Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-09 / 185. szám

T974. augusztus^

JST-M AGY ARÖRSZJMf

t. oTflrf

Tartalmasabb neyelomunka

A NYÍREGYHÁZ!! VÁROSI PARTÉRTEKEZLET óta eltelt időszakban a városi párt- bizottság testületi ülésein rendszeresen szerepeltek eszmei-politikai jellegű témák így például: a p.ártalapszer- vezetek tömegpolitikai és ági- tációs munkája, a városi munkásság műveltségének helyzete, az ezzel kapcsolatos feladatok, a kispolgáriság megnyilvánulásai Nyíregyházán és az ellene folytatott harc feladatai; az oktatás- politikai határozatból adódó tennivalók stb. A pártszervezetek belső életével, szervezeti rendjük fejlődésével is több alkalommal foglalkoztunk.

A kongresszusi határozatoknak megfelelően a IV. ötéves terv időarányos részének teljesítésére ugyancsak nagy figyelmet fordítottunk. Gazdaságpolitikai kérdések több alkalommal szerepeltek a testületi üléseken.

A pártszervezetek többségében alapvető szemléletbeli változás következett be: erősödött a vezetőségekben a határozatok végrehajtásáért érzett felelősség, nagyobb figyelmet fordítanak a határozatok megértetésére, a végrehajtás megszervezésére. Növekedett az időközi ellenőrzések, beszámoltatások száma, de még mindig ez a pártmunka leggyengébb pontja.

Előrelépés leginkább a pártmegbízatási rendszer ki- szélesítésében van (a párttagság 75—80 százalékának van állandó megbízatása). Munkamódszerbeli fejlődésre is utal, hogy a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtására az alapszervezetek intézkedési tervet készítenek.

A pártszervezetek céltudatosabb, tervszerűbb tagfelvételi munkát folytatnak. Az alapszervezetek törekszenek a tagfelvételét kérő alaposabb megismerésére. Nemcsak art vizsgálják, hogy az illető ismeri-e a szervezeti szabályzatot, hogy van-e pártmegbízatása, hanem azt is; a napi eseményekre- hogyan reagál, van-e készsége, képessége a párt politikája melletti kiállásra.

A PARTOKTATÄS AS EGYIK LEGHATÉKONYABB ESZKÖZE a párttagság eszmei-politikai nevelésének. A Politikai Bizottság 1971. áprilisi határozata alapján jelentősen javult a tömegpolitikai oktatás tartalmi és szervezeti Irányítása. A beiskolázást tervszerűbbé tette a négy éves tömegpropaganda terv. Egyre inkább tudatosabban valósul meg, hogy minden párttag a képzettségének megfelelő oktatásban vegyen részt. Ez eredményesen valósul meg a káderképzés területén is.

Eredményesen szolgálja a politikai oktatás a hallgatók kommunista nevelését. Jelentősen hozzájárul a kommunista öntudat és erkölcs, világnézetük és gondolkodásuk

szocialista jellegének erősítéséhez. Segíti a pártdemokrácia fejlesztését, érvényrejutá- sát. Sokat segített az oktatás a téves nézetek, megnyilvánulások leküzdésében is. A hallgatók többsége az elméleti problémákat saját munkahelyének tapasztalataival szembesítette. Javult a hallgatók megjelenése, aktivitása, töretlennek modható a fejlődés évek óta. Az 5923 párttagból 4433 tanul, vagy oktat politikai tanfolyamon. Ez párttagságunk 74,8 százaléka.

Nagy segítséget nyújt a politikai képzésben, továbbképzésben a marxista esti egyetem. Különböző formáin évente mintegy 400 nyíregyházi párttag tanul, s a kommunista oktatók száma negyvenhat. A propagandisták mintegy 60 százalékának van pártiskolai végzettsége.

Egyre rendszeresebbé válnak a munkásfórumok. Em- bertformáló, felelősséget növelő, a vezetők és beosztottak kapcsolatát javító, a tulajdonosi szemléletet alakító szerepük jelentős. Az elmúlt évben több, mint 50 üzemben és üzemegységben szerveztek fórumot. A pártkiadványok terjesztése évről évre javul. Pártszervezeteink többsége felismerte, hogy a kiadványok segítenek a propaganda- munkában, a párt politikája ismertetésében, segítik a párttagság nevelését. Évente közel 45—50 ezer példányban jutnak el könyvek és folyóiratok a dolgozókhoz.

A politikai meggyőzés eredményes eszköze a politikai pártnapok rendszere. Évente több alkalommal szerveznek pártnapot. A városban több ezres hallgatóság vesz reszt egy-egy alkalommal a pártnapokon.

PÁRTTAGSÁGUNK közélett TEVÉKENYSÉGE is

fejlődött. A városi tanácsban 71 százalék, a népfront testületében 33 százalék, a munkásőrségben 73,5 százalék a párttagok aránya. A város párttagsága példamutató szerepet vállal a termelő munkában. Az elmúlt két évben 3460-nal nőtt a munkahelyek száma, az ipari termelési érték közel 50 százalékkal, a vállalati bérszínvonal 12.6 százalékkal, a munkás átlagbér 15,3 százalékkal nőtt. A gazdaságpolitika érvényreju- tásában határozott fejlődés tapasztalható. Ez elsősorban a taggyűléseken, vezetőségi üléseken, a gazdálkodás főbb kérdéseinek megtárgyalásában jut kifejezésre. Párt- szervezeteink többsége számol a gazdasági döntések politikai hatásával.

A párttagság elfogadja, vallja a párt, a munkásosztály vezető szerepének érvényesülését. Azt, Hogy nagy társadalomépítő feladataink megoldása csakis a párt, a munkásosztály vezetésével valósulhat meg. Azonban az egyetértés tudatosságában, a

társadalomépftés mai folyamatainak és ebben a munkásosztály szerepének megítélésében jelentős eltérések is vannak.

Elvétve olyan feltevésekkel is találkoztunk — az osztályszemlélet hiányából fakadóan —, hogy a munkásosztály már nem vezet, hiszen az , értelemiségiek vannak a vezető posztokon, ami fejlődésünk jelenlegi szakaszában már természetes. E nézetek többek között abból is fakadnak, hogy a forradalmiságot a párttagság egy része leszűkíti a munkásosztály olyan történelmi tetteire, mint a hatalom megragadása, a régi társadalmi rend szétzúzása, a szocialista építés kezdeteinek, látványos, gyors sikerei. Vagyis a forradalmiság vélt csökkenéséből vonnak le téves következtetéseket a munkásosztály vezető szerepére. Elsősorban körzeti pártszervezeteinknél fordul elő, hogy a párt és a munkásosztály vezető szerepét egyoldalúan értelmezik, nem a politikai tartalmat állítják előtérbe, hanem az annak megvalósítását szolgáló módszereket, eszközöket.

PARTUNK szövetségi

POLITIKÁJÁNAK gyakorlatával általában ugyancsak egyetértés van. A városi társadalom minden rétege helyesléssel fogadta a munkás- osztály életszínvonalának emelése ‘érdekében tett intézkedéseket. A szövetségi politika értelmezésében azonban sok bizonytalanság van. Szövetségi politikánk egyik alapgondolatát, a szocialista nemzeti egységre való törekvéseinket esetenként fél- remagyarázák. Vannak, akik úgy gondolják, ez csak a munkásosztály vezető szerepének feloldásával valósulhat meg sikeresen. Szembeállítják a nemezt! egységet és a munkásosztály vezető szerepét.

Pártközvéleményünkben erősödő kritikai hang fogalmazódik meg a kispolgári gondolkodás és magtartásmód ellen. A párttagok döntő többsége, a fizikai munkások nagy része egyértelműen elítéli a kispolgári életvitelt, szemléletet, erkölcsi felfogást, és általában veszélyesnek is tartja. Pártszervezeteink nagy része már napirendre tűzte e fontos ideológiai kérdést, ami segítette a párttagok tisztánlátását e kérdésben.

NYÍREGYHÁZA PARTSZERVEZETEIBEN az elmúlt időszakban tudatosabb lett az eszmei-politikai nevelőmunka. Az irányításhoz, a gyakorlati munka végzéséhez egyre több, jól felkészült káder áll rendelkezésre, ök a még eredményesebb ideológiai, politikai nevelőmunkához megfelelő alapot képeznek.

Czakő Istvái

Kultúrkombmót épül Nagykállóban. (Hamm el József felvétele)

Tanulnak a vezetők

Hasznos kezdeményezés Mátészalkán

A párt Központi Bizottságá.

nak idei márciusi határozatát és Kádár János elvtárs Nyíregyházán elmondott beszédét tanulmányozva célszerű és dicséretes kezdeményezéssel fordultak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetőihez, dolgozóihoz a mátészalkai Baross László Mező- gazdasági Szakközépiskola és szakmunkásképző intézet vezetői, tanárai.

Segítség,

könnyítés

Abból az ismert tényből

Indultak ki, hogy mezőgazdasági üzemeinkben, elsősorban a termelőszövetkezetekben még mindig elég sok olyan vezető beosztású ember (elsősorban brigádvezető) dolgozik, akinek nincs meg a beosztásához szükséges iskolai végzettsége. Ezek szinte mind olyan emberek, akik a gyakorlati munkát nagyszerűen értik, jól is Irányítanak, de elméleti tudásuk nem korszerű, vagy kevés; eddig nem értették meg a tanulás fontosságát és az általános

műveltségük is hiányos.

Ezért az iskola vezetői és ta. nárai így fogalmazták meg felhívásukat:

— A szocialista mezőgazdasági nagyüzem, a még korszerűbb és még eredményesebb termelés megköveteli, hogy a mezőgazdaságban minden szinten a szakmájukat jól ismerő, művelt vezetők irányítsanak. Ezek elsősorban telepvezetők, kerületvezetők, brigádvezetők, vagy más tisztségviselők. Kérjük a gazdaságok vezetőit, hogy

beszélgessenek el azokkal,

akiknek nincs meg a megfelelő iskolai végzettségük, technikum, vagy szakközép- iskola, hogy tanuljanak tovább...

A mátészalkai Baross

•László Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet igyekszik a továbbtanulást megkönnyeb. bíteni és elősegíteni. Levelező tagozaton szervezi és biztosítja az oktatást minden érdeklődő tsz-tag és ág-dolgozó részére. A követelmény: az általános iskola befejezett 8 osztálya. A tanulmányi idő 4 év. Tanítás: heti

egyszer egész nap az intézetben. Évente kétszer kell beszámolni a felkészülésről. Minden év végén vizsga. A negyedik év végén érettségi vizsga növénytermesztésből és állattenyésztésből. Megkönnyítik a jelentkezést azzal is, hogy felvételi vizsgát nem kell tenni. Csupán a tsz, vagy ág vezetőségének javaslata szükséges és igazolás két év gyakorlati munkáról

Bátorítani

a jelentkezésre

Még jobb a lehetőségük

azoknak, akik már szakmunkások, valamilyen mezőgazdasági szakmunkás-bizonyit- vánnyal rendelkeznek, őket a második évfolyamra veszik fel és három év múltán érettségizhetnek.

Valóban sokan vannak olyanok megyénk termelő- szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban, akik vezetnek — nem is rosszul — de az iskolai végzettségűk kevés. Ma már egy brigádvezetőnek is szükséges a középiskolai szín. tű tudás. És milyen célszerű lenne, például, ha a tsz-ek különböző tisztségviselői, a bizottságok elnökei és mások is vállalkoznának a szakközépiskola elvégzésére. A mátészalkai intézet mindent megtesz, hogy ezt részükre megkönnyítse. De szükséges, hogy a tsz-ek ág-ok vezetői, párttitkárai is beszélgessenek azokkal az emberekkel, akiknek a továbbtanulás, a megfelelő iskolai végzettség megszerzése szükséges. Bátorítsák, biztassák őket, hogy jelentkezzenek. S természetesen: ha jelentkeznek, segíteni kell őket a tanulásban is, elsősorban úgy, hogy biztosítsák részükre , ft tanulmányi szabadságot, a szabad időt, az esetleges nagyobb költségeket is. Mindez — ha az illető leérettségizik — bőven visszatérül a tudás kamatoztatásával.

»

Ríni a lehelőséggel

(Jelentkezni lehet a következő címen: Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola levelező tagozata. 4701 Mátészalka, Ságvári u. 30. sz. Telefon: 202.)

A kezdeményezés tehát megtörtént. Ezt csak dicsérni és helyeselni lehet. Most azokon van a sor, akik megértik, hogy tanulniuk kell. S azokon is, akik ezt a megértést elősegítik. Minél többen jelentkeznek — annál értékesebb lesz ez a kezdeményezés.

(sz. j.)

Meglepetés

KJ ahát, ez a Gizi néni'

’ Sohase változik meg.

— Maid a földben, fiam. Csak a földben. A föld majd megváltoztat.

Az első látásra el se hinné az ember, milyen furcsa vénasszony ez a Gizi néni. Zsiga fiát naponta százszor szidja, tékozlónak, gazembernek nevezi, pedig a Zsiga már nyugdíjas. Tizenkét évig volt tsz-elnök, tisztelte, becsülte az egész falu, — most is tisztelik —, de Gizi néninek Zsiga csak tékozló és gazember. Hogy miért? Azt Gizi néni se tudja. Zsiga bácsi se. Merthogy Zsiga is bácsi már, hiszen 66 éves Gizi néni 84. És olyan fürge, mint fiatal korában. Azt mondja:

— Amikor én ezt a tékozló, gazember Zsigát szültem, éppen ki volt szaggatva a kényé»" Megszültem öt perc #latt, rendbe tettem előbb a

gyereket, azután magamat. Befűtöttem a kemencébe, bevetettem a kenyereket és kisütöttem. Csak annyit pihentem, amíg sült a kenyér...

— Más világ volt az, édesanyám, cudarul más világ — mondja erre Dezső, a főorvos, Gizi néni második fia.

— Más-más, kedves fiam, de másak voltak az asszonyok is. Meg se kottyant nekik egy gyermekszülés — így Gizi néni, aki Dezsőt sohasem nevezi se gazembernek, se tékozlónak. Pedig Dezső sokkal többe került Gizi néninek, mint Zsiga. Mert Dezső tanult. Orvos lett belőle. Zsiga meg maradt a földnél. Igaz, hogy nem gyarapítóit, nem vásárolt egy röget se, de tizenkét évig jól irányította a tsz-t. Gizi néni azonban ezt nem méltányolja. Azt mond- ha, hogy ez természetes. Apja megtanította gazdálkodni

szégyen-gyalázat lett volna, ha Zsiga elrontja a tsz-t.

— Az én anyámmal naponta százszor is össze lehet veszni, de haragban még sohase voltunk. — mondja Zsiga bácsi. — öszszevesztünk-kibékültünk. Ahányszor anyám akarta. De haraggal sohase feküdtünk és sohase keltünk. Mit csináljak, ha ilyen az anyám?

Férje meghalt, szép házat, nagy kertet, benne gyümölcsöst hagyott rá. Háztájit is kap a vénasszony, mert a földet ő vitte be a tsz-be, nem Zsiga, hiszen Zsigának csak a munka jutott a földből, birtoklás nem.

Az idén doktorált Gizi néni egyik unokája: Csaba, 0 is orvos lett, hiszen az apja is az. A faluban meg éppen nyugdíjba ment az öreg or- * vos, aki 45 esztendeig szolgált. Másik orvos kellett a falunak. A tanácselnök és a párttitkár ment is fűhöz és fához, hogy másik orvost szerezzenek, de sikertelenül. Senki se vállalta a szatmári végeket Ráadásul

a tanács Jelenleg lakást se

tudott biztosítani az új orvosnak, mert a réginek saját lakása van, nem szolgálati, s a tanács eddig nem gondolt rá, hogy új orvos is kell, akit lakás nélkül nem lehet megszerezni. Egy év múlva lesz lakás is — igy mondogatta a tanácselnök minden jelentkezőnek, de hiába, mert másutt lakást is ígértek.

így ment ez egy évig. Te- hetetlenkedett a tanácselnök, meg a párttitkár is. Mire Gizi néni megunta a dolgot.

— No, megálljatok csak, az istenit a tehetetlen fajtátoknak — mondta Gizi néni. — Szerzek én nektek orvost olyat, hogy nem lesz párja a megyében.

És Gizi néni lakásépítési engedélyt kért. Firtatta a tanácselnök, hogy minek az neki, hiszen van már háza, és két lakása senkinek se lehet.

— Nem a magam nevére

kérem az engedélyt, te hólyag — mondta Gizi néni a tanácselnöknek. — Hanem az unokám nevére. _ ,

— Ja, az más_l

És felépült a ház. Mit ház? Kastély inkább. Négy szoba mindennel. Hozzá szép kert és gyümölcsös. Ezt is Gizi néni vette. Hatszázezerbe került az egész. És akkor Gizi néni elment a fiához, pontosabban Csabához, az unokájához. Azt mondja neki:

— Fiam, ott akarok lenni

a doktori banketteden. A számlát fizetem.

Uj ruhát is varratott Gizi néni a bankettre. Abban lépett be az előkelő étterembe. De azért ebben a ruhában is csak paraszt maradt, főleg azért, mert nézegetett, bámészkodott, amikor belépett. A pincérek ezt azonnal észrevették és szóltak Gizi néninek:

— Tessék kimenni, kérem. Itt ma a frissen avatott doktorok mindent kibéreltek. Zártkörű bankett lesz.

— Tudom én azt, kedves fiam! — vágta ki hetykén Gizi néni. — Éppen erre a bankettre jöttem.

— Szabadna a meghívót...?

— Meghívót, édes fiam?

Tessék. Ehin ez az aktatáska^ ebben van a pénz. Kereken harmincezer forint. Talán kitelik belőle ez a bankett. Tedd el a pénzt, fiam, vigyázz rá, és reggel majd a számlával együtt jelentkezz nálam...

A főpincér és az alpincé- rek csak néztek.

Elkezdődött a bankett és tartott reggelig. Aki berúgott — felvitték a szállodába aludni. Reggel Gizi néni fizetett. S akkor mindenki kezetcsókolt neki, az összes doktor és az összes vendég, a pincérek is, mert vaskos volt a borravaló. Az új tsz- elnök gépkocsija is előállt. Gizi néni beültette unokáját és meg sem álltak az új lakásig, amely be is volt rendezve. Gizi néni hivatta a tanácselnököt és a párttitkárt. így szólt hozzájuk:

— Na, nyavalyások, tehetetlenek. Olyanok vagytok, mint Zsiga. Itt az új orvos, az unokám. Tessék, én már a lakást is berendeztettem neki. A többi a ti dolgotok.-'

Szendrci Józsaf