Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

W74 augusztus 27. KULBT-M AGY ARÖRSZÁÖ 3 MEZŐGAZDASÁG ARANYKOSZORŰSOK 1. Mintaszervezés A MEZŐGAZDASÁGBAN NEMCSAK kívánatos cél, de egyre inkább mindennapi gyakorlat a korszerű üzem- és munkaszervezés. Csak a legjellemzőbb — és szinte mindenki előtt ismert —pél­dák: a szocialista nagygaz­daságok termelési rendsze­rei, mindenekelőtt a Bábol­nai Mezőgazdasági Kombinát baromfiorogramja és kukori­catermelési rendszere, ame­lyek a fejlődés két jelentős állomásának tekinthetők. Ezeket ma már a növény- termesztésben és az állatte­nyésztésben gazdaságok sora követi és alkalmazza. Az iparszerű termelési rendszerek a leggyorsabban tárják fel a termelésben rej­lő tartalékokat, s ezek meg­szervezésében határozottan felismerhetők a rendszerel- méletű Szervezés szempont­jai, követelményei. S ami még szerencsésebb: a mező­gazdáságban végbemenő technikai forradalom — szak­nyelven ezt „zöld forrada­lomnak”. nevezik — egyre inkább összekapcsolódik a széleskörű szervezési mozga­lommal. A szervezésfejlesz­tésről szóló kormányhatáro­zat, valamint annak végre­hajtását szabályozó minisz­tériumi irányelvek és intéz­kedések nyomán, a gazdasá­gok és a vállalatok már 1972-ben megkezdték az in­tenzív szervezési munka elő­feltételeinek megteremtését. A személyi, tárgyi és anya­gi feltételek előzetes vizsgá­lata alapján az ágazat 14 vállalatát szemelték ki a tn i n taszervezési programok elkészítésére. Az egyes vál­lalati programokat a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakemberei vizsgálták felül, ha szüksé­ges volt, kiegészítették, ily módon is biztosítva, hogy a vállalati programok szerve­sen illeszkedjenek az egész mezőgazdaság, illetve élelmi­szer-gazdaság középtávú munka- és üzemszervezési feladatainak sorába. A minisztérium már a programok előkészítésének időszakában sem hagyta ma­gukra a kiszemelt vállalato­kat, gazdaságokat: a mező- gazdaság és élelmiszer-gaz­daság 1975-ig szóló felada­tait ' tartalmazó útmutatót adott számukra. A VÉGEREDMÉNY REND­KÍVÜL sokszínű; nemcsak a speciális gazdálkodási mód­szerek, hanem a vállalatgaz­daság általános fejlesztési feladatai is felfedezhetők a szervezési programokban. A baromfitelepek munkaszer­vezetének és technológiájá­nak korszerűsítése, a lucer­nabetakarítás komplex gépe­sítésével együttjáró szervezé­si feladatok, a zöldségterme­lő bázisüzemek kialakításá­val és továbbfejlesztésével kapcsolatos szervezési fel­adatok, vagy a konzervgyár- tó vonalak kapacitáskihasz­nálásának fokozása mellett a bérszámfejtési ügyvitel ra­cionalizálása, az optimális műszakszám megállapítása, a túlórák csökkentése, a munkaerő-gazdálkodás mód­szereinek felülvizsgálata is „mintaszervezési” feladat a kijelölt üzemekbe», Vagyis, az élőmunka haté­konyságának fokozása a me­zőgazdaságban és az élelmi­szeriparban éppen olyan fon­tos feladattá vált, mint az ipar bármely vállalatánál. Ennek érdekében kísérletez­nek például a gazdaságok­ban a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom bevezetésével és meghonosításával, vagy az anyagmozgatás korszerűsí­tésével. De kiterjed a figyel­mük a beruházási progra­mok megvalósítását elősegí­tő szervezési módszerek ki­dolgozására, a karbantartó munkák korszerűsítésére, az anyag-alkatrész- és egyéb készletek optimalizálására is. A ^ szervezési programok sokrétűségével kapcsolatban