Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

KELET-MAGYARORSZÄÖ 197?. aagasrtu* 9Í. 4t T Szülők fóruma: Sil GYEREKEKNEK ■ gyerekekn S GYEREKEKNEK Zoli napközis lett Csak szeptembertől. Eddig — négy éven át — ma­kacsul ellenállt az édesanyja, a tanítónők tanácsának és a barátnők rábeszélésének. Pedig édesanyja mennyit kínlódott vele már elsős korától, ősszel vette ki az egész évi szabadságát, hogy vele lehessen az első he­tekben. Harmadikban és negyedikben azután már „kul­csos” gyerek lett, aki maga melegítette az ebédjét, egyedül indult el a délutáni tanításra. Hogy tanult-e valamit otthon és hogyan oldotta meg a házi feladatot, arról folytonos hazatelefonálgatással próbált meggyő­ződni az édesanyja. De gyakran megesett, hogy Zoltán jelentkezett: „Anyu segíts! Nem tudom megoldani a szöveges feladatot! Figyelj csak! Felolvasom.” És a jó mama mit tehetett mást, abbahagyta a munkát és meg­próbált segíteni, ami negyedikben már különösen egy- egy nyelvtani kérdésnél, számtan példánál egyre ne­hezebben ment. Az anyával egy szobában dolgozott két másik asz- szony. Egyiknek hatodikos lánya, a másiknak második gimnazista fia van. Ők nyugodtan dolgoztak. Nem kel­lett hazatelefonálgatni, nem kellett aggódni a gyerme­kükért: vajon nem csavarog-e el, nem jár-e rossz ba­rátokkal, sikerül-e az ebédmelegítés, el tudja-e segítség nélkül készíteni a házi feladatát, mert a hatodikos Jut­ka napközis, a második gimnazista Péter pedig tanuló- szobás volt este 6-ig. Szüleik befizették nekik az étke­zést, aminek a térítési díja a szülök összjövedelmétől, illetve az egy főre eső összegtől függően magasabb, vagy alacsonyabb. A gyermekek a napköziben, a tanulószobában se­gítséget kapnak feladataik megoldásához. A tanulószo­bába szaktanárokat (matematika, fizika, magyar, orosz stb.) osztanak be, akik segítenek a tanulóknak. A ta­nuláson kívül pedig sportra, játékra, levegőzésre is jut idő. Zoli édesanyja mindezt sokszor hallotta két mun­katársnőjétől. Most ő is beíratta a fiát a napközibe. Ötödikben már úgysem lesz elegendő neki az ő segít­sége meg gondolta, közeledik a veszélyes kor: a kama- szodás és jobb ha szervezett foglakozás keretei között él a fia is. Mi azt tanácsoljuk, hogy a dolgozó szülők éljenek azzal a lehetőséggel, hogy a gyermekeiket napközi ott­honba, illetve tanulószabába járatják. írassák be a tan­év elején és ellenőrizzék, hogy éppen olyan pontosan jár­jon a napközibe, tanulószabába, mint az iskolába. Saj­nos, azt tapasztaljuk, hogy amíg jó idő van, addig sok a „lógó” gyermek a napköziből. Sokszor maguk a szü­lők Igazolják a távolmaradást. A hideg, esős idő beáll­tával azután benépesedik a napközi, behúzódnak a ját­szótérről az addig el-elmaradozók, sőt minden nap újabb és újabb jelentkező jönne, de addigra rendszerint nincs hely. Jó érzés a szülőknek, ha munkahelyükön nyugod­tan dolgozhatnak, nem kell kapkodni este vagy reggel az ebédkészítéssel, s tudják, hogy mind tanulmányi ellenőrzés, mind nevelés szempontjából jó kezekben van a gyermek. Hat óra után pedig már gondtalan a tanuló. Áz esti órákban nem kell leckézéssel gyötörni. A napközi otthon, illetve a tanulószoba pedagógu­sai jórészt leveszik a szülők válláról az iskolai gondot, de azért érdeklődniük kell a gyermektől tanulmányai, élményei felől. Nézzék meg a szülők egyszer-egyszer a füzeteit, kísérjék figyelemmel az Ellenőrző könyben az osztályzatait, tartsanak jó kapcsolatot a tanulószoba, illetve a napközi otthon vezetőivel és keressék meg a pedagógusokat fogadó órákon, szülői értekezleteken, mert csak velük együttműködve, közös nevelési elvek­kel érhetnek el jó eredményt. Dr. Gergely Károlyné TÖRD A FE IED I Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Taga­dást fejez ki néhány nyugati nyelven, de nitrogén és oxi­gén vegyjele is. 7. Létezett. 8. Igen, oroszul. 9. Az az a személy. 11 Vízinövény. 12. Sebes (első négyzetben két­jegyű mássalhangzó). 14. Egyenletes, nem érdes. 16. Megfejtendő 18. Talmi. 20. Fapusztftó élőlény. 21. Za­mat. 22 Régi súlymérték 24. Pusztít. 25. Huszár vezény­szó (—’). 27. Tréfa. 28. ÓSID. 29. Nagy betűi kever­ve Függőleges: 1. Ideszállító. 2. Csodálko­zás kifejezése, 3. Római 555. 4. Közlekednek rajta. 5. Fér­finév. 6. Megfejtendő. 10. Uttörőegység. 11. Dunántúli folyóesatorna. 13. Túlfűsze­rezett. 14. Vegyes tus! 15. Learatott gabonahalmaz. 17. Mondat építőköve. 19. Távol­keleti állam. 21. Füzet. 23. Orosz három. 24. Ógörög törzs. 26. Ajándékoz. 27. MY. Megfejtendő: Nyíregyháza környéki termálfürdők (víz­szintes 1, 16, függőleges 61. Múlt heti megfejtés: Né­hány nap és itt az új tanév. Könyvjutalom: Kovács Mária Ibrány, Balogh Attila Csenger, Kertész Ildikó Fe­hérgyarmat. Agócs Hilda Cé- génydányád és Erőss Mária Nyíregyháza. Csendes falusi éjszaka Csendes falusi éjszaka, árad a hold hús sugara. Talán aludni kellene, de zeng kinn a macskazene. A holdfényben a háztetőn macskák virnyítnak őrjítőn. Az utcán meg üvölt, ugat s egymást tépi a kutya-had. Marakodik, acsarkodik a kutya-falka hajnalig. Micsoda vad zenebona. Csendes falusi éjszaka. Ölbey Irén Udud Isiván: RÓKABÁL tfSJKlBV J.'KÍJPV’T-! "*.■ . Rókabál, rókabál, Róka Robi ropja már. Tűzés tólftós,' ttiéla tangó. Száll az énék, zeng a hang.—O, Húzd! — kiált a zenekarra. Róka Rozi gyere karba i És amíg járják a séket, súg fülébe szép meséket sok kalandról, régi lesről, rókaházi tyúklevesről, majd keringő közben másról, nagy tál csirkepaprikásról; twist alatt rikkantja: — Hij. te! Az volt ám a rántottcsirke! S míg járták a menüettet, már másfajta menüt ettek. Kedv s az étvágy nem hanyatlik kivilágos kivirradtig. A gazdasszony meg a kis fejér egér A szerző a felső-tisza­háti népmesék gyűjtője. Legutóbb a Móra Ifjúsá­gi Kiadónál jelent meg Csudacsupor címen leg­újabb, harmadik kötete. A sóstói szociális otthon 75 éves lakójának ezúttal egy új népmeséjét közöl­jük. Na hát én most olyat mesé­lek. amit azt hiszem, inkább a puják fognak szeretni. De hát csak elmondom már, ha rá gondoltam. Nékem is gkkor mesélték mikor kisfiú vótam. De máig se felejtettem el. Hát eccer vöt, hun nem vót, vala- hun vót egy szép nagy kamo- ra, améknek a gazdaaszonya nagyon jó asszony vót, szeret­te a tisztaságot, osztán leg­többször maga takarított a kantorába, nehogy a szógáló a szemetet ott haggya, az egér meg bele kötözzön. Ügy gondolta, ha tiszta a kamerá­ja, még az egér se járja. Hát egy darabig nem is vót ott egér. De mikor a nagy cirmos macskáját megölte a szom- szédék kutyája, elkezdett az egér szaporodni. Már ki­kezdték a kenyeret, belebúj­tak a disznósajtba, ami oda vót ákasztvg a póc mellé. Mérges vót a gazdaasszony nagyon. El is határozta, hogy ű az egeret kiirtja akárhogy is. Kért egy szép nagy macskát kőcsön, osztán mindent elra­kott a fiókba, az egerek meg vígan vártak, hogy kimenjen a kamorából a gazdaasszony. De megjárták, mert ahogy a fejeket kidugták, a nagy macska, „hám” bekapdosta üköt, még jóformán nyik- kannyi se vót idejek. Így vót az egész nap. De estére a gazdaasszony a macskát ha­zavitte, Azt hitte, nincsen már egér. Hát nem is vót vagy két, három nap. De ezu­tán előkerültek újra. Mérges vót a gázdaasszony. Hogy hát mit is csináljon, törte a fejét erősen. Eccer osztán kitalálta, hogy üvegdarabot tesz az egér jukába, hátha akkor nem tud kijönni, osztán nem pocsékol össze mindent. így is csinált, de megjárta. Mert gz egér más helyen törte ki g falat. Már nagyon mérges vót rá- jók, megfogadta, hg'nem lesz több egér, akkor ő sok sze­génynek ad ezután kenyeret meg minden egyebet. Hát hajiatok esudát, az egerek mintha tudták vóna. hogy mit ígért gz asszony, nem jöttek elő egy hétig, vagy tán ket­tőig se. De az asszony nem adott semmit senkinek. Mint­ha tudták véna az egerek, új­ra csak kitörtek. Mindenbe beleettek. Utálta az asszony Üköt, osztány mindenbe mér­get rakott, hogv végleg ki- puszticcsa az egereket a ka- morájábul. Hát egy reggel, amint megyen, láttya, hogy egy kis fejér egér ugra-bugrál a nagy kalács tetején. Hej, felbosszankodik, osztán oda­csapja hozzá a nagy kóc­osomét. De hát hajjátok mi történt? Abba a percbe a kis fejér egérbiil egy szép-nagy legény lett. De olyan szép, meg derék, hogy az asszony megilyedt. Honnan került ez ide? De a legény nem vára­tott sokáig, megszólalt ü maga. „Kedvesnéném hájjá, né háncson már annyit min­ket, hiszen a sokfctul egy ke­vés mindet illet. Nem falunk mi mindent fel, ha csak nem kell. De ha láttyuk, hogy saj­nálja, akkor többet meg­eszünk. Én az egérkirály nah a fija vagyok, osztán most meghívom, jöjjön velem az apámhoz, az majd minden kárt megfizet. De most jöj­jön velem a néni.” „Miféle ez itt né” — gondolta az asz- szony.” Még beszél is, meg egészen emberi formát vesz fel ni.’’ Igen, az egérnek is van királya, aki a baját el­lássa, vagy segiccsen. ha szükséges. így lett most is. Dg az asszony úgv meg­ijedt, hagy a tejfeles fazekat nyitva felejtette. Ha hiszik, vagy gém, az a szép fiatal ember egvbe kettőt bqcká- zott, osztán egérnek vállott. Rámászott a fazékra, osztán a tejfelt nvalta. Mikor a gaz­daasszony látta, majd a hi­deg Is kirázta. Fejér égért nem látott még eddig. Deh£t mindegy az, hogy milyen színű egér, osztán egér, — gondolta — a macskát meg behíjta. De hát csudák csu­dája, a macska csak nézte, hogy a kis fejér egér hogyan lakmározik a tejfeles fazék­éul. A gazdaasszony mérges lett. Felkapta a meszelőt, ősz- i tán a macskát akarta kerget­ni az egér után, de rosszul járt, mert a nagy tejfelesfa­zéknak a filibe akadt a mesze­lő nyele. A meg leesett a fődre. A sok tejfel széjjel folyt, macska-egér ehette vóna, ha el nem szaladtak vóna a mérges gazdaasszony- tul. A meg csak állott, állott, osztán sajnálta a jó tejfelt. Hiszen a városba készült, hogy eladja, osztán a kanto­rát felbetonoztatta, hogv ne fúrjon be az egér. Most már megint várhat vele, míg any- nyi tejfele lesz eccerré. Mi­kor lehűlt a mérge, a kis fe­jér egeret kereste. Híjta szépen „Gyere ide kicsi fe­jér egérke. Itt a tejfel csomó­jával, ehecc itt most akár­mennyit, nem bántalak, gyere plő kicsi fejér egérke”. Na mit gondolnak mi lett, jött vajon a kis egér? Dehogy jött az, mikor látta, hogv mesza- lopyelet fprgat a gazdaasz- szöny. Elmentek az égerek, a kis fejér egér a lakodalmára se hijatta meg a fösvény gazdaasszonyt. De hát lói is tette, hg ilyen nagyon féltet­te, amije vót. Ügyi hékám? Szirmai Fóris Márta Az úttörőszövetség felhívása Folytatjuk az expedíciót! Kisdobosok! Úttörők! Kedves pajtások! A Nem térkép e táj... ex­pedíciót a most kezdődött új úttörő évben is folytatjuk. Nagy évfordulóra készü­lünk: a fasizmus legyőzésé­nek, hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulóját ünne­peljük 1975. április 4-én. Pajtások! A felszabadító harcok színtereit, a szabad, szocialista haza három évti­zedének mérföldköveit, a kommunista jövő kijelölt útjait kutassátok az elkövet­kező hónapokban. Legyetek készek az expe­dícióid! Rendezzétek őrsötö­ket, rajotokat. 1974. szep­tember 29-ig jelentsétek csa­patotok vezetőségének, úttö­rőtanácsának, hogy közössé­getek készen áll az expedí­ció folytatására. Haladékta­lanul lássatok hozzá az év­nyitó csapatösszejövetel és az úttörőparlament megszer­vezéséhez. Kérjétek meg la­kóhelyetek állami és társa­dalmi szerveit, azok vezetőit, hogy támogassák, segítsék expedíciós munkátokat. Az alábbi akciók közül magatok választhattok, vagy tervezzetek ti ezekhez ha­sonlót: Az Ember az embertelen­ségben akció során felkutat­hatjátok az antifasiszta el­lenállás emlékeit. Vállaljatok cselekvő szolidaritást azok­kal a népekkel, amelyek még ma is fasiszta iga alatt szen­vednek. A Vörös Hadsereg nyomá­ban akcióban végigjárhatjá­tok a felszabadító szovjet, román, bolgár, szlovák, len­gyel, jugoszláv, angol, ame­rikai és magyar katonák 30 év előtti útjait, őrizzétek a felszabadító harcok emlékét, ápoljátok a magyar—szovjet barátságot, a népek testvéri­ségét. A :Miénk az ország ma­gunknak építjük akció során iyiegismerhetitek a szabad­ság és béke első éveinek or­szág építő, lelkesítő hangu­latát. A szocialista haza nagy ünnepére készülve „A tettek beszélnek” jelszót követve vegyetek részt a 30 tett a ha­záért s a Védetté nyilvánít­juk akcióban. A nemzetközi úttörőbarát­ság szép hagyománya a le­velezés. Minden levél a ba­rátság aranyfonalát erősíti. A Szabadságposta akció so­rán minél több országba küldjétek el baráti üdvözle­teteket. Már most felkészülhettek a következő év nagy jubile­umára is, amely a mi nagy családunk: úttörőszövetsé­günk fennállásának három évtizedes évfordulója lesz. Vállaljatok megbízatást az Úttörő elődeink — úttörő utódaink akcióban. Mutassá­tok meg a felnőtteknek a KISZ-es fiataloknak, hogy méltó utódokká váltok. Kisdobosok! Számotokra hirdetjük meg a Vörös csillag akciót. Ex- pedíeiós portyáitok során fel­kereshetitek azokat a létesít­ményeket, amelyek a haladó világ szép jelképét: a vörös csillagot viselik homlokzatu­kon. Értékes ismereteket fe­dezhettek fel, izgalmas él­ményekben lehet részetek! A Kincskereső akciót is nektek ajánljuk. Őrsötök, rajotok, csapatotok jelképeit, hagyományait, közösségetek „kincseit” gyűjthetitek össze e szép feladat során. Kisdobosok! Úttörők! Paj­tások! Kívánjuk, hogy az expedí­ció érdekes és izgalmas ka­landjai, felfedezései ismere­teiteket gyarapítsa, hasznos időtöltést, jó szórakozást nyújtson mindannyiótoknak. Forrjatok igazi baráti kö­zösséggé, váljatok olyan em­berekké, amilyenekre szük­sége van a mi szép, szabad hazánknak. Jelszavunk az idén is: A tettek beszélnek. ELŐRE! Magyar Úttörő Szövetség Országos Tanácsa Hogyan tájékozódnak a denevérek? Bizony nem egyszer elő­fordul ilyen vaskos tévedés. Még ma is akadnak olyanok, akik a denevéreket mada­raknak tartják. Jegyezzétek meg tehát jól: ha egy állat jól repül, attól még nem kell feltétlenül madárnak lennie. A denevérek pedig emlősál­latok. azon belül külön ren­det alkotnak. Bizonyára sokan jártatok már esti szürkületben erdő­szélen, nagyobb kertekben és láttátok az ágak között csa­pongó denevéreket. Megfi­gyeltétek milyen ügyesen fordulnak az arra repülő ro­varok után? Sőt ha véletle­nül nagyobb bogár, mondjuk egy cserebogár kerül a tű­hegyes fogak közé. még a ropogást i§ hallani, ahogy állkapcsaik a finom cseme­gét összemorzsolják. Ha egy apró kövecskét dobtok föl a levegőbe, a denevérek an­nak is nyomban utána for­dulnak és néha egészen a földig követik a gyorsan hulló kavicsot. Vajon hogyan képesek er­re, hiszen szemük meglehe­tősen elkqrCspsodott, de a sötét, éjszakában egyébként sem sok hasznát vennék? A denevéreknek a vadá­szathoz ninesen szükségük a szemükre, mert olyan kitűnő ..műszerrel” vannak felsze­relve, hogy megengedhetik maguknak még azt a fény­űzést is, hogv akár teliesen vakon renkedienek a leve­gőben. A renülő állatok ugyanis másodpercenként 30—60 ezer rezgésszámú ult­rahangot bocsátanak ki. me­lyeket ml emberek már nem hidunk érzékelni. Ezek a sugarak a gután, minden út- baesó felületről visszaverőd­nek és nyomban elárulták a denevéreknek, ha valami akadály, esetleg táplálék, szúnyog, éjjeli lepke van a közelben. Persze amíg a tudósok er­re rájöttek sok évtized telt el. Az olasz Spallanzani volt egyike az elsőknek, akik már a XVIII. század végefelé foglalkozni kezdtek a dene­vérek tájékozódási problé­máival. Többek között olyan kísérleteket is végzett, hogy leragasztott szemű denevére­ket eresztett szabadon és kíváncsian várta, pii fog történni. Legnagyobb meg­rökönyödésére ezek a dene­vérek ugyanúgy vadásztak, mint társaik, egymás után és halálos biztonsággal kapkod­ták el a kövér éjszakái lep­kéket. mintha észre sem vet­ték volna, hogy szemeiket a tudós teljesen „kikapcsolta a forgalomból". Spallanzani még további kísérleteket is végzett és egy teljesen elsö­tétített szobában különböző irányokban vékony drótszál- lakat feszített ki. melyekre itt is, ott is apró csengőket erősített. Először néhány baglyot eresztett a szobába, de alighogy becsukta utánuk az ajtót, a csengők máris megszólaltak. A madarak vakon csapongtak ide-oda, nagy szemeiknek a teljes sö­tétségben semmi hasznát sem vették. A denevérek emellett na- gvon hasznos állatok. Egész éjjel a levegőben vannak és pusztítják a szúnyogokat, éj­jeli lepkéket, de mindenféle más repülő rovart is. Ne bántsátok, inkább becsüljé­tek őket, hiszen uavgnazt a fontos rovarpusztító munkát végzik az éiszaka lenle alatt, amit esténként az ágak kö­zött bujkáló cinegék, poszá­ták és a levegőben keringve szálló fecskék abbahagytak. Schmidt Ego»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents