Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-28 / 200. szám

1 KSLEi'-MAG r A RORSZÄO W7|. augusztus 3ft, Diplomáciai offenziva Ciprus függetlenségéért (Folytatás az 1. oldalról) Milos Minies jugoszláv külügyminiszter kedden 24 órás látogatásra Nicosiába érkezett. A jugoszláv diplo­mácia vezetője azonnal meg­kezdte tárgyalásait Glavkosz Kleridesz ciprusi ügyvezető elnökkel. Minies délután ta­lálkozott Rauf Denktassal, a ciprusi török közösség veze­tőjével, illetve az ENSZ-fő- tit.kár személyes képviselő­jével. valamint a ciprusi ENSZ-erők főparancsnoká­val. A jugoszláv külügyminisz­ter érkezése előtt Glavkosz Kleridesz sajtóértekezletet tartott. Az ügyvezető ejnok elutasította a sziget kettéosz­tására irányuló kísérleteket és síkra szállt a független Ciprusi Köztársaság megte­remtése, a szigeten partra- szá.llt török haderő visszavo­nása mellett. Hangsúlyozta, hogy a cip­rusi görögök nem hajlandók fenyegetések légkörében tár­gyalni és utalt arra, hogy Rauf Denktas, a ciprusi torok közösség vezetője hétfőn ön­álló ciprusi Török Köztársa­ság megalakításával fenye­getőzött, ha a görög kormány az ENSZ-közgyűlés elé viszi a ciprusi kérdést. Ez a kije­lentés az „ágyúnaszád-diplo­mácia" korszakára emlékez­tet — mondotta Klerides? és hangoztatta: ha a törökök kivonulnak az elfoglalt terü­letekről, megkezdődhetnek a tárgyalások egy olyan meg­oldásról, amelynek kereté­ben megvalósulhat a béke, és a két közösség együttműkö­dése. Az ügyvezető elnök ugyan­akkor elismerte, hogy a je­lenlegi válság a Makaviosz-i, kormányi megdöntő katonai államcsíny következménye. Kijelentette, hogy kormánya intézkedéseket hoz az illegá­lis szervezetek, köztük' az FOKA megfékezésére. Az ügyvezető elnök közöl­te. hős" kormánva szemben­in a törököknek az ENSZ- csapaíok kivonására vonat­kozó követelésével. Kleridesz ügyvezető cip­rusi elnök kijelentette: elv­ben támogatja a szovjet kor­mánynyilatkozatba foglalt javaslatokat, hogv az ENSZ égisze alatt hívjanak össze értekezletet a ciprusi problé­ma rendezésére. K'eridesz óya intett a szi­getország felosztására irá- nvuló kísérletektől, mert — mint mondotta — ez a cip­rusi görögök fegyveres ellen­állását vonná maga után és polgárháborút robbanthatna ki Gipruson. A Közel-Kelet hírei Kairó: Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter hétfőn találkozott Szaid Ka­rnaugh a Palesztin Felszaba­dítást Szervezet kairói kép­viselőjével, valamint a Szí­riái diplomáciai misszió ve­zetőjével, hogy hármas talál­kozót készítsen elő a közel- keleti kérdés diplomáciai rendezése jegyében. Az egyiptomi diplomácia vezető­je kairói tárgyalásra hívta meg a PFSZ vezetőjét, vala­mint a szíriai külügyminisz­tert. Washington: A Fehér Ház­ban hétfőn bejelentették, hogy Rabin izraeli minisz­terelnök szeptember 10-e tá­ján Washingtonba látogat, hogy tárgyalásokat folytas­son Ford amerikai elnökkel. A látogatás pontos dátumát később határozzák meg. Párizs: Az Egyesült Álla­mokban folytatott tárgyalá­sainak befejeztével kedden Párizsban tárgyalt Khaddam szíriai külügyminiszter. Előbb Giscard d’Estaing fogadta az államfőt, majd Saüvagner- gues francia külügyminisz­terrel folytatott eszmecserét. New York: A Louis Harris amerikai közvéléménykutató intézet kimutatása szerint az amerikai állampolgárok mintegy kétharmada ellen?!, hogy a washingtoni kormány — akár békés célokra is — atomreaktorokkal lássa el Egyiptomot és Izraelt. Mint emiekezetes, erre Nixon ta­vaszi közel-keleti látogatása idején tett ígéretet. Tét Aviv: Néhány órával az izraeli tartalékosok „mozgó­sítási gyakorlatának” befeje­zése után az izraeli fegyve­res erők nagyszabású pán­célos hadgyakorlatot kezdtek a Sinai félsziget általuk meg­szállva* tartott körzeteiben. A résztvevő egységek létszá­mát és a hadgyakorlat idő­tartamát titokban tartják. Az újságírók is csak több órás késéssel adhatták hírül a manőverek megkezdését. Miután aláírták Bissau-Guinea függetlenségének megadá­sáról szóló okmányt, megkezdődött a portugál csapatok ha­zaszállítása. Képünkön: az első egység megérkezik Lissza­bonba. (Kelet-Magyarország - telefoto) Castro nyilatkozata panamai újságíróknak Fidel Gastro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi kormány elnöke hétfőn Havannában panamai újságírók előtt kijelentette: — Panama döntése, hogy helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Kubával, egy szuverén országhoz méltó bátor lépés. Castro megjegyezte, hogy Kuba kész együttműködni más latin-amerikai országok­kal is, hajlandó egyesíteni erőfeszítéseit a kontinens haladó kormányaival, ame­lyek független politikát foly­tatnak.. A kubai miniszterelnök hangsúlyozta: országa nem tér vissza az amerikai álla­mok szervezetébe, mivel ez a szervezet az imperialista ag­resszió eszközévé vált. Rámu­tatott, hogy a latin-amerikai és a karib-tengeri országok olyan új szervezetét kell lét­rehozni, amely valóban kép­viselné ezeknek az országok­nak az érdekeit. Grecsko Prágában Andrej Grecsko marsall­nak, a Szovjetunió honvédel­mi miniszterének, az SZKP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével kedden Prágába érkezett a szlovák nemzeti felkelés harmincadik évfor­dulója alkalmából rendezen­dő ünnepségsorozaton részt vevő szovjet küldöttség. A delegáció tagjai között van Tyihon Kiszeljov,az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, . a Belorusz SZSZK mi­nisztertanácsának elnöke és l^g Moszkalenko marsall, a honvédelmi miniszter he­lyettese. az SZKP Központi Bizottságának tagja. A szov­jet ve- ' ehet a repülőtéren Vasil Bilak, a CSKP KB el­nökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint a párt és állami éls^ több más képviselője üdvözölte. * ............ ­LÁSZLÓ LAJOS: tfpénhmyásozk RÉSZIETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYV­HÉTRE MEGJELENT RIPORIKONYVBÖL 43. — Világszabadalom lehe­tett volna belőle, ha valami­vel előbb kihozzuk, ha nem zavarnak el az ötletemmel, mert a sorozatgyártás meg­kezdése előtt érkezett hozzám egy nyugatnémet cég pros­pektusa, " amelyben közölte, hogy megoldották a tömlősze­lep problémáját. Ugyanazzal az eljárással, mint mi. A kü­lönbség talán az, hogy a be­tétjük nem kordszövetből, ha­nem műselyemből készül. Mikor a prospektust elolvas­tam, megbetegedtem. Két hét után felkeltem, és állam­vizsgáztam. — Ez előtt is volt kellemet­len esetem az üzemben.. S nemcsak nekem, hanem több műszakinak és valamennyi vezetőnek. 1962-ben meg­kezdtük a vegyi dúsító pró­báját. A törő június végé­re már annyi ércet adott, amellyel őrlési kísérleteket is folytathattunk volna. Ek­kor derült ki, hogy az „érc” annyira agyagos, hogy nem lehet kiüríteni a tároló­bunkert. Sokféleképpen próbáltuk megmozgatni, de csak vízágyúkkal sikerült. Ekkor viszont a bunkerban felből tosodott érc olyan hir­telen megindult, hogy nem tudták továbbítani a szállító- szalagok. Elárasztotta az egész környéket, elterült, folyott, amilyen halmazálla­potban éppen a bunker szé­lére került, — Mit tehettünk? Riadót rendelt el az üzemvezetőség. Aki mozogni tudott, lapátot, talicskát ragadott, és rohant az érccel az őrlő felé. Azóta is emlékezetes ez a tragiko­mikus eset. A munkások ezt a napot úgy emlegetik, hogy legalább a műszakiak és a ve­zetők is megtanulták a „la­páttechnológiát”. Persze, abból sohase csinál­tunk mi problémát, ha fizi­kai erőt kellett adni azért, hogy végre zavartalan le­gyen a feldolgozás. Az vi­szont nagyon bántott, ha ér­tetlenséggel, vaskalapossággal és irigységgel akadályozták a továbblépést azok, akiknek éppen az lett volna a felada­tuk, hogy minél jobb feldol­gozási körülményeket te­remtsenek. — Mindez a múlté, most már jól bejáratott üzemben dolgozik. — Most is tele vagyok mé­reggel és csalódással. Munka­társaimmal hosszú kísérlete­zés után gumizott felsőrészt szerkesztettünk a szorpciós oszlopokhoz, ami megakadá­lyozza a kádak folyását, a feldolgozás alatt levő urán­zagy kicsapódását. Az urániparban ez még a tömlő­szelepnél is nagyobb jelentő­ségű újítás. Hónapokig fek­tették a javaslatunkat. Vé­gül megengedték a gyártását. És bevált. Ma már vala­mennyi szorpciós oszlopnál alkalmazzák. A több millió forint értékű újításért pár ezer forintot akartak adni. Az ügyből üzemi, vállalati vi­ta lett, majd bírósági tár­gyalás. A vállalat megnyer­te a port. Azzal az indoklás­sal, hogy az újítás munkaköri kötelességünk teljesítéséből fakad. — A felajánlott összeget ugyan nem fogadtuk el, s mégis mindenütt hallom: anyagiasak vagyunk. Csak újítási díjért dolgozunk. Úgy tudom, külföldön jobban felkarolják a kezdeményező embereket. Még ha nem lát­nak sok fantáziát a javasla­tukban, akkor is elfogadják. És több kisebb újításból öt­vöződik össze egy nagy. — Olvastam, hogy az érc­dúsító mérnökei, technológu­sai tíz év alatt ezer újítást nyújtottak be a vállalat ve­zetésének. ön szerint ezt mind el kellett volna fogadni? — Boztosan sok olyan volt, ami előbbre vitte az ügyün­ket. S még előbbre lehet­nénk, ha a féltékenység és a kisszerűség egyeseket nem akadályozna a megvalósítás­ban. — Ezek után? — Úgy dolgozom, mint eddig. Tehát újítok is, ami­kor erre alkalom, ötlet adó­dik. Nekem sok indítást ad a műszaki főiskola, ahol gya­korlatvezetőként működöm. Hívtak oktatónak. De én job­ban szeretem, ezek ellenére is, az üzemet. Megszoktam. — Szereti? — Akkor éreztem, hogy ragaszkodom hozzá, amikor tizenhat órákat kellett dol­goznunk, azért, hogy a tech­nológiai folyamat zavartalan legyen. S hogy a tanulásban se maradjak el, a kávémba koffein tablettákat tettem. Másként nem ment. Most már ezt nem teszem. Este, ha hazajövök, kevés pálinkát Iszom. Főleg vacsora után, mert hirtelen eszem, és sze­retek korán lefeküdni. Haj­nalban, mielőtt munkába me­gyek, olvasok. — Az ilyen ember, mint ön, hamar felemészti ma­gát. A mérnök arcára enyhe ránc rajzolódik. — Harmincnyolc éves va­gyok. A munka engem nem fáraszt. A töprengés se, ha tudom, hogy eredményéért megbecsülnek. Ha másként nem, jó szóval. De amikor a bírósághoz kellett fordul­nom, valamit'öregedtem. Az­előtt huszonöt embernek kel­lett a technológiai üzem min­Külpolitikai kommentár A szöuli gesztus ? A dél-koreai fővárosban természetesen eddig sem volt ritka a sajtókonferencia. Az a sajtóértekezlet azonban, amit kedden délután tartot­tak Szöulban, nem kis fel­tűnést keltett. A konferenciát ugyanis Kim Jung Szán, az úgynevezett új demokrata párt vezetője tartotta. Vagy­is ellenzéki személyiség. Az ilyen személyiségek pedig Del- Koreában enyhén szólva nemigen tarthattak eddig sajtókonferenciát. 1974-ben különösen nem. Az esztendő úgy kezdődőit, hogy a diktátor, Pák Csöng Hi tábornok, aki 1961-ben katonai államcsínnyel ke­rült hatalomra. az idén január 8-án jogilag is szente­síteni akarta gyakorlatilag már régebben is korlátlan hatalmát, ezért afféle ostrom­állapot-törvényt bocsátott ki, amelynek négy cikkelye nyíl­tan is kimondta: a rezsimnek és vezetőinek minden birá1:a- ta titkos hadbirósági eljá­rást von maga után. Január 8-tól „legálisan” is megtehette az amerikai mintá­ra létrehozott Cl A nevű tit­kosszolgálat, amit cikkelyek nélkül is megtett — minden tárgyalás nélkül, hosszú idő­re letartóztatott és kínvalla­tásnak vetett alá másképDen gondolkodó embereket. Áp­rilisban éppen ez az állapot robbantotta ki a nagyszabá­sú diáktüntetéseket, amelyek résztvevőivel szemben a rendőrség gátlástalanul fegy­vert használt. Ezután egész nyáron egy­mást követték a letar- tóztatási hullámok. Le­tartóztatták a 77 éves Po Sun Io volt köztársasági elnököt, Daniel Chi-t Vorju tartomány katolikus érsekét. Kínzőkamrába került Dél- Korea leghíresebb költője, számos diákvezér és egyete­mi tanár. Ezután jött augusz­tus 15-e, a nemzeti ünnep, amikor az ünnepségen me­rényletet kíséreltek meg a diktátor ellen. Ezt újabb letartóztatási hullám követte, de szaporod­tak a rezsim módszerei elle­ni külföldi tiltakozások is. Az amerikai szenátus illetékes bizottsága javaslatot terjesz­tett be, amely szerint a sza­lonképtelen rezsimtől meg kellene vonni a katonai se­gély felét. Alighanem ez az, ami hatott. Pák Csöng Hi egyetlen támasza a hadsereg és ha az kevesebb pénzt kap, baj van. Ügy döntött, hogy valami gesztusra szánja el magát, így került sor erre a furcsa szöuli sajtóértekezletre. De a börtönök továbbra is tele vannak. Indokínai helyzetkép Vientiane: A Laoszi Haza- szállás után felrobbant a sal­fias Front Pártjának és a Vi­entiane! félnek a megbízottai hétfőn délután elvégezték az utolsó simításokat a hadifo­golycsere lebonyolításának ütemtervén. A hazafias erők egyik szóvivője közqlte az IFL francia hírügynökség Vientiane! tudósítójával, hogy az ütemtervet jóváhagyás vé­gett a központi vegyes bizott­ság elé terjesztik. A fogoly­cserét 20 nappal a jóváhagyás után megkezdik és szaka­szokban bonyolítják le. Saigon: a dél-vietnami né­pi felszabadító fegyveres erők továbbra is keményen vissza­vágnak a saigoni alakulatok területrabló hadműveleteire. Tüzérségünk kedden hajnal­ban 18 nap alatt immár 11 alkalommal, lőtte a saigoni rezsim tűzszünetsértő akciói­nak egyik fő kiinduló pontját, a Bien Hoa-i légitámaszpontot, Egyébként hétfőn ezen a lé­gitámaszponton nyomban lei­den egyes részlegében a fel- dolgozási folyamatot ellen­őrizni. S szaladgáltak jobbra- balra, mint a hangyák. Most, az újításom után, egy ember elég. Ezért legalább megér­demeltünk volna annyit: „Rendben van, gyerekek! Me­gint hozzáadtatok valamit, legalább egy cseppet ahhoz a tenger sok munkához, amit ezen a földön hárommilliárd ember végez...” Kár, hogy ennyire siet. Hazavinném, de nincs kocsim. KÉTSZER VOLTAM A BÁNYÁBAN Kemény áprilisi szél tépi a mandula- és barackfák vi­rágait, amit a szelídebb már­ciusi nap már kicsalt a me­cseki fákból. A virágok fe­hér és rózsaszín pöttyei be­terítik a faház bejáratát, a motorkerékpárt, a viilakapát és a gereblyét. A férfi mér­gesen kapkodja magára az inget. — Megint rosszul köt a barack. Ez a szél mindig olyankor jön, amikor kárt tesz. Elnézést... Leöblíti kezét a ciszterna vizében. Vászontcrolközővel dörzsöli, majd a házba invi­tál. Bent: asztal, négy szék. egy heverő, petróleumfőző, edények a polcon és üvegek. Apró, féldecis üvegek. Lehet néhány száz. Rumos, pálin­kás üvegek magyar, albán, jugoszláv, lengyel címkékkel. Kabátot vesz magára, aztán leemel a polcról egy pintes üveget. Teletölti a poharamat zöldes borral. Magának szó­gom haderők egy fedélzeti fegyverekkel ellátott heli­koptere. A robbanás követ­keztében a bázison állomáspr zó másik nyolc helikopter i? megrongálódott. A felszaba­dító erők augusztus 11-e és 2Q-a között My Tho térségé­ben harcképtelenné tették a saigoni rezsim több mint 600 katonáját, megsemmisítettek 25 ellenséges katonai jármű­vet és nagy mennyiségű hadi- felszerelést zsákmányoltak — jelentette a Felszabadulási hírügynökség. Phnom Penh: A khmer hazafiak sikeres, összehangolt támadásairól érkeztek hírek különböző kambodzsai front­szakaszokról. Az AP tudósí­tása szerint az elmúlt 24 órá­ban heves harcok folytak a népi erők és a Phnom Penh-i alakulatok között a főváros­tól északkeletre, a Mekong fo­lyó mentén. dát spriccel. Közben dohog. — Nincs meg pincém, a bort otthon tartom a szute- rinben. Van pár hordóvaL Pincét még ásnom kell, mert a bort itt kellene érlelni, itt kellene fejteni, dehát... Igyon, én csak szódával élek. Szívizomgyulladásom volt. Megkóstolom a bort. Édes­kés, nincs zamata. Szégyen­kezve néz rám. — Nem cukroztam, csak későn fejtettem le, megfor­dult De majd sütök tojást, arra jobban csúszik. Segítek hagymát tisztítani mialatt 5 szalonnát szeletel a lábosba. Csípi a szememet a hagyma. Kinyitja az ajtót, a szél behozza a betonpadlóra a fák virágait Meggyújtja a főzőt, a lángok szétterülnek, a szalonna sercegni kezd. Tö- rölgetem a szemem. Nevet. — Egészséges a könny, ha a hagyma indítja meg. Én máskor is könnyeztem. —• Fehér haját végigsimítja. — És megőszültem negyvenéves koromban. Most egyébként negyvennyolc vagyok. — S az a sok kis üveg? Dísz vagy emlék? Nem szól. Veri a tojást sí tál széléhez, megkeveri, rá­önti a zsírban kergetőző hagymadarabokra, a zsír mérgesen pöröl a bekerült vízzel, aztán megnyugszik. (Folytatjuk!

Next

/
Thumbnails
Contents