bizonyos aggályok is tapasz­talhatók: vannak akik úgy vélik, hogy talán túl sokat vállaltak a mintaszervezé­sekre kijelölt gazdaságok, félő, hogy túlbuzgók voltak és nem lesz erejük lehető­ségük — bizonyos feltételek hiánya miatt — mindennek a végrehajtásához. A LEGFONTOSABB FEL­TÉTÉI, kétségtelenül — akárcsak az iparban — a kellő számú és jól képzett szakember. Ennek érdekében kezdték el — már 1969-ben — a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen az üzemszer­vező agrármérnökök képzé­sét. Emellett tavaly három felsőfokú tanintézetben is hozzákezdtek a szervező szakemberek képzéséhez, va­lamint nagy körültekintéssel megteremtették a vezető- továbbképzés fejlett rendsze­rét is. i 1 1 2. Fejlesztik a szakszövetkezeteket AZ ÉV ELEJÉN Szabotas-; Szátmárban 35 szakszövetke­zetben kezdték meg a aatm-. - kát. Több, mint tízezer em­ber dolgozik a szakszövetke­zetekben, a közösen művelt terület évről évre nő, a kö­zösben termelt, vagy a kö­zösön keresztül értékesített mezőgazdasági termékek, ál­latok értéke már a múlt év­ben meghaladta a százmillió forintot. Mindez azért jelen­tős, mert a* múlt év végén jelent meg az a kormány- rendelet, amelynek alapján felmérik a szakszövetkezetek helyzetét, megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek után lehetővé válik a szak- szövetkezetek termelőszövet­kezetté való fejlesztése, il­letve módot adnak a tsz-ek- kel való egyesülésre, általá­ban a jelenleginél rendezet­tebb helyzet kialakítására. A megyében 12 bizottság vizsgálta a szakszövetkeze­tek helyzetét, s a felülvizs­gálatok alapján tesznek ja­vaslatot a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának a fej­lesztés módozataira. X sAb előreláthatólag szeptember­ben tűzi napirendre a szak- szövetkezetek fejlesztését MINT AZ EGÉSZ HATÁ­ROZAT, a vizsgálat is az embert állította a közép­pontba, abból indult ki, hogy eltérőek a lehetőségek a ter­melőszövetkezeti és a szak­szövetkezeti körülmények között, s ezek a szakszövet­kezeti tagokat érintik ked­vezőtlenebbül., így a vizsgá­lat kiterjedt arra, hogyan alakult a tagság, milyen az összetétel, mennyire marad­tak fiatalok a szakszövetke­zetekben. Felmérték, hogy mennyi a közösen művelt te­rület, milyen fejlett az ál­lattenyésztés, hogyan fejlő­dött az évek során a szak­szövetkezeten belül a gaz­dálkodás. Külön elemezték a megélhetési körülmények alakulását, taglalták a közö­sen művelt földterület nö­velésének lehetőségét, a szak­emberrel való ellátottság helyzetét. A fejlesztésnek főbb mó­dozata van a szakszövetke­zeteknél. A kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy azoknál, ahol már ma is je­lentős a közösen művelt földterület, ott termelőszö­vetkezetté fejlesszék a gaz­daságot Másutt több szak- szövetkezet egyesülésével képzelhető el ez az út, emel­lett lehetőség van arra is, hogy egyes szakszővetkeze-j tek egyesüljenek a szomszé­dos termelőszövetkezetekkel. A SZAKSZÖVETKEZETEK fejlesztése nem kampányfel­adat. A felmérés befejezése, illetve a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának fejlesz­tésre tett javaslatai ntán több hónapos munka kezdő­dik mindenütt. Nyilvánvaló, hogy a mai gazdálkodási kö­rülményeik között a szakszö­vetkezeteknek elég anyaai alapjuk sincs arra, hogy a szükséges beruházásokat megvalósítsák. Ezért fejlesz­tési támogatást fognak kap­ni, amely lehetővé teszi, hogy a szükséges lépéseket meg­tegyék. Mesterségük: Diesel-lakatos Záhonyban a kongresszusi verseny sikeréért Záhony térségét lüktető érhálózatként fogják össze a sokasodó sínpárok. A terület képe állandóan változik. Az egyik községben hatalmas modern kocsijavítóműhely, a másikban bérházak, olajtar­tályok, a harmadikban utca­sort kitevő kertes családi há­zak nőnek ki a földből. Czir- ják Ferencnek, a MÁV záho­nyi üzemi pártbizottsága tit­kárának a tájékoztatójából tudjuk meg, hogy a térségben csaknem 6000 vasúti dolgozó — köztük mintegy ezer nő — szorgoskodik a Záhonyra ne­hezedő szállítási feladatok megoldásán. Az átrakókörzetben 1974- ben 394 brigád nevezett be a szocialista brigádmozgalom különböző fokozataiért folyó versenybe. Közülük az el­múlt évben egy brigád MÁV-kiváló,‘hat arany, har­minc ezüst, és hatvanhat bronz fokozatot ért el. Eredményes munkájukért 313 ezer forint jutalomban részesültek. Rövidebb idő alatt Az átrakókörzeti szocia­lista brigádok ebben az év­ben pártunk XI. kongresszu­sa és hazánk felszabadulásá­nak 30 éves évfordulója tisz­teletére különös szorgalom­mal akarják bizonyítani, hogy újszerű és magasabb szintű követelményeknek is eleget tudnak tenni Erről tanúskodnak kongresszusi vállalásaik is. A vállalásról, a példamutatásról, az áldo­zatkészségről a vontatási fő­nökség Petőfi aranykoszorús szocialista brigádjának a tag­jaival beszélgetünk. ^ ‘ J — 1967-ben alakult a bri­gád — mondja Almási Béla, a brigád vezetője. — Létszá­munk kilenc. Diesel-lakato­sok vagyunk. A mozdonyok kompresszorait, adagolóit vizsgáljuk, javítjuk és egyéb lakatosmunkákat végzünk. A tavaszi fényeslitkei munkás­gyűlésen csatlakoztunk a kongresszusi felajánláshoz. Vállaltuk, hogy az M—40-ea mozdonyok D—3-as vizsgá­latait, javítását 12 napról 11 napra csökkentjük. Az M— 82-es mozdonyok D—3-as vizsgálatait, szemléjét 20 nap helyett 18 nap alatt végez­zük eL ■ A kisebb javításokra nem kell behozni a mozdonyokat a javítóműhelybe, mert azo­kat a körzeti állomásokon végezzük el. Munkánk végzé­séhez célszerszámainkat, munkagépeinket, gépi beren­dezéseinket mindig üzemké­pes állapotban tartjuk. Nős vagyok, három gyerekünk van. Kisvárdáról járok ki dolgozni. Reggel hattól este hatig vagyok távol a csalá­domtól. A legkisebbik fiam nyolc éves, ápolásra szorul. A feleségem ezért nem dol­gozik. Kétszobás kertes ház­ban lakunk. Az építését most fejeztem be. A múlt hónap­ban 3600 forint volt a borí­tékomban. Mennyit ,;esznek“ a mozdonyok — Adagolós vagyok. Tő­lem, illetve munkámtól függ, hogy mennyit „esznek” a mozdonyok — veszi át a szót Márkus István. — Most, ami­kor a világ energiagondok­kal küzd, számunkra sem kö­zömbös, hogy gazdaságosan üzemelnek-e az általunk javított nagy teljesítményű mozdonyok. Ezt így a brigád kongresszusi és felszabadu­lási versenyfelajánlásában nem fogalmaztuk meg, de mindennapi munkánkban ez vezérel bennünket Huszon­hat éves vagyok, egy kislá­nyunk van. Feleségem ta­nárnő, most végzett a nyír­egyházi tanárképző rendes tagozatán. Tiszabezdédről járok be dolgozni. 1965-ben lettem gépszerelő szakmun­kás. Az elmúlt évben Vé­geztem el a gépipari techni­kumot A következő évben beiratkozok a vasútgépészet! főiskolára. Szeretek műszaki ■dolgokon töprengeni, újítani. Ezért kaptam meg a közel­múltban a KISZ-érdemérmet. A műhelyben elfogadott újí­tásom alapján nemrég sze­reltünk fel egy 500 kilo­grammos darut. Kongresszu­si felajánlásunk teljesítésé­ben ez is segít. Otthoni bar- káftsműhelyemben apróbb öt­vösmunkákat készítek. — Egy M—44-es mozdony­ról szálltam le. A kompresz- szor szelepeit vizsgáltuk, ezért vagyok ilyen olajos — szabadkozik Szopkó Miklós géplakatos. — Ott szerepel a kongresszusi vállalásaink kö­zött, hogy a mozdonyokat a lehető legrövidebb időn belül visszaküldjük a forgalomnak. És ráadásul hibátlanul. Az utóbbi egy évben nem is küldtek vissza utójavításra egyetlen gépet sem. Most a kongresszusi évben még na­gyobb figyelemmel javítjuk a ránkbízott mozdonyokat. Persze ez azzal is jár, hogy állandóan tanulnunk kell. Üzemi és egyéni továbbkép­zéssel növeljük szakmai tu­dásunkat. Politikai ismerete­inket a szakszervezeti tanfo­lyamokon bővítjük. Nős va­gyok, két gyerek apja. Ajak­ról járok be dolgozni. Most építettem egy kétszoba össz­komfortos lakást. A feleségem szülési szabadságon van. A brigádba három évvel ezelőtt vettek feL - • lTzemi érdekből... — Egyik alapítőtagja va­gyok a brigádnak. Éveken keresztül voltam a vezetője is — mondja Pataki József művezető. — Mikor a beosz­tásom megváltozott, úgy dön­töttünk, hogy a brigád veze­tését Almási Bélára bízzuk. Az iparitanuló iskolát Buda­pesten végeztem el. Közben megszereztem a gimnáziumi érettségi bizonyítványt is. Még messze vagyok a har­minctól. Nyírkárászról já­rok be naponta dolgozni. Az alakulás óta a brigád egyik fele kicserélődött, de a távozó tagok valamennyien üzemi érdekből magasabb beosztásba kerültek. Én is a brigádban értem párttaggá. Így küldtek el egy éves párt­iskolára. Most pedig az esti egyetem politikai gazdaság­tan szakosítójára jelentkez­tem. Brigádunk a ránk váró feAi adatok jobb teljesítésére testvéri kapcsolatot épített ki az Északi Járműjavító Stei- mec kapitány szocialista bri­gádjával. Májusban jártak nálunk és kommunista szom­bat keretében együtt javítot­tunk meg egy mozdonyt — Tény, hogy a debreceni igazgatóság által szervezett vetélkedőn második helye­zést értünk el, de az is igaz, hogy a brigád kulturális te­vékenységén javítani kell — gondolkodik hangosan a bri­gád vezetője. — Szakmai to­vábbképzésünket is rendsze­resebbé kell tenni. Vannak olyan feladatok te, amelyeknek megvalósítása legalább igazgatósági feladat A térség forgalmának növe­kedése szűkössé tette a Die­sel-lakatosok műhelyeit Már ma is gondokkal küzde­nek. Űj mozdony javító-mű­hely, korszerűbb munkakö­rülmények szükségesek ah­hoz, hogy a brigád az egyre növekvő feladatok között is megtartsa jó hírnevét Sigér Imre A. L. SARGORODSZKIÉ: AZÓTA IS HÍVOM... nokan úgy tartják, hogy O akkor kell örülni, ami­kor vége a nagy szerelem­nek... Nem tudom, igazuk van-e?... En például vala­mennyi feleségemet őszintén, nagyon és odaadón szeret- tem„. l így volt ez, — ahogy most visszaérnie kszem — az első felesegemmel is. Jutkának hívták, es csinibaba — is­tennő .volt. Ahol elmentünk mindenki utánunk fordult. Úgy imádtuk egymást, mint Romeo és Julia... — Juljenka, — tölts egy pohár muskotályt, — kér­tem. — Egy pillanat, — vála­szolta és hozott nekem egy pohár jól felvizezett kadar­kát. — Juljenka! — süssél egy par friss bécsiszeletet, — könyörögtem. Hozdk helyette egy szelei­ké Jött. lohnst. Hamarosan fogyni kezd­tem Az erőm elhagyott. Ea- radékony lettem. Néha mar remegtem a gyengeségtől. — Nem maradt más, mint elválni Juljenkától, a csini­baba — istennőtől. Csak jó­val később tudtam meg, hogy pincérnő volt. Hogy kiheverjem az így rámtört lelkidefektust, el­mentem az Ermitázsba. Ép­pen egy meztelen Vénuszt csodáltam, amikor megpil­lantottam a nagy őt. Igaz, egy cseppet magasabb volt a Vénusznál, de én mégis meg kockáztatom, hogy szebb is. Annuskának hívták a tel­kemet. Rajongott a balettért. Az édességet meg egyenest falta.. Úgy egymásba, estünk, mint Leila és Medzsnun. Még aznap összeházasodtunk. Este mar át is költöztem hozzá. — Sajnos, szabad ágy nincs —. mondta szomorkáson An­nus ka. — Te m fotelágyban fogsz .hálni. — De, édes galambom — csodálkoztam rá, — és ez a két széles dívány, a pamlag, és a heverő? De látok en szófát is... — Mind foglalt — felelte Annuska. — Vagy leteszed magad a fotelágyba, vagy... Lefeküdtem a fotelágyba. A következő éjjel már a pad­lóra fektetett le. Ezt követő este pedig így szólt: — Ma este vendég érkezik Brüsszelből... Neked át kell költöznöd a másodunokatest­véremhez. Nála a komód te­tején van annyi hely, ahol meghúzhatod magad, K ikészültem. A Imatlanság fogott el. Lidérceket lát­tam. Nem volt más választá­som, mint Annuskaval is felmondani a házasságot. Amikor búcsút vettünk, An­nuska keservesen sírt... A munkatársai, a szálloda dol­gozói elítéltek... Letörten, reménytelenül róttam az utcát. Hirtelen megláttam, hogy banánért állnak sorba. Hogy agyonüs­sem az időt, beálltam én is. Utánam egy asszonyság ér­kezett. Az arca, a szeme egy ismert olasz színészre ha­sonlított, jól lehet Antónia Petrovnának hívták. Vala­mivel magasabb, meg idő­sebb volt nálam, de a sze­relem ilyen apróságokra nem ad. Úgy megszerettük egymást, mint iSámson és Dzsamila. Köptünk a bananra. Bevág­tuk magunkat gépkocsijába, és meg sem áZUrnnk a há­zasságkötő teremig. Onnan a lakásomra száguldottunk. — A fátyol egy rubel het­ven kopejkába került, drá­gám — mondta újdonsült szerelmem, miközben lemez­telenítette arcát. Az árcédulán, igaz, csak egy rubel hatvan kopejka volt, de én nem garasoskod­tam. Egy rubel nyolcvan kopejkát nyomtam a marká­ba. Az ünnepi vacsora után ejem taxiján külön-külön azaszállította a vendégei­met. Azóta se köszön egyse. Engem is csak pénzért volt hajlandó elvinni a munka­helyemre. Ráadásul fantasz­tikus kerülőkkel. Volt rá pél­da, hogy a szomszéd váro­son keresztül * értem célba. Egyszer meg egy hatalmas erdő szélén engem kitett a kocsiból, és felvett három vadidegen vasast, és elszá­guldott velük. „ • Végül is a sofőmöre rá­ment. minden pénzem. A frigyet kénytelen voltam fel­bontani, A kocsihoz viszont annyi­ra hozzászoktam, hogy a taxi hangjára azonnal a magas­ba lendült a kezém. így huppantam be az egyik ko­csi hátsó ülésére. És ott ült a következő nejem.. „Egy félénken remegő gím­szarvas’’, ennyivel lehet a legtalálóbban jellemezni. Úgy egymásba gabajodtunk, mint Valentyin és Valentyi- na. Még a tizennyolc évet sem töltötte be, de összehá­zasodtunk. Az esküvő után azonnal elrohant dolgozni. Otthagyta a telefonszámát. Azóta is hívom, de mindig mással beszél. Ennek négy éve. Ha egyszer mégis összehozna vele a telefon, megkérném, jöjjön el a válóperes tárgya­lásra. Ha pedig ezután mégis nősülésre adnám a fejemet, annyit mindenképpen meg­kérdeznék életem jövendő párjától, hogy nu a foglalko- sásai Ford&oüa^-Säget isnsf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents