Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-28 / 200. szám
18T4. augusztus 28. RELET-MAGYARORSZÁG * iJjlá 9 Keresiedelmünk számokban ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉNEK TISZTELETÉRE Nyíregyházán ^egnyifíották a Kelet Szövetkezeti Áruházát, amely 45 millió forintos kezdőkészlettel fogadta a vásárlókat. 5600 négyzetméteres alapterületével az ország legnagyobb szövetkezeti áruházaként kerül átadásra. Hét osztályán havi 20 millió forintos forgalmat várnak, ezenkívül 30 féle szolgáltatást szerveztek meg. Az új, korszerű áruház — kihasználva a kisha- tármenti forgalomban rejlő lehetőségeket — jelentősen segíti a megyeszékhely, de a környék lakosságának áruellátást is. Nyíregyháza kereskedelmi hálózata saját lakosságának mintegy kétszeresét, tehát 150—170 ezer embert lát el. A Kelet régi hiányt pótol. Az 1948-as államosítás óta, amikor az Állami — a mai Centrum — Áruház alakult, ezzel az egyetlen áruházzal rendelkezett a megyeszékhely, amely az azóta sokszorosan nőtt igényeknek nem tehetett elegét. A megyében különösen az elmúlt évtizedben végbement társadalmi, gazdasági átalakulás — mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az iparosítás — jelentősen megváltoztatta az itt élők életkörülményeit. Emelkedett a lakosság jövedelme, ugyanakkor jelenősen növekedett a fogyasztás is. 1960-tól 1973-ig SzabolcsSzatmár megyében a kiskereskedelem eladási forgalma fogyasztói folyóáron számolva közel háromszorosára emelkedett, ami évente 8,7 százalékos növekedést jelent. A fejlődés a megyében gyorsabb volt, mint országosan, es a többi megye közül csak Bács-Kiskun, Pest, Somogy és Fejér megyében volt erőteljesebb a forgalomfelfutás. A szövetkezeti szektor jobban növelte forgalmát, mint ;az állami, s ma ipar az előbbi bonyolítja le az összes kiskereskedelmi eladások 61 százalékát. Tizenhárom év alatt alapvetően megváltozott a kiskereskedelmi áruforgalom volumene és szerkezet is. Jelenleg az a jellemző, hogy 100 forint összes eladásból 54 az iparcikk, 46 az élelmiszer AZ ÉLELMISZEREK ÉS ÉLVEZETI CIKKEK kiskereskedelmi eladási forgalma az átlagosnál valamivel jobban növekedett. Ehhez az igények és a jövedelmek emelkedésén túl jelentősen hozzájárult a népesség átréteg- ződése. Csökken a mezőgazdaságban dolgozók száma és aránya, csökken a saját termelésből való fogyasztás, mind többen a központi árualapból szerzik be élelmiszer- szükségletüket 1973-ban a fontosabb élelmiszercikkek közül ötször több étolaj, margarin, kétszer annyi cukor fogyott, mint tizenhárom évvel- korábban. Kávéból egy év alcjtt 755 tonnát vásároltak a megyében, ami az 1960. évinek közel hetvenszerese. A ruházati forgalom növekedett az árucsoportok közül; a legegyenetlenebbül és a legkisebb mértékben. A megyében is érvényesült az a törvényszerűség, hogy a jövedelmek változását a ruházati cikkek keresletének változása követi a legrugalmasabban. A ruházati forgalom cikkenkénti összetétele is változott az utóbbi évtizedben. Ez idő alatt széles körben elterjedtek a műszálból készült textiliák, valamint a kötöttáru, aminék eladása háromszorosára növekedett. A ruházati cikkek részaránya 3 kiskereskedelmi ' forgalombó’ — a változó ütemű növekedés mellett ^csökkenő ten denc'ájú. 1973-ban az ossz forgalom egvötödét sem tett ki. A lakosság többletjövedel mét elsősorban tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordítja vagv tartalékolja. . A vegyesioarcikkek forgalma na ármértékben és vi* szónvlag egyenletesen emelkedik. A lakosság vásáVlóere- jénék növekedése és az ipari termelés bővülése e cikkek forgalmának és arányának nagy arányú emelkedését eredményezte. Az összforgal- mon belüli aránya a ruházati cikkekével ellentétesen növekvő tendenciájú, jelenleg 36 százalék. A cikkcsoporton belül a tartós fogyasztási cik-f kék forgalma még jelentősebben emelkedett. A háztartások korszerűsítésével, gépesítésének fokozódásával együttjárt a háztartási gépek eladásának megsokszorozódása. Kpzel 11 ezer hűtőszekrényt, 9 ezer mosógépet, 5—5 ezer centrifugát és porszívógépet, 15 ezer olajkályhát adtak el 1973-ban. Egy év alatt több mint kétezer új személygépkocsit vásároltak a megyében, így száma 12 142 volt az évi végén. Erre az évtizedre esett a televízió és a magnetofon eleterjedése is. Az építkezések számának növekedésével kapcsolatos az egyes építőanyagok (cement, tégla) forgalmának nagyarányú emelkedése. 1973-ban 251 millió forintot költöttek a megyében bútorvásárlásra. A JÓ ÜTEMÜ NÖVEKEDÉS ELLENÉRE — amelynek következtében csökkent ugyan a különbség — az egy lakosra jutó forgalom (12 725 forint) még mindig Szabolcs- Szatmár megyében a legalacsonyabb, az országos átlagnak háromnegyede. A megnövekedett és megváltozott összetételű forgalom egyre nagyobb követelményeket állít a kereskedelem elé. Az üzlethálózatot állandóan bővíteni és korszerűsíteni kell, hogy a fokozódó vásárlói igényeket ki tudja elégíteni. Tizenhárom év alatt a boltok száma 440-el, a kereskedelmi vendéglátóhelyeké 238-cal emelkedett, így számuk 1973 végén 1862, illetve 754 volt. A bővítés zöme a szövetkezeti szektorban való- .. sült még. Az áruházak száma háromról kilencre emelkedett, ezzel lehetőség nyílt az apró ruházati boltok közel egynegyedének megszüntetésére, illetve mást árusító üzletté való átalakítására. Jelentősen gyarapodott az élelmiszer- és vegyiáruboltok száma. A boltok szakosodásával egyidőben a vegyesboltok aránya 28-ról 16 százalékra csökkent. Az éttermek és vendéglők száma 50-ről 78-ra, a cukrászdák, eszpresszóké 39-ről 128-ra nőtt. Az italboltok száma még mindig jelentős, bár ma már az összes vendéglátóhelyeknek csak 53 százalékát teszik ki, az 1960. évi 76 százalékkal szemben. Az elmúlt évtizedben a boltok és vendéglátóhelyek átlagos nagysága is növekedett. Ebben az időszakban — főként az élelmiszerboltok között — jelentősen emelkedett az új kiszolgálási formában működő egységek száma. Ugyanakkor sokat javult a boltok és • vendéglátóhelyek technikai felszereltsége is. A megye élemiszert árusító boltjainak, valamint az éttermek, vendéglők, cukrászdák, eszpresszók egyre nagyobb hányadában van már hűtési lehetőség. A IV. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK SORÁN a megye kiskereskedelmi hálózata jelentősen bővül. A beruházások több mint fele nagy és korszerű egységek létesítésére irányul. Ezek közül a már megnyílt Kelet Szövetkezeti Áruházon kívül átadás előtt áll a Nyítfa Áruház 5800 négyzetméter alap területtel, A két iparcikkáruház együttesen a megye áruházainak alapterületét kétszeresére, a megye boltjaiét 8 százalékkal növeli. Az új kereskedelmi létesítmények technikai ’elszereltsége már a követel- nényeknek megfelelő. A növekvő forgalom zökkenőmen- es lebonyolításához azonban a jelenlegi hálózat további korszerűsítése, technikai felszereltségének javítása is szükséges. Barabás Ivánné a KSH megyei igazgatósága munkatársa NINCS SZÜNET VEZETÉKÉPÍTÓK „Készen leszünk határidőre. Az augusztus végi nap perzselően süt a Tisza partján. Izzadtságtól fénylő hátú emberek hajlonganak egy lánctalpas traktor mellett. Javítják. — Pedig két évig úgy szaladt, hogy még szerelőt sem láttam — mondja a vezetője, Micsku László. — Lenin- várostói a határig ezzel raktam le a csöveket, most, a végén mondta fel a szolgálatot. Együtt a munkában A traktor oldalára daru van szerelve. Ezekkel a speciális, szovjet gyártmányú oldaldarus traktorokkal dolgoznak a gázvezeték építői, akik Szabölcs-Szatmáron keresztül az etilénvezetéket fektették le a földbe. Néhány méterre, szintén a vásárosnaményi Tisza-parton egy másik „árok” látszik. Itt húzódik a Testvériség gázvezeték. amelyet szovjet szerelők építenek. A Tisza alatt a vezeték áthúzását viszont a magyarok készítették mind a két vezetéknél. Az összekötésnél együtt dolgoztak. — Jó barátok voltunk a szerelőkkel — mondja Vígh Imre, a dózer vezetője. — Nekiálltunk reggelizni, jött az egyik, adjak egy kis paprikát. Beleharapott, csípte, nem győzte szidni, hogy á magyarok ilyet esznek. Jót nevettünk rajta. Az építők kölcsönösen segítették egymást. Az utak, vasutak alatt, amikor átvezették a csöveket a szovjetek adtak gépet kölcsön. Aztán az ő szigetelőgépükhöz a ma-) gyár szakemberek tudása, felszerelése kellett. hogy kissé átalakítsák, felújítsák, s dolgozzanak vele. A munkában is hol egymásra licitáltak, hol azon évődtek hogy kinek, mennyit kell dolgoznia. Az elismerés — Amikor beülnek a gépbe, akkor nem állnak meg egy pillanatig sem, míg ei nem jön az ebédidő, vagy a munkaidő vége — szól elismeréssel Vígh Imre. / smerősöm, a kitűnő belgyógyász, a napokban karonragadott az utcán, és becipelt a legközelebbi eszpresszóba. — Van egy jó történetem a számodra. Ha akarod, megírhatod. Kezdhetem? — Köszönöm — feleltem hálásan. Ö kényelmesen rágyújtott pipájára, aztán mesélni kezdett: „Egy orvos sok furcsa esettel, sok különös pácienssel találkozik pályája során. Két évvel ezelőtt, egy délután, a rendelőm várószobájából beszólítottam a soron következő beteget. Vonzó külsejű, fiatal nő volt az illető. Kissé elfogódottan állt előttem, és amikor hellyel kínáltam, szerényen a szék csücskére ült le. Megkérdeztem: mi a panasza? Szinte dadogva közölte velem, hogy ő még soha nem volt orvosnál, és ezért nagy zavarban van. Arra kértem, hogy nyugodtan mondjon el mindent, ne feszélyezze magát. Én csak akkor tudok segíteni rajta, ha őszinte hozzám. A fiatal nő ekkor végre elmondta panaszait. — Szíveskedjék levetkőzni! — szóltam a paciensnek, aztán bejegyeztem a kartonjára személyi adatait. Midőn letettem a tollat, és hozzá akartam kezdeni a vizsgálathoz, a nő még mindig ott — Mi meg vasárnap is dolgozunk, ha kell — kapcsolódik hozzá Takács Mihály. — Ennél a vezetéknél már csak az aprómunkák vannak hátra, kész leszünk a határidőre. A szovjetek a nyírmadai hegesztő bázistelepen birkóznak a csövekkel, az időjárással, néha a nekik szokatlan időjárással. — Jó nyári idő van — tréfálkozik Borisz Kuklin hegesztő a 30 fokos hőségen. — Nálunk, Szibériában most 40 fokon felül van, az a meleg — teszi hozzá. Építettek egy sátrat a hegesztőberendezések felé. így aztán sem a napsütés, sem az eső nem zavarja őket. A hegesztők munkáját, az automata hegesztőberendezés kezelését kissé segédkezve figyelő szemek követik. Néhány magyar szerelő dolgozik mellettük, akik a nagy átmérőjű, 800 milliméteres csövek hegesztését most tanulják. Baráti kötelesség — Baráti kötelességünk betanítani őket — vélekedik a szovjet csoport vezetője, Vlagyimir Pivovarov. — Ritkaság számba menően jó a kapcsolat a magyar vállalatokkal is. Nagyon barátságos és hozzáértő emberekkel találkoztunk mindenütt A magyar szerelők is külföldi munkára készülnek. Azért tanulmányozzák 4 szovjetek építési módszereit, mert 1975 után már a Szovjetunióban kezd hozzá egy magyar csoport a vezetéképítéshez. A mostanitól is nagyobb átmérőjű csövet fektetnek le a csehszlovák és bolgár munkásokkal együtt amely a szibériai gázmezőkről a szocialista országokba hozza a földgázt, az energiaellátás, a vegyipar egyik alapanyagát Vándorélet az övék. A magyarok „főhadiszállása” Bak- talórántházán van, onnan indulnak nap mint nap a vezeték nyomvonalára. — Itt vagyok már kßlyök- korom óta, ennél a vállalat i nál — mondja Takács Mir hály. — Húsz éve csinálom, megszoktam a vándorlást — Nekem is első munkahelyem — csatlakozik a Nyírvasváriba való Micsku László. — Hetedik éve j<v rom az országot Misovszkij Voronyezsből j Tíz napot dolgoznak, utána néhány nap szünet következik, amikor akár az ország másik végén élő családhoz is haza tudnak utazni. A szovjeteknél más a helyzet, ott nagyobbak. a távolságok. — Olyan nagy a mi hazánk — mondja Borisz Kuklin —, hogy ha nem vagyunk a határon túl, akkor is van, hogy messzebb vagyunk otthontól. — A vérében van a vándorlás, ez az élet — szólna' az automata hegesztőgép ke zelőjéről,' Pjotr Misovszkij ról. A 43 éves, Voronyezsbe való munkásnak a fia technikumba jár, építész lesz. Ugyanúgy a vándormunkára vállalkozik, ahogy az édesapjától látta. — Fog jönni hozzám a feleségem a télen, vagy ősszel — újságolja. A Testvériség gázvezeték első szakasza a jövő év elején készül el. Egymilliárd köbméter gáz érkezik rajta hazánkba. Az etilénvezeték építése még az idén befejeződik. Ezen Leninvárosból a Lvov melletti műanyaggyárba jut el az etiléngáz. majd az alapanyagot kapja meg hazánk, amiből a műanyagfeldolgozó gépek itthon készítik a különböző használati tárgyakat. A gabonafélék betakarítása — nehezen, sok küzdelemmel és érzékeny veszteségekkel — megyénkben is befejeződött. Nincs azonban vége a nyári munkáknak. Most aligha lehet aratás utáni nyári szünetet, pihenőt tartani. Elsősorban azért nem, mert a nehéz betakarítás, de nem ritkán a szubjektív okok miatt kevés mezőgazdasági üzem végezte el az aratást követő talajmunkákat. Sok helyen még a szalma is kint van, pedig szükség lesz rá télen, mert az alomnakvaló is kevés. Nem lehet tehát pihenőt tartani. A tarlók beszántása is fontos munka. Több mezőgazdasági üzemünkben elkezdődött már a silókukorica betakarítása is. Hogy ez mennyire fontos, aligha szorul bizonyításra. Az árvizek és a belvizek súlyos károkat okoztak a takarmánynövényekben s még ott sem sikerült jó minőségű szálasokat betakarítani, ahol a termést nem vitte el a víz. Az egész megyében kevés a jó minőségű szálastakarmány. Különösen gond ez Szatmáriján, ahol nagy az állatsűrűség, különösen sok a szarvasmarha. Jó minőségű siló készítésével azonban enyhíteni lehet a takarmányozási gondot, hiszen a siló a legolcsóbb tömegtakarmány. A vízjárta területeken se érdemes megvárni a kukorica beérését, mert pem adnak annyi értéket, mintha most az összes zöld tömeget besilózzák. Abraktakarmányt könnyebb lesz vásárolni — mert van —, mbit tömegtakarmányokat: szálast és silót. Szénaféle az ország más területein sincs elegendő, mert a betakarításnak sehol sem kedvezett az időjárás. De ha m^g lehet is majd szénát vásárolni — annak szállítása lassú, nehézkes és költséges. Ha viszont silóból elegendő lesz a gazdaságokban — nem kell félni a téltől. Az aratás utáni talajmunkák elvégzése és a tömeg takarmányok biztosítása — elsősorban a silózás —, ez most a mezőgazdasági üzemek legnagyobb gondja. Ezért nincs szünet, ezért nem lehet a nehéz aratás után egy napra se megpihenni. , Szendrei József Lányi Botond VETKŐZÉS áttt, divatos kávébarna átmeneti kabátjában. — Arra kértem, hogy szívesekdjék levetkőzni — ismételtem parányi ingerültséggel. A n£ lesújtó pillantást vetett rám, tetőtől talpig é\égigmért, majd harogsan rámkiáltott: — Hogyisne! Mit képzel? Most látom magát először! Egy idegen férfi előtt nem illik levetkőzni. Elgyötörtén suttogtam: — Drága hölgyem, most kizárólag orvos vagyok és nem férfi. Ha így marad, az átmeneti kabátjában, képtelen vagyok megállapítani mi a baja, s a szükséges gyógymódot sem tudom előírni. A nő határozott léptekkel elindult az ajtó felé, de a küszöbről visszafordult: — Már pedig, ha a lelkét kiteszi, akkor sem vagyok hajlandó első látásra... Persze, hogy mit hoz a jövő, azt nem tudhatjuk. Tessék, itt a névjegyem, megtalálhatja rajta a telefonszámomat. Remélem, meghív néha színházba, cukrászdába, ötórai teára. Sokat fogunk beszélgetni. Beszámolok magának a gyermekkoromról, nem «* sejti, hogy nekem mű-yen érdekes gyermekkorom volt. Hangversenyre is járunk majd, mert én imádom. a zenét. Presser Gábor és Beethoven a kedvencem. Ugye, mindent tudni akar rólam? De én is magáról. Várjon türelemmel néhány hónapot és akkor talán.., Éevallom, ebben a pillanatban elvesztettem az önuralmamat, megfogtam a karját, és kivezettem a folyosóra. Zúgó fejjel, feldul- tan folytattam a délutáni rendelést. Néhány nap múlva felhívtam Erzsikét — így hívják a páciensemet — telefonon. Közöltem vele, hogy este moziba megyünk. Ezen nem szabad csodálkoznod. Amikor a rendelőmben elmondta betegségének tüneteit, om vasi szempontból rendkívül érdekes, egyedi esetnek ígérkezett. Talán be is számolhatnék róla a legközelebbi belgyógyászati konferencián. A mozi után hajnalig ültünk egy belvárosi mulatóba és elmondtuk egymásnak részletes önéletrajzunkat. Ezután naponta találkoztunk. Meghitt barátság alakúit ki közöttünk, de valahányszor azt kértem, jöjjön el a rendelőmbe, kedvesen, de határozottan figyelmeztetett: „Ez még korai, drága barátom, tegyen egy kicsit türelmes!” Statisztikai adataim szerint tizenhat szinielőadást láttunk, negyvenkétszer vittem moziba, amíg egy holdvilágos augusztusi estén Erzsiké kijelentette: másnap hajlandó feljönni hozzám a rendelőbe, de becsületszavamat kellett adnom, hogy betartom a két lépés távolságot. Másnap megvizsgáltam Erzsikét tetőtől talpig. A vizsgálat vegén felírtam neki az üveg kanalas orvosságot, aztán közöltem vele, hogy felöltözhet. Erzsiké bájosan rám- mosolygott és így szólt: — Nem öltözöm fel. Nagyon megkedveltelek az elmúlt hónapokban — suttogta szerelmesen, és meg akart csókolni. Könyörögtem, érveltem: rendelőben vagyunk, várnak a betegek, öltözzön fel! Meg sem moccant. Végső kétségbeesésemben ki- nyögtem, ha felöltözik, jövő héten elveszem feleségül. Ma már van egy féléves szőke kisfiúnk. Erzsiké ideális élettárs” — fejezte be történetét a kitűnő belgyógyász. , Galambos Szüveszisf
