Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

Wfl. ffofesifüi Sf; Az ember javára írta: Gennagyij Gorelov, a KGST titkárságának szakértője Társadalmi munkával Jósavárosért Lányok az építkezésen Jól jön a segítség. (Caál Béla felvétele) A KGST-TAGÁLLAMOK kommunista és munkás­pártjai fő gondoskodásának tárgya az anyagi és kulturá­lis színvonal folytonos növe­lése, az életkörülmények ál­landó javítása. A testvéri szocialista országok dolgozói méltán büszkék a szociális, gazdasági és kulturális terü­leten elért eredményeikre. Évről évre javul a dolgozók élete, szüntelenül emelkedik jólétük. A KGST-tagországokban a lakosság jólétének dinamiká­ját jellemző, egyik fő mutató a nemzeti jövedelem emel­kedése. Egy lakosra számítva a nemzeti jövedelem 1950- hez képest Bulgáriában hat­szorosára, Magyarországon háromszorosára, az NDK- ban 4,7-szeresére, Lengyelor­szágban 3,3-szeresére, Romá­niában 5,5-szeresére, a Szov­jetunióban 4,2-szeresére, Csehszlovákiában csaknem 2-szeresére emelkedett. A testvéri szocialista országok­ban a nemzeti jövedelemnek körübelül háromnegyed ré­szét a lakosság anyagi és kulturális szüségleteinek ki­elégítésére fordítják. Sok KGST-tagállam a la­kosság anyagi ellátottságá­nak szintjét tekintve már most vezető helyet foglal el világviszonylatban. Gustav Husak, a CSKP KB főtitká­ra, a párt XIV. kongresszu­sán kiemelte, hogy az elmúlt 25 esztendő folyamán a szo­cialista társadalom lényege­sen növelte az anyagi fo­gyasztást. „A táplálkozás és a készruha fogyasztás szint­jét tekintve Csehszlovákia a legfejlettebb államok közé tartozik — mondotta Husak. — Ugyanez vonatkozik a la­kosság tartós használati cik­kekkel való ellátottságának szintjére is... Csehszlová­kiában a lakosság (társadalmi fogyasztásának volumene nagyobb, mint bármely ka­pitalista országban”. A JELENLEGI ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN az évi népgazdasági tervek sikeres teljesítése hozzájárul a KGST-tagországokban a dol­gozók anyagi jóléte terve­zett növekedésének elérésé­hez. így például az 1971­1972-es években a lakosság jövedelme Bulgáriában 9 százalékkal, Magyarországon 8,6 százalékkal, az NDK-ban 9,5 százalékkal (tiszta pénz­jövedelem), a Szovjetunió­ban 8,3 százalékkal emelke­dett. Lengyelországban a la­kosság összjövedelme az 1971-1973 években mintegy 250 milliárd zlotyval gyara­podott. Ugyanebben az idő­szakban 6,4 millió dolgozó, vagyis a lengyel népgazda­Ts-osztya Tyutyukin, a fia- tál lakatos nemmin­dennapi izgalommal várta a gátfutás startját. Hirtelen a. füléhez hajolt valaki. Kond- raskin az üzemi sportinstruk­tor volt az, aki valamit sú­gott patronáltjának. — Kosztya, a gátfutás egy speciális pszichikai módsze­rét dolgoztam ki számodra! Kipróbálod? — Milyen módszert? — kérdezte a lakatos. — Hát mire szoktál gon­dolni, amikor a gátak között ugrálsz? — Arra, hogy ne bukjak el bennük mégcsak ne is érintsem őket. — Hogy ne érintsd őket... ez édeskevés barátocskám! Gondold azt, hogy a gátak nemcsak egyszerű sportesz­közök, hanem fontos közna­pi akadályok, feladatok. ság szocialista szektorában foglalkoztatottak kétharma­dának bérét növelték. Ezen a területen 1973-ban valamennyi KGST-tagállam- ban jó eredményeket ér­tek el. A lakásviszonyok a lakos­ság anyagi és kulturálté szín­vonalát jellemző egyik leg­fontosabb mutatónak tekin­tendők. A testvéri szocialista országok dolgozói évente a teljes kényelmet nyújtó új la­kások millióit kapják. Tájé­kozódó adatok szerint az 1971—1975 időszakban a KGST-tagállamokban körül­belül 60 millió ember jut ké­nyelmes lakáshoz. A dolgozók tartós haszná­lati cikkek iránt támasztott igényei fokozódó mértékben elégülnek ki. A KGST-tagállamokban a szocialista építés évei során jelentős sikereket értek el a közoktatás és az egészség­ügy, a szociális gondoskodás és a tudomány területén. S mindez az ember javát szol­gálja, minden az emberért történik. A DOLGOZOK ANYAGI JÓLÉTÉNEK növelésében fontos szerepet játszik a KGST-tagországok együtt­működése. Mint ismeretes, a szocia­lista gazdasági integráció Komplex Programjának egyik feladata a testvéri or­szágok gazdasági fejlettségi szintjének fokozatos közelí­tése és kiegyenlítése. E feladat végrehajtása elő fogja segíte­ni azt is, hogy országaink­ban a lakosság életszínvonala közeledjék egymáshoz és fo­kozatosan kiegyenlítődjék. Ez a folyamat már a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalapításának pillanatá­ban elkezdődött. Most, ami­kor a Komplex Programot — a KGST-tagországok együtt­működésének ezt a mélyen tudományos és konkrét ok­mányát — elfogadták, ez a folyamat felgyorsulva és cél­irányosan fog lezajlani. Az összehangolt gazdaságpoliti­ka megsokszorozza erőnket, segít abban, hogy sok nép- gazdasági problémát hatéko­nyabban, kisebb anyagi rá­fordításokkal tudjunk meg­oldani. A Komplex Program elfo­gadása után két esztendővel világosan kitűnik, milyen kedvezően hatnak az integ­rációs intézkedések az anyagi termelés növekedésére, s kö­vetkezésképpen országaink dolgozói életének további ja­vulására is. Emellett termé­szetesen nagy figyelmet for­dítanak azokra a népgazda­sági ágzatokra, amelyek köz­vetlen hatást gyakorolnak az Vlagyimir Lomnij: Példának okáért, az első gát legyen az előléptetésed, a második, tegyük fel a szo­cialista munkaverseny fel­ajánlásaid teljesítése és így tovább... — Starthoz — jelezte az indítóbíró és Tyutyukin für­gén foglalta el helyét a start­gépnél. — Minden világos? — ki­abált Kondraskin a pálya­szegélyhez húzódva, — Minden — kiáltott vissza Tyutyukin, miközben megfeszült izmokkal várta a startpisztoly dörrenését. életszínvonal alakítására: a mezőgazdaságra, a könnyű- és élelmiszeriparra és más ágazatokra. Az elmúlt 25 esztendő fo­lyamán, különösen a legutób­bi években a KGST-tagálla- mok mezőgazdaságában je­lentős változások mentek végbe. Folyamatban van a mezőgazdasági termelés szé­les körű gépesítése és kemi- zálása, fejlődik a nemzetközi szakosodás és együttműködés a mezőgazdaság területén. Ez lehetővé teszi a KGST-tag- államok'oan a mezőgazdasági kultúrák és az állattenyésztés hozamának évről évre való növelését. Az ENSZ élelmiszeripari és mezőgazdasági szervezete (FAO) adatai szerint a világ mezőgazdasági termelése a legutóbbi húsz esztendőben 50 százalékkal gyarapodott; az egy lakosra számított nö­vekedés 9 százalék volt. Az említett időszakban a KGST- tagországokban 77 százalék, illetve 46 százalék volt a megfelelő mutató. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN a KGST valamennyi tagállama még gyorsabb ütemben szán­dékozik fejleszteni mezőgaz­daságát. E feladat megoldá­sában nagy szerepet hivatott játszani a szocialista gazda­sági integráció Komplex Programjában előirányzott intézkedések végrehajtása. Ugyanekkor jelentős helyet szánnak a növénytermesztés­ben, az állattenyésztésben, a kemizálásban, a talajjavítás­ban való együttműködés fej­lesztésének. Intenzíven és eredménye­sen fejlődik a KGST-tagálla- mok együttműködése az élel­miszer- és könnyűipar terü­letén. Az Élelmiszeripari Állandó Bizottság intézkedéseket dol­gozott ki a KGST-tagállamok között az élelmiszer-válasz- tékcsere bővítésére. Ajánlá­sokat dolgoztak ki továbbá a tudományos-műszaki együtt­működés hatékonyabb for­máinak felhasználására ab­ból a célból, hogy növeljék az előállított élelmezési cik­kek tápértékét és hogy új, kiváló minőségű élelmiszere­ket hozzanak létre. EZEK AZ INTÉZKEDÉ­SEK szintén növelni fogják a KGST-tagországokban a lakosság növekvő szükségle­teinek kielégítéséhez szüksé­ges élelmiszerek termelését, így egészíti ki a szocialista gazdasági integráció a gya­korlatban azokat az erőfeszí­téseket, amelyeket a testvéri államok kommunista és munkáspártjai tesznek a dol- gazók anyagi és kulturális színvonalának növeléséért. — Bumm!!! A hosszú lábú, nyúlánk Kosztya, mint a szarvas, szökdelt gátról gátra. A táv közepén már jópár méternyi előnye volt vetélytársaival szemben, senki sem zavar­hatta meg győzelmében, amikor lába hirtelen bele­akadt az egyik gátba, egyen­súlyát elvesztve, a gátat fel­döntve. sebzett madár mód­jára terült el a tartánon... A levert Kondraskin szo­morúan ballagott hozzá. Jósaváros legmodernebb óvodáját három héttel előbb átadták a SZÁÉV szak­munkásai. A kicsik már be is költöztek. Soha nem fog­ják megtudni af szülők sem, miért készült el hamarabb az óvoda. Nem is gondolják, hogy a tanárképző főiskolás hallgatók kezemunkája is benne van. A lányok lobogó hajjal, kipirulva érkeztek vissza a kollégiumba. A pólóingükön csak' sejteni lehet a főiskolai emblémát, annyira porosak, piszkosak. De csak az ingek, mert a lányok jókedvűen, vidáman jönnek a nyolcórás munka után az építkezésről. Valamennyien a nyíregyházi Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola elsőéves hallga­tói. Jósavárosban, az építke­zések befejezése után takarí­tást végeztek. „Kíváncsi Yolíam a városra“ — Nagyon izgalmas ez az egész — kezdi a beszélgetést Kislaki Gizella. — El sem tudtam képzelni milyen lehet itt, a főiskolán az élet. Kí­váncsi voltam a városra, az új környezetemre, ezért jöt­tem ide az építőtáborba. — Én a felvételinél voltam először Nyíregyházán — kapcsolódik a beszélgetésbe Bunda Margit. — Alig ta­láltam ide. Látni akartam a — Pedig a hetedik gátig minden rendben ment — mentegetőzött, sajgó térdét masszírozva Kosztya — de a hetediknél bebizonyosodott, hogy nem alkalmazzák a ta­lálmányomat. — Miféle találmányod? — nyílt tágra az instruktor szeme. — Alkalmaztam a te mód­szered. A hatodik gát volt az újításom, a hetedik ter­mészetesen annak bevezeté­se. — No és mi köze van en­nek a te bukásodhoz? — Hát az. hogy a mi üzemünkben az utóbbi öt évben egyetlenegy újítás, találmány sem került beve­zetésre. Oroszból fordította; Kalenda Zoltán leendő csoporttársaimat, a kollégiumot. — Képzeljétek, nekem még rosszabb a helyzetem — szól közbe Jung Erzsébet. — Középiskolában nem voltam kollégista, még építőtábor­ban sem jártam. Féltem az új környezettől, azért bele­vágtam. Próba szerencse... és a próba szerencsésen si­került. Remekül érzem ma­gam a társaim között. Üregi Éva Hajdúböször­ményből jött. — Még nem dolgoztam építkezésen. De milyen ha­mar megszoktuk! Nem közömbös az ember­nek, ilyen munka mellett mit eszik egész nap. Délben a SZÁÉV konyháján ebé­deltek, reggeli, vacsora a kollégiumban volt — Nagyon finom a reg­geli — meséli Jung Erzsé­bet. — Ma körözött volt, vaj, paprika, paradicsom, tej, kifli. Kiindulásnak elég volt... Kislaki Gizella az egyik brigád vezetője: — Tudjátok, az nagyon jólesik, hogy bíznak bennünk a munkások. Mint mondták, el sem hitték volna rólunk, hogy ilyen jól tudunk dol­gozni. Nem szerénytelenségből mondja, a többiek té helye­selned — Nálunk hasonló eset volt — veszi át a szót Czipa Anna, a négyes brigád veze­tője. — A művezetőnk ma megállt az ajtóban — ahol takarítottunk — és azt mondta az egyik munkás­nak: „Tudod, azért ezek a lányok jobban dolgoznak, mint Julisék.” Annyira büsz­kék voltunk, hogy még gyor­sabban és jobban igyekez­tünk, hadd lássák, hogy tu­dunk mi még jobban is... — Volt olyan. aki azt mondta, pályát tévesztettünk — jegyezte meg nevetve Bunda Margit. Ügyes „gólyák“ Szóval ezek a lányok a ta­karításban, festésben már kiválóak, ősztől a főiskolán bizonyítják, hogy egy másik pályán is megállják helyü­ket, hátha mégsem tévesz­tettek pályát... Az Itt dolgozó 62 elsőéves főiskolás lány vezetője Sza­bó Teréz, harmadéves hall­gató volt. Segítőtársai Jakab András és Bajnai Enikő ne­velési felelősök, szintén hall­gatók. A KISZ-szervezet őket bízta meg ezzel a mun­kával. A kulturális és szóra­koztató műsoroktól a komoly gazdasági ügyekig ők szer­veznek mindent. — A SZÁÉV ezért a mun­káért fizet, de ezt a főiskolai KISZ-szervezet kapja. Ebből fedezzük az étkezést, a szál­lást és a különböző verse­nyek tiszteletdíjait is. Kö­rülbelül ugyanannyit kapunk a munkáért mint amennyi­be ezek a költségek kerül­nek. Egyáltalán nem gazda­sági érdek vezetett bennün­ket a tábor szervezésénél. A kéthetes turnus fiataljai a jósavárosi építkezések át­adását gyorsítják meg. hisz a takarítást, kerítésfestést ők is elvégzik. A KISZ-esek elragadtatva beszélnek a „gólyák” mun­kájáról is. — Nagyon ügyesek a lá­nyok, ha ősztől a KlSZ-mun- kából is így kiveszik részü­ket, elégedettek leszünk ve­lük. A közösség alakítása A lányok fél 3-kor jöttél# haza a munkából, zuhanyoz­tak, majd közös program volt egész délután, este ők is aktív szervezői nemcsak részt­vevői a rendezvényeknek. Már volt női labdarúgó-mérkőzés is, naponta rendeztek különbö­ző sportversenyeket. Egyik este tréfás divatbemutatót tartottak. — Nagyon színes, változa­tos programot állítottunk össze. Nekünk is jó, hogy a lányok örömmel dolgoznak. Ezután a pihenési időt is ak­tívan ki kell használni. A közösség kialakítása már most megkezdődött, ősszel sokan ismerni fogják egy­mást, és ez a beilleszkedés­nél sokat jelent. A helyi építőtábor fiatal­jairól csak dicséretet hallot­tam. Sokat segített munká­juk a SZÁÉV-nek, jobban megismerték egymást, a vá­rost, a főiskolát, hozzászok­tak a kollégiumi élethez. He­lyes kezdeményezés volt, ér­demes minden évben hason­lót szervezni. Tóth Kornélia A hetedik gát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents