Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-10 / 186. szám
8. oldal KELETMAGYARORSZÄG — POLGÁRI VEDELEM ETT?. augusztus W. Polgári védelmi műszerek VEGYIFELDERITÖ KÉSZÜLÉK. A készülék a levegőben. terepen, különböző eszközökön, tárgyakon lévő mérgező anyagok kimutatására szolgál. Segítségével megállapítható a mérgező anyagok típusa, a koncentrációja, illetve levegőből minta vételt lehet végezni. Elve az, hogy meghatározott mennyiségű szennyezett levegőt szívatunk át a speciális reagens csövön. A benne lévő adszorbens anyag a mérgező anyagot megköti és a reagens anyag a koncentrációtól függő mértékben elszineződik. Segítségével a védőeszköz viselésére, mentesítésre időben intézkedni lehet, Illetve a szennyezett élelmiszer fogyasztása megakadályozható. Á polgári védelmi felkészítés Svédországban Svédországot több mint 150 ive megkímélték a háborúk. Kormánya ennek ellenére nagy figyelemmel kíséri a második világháború óta a többi ország honvédelmi törekvéseit és a honvédelem kiépítését a különleges védelmi-politikai helyzet, valamint a gazdasági körülmények figyelembevételével fejleszti. A katonai védelem mellett Svédország ismeri a polgári, a gazdasági és a lélektani védelmet is. Ezeket a „totális védelem” meghatározással foglalja egységbe. A katonai, polgári és gazdasági körök vezető erőinek bevezetése — a honvédelem feladataioa és összefüggéseibe az 1950-es években Stockholmban létrehozott Kungl. Försvarshögskolan — a következőkben Honvédelmi Akadémia — feladata. A honvédelem legfőbb feladataival megbízottakat — vagyis a hadsereg parancsnokait, az állami vezető tisztviselőket, a gazdasági élet felelős vezetőit" és a polgári védelmi vezetőket — ezen az akadémián ismertetik meg azokkal a feladatokkal, amelyeket rendkívüli helyzetben kell átvenniük. Az akadémia mellett Svédországban működik a Kung. Militarhogskolan (MHS) katonai akadémaiként és a, Fos- varets Lörowerk (FL), a katonai védelem legmagasabb Hol tort a harckocsitechnika ? Az atomfegyver megjelenése a katonai szakértők körében hosszú ideig vitássá tette a harckocsik alkalmazásának célszerűségét. A sorozatos kísérletek azonban meggyőzően bizonyították a harckocsik életképességét, harcba vetés ük célszerűségét, még az atomfegyver alkalmazásának körülményei mellett is. Bármennyire fontos a tömegpusztító fegyverek jelentősége és szerepe, a győzelem kivívásához nem elegendőek a hadipotenciálnak, valamint a fegyveres erők nagyobb csoportosításának megsemmisítése, mivel el kell foglalni a katonai támaszpontokat, birtokba kell venni a hadászati- tag fontos területeket is. Mindez természetszerűleg kiemeli a harckocsiegységek jelentőségét, amelyek hatalmas tűzerővel rendelkeznek és a tüzérekhez hasonlóan képesek a nyílt és fedett céiok megsemmisítésére, illetve lefogására. A korszerű harckocsik legújabb típusait két alapvető csoportba lehet sorolni: köny- nyű harckocsik 23 tonna és közepes harckocsik 40—50 tonna súlyhatárig. Fegyverzetükkel szemben támasztott legfőbb követelmény: az ellenséges harckocsik biztos eltalálása éjjel és nappal is, páncélzatuk átütése, az élőerő elpusztítása. Páncélvédettségük differenciált, legnagyobb védettségük a főirányban, tehát elől van, amelyet 120—210 milliméter vastag páncélzat biztosít. Védettségük fokozása érdekében páncélozott felületük döntött, amely a vízszinteshez képest eléri a 20—30 fokot is. Mozgékonyságukat 900—1200 lóerős Diesel-motorjaik biztosítják, azonban a korszerűség, az úgynevezett „mindenevő” motorok alkalmazása irányába mutat. A korszerű harckocsik különböző éghajlati és terepviszonyok •között, az időjárástól függetlenül, nappal és éjszaka egyaránt, a lehető legnagyobb átlagsebességgel tudnak haladni. A felsorolt műszaki adatok korántsem teljesek, azonban egvik vagy másik jellemző adat a szovjet vagy a nyugati fejlesztési irány különbözőségét ilusztrálja. A harckocsifejlesztés klasszikus példájaként a szovjet T—34-es típust lehet megemlíteni, amelyet a második világháborúban az első naptól kezdve az utolsó napig rendkívül eredménye sen alkalmaztak. Öntött páncéltornyának technológiája napjainkban is korszerű alkalmazásával a leggazdaságosabb egyenszilárdságú védettség valósítható meg. E harckocsi tűzerőben, mozgékony- sá.gban messze megelőzte a német harckocsikat és igen félelmetes fegyverré vált. Továbbfejlesztés eredményeként született meg a T—. 54- es, majd azt követően a T—55-ös harckocsi. A T— 55- ös a legkorszerűbb technika alkalmazása eredményeként jött létre, amit nagy tűzerejű 100 milliméteres űrméretű lövege, az éjszakai tűz- vezetéshez, illetve irányzáshoz szükséges inframűszere, sugárvetője, hermetikusan lezárható küzdőtere, automatikusan működő szűrő-szellőz- tető berendezése igazol. Könnyen eléri a terepen az 50 kilométeres óránkénti sebességet, rövid előkészítéssel, nagy biztonsággal tud átkelni a víz alatt, a gázlósebessége meghaladja a 150 centimétert. Még nagyobb tűzerőt képvisel a legújabb szovjet harckocsitípus, amelynek lövege a legkényesebb harcászati igényeket is kielégíti. A szovjet harckocsitípusokról összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy tervezőik optimális összhangot tudtak megvalósítani a harckocsiépítéssel járó különböző ellentmondó követemények- nek, s több alapvető harcászati-műszaki jellemző vonatkozásában felülmúlják a NATO-haderők legújabb harckocsijait. A nyugati harckocsifejlesztés korántsem tekinthető ilyen következetesnek, mivel a NATO-államok közötti gazdasági ellentmondásokat a katonai szövetség egyeztető hatása sem tudja kiegyenlíteni. 1956-ban a nyugati államokban felmerült ugyan az egységes, az úgynevezett „Europáncélos” létrehozásának gondolata, amelyet Anglia, Franciaország és az NSZK katonai szakértői támogattak. Az előzetes elképzelések azonban csak elképzelések maradtak, mivel az „Europáncélos” ma sem valósult meg, s helyette az emlí tett országok külön utat vá- laszottak. Az NSZK a „Leopard” Anglia a „Chieftain”, Franciaország pedig az „AMX harckocsira tette le voksát Anglia a védelemre helyezte a hangsúlyt, ami értelemszerűen a harckocsi súlyát 51 tonnára növelte. A tervezők a páncéltest mellső részét csaknem vízszintesre képezték kiami annyit jelent, hogy a harckocsi vezetőjének ha- nyattfekve kell irányítania a harckocsit különböző prizmák segítségével. A „Chieftain” maximálisan 40 kilométeres óránkénti sebessége, nehézkes mozgása következtében korszerűségben nem éri el a szükséges követelményeket annak ellenére, hogy 120 milliméteres löveggel szerelték fel, ami tetemes tűzerőt biztosít. Az NSZK 1961-ben dobta piacra a „Leopard”-ot azzal a meggondolással, hogy ez a típus képezi majd az „Euró- páncélos” alapját. 105 milliméteres lövegéhez egységes NATO-lőszert használnak. A sorozatos hadgyakorlatok kedvezőnek nem értékelhető tapasztalatai alapján azonban a Bundeswehr kénytelen volt megtenni az intézkedéseket egy új harckocsitípus kialakítására. _ Franciaország az „AMX” típusú harckocsit fejlesztette ki és úgy tűnik, hogy ez a típus váltotta be legjobban a reményeket. Ez a harckocsi 65 kilométeres sebességet képes elérni, amit többek között 720 lóerős motorja tesz tehetővé, 105 milliméteres lövege 150 milliméter vastag páncélzat átütésére képes. Nem büszkélkedhet ilyen kedvező adatokkal az amerikaiak által agyonreklámozott „M—60 Al” típusú harckocsi, amelynek 47 tonnás önsúlyát a 750 lóerős Diesel-motor sem tudja terepen 24 kilométeres sebességnél gyorsabban mozgatni. Általános nyugati vélemények szerint ez a harckocsitípus jelentős mérvű továbbfejlesztést igénye!, amelynek első lépéseként a nyugatnémet—amerikai közös fejlesztést tartják célszerűnek megvalósítani. A jövő harckocsitípusa minden bizonnyal egyaránt képes lesz a szárazföldi és a víziakadályok leküzdésére, szerkezeti kialakítása lehetővé teszi repülőgépről való ejtőernyős ledobását. Hatékonyságának fokozása érdekében nagy teljesítményű gyorstüzelő ágyúval és lokátorirányítású rakétával lesz felszerelve. Pontos találatait lázervezetővel teszi lehetővé, motorjának teljesítménye 1500 lóerő körül fog mozogni. A korszerű harc követelményeinek megfeleleően erős védettséggel rendelkezik a neutron és gamma sugárzásokkal szemben. Mindez azonban a tudomány további fejlődését tételezi fel, amely minden bizonnyal jelentős hatást fog gyakorolni a harckocsitechnikára. 1í. ti. kiképző központjaként. A polgári védelemmel a Polgári Védelem Királyi Hivatal (Kungl. Civilförsvarstyrelsen) Völlingbyben és a Roserberg-i kiképzőállomás (Utbildnings- byran polgári védelmi iskola) foglalkozik. Ezeken nem csupán katonai és közigazgatási hivatalnokok, hanem az ipari, szakszervezeti vezetők, újságírók, tudósok és más politikai és társadalmi tisztségviselők is. akiié a védekezés esetén kiemelkedő és fontos feladatok hátúinak, beható ismereteket szereznek a katonai, polgári és gazdasági védelemről. Ez az akadémia biztosítja tehát a védekezéshez szükséges előkészületek megvalósítását és a kiképzés keretében az össz- honvédelem sokágú problémáiba való bevezetést. Mivel egy esetleges jövőbeli háború — a svéd hivatalos vélemények szerint — „minden valószínűség szerint totális háború” lesz, az az országnak nemcsak katonái í. j hanem a polgárait is érinti.' Nem elég ezért erős katoní i egységeket felállítani. Az összhonvédelem nem katonai területeinek is már béke'dobén be kell bizonyítaniuk ellenálló erejüket. A védelemnek tehát totálisnak kell lennie (Totalförsvar, vagyis össz- vagy totális védelem, ebbe tartozik minden katonai, polgári, gazdasági és szellemi természetű védelmi erőfesz!- j tés). A polgári védelemnek 1 egyébként Svédországban az a feladata, hogy légitámac' ; j esetén a lakosság életet ’ mentse és vagyonát óvja. Központi vezetését közvetlenül a királynak alárendelt polgári védelmi vezetés, az önkormányzati körzetekben a körzeti kormány, a polgári védelmi kerületekben — ezek a járásokhoz hasonlítanak — a körzeti kormány által kinevezett területi vezető látia cl. sz. r. Ke rész ir ejtvén 1/ VÍZSZINTES 1. Megf. 13. Közkedvelt orosz fiú név. 14. Katonák illetménye- ék. 15. Régi hosszmérték. 17, Két kén között nitrogén. 18. XX. sz-i művészeti irányzat. 19 .Seb szélek. 20. Ragadozó madár. 22. Aroma. 23. Kötőszó. 24. Azovi tenger része! 25. Dísztelen. 27. Hízott sertés jelzője lehet. 29. Pl. egy puli tulajdonosa. 30. Kevert varjú. 31. Műveltető ige. 32. Sűrűje egymásutáni mássalhangzói. 33. Közterület. 35. Tarok kártyalap. 39. London része! 41. Kevert zavar. 43. Vissza: Névelős kérődző. 45. Dologtalanul kószál. 47. Névelős szélhámosságra hajla^ mos. 49. EEN. 50. Vissza állóvíz. 52. Ödi mássalhangzó nélkül. 53. Kert végén! 54. Római száz! 55. Van ilyen kamra. 57. Latin férfi. 59. EU. 60 Névelős látványos műsor. 61. Vissza: magosztályozó gép. rén része! 58. H-val semmittevő. 60. Mutató szó. 62. Tökszélek! MEGFEJTŐINK FIGYELMÉBE A helyes megfejtést a V. 1., V. 55., F. 39., F. 12., adja. Beküldés nyílt levelezőlapon a Polgári Védelem Megyei Parancsnokságra 4401. Nyíregyháza, Megyei Tanács Beküldési határidő: a megjelenéstől számított 10 nap. 1974. július 20-án megjelent rejtvény helyes megfejtése. „Egy esetleges háborúban a hátország védelme hadászati jelentőségű” Nyertesek: Balogh József, Bozsik Sándor- né, Székely Árpádné, Tóth Árpádné nyíregyházi, Ke- nitzki Ottóné vajai, Mészáros Kamilné nábrádi, Molnár Lászlóné fehérgyarmati, Sipos János anarcsi, Sipos Piroska csengeri, Torma Edit vámosoroszi, olvasóink. FÜGGŐLEGES: 2. Hiányos jós. 3. Vissza: Kelmét készít. 4. Fűszer növény. 5. Egycsomóba. 6. Park rész! 7. SZP. 8. Ruhafodor. 9. Célratörő. 10 .Római 49 + 1. 11. TD. 12. Megf. 16. Hordozható zár. 18. Okozat előzménye. 19. Azon terület, ahol magot csépelnek. 21. STZ. 24. Lehullott lomb. 26. Fél edző! 28. Vissza: jövőben van! 33. Ukrajnában élő szláv nép -(- ék. 36. Kóstol. 37. Vissza: Csünget. 38. Klórvinildiklórarzin gáz. 39. Megf. 40. Vissza: A szerelmi költészet múzsája. 42. Félig angol! 44. Római 6. 46. Névelős tv kiejtve. 48. Udvart takarít. 55. Középes sérült! 56. Nem egész süsü! 57. SziRejfvémfpáh/ázaf A meghirdetett hat fordulós rejtvényverseny az előző számunkkal végétért. A sok helyes megfejtőink közül az alábbiaknak kedvezett a szerencse. Mélykúti Ernőné, Csabai András, Demeter Sándor, Havasi Mónika, Juhász Margit, Pusztai Ágnes, Székely Elemérné nyíregyházi, Ágoston Lászlóné dombrádi, Balogh Györgyné csengeri. Juhász Józsefné nagykállói, Kocsár Imre csengeri, Kása János nyírbátori, Karászi Józsefné de- mecseri. Révész Bertalan záhonyi, Révész Lászlóné tu- zséri. Az újabb jutalomkönv- vet a parancsnokság postán küldi meg. Kislexikon kartács — acélgolyókkal töltött, általában a löveg önvédelmére szolgáló tüzérségi lövedék, amelyet a. tüzérség lőtt az őt közvetlenül támadó gyalogságra, illetve lőj, vasságra. kartográfia — a felméréssel készült térképek alapján újabb tárképek szerkesztésé, vei, tervezésével, rajzolásával, névírásával és nyomtatási előkészítésével kapcsolatos teendők összessége. katonaföidrajz — hadtudomány tudományterülete; meghatározott országok, országcsoportok, hadszínterek, hadászati körzetek és különböző jelentőségű irányok társadalmi-politikai, gazdasági, természeti és katonai adottságait tanulmányozza abból szempontból, hogy e tényezők milyen hatással vannak a hadi- (harci) tevékenységre^ A katonaföldrajznak két fő ágazata ismeretes: az általános és az alkalmazott (értékelő). katonai attasé — hivatásos képviselője saját országa fegyveres erőinek abban az országban, ahová kirendelték. Kapcsolatot tart mindkét ország katonai vezető szervével (minisztériumával). Részt vesz a díszszemléken, nagyobb gyakorlatokon; a nagykövet (követ) katonai tanácsadója. Nagyobb államok légügyi és haditengerészeti attasékat is kiküldenek a velük diplomáciai kapcsolatban levő országba. katonai doktrína — egy adott állam (koalíció) hivatalos nézeteinek összessége (rendszere), amely egy esetleges háború társadalmi-politikai és katonai-techpikal jellegére, a fegyveres küzdelem megvívásának módjaira és formáira, valamint az állam (koalíció) háborúra való felkészítésére vonatkozik. A korszerű katonai doktrínák számításba veszik a háború kirobbanásának és megvívásának minden lehetséges változatát. I katonai elmélet — a ka» tonai jellegű tudományos ismeretek, elvek, tételek elterjedt gyűjtőfogalma. Alkotórészei : a hadtudomány és más tudományágazatok katonai területei (például a katonai meteorológia, a katonai egészségügy, a katonai pszichológia, stb.). katonai forráskutatás — a hadtörténelem része. Mindazoknak a katonai természetű dokumentumoknak (jelentések, harcparancsok, direktívák, térképek) gyűjtésével,' rendszerbe foglalásával és kiadásával foglalkozik, amelyek hozzájárulnak a hadtudomány egyes részletproblémáinak feltárásához. katonai gazdálkodás — a katonai szervezetben folyó, egységes elvek (szabályzatok, utasítások, parancsok és rendeletek) szerint szabályozott gazdálkodási tevékenység, amely felöleli a vezetők, a kiszolgáló és végrehajtó szervek munkáját. katonai kiképzés módszer rei — a kiképzés céljának, tartalmának megfelelő, egymást kölcsönösen feltételező, összefüggő módozatok, eljárások; eszközök és viszonyok, amelyek a kiképzés formarendszerét alkotják, s amelyekkel a katonai tulajdonságok, harckészségek és képességek kialakíthatók. katonai koalíció — két vagy több hatalom katonai szövetsége valamely más állam vagy államcsoport ellen. A katonai koalíció elnevezést először 1792-ben használták az Ausztria és Poroszország között létrejött szövetség jelölésére, amely a forradalmi Franciaország ellen irányult. Katonai koalíciók álltak egymással szemben a legutóbbi két világháborúban is. Manapság a két legfontosabb katonai koalíció: az európai szocialista országok koalíciója — a Varsói Szerződés, és az agresszív imperialista táborhoz tartozó országoké — a NATO.
