Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-29 / 201. szám
7 KELET-MAGYARORSZAG 1974. augusztus 2S. Harminc éve történt Emlékezés a szlovák felkelésre * A fasiszta szlovák kormánnyal ég a háborúval abban az évben — 1944-ben — torkig volt már a bábállamban csaknem mindenki. A pozsonyi Tiso-klikk hatalma hétről hétre zsugorodott. A kommunisták vezetne, illegális Szlovák Nemzeti Tanács képviselői 1944 elejétől közvetlenül tárgyaltak a szlovák hadsereg magas rangú tisztjeivel. akik megígérték, hogy a fegyveres erő a majdani felkelés oldalán áll. Szavahihetőségüket erősítette a tény, hogy a fronton 1943-ban a szlovák gyorshadtest 2800 katonája testületileg állt át a szovjet alakulatokhoz. Amint a szovjet hadsereg közeledett a Kárpátokhoz, az addig elszórtan harcoló szlovákiai partizáncsoportok — harcosaik számát öt-nyolc ezerre tehetjük — mind összehangoltabban operáltak. 1.944. augusztus elején titokban repülőgép emelkedett a magasba. fedéleztén a Szlovák Nemzeti Tanács és a szlovák hadsereg képviselőjével, akiket Moszkvába vitt, hogy egyeztessék a honi és a külföldi ellenállás akcióprogramját. Augusztus derekán Közép-Szlovákiában a lakosság nem egy helyen a kezébe vette a közigazgatást. A pozsonyi fasiszták ekkor nyíltan a német kormány támogatását kérték. Augusztus 29-én SS-alakula- tok lépték át a határt. Ez jeladásul szolgált a nemzeti felkelésre. Másnapra a felkelők kezébe került Közép-Szlovákia minden jelentős városa. A lakosság támogatta felkelőkhöz csatlakozott a laktanyákból a helyőrség. Szembefordultak a közelgő német alakulatokkal. Augusztus 30-án a besztercebányai rádióadó átállt a felkelőkhöz; mint szabad rádió szeptember 1- én bejelentette a „Szlovák nép deklarációjában”, hogy Ismét létezik az 1938—39-ben is^éttiport Csehszlovák Köztársaság, s kihirdette a mozgósítást. A felkelő hadseregbe mintegy 60 ezren vonultak be. A partizánok serege a kezdeti öt-hatezerről 18 ezer főre gyarapodott. A Szovjetunióból légiúton megérkezett a 2. cseln-iovak ejtőernyős dandár kétezer kiképzett, felfegyvérzett harcosa, s leszállt a partizánpk Tri duby — Három tölgy — nevű repülőterén a Szovjetunióban szervezett csehszlovák va- dászrepülő ezred 21 gépe. A szovjet hadsereg 300 tonna hadianyagot küldött a felkelőknek. A Szlovák Nemzeti Felkelés a nemzetközi összefogás szép példájává nemesedett. Harcolt a felkelők között a szlovákok mellett sok cseh. lengyel, francia és más nemzetbeli hazafi, nem szólva a szovjet partizánokról. És a szlovák felkelők soraiban ott harcolt mintegy háromezer magyar, egy részük a Horthy-hadseregből szökött katona. Két nap híján két hónapig dörqgtek a fegyverek. A felkelőknek és a szlovák hadsereg katonáinak nehéz fegyverzetük nem volt, mégis ellenálltak a német légierőnek és tankoknak, s 15 ezer négyzetkilométeres területen pusztították a megszál- lókat. Sőt, futotta erejükből, hogy „hátországukban”, Közép-Szlovákiában megindítsák a demokratikus életet. Frontszélességben zajló küzdelmet azonban légihíd- dal támogatni, hosszabb időn át nem lehet. A német túlerő nyomására a felkelés v' zérkara október 27-re kiültette Besztercebányát. s harcolva viszavonult a hegyekbe. Az ismét szétszórt partizáncsoportok onnan csaptak le a megszállás hátralévő negyed-fél évében a német hadsereg egységeire, amelyeknek azonban még jutott idejük és erejük arra, hogy hatvan falut felégessenek, s tucatjával állianak irtózatos bosszút férfiakon és nőkön. A Szlovák Nemzeti Felkelés nem bukott el, ha arra gondolunk, hogy forradalmi hagyatékával halhatatlan alapját vetette meg a szomszéd népek Igaz barátságának. E tanulság pedig nem harminc évre, de mindörökre szól. Firon