Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-09 / 185. szám
1 -»Mal ttSLET-MASYARORSZÄÖ Í9T?. augusztus 0. « Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Szakkönyvtárunk: Gépjármüvek a mezőgazdaságban Mezőgazdaságunkban egyre inkábh növekszik a gépkocsik szám is ezzel együtt jelentősége 's. Nem tartanak viszont lépést e növekedéssel a., út- és üzemviszonyok. Ezért az itt használt személyéi -hergépjárművek élettartama üzembiztonsága ala- csoi b az átlagosnál. A köre tönkremenés megnövel «állítási költségeket, ezé ontos, hogy a dolgozók me^ anulják mindazokat az ismereteket, melyekkel a különleges igénybevétel körülményei között is csökkenteni lehet a gépjárművek elhasználódását, idő előtti ki- selejtezését. Könyvünk a mezőgazdasági üzemeknek ebben a látszólag csekély, de a valóságban igen súlyos nehézségeiben szeretne eligazítást, tanácsot adni. Üj sertéskombinátot építettek Fehérgyarmaton. (Elek Emil felvétele) A mezőgazdaságban évekkel ezelőtt megkezdődött és mind jobban kiszélesedő műszaki-technikai forradalom aktuálissá teszi az élőmunka szerepének meghatározását abban a megváltozott környezetben, mely ma a mezőgazdasági termelésre jellemző. Sokan úgy vélik, hogy az ember uralkodó szerepe a termelési eszközök felett eltűnt és koránt sincs olyan meghatározó jelentősége, mint akár csak 10 évvel ezelőtt is volt. Kétségtelen, hogy olyan termelési rendszerek alakultak, illetve alakulnak ki ahol a nagyhqzamú növény- és állatfajták, a műtrágyák és növényvédő szerek, takarmánytápok segítségével jelentős termésnövekedést produkálnak és mindezeket olyan gépsorok, technikák, tartásrendszerek igénybevételével, melyben lecsökken az élőmunka-felhasználás, de ezt a fontos termelési eszközt egyáltalán nem zárja ki. Önmagában az emberi munka csökkenése nem jelenti egyben az élőmunka fontosságának alábecsülését is, mert a csökkenő élőmunka-tömeget. az élőmunkaminőség váltja fel. Vannak elméletek, melyek egy ország mezőgazdaságának fejlettségét aszerint határozzák meg, hogy a kereső lakosság hány százaléka foglalkozik ebben az ágazatban. Minél kevesebb az itt foglalkozók száma, annál fejlettebb műszaki színvonalat tételeztek fel. A fejlett nyugati országok gazdasága 6—-10 %-os mezőgazdasági foglalkoztatottságot jelez, míg nálunk ma 20 %-ra becsülik ezt a számot. (Kb. Francia- országgal azonos szinten). lévő növénytermelési rendszerek élőmunka igényét is. Az emberi munka iránt támasztott kívánalom ma már minőségében változott meg ahhoz a jellegzetes paraszti munkastílus és tartalomhoz viszonyítva, melyet a ma 50 év feletti mezőgazda- sági lakosság olyan sok eredménnyel, de kíméletes fáradozással be is töltött a maga idejében. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy ez az előrehaladott korú munkaerő csoport, szellemi képességei miatt sem alkalmas olyan technikák bonyolítására, mely nem kevés műszaki ismeretet, kémiai tájékozottságot, munkaszervezési alapfogalmak elsajátítását, sőt valamilyen fokú örökléstani ismeretet is kíván, a mind kevesebb fizikai munka mellett. Látjuk tehát, hogy az élőmunka mennyisége a manuális munka mellett szellemi munka motívumokat is tartalmaz, sőt mindinkább ezek a vonások kerülnek előtérbe. Az ilyen stílusú mezőgazdasági dolgozó eljut az ipari dolgozó szintjére és megszűnik benne az az alárendeltségi érzés, mely a parasztságban, évszázadok lenézettsége után még nácijainkban is fellelhető, néhány elmaradt „fehér folton”. Kétségtelen azonban, hogy ennek az újtípusú parasztnak az igényei is átalakulnak. Ezek anyagi, szociális, művelődési, társadalmi igények, melyek kielégítése a munkahelyre és az össztársa- dalomra hárul. Az össztársadalmi igények kielégítését KIMUTATÁS a falusi LÖDÉSÉRÖL. Érdeklődési irányok Fiúk Az új technika A mezőgázdasági élőmunka alakulását több tényező befolyásolja. Ezek közt jelentős az iparé, a szolgáltatásoké, az urbanizáció és a demográfia alakulása. Valamennyi olyan komponens, mely változó világunkban elmaradhatatlan jelenség, így azok ellen küzdeni esztelen- ség lenne. Helyes az a gondolkodás, mely tudomásul veszi a mezőgazdaság élőmunka igényének csökkenését. sőt egy bizonyos szintig még sietteti is azt. Több év műszaki tapasztalata igazolja, hogy új technikát csak új munkaerővel lehet eredményesen megvalósítani. Az első ilyen tapasztalatokat a zárt baromfi tartásrendszerek elterjedésénél szereztük, de bizonyítható ez a gyakorlat a sertésszarvasmarha telepek néhány éves fizémélési tapasztalatai alapján is. Hasonlóan kell értelmezni a kialakulóban Technikai 109 Kereskedelmi 7 Elméleti 15 Mezőgazdasági 28 Közlekedési 5 Humán 11 Adminisztratív — Minimalista Összeseid” 7 182 A felmérés azt is igazolta, hogy legnagyobb a mezőgazdasági pálya iránti érdeklődés a várostól távoli községekben, ahol megtelepedett ipar nincs és a közös gazdaság évek óta jó eredményekkel gazdálkodik, munkahelyi körülményei rendezettek. Egyetlen tanuló sem akar mezőgazdasági pályára menni egy olyan felmért községben, mely a* megyeszékhely közvetlen közelében van, nagyok az urbanizációs hatások, a közös gazdaság eredményei gyengék, a munkakörülmények primitívek. Feltűnően kevés a lányok aránya a pálya iránti érdeklődésben, pedig az állattara népgazdaság magára vállalja, de az üzemi kielégítést mikroökonómiai szinten kell elvégezni. Ilyen vonatkozásban meg kell változtatni azt az elavult szemléletet, mely a munkakörülmények alakítására, üzemi étkeztetésre, munkaruha-ellátásra, tisztálkodási lehetőségekre ma még sok helyen jellemző és meg kell teremteni az Iparhoz hasonló munkakörülményeket, szociális ellátást, munkaidő-kedvezményt és ennek okszerű felhasználását. Csakis ilyen körülmények között lehet a mezőgazdasági üzemet ypnzóvá tenni az új, főleg fiatal, munkaerő számára. Pályaválasztás Ez a zömmel még iskolás fiatal ma is paraszti környezetben él és ha a termelő- szövetkezetben dolgozó szüleitől csak á nehéz testi munka fáradságát látja, egy cseppet sem gyakorol vonzó hatást a mezőgazdasági pálya felé. Ennek a jelenségnek tudható be, hogy az általam megvizsgált 10 falysi — Szabolcs-Szatmár megyei — általános iskola most végzős 330 nyolcadik osztályos tanulója közül mindössze 33 (10%), ebből 27 fiú és 6 lány akarja a mezőgazdasági pályát választani élethivatásának. Ezzel szemben igen nagy a technikai pálya iránti érdeklődés (42%) és jelentős, különösen a lányoknál, a ke- reskede'mi pálva iránti vonzódás. (8%, 27 tanulóból 20 lány.) FIATALOK PALYAÉRDEKLányok összesen 29 138 42 20 27 8 27 42 13 5 33 10 — 5 2 37 48 14 8 8 2 22 29 9 148 330 100 tásban, zöldség-gyümölcs termelésben a jövőben elsősorban a női munkaerőre kellene támaszkodni. A technikai pálya iránti érdeklődés egészséges jelenség, de ezt a csoportot úgy kellene befolyásolni, hogy közülük egy rész a mezőgazdasági géptechnikát sajátítsa el és művelje, hiszen e munkaterületen jelentős számú erőgépvezető, esztergályos, lakatos, vlllany-vj'zvezetéksze- relő szakmájú ember dolgozik és az ilyen szakmák iránt az üzemek igénye még nőni fog. Ugyancsak egészséges jelenség az, hogy a falusi fiatalok (parasztszülők gyermekei) 27 %-a elméleti és humán pályára Igyekszik, ami politikai szempontból örvendetes, bár némi keserűséggel állapíthatjuk meg, hogy éppen a. falusi fiatalok szellemi elitje vész el a mezőgazdaság számára. Jelentős a ma még közömbösek száma (minimalista 29) és ezek között is 22 nő. Valószínű, hogy e lányok zöme háztartásban akar maradni, de ott — ha csak ideiglenesen is — mint bedolgozó családtag, eljuthat a mezőgazdaságig. A felmérésben szerepel egy olyan nagyközség is, melynek három önálló iskolája van. Jellemző, hogy a három iskola közül abban a községrészen lévőben a legnagyobb a mező- gazdaság iránti pályaérdeklődés, mely községrészben lévő tsz. folytatja a legeredményesebb és legkulturáltabb gazdálkodást. Tehát még községen belül is differenciált érdeklődést vált ki a jól dolgozó nagyüzem. Iparszer ű munkafeltételeket Mindezekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a mezőgazdaság műszakitechnikai átalakulása új típusú mezőgazdasági dolgozó jelenlétét igényli. A növény- termelési, állattartási rendszerek terjedésével arányban növelni kell ennek az új, a jelenleginél magasabb szellemi színvonalú, kereső csoportnak a számát. Az üzemeknek olyan munkakörülményeket kell biztosítani dolgozói részére, ahol lakhelyükön is megtalálhatják az ipari színtű munkafeltételeket és ellátást. Ki kell terjeszteni a hétvégi munkaidő-kedvezményt a mezőgazdaságra is és ennek felhasználását úgy kell irányítani, hogy abban kapjon szerepet a művelődés, sport, kirándulás is. Ilyen körülményeket csak eredményesen gazdálkodó nagyüzem képes biztosítani, de az is igaz, hogy az ilyen körülmények között dolgozók munkatermelékenysége sokkal magasabb, mint az elmaradott munkahelyeken kezdetleges munkafolyamatokat végzőké. A modern technikával vállalatszerűvé váló gazdálkodásban végső soron az élőmunka mégis döntő és meghatározó szerepet játszik, hiszen a nagyhozamú hibridek, a műtrágyák és növényvédő szerek, a fejlett gépsorok és modern állattartási épületek csak eszközök az ember kezében, de nem közömbös, hogy ezeket az eszközöket az ember hogyan használja fel a gazdálkodás kivitelezésében. Dr. Kerekes Béla Kertbarátok tanácsadóig A szamóca szaporítása A szamóca igen gazdag vitaminforrásunk. A legkorábban érő gyümölcsünk egyike és így a tavasz végétől a nyár elejéig egymásután érő fajtáival adja vitaminszükségletünk kielégítéséhez ízletes gyümölcsét. A szamóca termesztéséről már írtunk ez év március 29-i számunkban. Most röviden a szamóca szaporításáról és telepítéséről szólunk, mert ez aktuális most. FAJTAMEGVÄLASZTÄS. A szamóca fajtákból Igen nagy választékunk van. Van koraérésű, közép- és későérésű. A piacon a legnagyobb árat a koraiakkal érjük el, bár nem azok a legízleteseb- bek. A legnagyobb termést és legízletesebb gyümölcsöt a középérésüek adják. A ké- sőérésiiekkel csak mint különlegességgel foglalkozunk, rendszerint csak házi kertekben. FERTÖDI KORAI. Igen korán érik, már május végén a piacra kerül. Közép- nagy gyümölcsöt terem. Alakja enyhén púpos. Jó szí- nezödésű. Kemény húsállományú, ezért a szállítást tűri. Ize kellemes savanykás és zamatos. Erőteljes lombot fejleszt. A szárazság nem károsítja. Terméshozama közepes, öntözéssel bővebb termést biztosít. GORELLA. A Fertődi koraival egyidőben érik. Tetszetős élénk vörös színű, nagy vagy igen nagy gyümölcsű, jó termőképességű, nyergfogyasztásra, mélyhűtésre’ 'egyaránt alkalmas. A legjobb korai fajták egyike, fríefni telepítésre is alkalmas. Hazánkban nem régen termesztik, de jó tulajdonságai miatt rohamosan terjed. POCAHONTAS. A Gorellánál valamivel apróbb, de bővebben terem, erőteljes fejlődésű. Termelési értéke a Gorellával azonos. SURPRISE (SZÖRPRIZ). Koraisága miatt elterjedt. Erős, nem túl tömött bokrot nevel. Gyümölcse közepes nagyságú, tompa kupalakú. Színe középvörös, fényes. Húsa világos vörös, kemény, bőtermő. SENGA SENGANA. Középérésű fajta. Június második felében érik. Gyümölcse középnagyságú. A legnagyobb termést hozó szamócafajtánk. Színe igen sötét, meggypiros. Húsa ugyancsak sötétpiros, igen kemény. __ Ize kissé savas kellemes ízű, illatos. Jól szállítható. A növény erőteljes fejlődése, sötétzöld fényes levelű, sűrű, tömött nagy töveket nevel. Hátránya, hogy a szürkepenészre érzékeny és így a csapadékos időjárásban termése könnyen megrothad. MADEME MOUTOT. Középérésű. A Senga Sengahá- val azonos időben érik. Az egész világon elterjedt. Igen régen termesztik nálunk is (cca. 60 éve). Megbecsülését igen nagy ízletes gyümölcsének és erős növekedésű, edzett növényének köszönheti. Hibája, hogy gyümölcse nem általánosan színeződik csű- esi része néha zöld marad és a gyümölcs belseje üreges. Hibája ellenére a házikertben még mindig ajánlható fajta. SENGA GIGANA. A házikertbe való, szintén óriási gyümölcsű fajta. Puha húsa miatt a szállítást nem bírja. MIEZE SCHINDLER. A legkésőbben érő szamócafajtánk egyike. Igen bőtermő. Gyümölcse nagy. Szabályos gömbalakú. Színe bordópiros, fénylő. Húsa kemény, jól szállítható. A legízletesebb szamócafajták közé tartozik. Nyers fogyasztásra, dzsem és befőtt készítésére igen jónak bizonyult. P ALANT A ELŐÁLLÍTÁS. A szamóca indát nevelő növény. Az indákon fejlődnek ki a kis növénykék, melyek ha kellő nedvességet kannak legyökeresednek. Ezek lesznek az új növények, amelyeket ha leválasztunk az anyanövényről palántaként felhasználhatjuk szaporításra. A termő szamóca töveken az indák meghagyása a tövek gyengítésével jár, ezért a szaporítást úgy kell végezni, hogy a kis növénykéket még legyökeresedés előtt leszedjük és külön ágyúsban gyö- kereztessük meg. Ha új, értékes fajtáról van szó használhatjuk az anyatöveken való palánta előállítási módot, mert így több szaporítóanyagot kapunk. Egy-egy tő után 10—15 gyökeres palántát számíthatunk. Gyökereztetés céljára * palánta megszedésének idej® a jelenlegi szamócatermesz- Tési rendszerűnk mellett július közepétől augusztus közepéig terjed. A palánta megszedését úgy végezzük; hogy az indákat ez anyatőről leválasszuk és róla a kifejlődött palántákat 1—2 cm-es indacsonkkal levágjuk. Aj így megszedett palántákat 10—15 cm-es sortávolságra és 3—4 cm növénytávolságra szabadföldi ágyásban vagy kihűlt melegágyban a talaj’- ba duggatjuk. Meggyökerese- désig árnyékolásról és egyenletes nyirkos talajról kell gondoskodni. Az árnyékolást vagy szabályos — a zöldség- termesztésben alkalmazott lécárnyékolóval, vagy téglára feltámasztott használaton kívüli melegágyi ablakkal,' melyet előzőleg lemeszelünk,' vagy homokkal leszórunk és így adunk magas árnyékolót,' vagy megfelel jobb híjján,’ ha a palántákat lazán szalmával leszórjuk. A talajt gyakran kell permetezés szerűen nedvesen tartani. Túl- öntözés palántarothadást idéz elő. A bojtos gyökerek kifejlődéséhez három hétre van szükség. A palánta jól gyökeresedik, kiesés alig van. A gyökereztetést a fentiek szerint a szamócatábla telepítési idejét megelőzően három héttel kell megkezded ni. Közben a szamócatábla talajának előkészítését kell megejteni. A szamóca telepítéséről a jövő heti kertbarátok tanácsadójában írunk. Inántsy Ferenc Cukorgyártási idényre szeptember elejétől december végéig férfi és női fizikai dolgozókat felveszünk Kedvezményes ebédet, vidéki férfiaknak munkásszállást biztosítunk. SZOLNOKI CUKORGYÁR. (Sz. 67398; A. A* élőmunka a mezőgazdaság kan
