Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-10 / 186. szám
Polgári védelem Mellékletünk a polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója A lakosság felkészítése Összefogássá!, színvonalasabbon Ünnep eEötftí számvetés Eredményes poSgári védsfitll munka a tízéves Nyíregyházi Konzervgyárban Hatalmas üstökben készül a dzsem. A lakosság polgári VÉDELMI FELKÉSZÍTÉSE 1958-ban kezdődött. Célja elsősorban a városok, majd később a községek lakosságának — túlnyomó részben — a tömegpusztító fegyverek hatásadatait és az ellenük való védekezés akkori Időben ismert módszereit és lehetőségeit ismertető tájékoztatás volt. 1964-től már ez a tájékoztató oktatás kitért a nagyhatású fegyverek elleni védekezés gyakorlati kérdéseire is. Ez a lakosság széles tömegét átfogó tájékoztatás lényegében jelentős eredményeket hozott és a kitűzött célt elérte. A résztvevők — egységes tematika szerint — megszerezték azokat az általános alapismereteket, amelyek Önvédelmük alapjait képezték. Mindez, ami 1970-ig — mintegy évtizeden keresztül — a polgári lakosság felkészítése érdekében történt, az akkori követelményeknek megfelelt. Ma már azonban, amikor a támadófegyverek hatásai elleni védekezés módjai és módszerei egyre inkább a korszerű követelményeknek megfelelően fejlődnek, ismét szükségessé vált az eddig folyó felkészítési tevékenység átértékelése és e téren szérzétt tapasztalatok fel- használásával egy korszerűbb, a mai követelményeknek megfelelő oktatási, illetőleg általános felkészítési módszer bevezetése. A polgári védelem — az ország védelmi rendszere részeként — a társadalmi élet minden területét átfogja és a védelmi intézkedések megvalósításában az állami szervek, szövetkezetek és társadalmi szervezetek mellett szükségszerűen a lakosságot, illetőleg az állampolgárokat is bevonja. Egy esetleges háború várható körülményei ismeretében ugyanis a nukleáris fegyverek elleni védekezés feltételeinek megteremtése, a várható veszteségek csökkentésére irányuló intézkedések megvalósítása, valamint a támadások következményeként kialakult nagy kiterjedésű és összefüggő kárterületeken a mentés csakis társadalmi összefogással, a polgári szervek és ala- lakosság széles körű együttműködésével valósítható meg. A korszerű támadófegyverek elleni védekezésnél ma már elengedhetetlen követelmény olyan általános tudnivalók elsajátítása, amelyek ismerete és alkalmazása háború esetén az állampolgárok részére létfontosságú. MA MAR MINDEN ÁLLAMPOLGÁRNAK tisztában kell lenni a háború esetén őt és közvetlen környezetét fenyegető veszéllyel és szükséges tennivalókkal. Ismernie kell a tömegpusztító fegyverek várható hatásait, ezek következményeit és az ellenük való védekezés mó ját, eszközeit, a veszély időszakában követendő magatartás szabályait. Emellett fel kell készülniök a munkakörük megváltozott, bonyolult viszonyok közötti ellátására, el kell sajátítani mindazokat a tudnivalókat, amelyek ismeretében ilyen helyzetben embertársaik segítségére lehetnek. A honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvényben foglalt felhatalmazás alapján — rendelkezett úgy a honvédelmi miniszter, hogy a polgári védelmi kiképzést kötelező jelleggel az eddigieknél szélesebb körben, új tartalommal és magasabb színvonalon kiterjeszti a polgári védelmi kötelezettség alatt álló valamennyi állampolgárra. Rendelkezésében célul tűzte ki. hogy a polgári védelmi oktatási, illetőleg tájékoztatási formákban eddig szerzett ismeretek alapján a támad ófegyverek okozta veszteségek megelőzésével, illetőleg csökkentésével, valamint háborús körülmények között a lakosság életkörülményeinek biztosításával, továbbá az államigazgatás, az ipar, az élelmiszer-gazdaság, a közlekedés, a kereskedelem és a szolgáltatás fenntartásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek széles körben való elsajátítását. Meghatározza továbbá a kiképzés megszervezésének és végrehajtásának alapelveit, amely szerint valamennyi, a kiképzésben való részvételre kötelezett állampolgárt fel kell készíteni az ön- és köl- csönsegélynyújtásra, a megelőző védelmi rendszabályok megvalósítására. Az állam- igazgatási és más szerveknél, továbbá a termelő és szolgáltató ágazatokban dolgozókat — differenciáltan — olyan kiképzésben kell részesíteni, amelyre háborús körülmények között munkakörüknél, illetőleg ezzel összefüggő tevékenységüknél fogva előreláthatólag szükség lesz. A HONVÉDELMI MINISZTER UTASÍTÁSÁNAK MEGFELELŐEN, az abban foglalt célkitűzésekre figyelemmel, és meghatározott szabályok szerint a polgári védelmi kötelezettek körében munkaviszonyban, illetőleg termelőszövetkezeti jogviszonyban álló állampolgárok kötelező polgári védelmi, kiképzése az elmúlt években megkezdődött és első üteme — amely a védekezéssel kapcsolatos általános tudnivalók és magatartási szabályok ismertetését foglalta magában — befejeződött. A végrehajtással kapcsolatos tapasztalataink kedvezőek. A vállalatók, üzentek, intézmények, ipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetői felismerték ennek az oktatásnak jelentőségét, intézkedéseikkel nagymértékben hozzájárultak eredményességéhez. Példámütató eredményt tudnak felmútatrii ezen á téren azok a Vállalatok, szövetkezetek, stb„ ahol a kiképzés megszervezéséhez és lefolytatásához felkérték az MSZMP- és a KlSZ-szer- vezetek segítségét, amelyek a dolgozók körében végzett politikai felvilágosító tevékenységükkel nagymértékben elősegítették és jelentősen hozzájárultak a kikéozé- sek eredményes végrehajtásához. Akadtak szervek, ahol nem fordítottak kellő gondot a dolgozók polgári védelmi ki- kéozésére, nem hangsúlyozták a kiképzésben való részvétel kötelezettségét, nem tettek eleget a polgári védelmi kötelezettség megállapításával kapcsolatos hatósági előírásoknak (határozathozatal, értesítés, stb.j. E cikkünket elsősorban a következő feladatok sikeres előkészítésének és végrehajtásának szolgálatába kívánjuk állítani. Megítélésünk szerint ugyanis a Soron következő differenciált polgári védelmi kiképzés szervenként más és más tananyagok oktatását, eltérő módszerek alkalmazását teszi szükségessé és mindez nagyobb feladatot jelent a végrehajtók számára. Amíg az első ütemben a felkészítés, a tematika minden szervnél egységes volt, addig a következő ütemben a munkakörökkel kapcsolatos védelmi rendszabályok, a hatósági intézkedéssel kapcsolatos tudnivalók és magatartási szabályok oktatásira; a polgári szerv dolgozóinak és anyagi javai védelmének, a megelőző intézkedések végrehajtásának és védekezés módszereinek ismertetése: a légitámadás után kialakult helyzetben a mentés, mentesítés ellátásának elsajátítására kerül sor. A FELADATOKAT A MUNKAHELYI SAJÁTOSSÁGOKKÁ (államigazgatási, termelési, szolgáltatási, stb.) figyelemmel, differenciáltan kell Végrehajtani. Megítélésünk szerint az eddig szerzett tapasztalatok és kialakult gyakorlat kellő biztosíték arra, hogy a soron következő kiképzést, feladatokat kellően, a követelményeknek megfelelően előkészítsük és végrehajtsuk. A felkészítés jelentőségére tekintettel, a lehetőség szerint ezeket az óktatásokat a polgári védelmi kötelezettség alatt álló dolgozók körén túl Valamennyi dolgozóra is indokolt lenne kiterjeszteni. Ennek legcélszerűbb módja, ha ezeket az előadásokat valamennyi dolgozó számára kötelező balesetvédelmi oktatások, szakmái él’adiSok, Stb. keretében hajtják végre. A tanulóifjúság polgári védelmi oktatása (középiskolákban, egyetemeken és főiskolákon) a honvédelmi ismeretterjesztő oktatások keretében már több éve kötelezően folyik. AZOKNAK AZ ÁLLAMPOLGÁROKNAK FELKÉSZÍTÉSE, akik az előzőekben említett szerVezelt oktatáson kívül kerülnek (nyugdíjasok, kisiparosok, stb.) a sajtó, ismeretterjesztő előadások, filmek, televízió, rádió, stb. útján történik. K. I. Jubileumra készül a Nyíregyházi Konzervgyár. Tíz évvel ezelőtt, augusztus 20-án avatták fel a gyárát. Nem csak a város, hanem egyben a megye első, akkoriban legkorszerűbb élelmiszeripari nagyüzemét. Jellemző és egyben jelentős előrelépés volt az is, hogy az indulást követő évben már a Nyíregyházi Konzervgyárban dolgozott a megye szocialista iparában foglalkoztatott nők 16 százaléka. A gyár mintegy 2600 dolgozójának jelentős többsége ma is nő. Túlzás nélkül mondhatjuk: ez az alkotmánynapi évforduló minden tekintetben méltó lesz az ünneplésre, hiszen a tíz évvel ezelőtt felavatott gyár mindenképpen a város ipara fejlődésének új határkövét jelentette. Á gyár történetében jelentős, kettős ünnepség beszámolója már készül. Tíz év munkáját, fejlődését, sikereit és problémáit, nem lehet néhány mondattal elemezni. A végbement változásokról csak néhány adat: a gyárat 1961 április elején kezdtek építeni, közel 240 millió forint beruházási költséggél. A létesítmény határidőre elkészült, így a kísérleti gyártást — a zöldborsó feldolgozásával — már 1964 júniusában megkezdhették, s így kerülhetett sor az alkotmánynapi ünnepélyes átadásra. A kapacitás alakulása: a gyárat eredetileg 3250 vagon áru termelésére tervezték, de 1972-ben már — 460 millió forint értékben — 4700 vagon konzervet gyártottak. Az elmúlt évben, jelentős túlteljesítéssel a tényleges érték már jóval meghaladta a félmilli- árd forintot. A cél ez évben az 540 millió elérése. A termelési értéket tekintve az ország tizenkét konzervgyára között a rangos ötödik—hatodik helyen van a nyíregyházi. Néhány késztermékével pedig az első helyen. Itt készül például a legtöbb savanyúság, főleg a főzelékféle. Az export részaránya jóval meghaladja a 80 százalékot, melynek mintegy háromnegyed részét a Szovjetunióba szállítják. A gyárban állandó jelleggel folytatják a kutatást, kísérletezést. Azzal a céllal, hogy bővítsék a választékot, rendszeresen jelentkezzenek új termékekkel a piacon. A mezőgazdasággal megteremtett jó kapcsolat ma már nem csak abban nyilvánul meg, hogy szerződéseket kötnek, felvásárolják a megtermelt értéket, hanem segítséget nyújtanak a kooperációban történő előkészítéshez, feldolgozáshoz. Ennek eredményeként már több mező- gazdasági üzemben rendeztek be kis konzervüzemet a holt- idényben jelentkező munkaerőfelesleg foglalkoztatására. Néhány évVel ezelőtt mondta a gyár űj igazgatója, Folkmayer Tibor, aki a gyár polgári védelmi parancsnoka is: „Nem szabad senkit sem rnegfoszfanl a munka sikerének élményétől. Engedni kell az embereket dolgozni, végezze a munkáját mindenki önállóan.” Téhyek bizonyítják, hogy ez a gyakorlatban is megvalósult. Ezt megelőzően egy nagyobb arányú decentralizálást hajtottak végre. Létrejött például a termelési osztály, önálló üzemek élére felelelős vezetőket neveztek ki, „leadtak” több hatáskört is, mint például a termelési program kialakítása, létszám- meghatározás és így tovább. Feladatának jobb ellátásához, kapott ilyen irányú segítséget a polgári védelem is. Elsősorban azzal, hogy a polgári védelem törzsparancsnokát — Kriston Istvánt — tehermentesítették a sok egyéb megbízatása alól. Az igazgatói intézkedés a polgári védelmi törzsparancsnoki munka ellátását jelölte meg számára elsőrendű feladatként. Természetesen az ehhez szükséges feltételek biztosításával. Élelmiszeripari nagyüzem lévén, a gyár fontos szerepet tölt be a polgári védelmi feladatok ellátásában. Az üzemi önvédelmi szervezetek mellett ugyanis tekintélyes létszámú szakszolgálati egységekkel is rendelkezik a Nyíregyházi Konzervgyár, amelyeknek adott esetben a város más területein is kellene mentési és mentesítési munkálatokat végezni. Az állomány készültségi fokának növelése, a jó felkészítés és kiképzés természetesen nem csak a gyár érdekében történik. A Nyíregyházi Konzerv- gyárbsn 1967-től kezdődött meg a parancsnoki törzs kiképzése, illetve az üzemi önvédelmi alegységek szervezése, majd a be nem osztott dolgozók differenciált polgári védelmi felkészítésének lebonyolítása. Az állomány átszervezésére 1970-ben került sor, ekkor jöttek létre a szak- szolgálati egységek. Az átszervezés nagy feladatokat jelentett. Ezért is vált szükségessé a törzsparancsnok függetlenítése, amely az igazgató utasítására meg is történt. Mint parancsnok ugyanakkor felmérette azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják az újjászervezett állománynak az elöljáró parancsnokság által meghatározott követeleményeknek megfelelő kiképzését. Az előadók biztosítását például külső segítség nélkül meg tudták oldani. Egyeztetni tudták az időpontokat; az oktatási napoknak .például a csütörtököt és a pénteket jelölték meg. Gondoskodtak a helyiségről, szemléltető eszközökről, s arról is, hogy a vidékről bejáró dolgozók még a késő délutáni vonattal el tudjanak utazni az első műszakból és így tovább. A kiképzést — ezúttal differenciált formában — ez év május 30-án kezdték és június 7-én fejezték be. A megnyitót Folkmayer Tibor igazgató, polgári védelmi parancsnok tartotta. Ezt követően kapta meg mindenki a beosztásának megfelelő kiképzést. A differenciáit kiképzés követelménye, hogy ki-ki a maga sajátos feladatának megfelelő ismereteket sajátítsa el. Például van a gyárban egy vorsó vonal. Hogyan kell annak megszervezni, elvégezni a minimális és optimális védelmét? RBV-védelem szempontjából egyes, vagy többszörös fóliavédelem felel-e meg a védekezésnek és így tovább. A polgári védelmi feladatok jó elvégzéséhez nagy segítséget ad a pártszervezet vezetősége, a szakszervezet és a KISZ is. Egyrészt a beszámoltatás révén — legutóbb a párttaggyűlés napirendjén szerepelt a polgári védelmi munka helyzete — másrészt a szervezés, a foglalkozáso" kon való megjelenésre való mozgósítás. Az is előny, hogy a törzs parancsnoka — Kriston István — maga is tagia a kettes pártalapszervezet vezetőségének, s ott szervező titkári teendőket lát el. A már lezajlott kiképzés sikerét jellemzi az is, nogy minimális volt a távolmaradás a nagy tömegeket mozgósító oktatásról. Érdeme ez az előadóknak is, akik közül a munka értékelését követően az elmúlt évi eredményes közreműködésért tizenegyen kaptak oklevelet és pénzjutalmat. Mert a jól végzett polgári védelmi munkához az erkölcsi és anyagi megbecsülés is érvényesül ma már a Nyíregyházi Konzervgyárban, amely záloga a további sikeres polgári védelmi munkának. Tóth Árpád Nagyüzem a konzervgyárban. (Elek Emil felvétele)