András A Biztonsági Tanács ©lé kerül a ciprusi kérdés Zénón Rosszidesz, Ciprus ENSZ-nagykövete kedden este felkérte a Biztonsági Tanács soros elnökét, Jakov Malik szovjet diplomatát, hogy csütörtökre hívja össze a testületet Ciprus kérdésének, elsősorban a menekültek problémájának megvitatására. Az ülés általa kért időpontját azzal indokolta, hogy Waldheim ENSZ-főtitkár. aki kedden fejezte be ciprusi, törökországi és görögországi tárgyalókörútját, legkorábban csütörtökön terjesztheti jelentését a BT elé. Waldheim kedden rövid londoni megálló után visszatért New Yorkba. Megérkezésekor a repülőtéren nem volt hajlandó nyilatkozni útjának tapasztalatairól. Csupán londoni kijelentésére utalt, amely szerint további erőfeszítéseket tesz majd a ciprusi béketárgyalások felújítása érdekében. A Biztonsági Tanács soron következő ülésének naMoszkvában adatokat tettek közzé a KGST-tagálla- ok és az arab országok gaz- gi kapcsolatairól. Ezek szerint a KGST-tagországok jelenleg csaknem 50 fejlődő — közöttük arab — országban működnek közre a gazdasági élet fejlesztésében. Segítségükkel ezekben az országokban 3000 ipari vagy más gazdasági jellegű létesítmény épült illetve épül. Csupán a Szovjetunió körülbelül 860 létesítmény építéséhez nyújtott, vagy nyújt segítséget. Ezek közül tübb mint 400-at már üzembe is helyeztek. A testvéri szocialista országok közreműködésével Ipari üzemek és más létesítmények, hidrotechnikai objektumok, öntöző rendszerek, vasutak és közutak, kikötők és repülőterek, valamint sport- és kulturális létesítpirendjén az egyik központi helyet a ciprusi menekültek problémája foglalja el. ENSZ- adatok szerint 150 ezer, Kle- ridesz ciprusi elnök szerint kétszázezer személyről van szó, akik a török csapatok előrenyomulása következtében elvesztették otthonukat. A nicosiai kormány már megkezdte ideiglenes letelepítésüket: Kleridesz rendeletére építőosztagok Limasz- szol és Larnaca körzetében táborokat építenek számukra. Ezekben a körzetekben eddig a szabad ég alatt, illetve szükségsátrakban ezrek zsúfolódtak össze. A helyzetük kivizsgálására Cipruson tartózkodott Aga Khan, az ENSZ menekültügyi főbiztosa keddi elutazása előtt kijelentette: hozzájárult, hogy a nemzetközi menekültalapból első lépésként hatszázezer dollárt fordítsanak a ciprusi görögök és törökök egyenlő arányú megsegítésére. mények épülnek a fejlődő országokban. A fejlődő országok segítséget kapnak a szak- emberképzéshez és a geológiai kutatásokhoz is. Az arab államokban a szocialista or szágok körülbelül 1000 léte- sítmény kivitelezéséhez nyújtottak, illetve nyújtanak támogatást. Az objektumoknak már több mint fele üzemel. Csupán a Szovjetunió segítségével 420 ipari és más jellegű objektum épült, vagy épül a fejlődő országokban. A szocialista országok min- denekelőtt az arab országok termelési szférájának fejlesztését segítik elő. A testvéri szocialista országok és az arab államok kormányközi alapon szervezett együttműködése hosszúlejáratú hitelek mellett valósul meg. Kereskedel- műnk az arab országok fejlődő gazdaságának erősítését célozza. LÁSZLÓ LAJOS: %§pmbényá$zok RÉSZIETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORTKONYVBOL 44. Néhány perc múlva a tálban, a tányérban gőzölög a tojás. Felszeleteli a veknit. Puha a bélé, mint a szivacs, gyúródik a kés alatt. Eszünk. S már nem érzem, hogy a bor éretlen, megfordult. Házigazdám spricceli a szódát hosszú poharába, nagyokat kortyol, és a szemével bíztat: egyek. A szél megnyugszik. Kiülünk a ház előtti partra. A fű már előbujt a száraz csonkokból. A tavalyi sárga szálak között néhány pirostarka bogár mászik. Merre? Házigazdám, a vegyészkandidátus merre tart? Szabad szombatokon a szőlejébe, a faházba néha gondol erre. — A kémiának van jövője. A mi speciális kutatásainknak. hisszük, hogy szintén van De hogy ilyen összetört embernek, mint én, milyen jövője van. azt nem tudom. — Negvvei^nyolc éves. Az a kór amikor az éróbér már képes a szintézisre. Kutatóknál a legtermékenyebb időszak. Felugrik, elém áll, összeveri a bókáját. — X Y. elvtárs, jelentem a mai érchózámunk megint nem érte el a tervezettét. .. tgv kell csinálnom hét évén keresztül. mint egv gonosz mesében És nem volt egy nyugodt éjszakám. — Üljön le — nyugtatom. — Elmúlt. Az, aki előtt boká- zott, elment, maga a bányánál van. Megbecsült ember, tudományos kutató. — Igaza van, — hajtja le a fejét. — Ne haragudjék. Úgyis hallott már valamit az én dolgaimról, akkor engedje meg, hogy úgy mondjam el, ahogy megtörtént. — Az üvegekkel kézdem. Abból a sok kis üvegből én ittam meg a tömény szeszt. Nem bírtam másképpen. A hatvanas évek legelején, de méginkább az ötvenes évek végén, nálunk elég sok képzett ember megfeneklett. Mondhatnám, tönkrement. — Két vegyészt vettek fel 1957 januárjában, az egyik én voltam. Senki sem ismerte a berendezéseket, amelyeket a gyárak szállítottak, viszont azt szerették volna, ha minél előbb termelünk. Érthető. De az nem, hogy miért nem kaptunk elegendő segítséget. Járt hozzánk egy főosztályvezető a minisztériumból, de az is csak fenyegetőzni tudott, a szakmához nem értett. Az akkori igazgató szintén azt akarta, hogy azonnal termeljünk. így ketten másztak ránk. ne haragudjon. Hogy így fejezem ki magam. Az igazgató szinte félóránként telefonált, a főosztályvezető pedig éjszaka vert fel a lakásomon, hogy mi az, már megint baj van? Én megértem, kellett az urán, akkor különösen, de embereket eny- nyire zaklatni... Úgy se lett előbb dúsítás, semmivel se haladt jobban az órckinyerés. Sőt, a sok idegeskedés miatt késett a munka. Én el akartam menni, de nem engedtek. Meg éreztem is, hogy mi most olyat csinálunk, amit előttünk senki. Tudja, hogy van ez... — Mikor már dolgozott a dúsító, inni kezdtem. Reggelenként vettem 4—5 félde- cis üveget, s ahogy jártam ellenőrizni az üzemrészeket, felhajtottam egy-egy üveggel. Amint látja, a szívizom- gvuladásig szép gyűjtemény jött össze. De a cigarettavégeket nem gyűjtöttem. Naponta két-három csomag Kossuthot szívtam el. A családom is kezdte már unni. Ruhám bűz- lött a dohány és a szesz szagától, éjszaka és mámorosán mentem haza. Már a feleségem. szemrehányó tekintete is idegesített. — Egyszer váratlanul, este nyolckor mentem haza. A feleségemnél idegen férfit találtam. Fél év múlva elhagyott. Akkor őszültem meg. S akkor kezdett emberibb körülmények között dolgozni az üzemünk. S akkor dőltem én ágynak. Egy évig voltam kórházban. Aztán vettem ezt a kis gyümölcsöst, hozzátartozik pár tőke szőlő. A házat az egyik barátom segítette összeverni. Megtanultam főzni. Azóta á hét végét, hacsak nincs zimankós idő, itt töltöm. Leginkább a pacsirtákat szeretem. Kár, hogy hideg van, ilyenkor elbújnak. Az idén már hallgattam pacsirtafüttyöt. — Kellemes a pacsritafütty a bányagépek robaja után .. — Én a bányagépek robaját nem hallom. Mindössze kétszer voltam lent. Igen, hiába néz rám, nem járok a bányába. Nekem ott semmi dolgom. A két leszállás közül az egyik még 4944-ben történt. — Tudnillik az apám is bányász volt. Aknász. A háború alatt kezdtem az egyetemet. Negyvennégy őszén tagja lettem Pesten az egyetemi zászlóaljnak. A főváros „védelmére” szántak bennünket, de a németek és a nyilasok ellen dolgoztunk. Támadásokat intéztünk a laktanyáik, a lőszerraktáraik ellen, aztán bevonultunk, és jelentettük, hogy sikeresen „harcoltunk” a bolsevisták ellen. Négy hét után rájöttek, hogy kik vagyunk, össze akartak terelni bennüket. Mindenki igyekezett megszökni. Legtöbbünknek sikerült. Én a tatai bányákba mentem, ott több ismerőse volt az apámnak. Beöltöztem bányásznak. A német parancsnok még örült is, hogy eggyel több a munkás, és hogy olyan kipróbált ember kerül a bányába, aki majd ellensúlyozza a kommunista agltációt. Behívtak az irodába, és megbíztak: jelentsem, ha ellenséges tevékenységet vagy beszédet tapasztalok. Természetesen, vállaltam. Csakhogy az első leszállás alkalmával ismerőssel találkoztam. Az egyik nyilas egyetemi tanársegéd, szintén bányásznak öltözve, meglátott a felovasóterem! en. Nem tudóm, felismért-e, de én ány- nyira megijedtem, hogy a legközelebbi műszakra már nem jelentkeztem. (Folytatjuk) Nemzetközi almatermesztési tanácskozás Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) lés mar eddig is jelentős változást hozott. A megyéből — az országos arányt jóval felülmúlva — az almának több mint 80 százaléka exportra kerül. A jövő feladataiból többek között kiemelte az előadó, hogy tovább kell növelni a gyümölcstermesztés üzemen belüli koncentrációját, jobban kell törekedni a céljainknak megfelelő fajták termesztésére és a célszerű fajtaarány kialakítására. Korszerűsíteni kell a telepítést, a művelési módot és az ápolást és növelni kell a területen dolgozók szakképzettségét. Az üzemen belüli koncentráció fokozása egyik legíi- gyel^mre méltóbb kérdés. A gyümölcstermelő állami gazdaságokban az átlagterület 185 hektár gazdaságonként. A termelőszövetkezetekben viszont csak 31 hektár. Ezért nagy területen üzemi méretű koncentrációról több esetben még nem beszélhetünk. A szakosodás és az átlagtermés között szoros összefüggés van. A gyümölcstermesztésre szakosodott állami gazdaságokban az alma termésátlaga 38 százalékkal, a termelőszövetkezetekben pedig 28 százalékkal haladta meg a nem szakosodott gazdaságok átlagát. A szakosodott gazdaságokban az alma önköltsége is kedvezőbben alakult, mint a vegyes profi- lúakban. Gyümölcstermesztésünk fajtaösszetétele nem minden szempontból korszerű. Faj- táink egy része sem intenzív termelésre, sem tárolásra nem alkalmas. A meglévő ültetvények telepítési rendszere és művelési módja csak mintegy 30 százalékban nevezhető korszerűnek. Ahol lehetséges, a meglévő ültetvények korszerűsítésével (tő- számsűrítés, tápanyagfeltöltés) kell intenzifikálni gyümölcsöseinket. Az új telepítéseket már a korszerűség elveinek szemelőtt tartásával létesítsék. A továbbiakban a gyümölcstermesztés növényvédelméről, és komplex gépesítéséről beszélt az előadó, majd befejezésül a kertészeti szakember ellátottságról szólt. Elismeréssel szólt a Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolán végzett szakemberképzésről, külön kiemelte a főiskola szerepét, amit az alapképzésen túl a továbbképzésben nyújt. v A bevezető előadás után G. A. Rugy professzor, a szovjetunióbeli Kisinyovi Mezőgazdasági* Főiskola rektora „Az intenzív almatermesztés tudományos alapjai” címmel tartott előadást. Dr. Gyúró Ferenc egyetemi tanár a „Korszerű koronafor- mák és művelésmódok az almatermesztésben” címmel tartott előadást. A plenáris ülés utolsó előadását dr. Vígh Péter, a Kertészeti Kutató Intézet tudományos főosztályvezetője tartotta. ,.Az almatermesztés/ fontosabb üzem- és munkaszervezése” címmel Az előadások után a mezőgazdasági főiskolán növényvédelmi kiállítás nyílt, ahol dr. Nagy Bálint főosztályvezető mondott meg- Uj itot. Előadásában hangsúlyozta a kemizálás szerepét az intenzív mezőgazdaságban. Érdekes tényre hívta fel a megye szakembereinek figyelmét. Egy évtizeddel ezelőtt az országban felhasznált mezőgazdasági kémiai szerek égj.: izedét a szabolcsi gazdaságok vásárolták, ma öt százalék alá esett vissza Szabolcs megye az országos felhasználásból. Ez azt mutatja, hogy a szántóföldi kultúrákban megyénkben az országos átlagnál jóval kevesebb kémiai szert használnák fel. Délután a részt vevő szakemberek szekcióülésekben folytatták a tanácskozást. Az alkalmazott élettani szekcióülésen Zatykó Imre, a Kertészeti Kutató Intézet újfe- hártói állomásának tudományos munkatársa „A jonatán alma kémiai gyümölcsritkításának hazai eredményedről.” tartott előadást. Dr. H. Link, a hohenheimi egyetem gyümölcstermesztési kutató állomásának tudományos munkatársa (NSZK) ,,Az alma termésritkításának jelenlegi lehetőségei" címmel tartott előadást. Dr. Bubán Tamás a Kertészeti Kutató Intézet újfehértói állomása tudományos munkatársa „A morfaktinok és Ethrel használati lehetőségei alma- j/s őszibarack-ültetvényekben” témáról tartott előadást. Ing Iván Hricovsky, a Szlovák Tudományos Mezőgazdasági Akadémia munkatársa előadásának címe: „Tapasztalatok retandánsok (Alar, CCC) aplikációjával az almafáknál”. Dr Maácz János, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tanára tartotta a szekció utolsó előadását „Nagy adagú műtrágyák, hatása a jonatán tárolhatóságára” címmel. .A termesztéstechnikai szekcióban V. I. Jakusev professzor, a Krimszki Mezőgazdasági Egyetem gyümölcster- mesztési tanszék tanszékvezetője (SZU) a „A sűrű ül- tetésű sövény rendszerű almatermesztés kísérleti eredményei” címmel tartott előadást. Dr. Peihő Ferenc fő- iskolai tanár, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezetője „A területegységre eső fadarabszám és hozam összefüggése” témából tartott előadást. Dr. Greulich igazgató, üzemmérnökképző intézeti igazgató (NDK) „A csonthéjas gyű- mölcsfajok $zür etetésének racionális szervezése” címmel tartott előadást. Dr. Sass Pál, a kertészeti egyetem tudományos munkatársa. „Az almafajták szedési idejének és tárolhatóságának ősze- függései" című témát ismertette. Dr. Nagy Pál, Kertészeti Kutató Intézet tudományos főmunkatársa a „Magyarországi alma alanykísérletek eddigi eredményei” című előadásával zárult a termesztéstechnikai szekció ülése. A késő délutáni órákban a résztvevők újra plenáris ülésre jöttek össze, majd szakembertalálkozóval fejeződött be a napi program. Ma a tanácskozás résztvevői mezőgazdasági üzemekbe látogatnak. (cs. b.) Kubai lapok a chilei terrorról Allende törvényes kormánya megbuktatásának közelgő évfordulója alkalmából, a latin-amerikai kontinensen növekszik a tiltakozás és a felháborodás a chilei junta kegyetlenkedései miatt. A kolumbiai kikötői munkások például a szeptember közepén kezdődő szolidaritási héten megtagadják minden oiyan hajó be-, illetve kirakását, amely Chilébe indul, illetve onnan érkezik. Az egyik argentin bíróság visszautasította a chilei fasiszta juntának azt a kérését, hogy adjon ki két hazafit, aki a múlt év októberében az argentin követségre menekült, majd Buenos Airesben kapott menedékjogot. Az argentin hatóságok azzal indokolták a kiadatas megtagadását, hogy „semmiféle törvényes bíróság nem ítélkezett felettük, a junta hadbírósága ugyanis nem egy törvényes kormány igazságszolgáltatási szerve”. A kubai lapok legfrissebb értesülése szerint az elmúlt egy hét alatt további ezerötszáz hazafit tartóztattak le Chilében. Az újabb terrorhullám hivatalos indoklás szerint ,.a bűnözők elleni harc” jegyében folyik. Ugyanakkor a Buenos Aires-1 „Nó- ticiás” azt írja, hogy a chilei Bellóvitas téxtilgyár ötszáz munkását azért vették őrizetbe, mert sztrájkoltak az alacsony bérek miatt.
