a vásárlók, és nem szorulnának arra, hogy ezreseket dobjanak ki, hogy megalázkodjanak csillagá- j szati árakért — a saját ? pénzükérL Kolláth Adrienne annak, hogy a szövker vállalat és a kivitelező SZÁÉV és más társkivitelezők a határidő lerövidítésére szocialista szerződést kötöttek, így sikerült előbbrehozni az 1975. április 30-ra tervezett korábbi átadási határidőt. Hét osztályon — a tervek szerint — havonta 20 milliós forgalmat várnak. Megszerveztek harmincféle szolgáltatást. A vásárlási idő lerövidítését korszerű pénztár és csomagológépek, az egyes osztályok célszerű elhelyezése és a szeptember közepére, október elejére üzembe lépő mozgólépcső szolgálják. <»> Az egyfelvonásosokat a színházi szakmai körökben nem is kevesen ma már nem tartják eléggé fajsúlyosnak, komolynak. Egyfelvonásossal is lehet pedig sokat és tartalmasat mondani. Erre a megállapításra — sajnos — ellenpélda Gyurkovits Tibor képernyőre alkalmazott darabja, a Fekete vasárnap. Az író egy kispolgári család vasárnap délelőttiének néhány „eseményével” akar felvázolni a kispolgárság jellemző jegyeiből egypárat. Az események lényege azok a bonyodalmak, amelyeknek oka nem is elsősorban a családfő, Aladár, hanem annak öccse. A harmincas orvos zavaros magánélete tárul fel a nézők előtt, a család tagjainak ezek a dolgok nem újak, tulajdonképpeni fejlemény sincs a darab folyamán ezekben (hacsak az nem, hogy a szeretők tudomást szereznek egymás létezéséről), így nincs csattanó fordulat (majdnem azt írtam: drámai fordulat) sem. Pedig a színpadi groteszk is a drámai műnemhez tartozik, s ennek törvényeinek érvényesülése révén válik darabbá, nyilatkozik meg mondanivalója. De mi az, amit Gyurkovits Tibor el akar itt mondani ? Ábrázol bizonyos helyzeteket vagy: állapotot, hangulatot, a kispolgári mentalitás jegyeivel: kriti- kátlan hódolat a doktori diplomának, a pénz mint emberi értékmérő, az érzelmek feloldása az étkezésben, a vasárnapi húslevesben, az evés mint az élet folytatásának jelképe a kispolgári tudatban és így tovább. De az író ennél tovább nem megy. A kellékeket felvonultatja, de az igazi lényeg, a szellemi sűrítmény valahogy kimaradt. Nincs hevülete a darabnak, pedig Ali (Szabó Gyula) éppen eleget heves- kedik, hol az anyjának elviendő húsleves körüli vita, hol a szerencsejátékra kölcsönadott ötvenes sorsáról szóló telefonhíradás várása, hol a mostohalánya erkölcsét Eddie Carbone-i érzelmekre emlékeztető vonásokkal féltő indulatkitörések közben. Az még nem lenne baj, hogy kispolgári közhelytémákat közhely színvonalon beszélnek meg a darab szereplői, de sajnos ebben a darabjában az író sem mond el számunkra ennél magvasabb gondolatokat. A színészek nem is nagyon tudtak mit kezdeni a szöveggel. Mozgásuk, gesztusaik többnyire külsőségesek maradtak, játékstílusuk sem volt egységesen groteszk hangvételű. Legjobban Szabó Gyula tudta megvalósítani ezt az írói és rendezői elképzelést. Hogy milyen nehéz a színműírói mesterség, s milyen keserves tragédiát írnia annak, aki alkata szerint vígjátékíró és hogy a vígjáték is lehet tragédiával egyenértékű, erről a sokszor megírt ősi írói problémáról beszél igen mulatságosan, szellemesen Tahi László a Családi dráma című komédiájában, amelyet most jó tévéváltozatban, kiváló színészek játékával láthattunk. A legkiemelkedőbb a magyar tévéalkotósok közül a héten a Bródy Sándor színművéből írt tévéjáték volt. Az Idén augusztusban öt ven éve halott Bródy, aki felpezsdítette a magyar irodalmat a századforduló táján, 1911-ben írta ezt a darabját. A háború előtti boldog polgári világnak azt vágja az arcába, hogy ebben a világban az értelmiség is áru, megvásárolható. Bródy nyilvánvalóan a színházlátogató polgári közönség igényének engedett, amikor két boldog házassággal zárja le a darabot. Ez a befejezés teljesen ellentmond a témának és a mondanivalónak, azonban a helyzet, és ahogyan az író ábrázolja, nem hagy kétséget az író állásfoglalása felől. Seregi István NI ELLETT Nyitás előtti sajtótájékoztató a Kelet Áruházban ötven éve, 1924. augusztus 12-én hunyt el a modern magyar próza első nagy mestere, Bródy Sándor, akit Móricz Zsigmond, magát tani tványának vallva, mestereként tisztelt. Az évforduló kapcsán a rádió pénteken ismét sugározta az egyik legjobb regényéből, „A nap lovagjáéból készített hangképeket, a kitűnő „Mindenki könyvtára” sorozatban, amelyben olyan rangos irodalmi alkotások rádióváltozatait hallhatjuk, amelyek valóban nem hiányozhatnának senki házitékájából. Bróöynak ez az először 1902- ben megjelent, keserű társadalomkritikai ú műve egyben — Juhász Ferencné szavaival — „politikai szimbólumregény’' a rangkórságba merevedett korrupt monarchia hatalmi- és pénzféltésének szövevényes hálójáról, melybe a tudatos karrierista, gátlástalan törtető Asztalos Aurél, az erkölcstelen újságíró beleveszett, bele kellett vesznie. Ö is a kor egyik, szánalmunkra nem méltó típusa. „A kornak egy piszkos kis hőse vagyok, egy rosszlábú ember, aki futni akar a gyors futóval ...” — mondta magáról a rádiójátékban Asztalos, történetét a halálát jelentő párbaj előtti éjszakán barátjának visszapergetve. A cselekményt jól sűrítő, jellemző epizódok hangképekben való visszaidézése egyébként a rádióra alkalmazók (Fehérvári Győző szerkesztő és Vadász Ilona rendező) jó leleménye volt A múlt héten indult első fordulójával a kétszer is sugárzott „Humorfesztivál”, egyben talán a megérdemelt nyári szünetét tartó Rádió Kabarészínház pótlására. Ha a közönség szavazásba való bevonása valószínűleg nem is lesz olyan „össznépi” közügy, mint a hajdanvolt slágerfesztlváloké, így is bizonyára tömegméretűvé fokozódik majd az érdeklődés az amatőr, vagy most induló humoristák kabarészámai iránt. Nos, az ötlet, a jószemű és fürge tollú humorista-jelöltek számaival frissíteni fel a rádiókabarét a „több szem többet lát” alapján, mindenképpen helyesnek bizonyult. S nem is nagyon az említett pótlásról volt ebben az első menetben szó, hanem majdhogynem a régit kaptuk, ami nem feltétlenül elismerés, mert valóban sok új humorforrásra leltek a jeligés pályázók, az adásba válogatott jeleneteik az ismert művészek tolmácsolásában jószerivel el is érték a profiszerzők nem mindig egyenletes színvonalát, csak éppen kevés igazán újszerű témát és kabaré-megformálást találtak. Többen ismert minták szerint, kitaposott úton haladtak. (Pl. a „Sírfeliratok”, a „Villámtréfák”, az „Olvasom a lapot” c. és más jelenetek szerzői.) Egyet tudunk érteni a zsűrivel a továbbjutásra érdemes számok, illetve szerzők kiemelésében. A „Míg a híradó megy” és a „Munkába indulóknak való”, s a talán kissé méltatlanul hátrább sorolt, pedig csakugyan újszerű „A Rádióújság” c. számok tetszettek nekünk is legjobban, Gobbi Hilda és Várhegyi Teréz szóvivése mellett. Mi még a „Levél a zsűrihez” szerzőjét javasolnánk közönség-szavazattal a továbbjutásra. A kitűnő színészekre nem lehet a most kiesett amatőr szerzőknek sem panaszuk: ők „mindent beleadtak” ezúttal is. Merkovszy Pfl Kiállítás Kisvárdán, Mátészalkán Művészi alkotások a munkáslakta területeken
