Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-27 / 199. szám
4 kelet-magyarorszag 1974. augusztus Sí. A Szovjetunió ipari fejlődésének négy éve Az utóbbi négy évbpn jó ütemben fejlődött a Szovjetunió gazdasági erejének alapja, az ipar. Az ipari termékek mennyisége ez alatt az idő alatt 1,3-szorosára nőtt. A növekedés több • mint négyötöde a munkatermelékenység emelkedéséből származott. Különösen 1974-ben jelentős a fejlődés. Idén az ipari termelés mennyisége 2,3-szerese lesz a háború alatti ötéves tervekben előállított ipari termékek ösz- szes mennyiségének. Az iparnál is jobban fejlődött a műszaki haladást biztosító elektroenergetika, a gépgyártás, vegyipar és az olajvegyészet. Az elektromos energia az 1969. évi 689 milliárd kilowattóráról 1973- ban 915 milliárd kilowattórára nőtt. Ugyanez alatt az idő alatt az olaj- és gázkonden- zátum-termelés 328 millió tonnáról 429 millió tonnára emelkedett. Az 1969-es évhez hasonlítva 55 milliárd köbméterrel több gázt termeltek. Az acéltermelés 110 millió tonnáról 131 millió tonnára nőtt. A futószalagokról a korábbi 844 ezer gépkocsi helyett ma évente 1 millió 602 ezer darab gördül le. A szocialista ipar jő ütemben halad a műszaki fejlődés útján. Négy év alatt közel 16 ezer új típusú gépet, berendezést és műszert, több mint ezer, különböző rendeltetésű automatikus irányítórendszert hoztak létre. Az elmúlt időszakban több mint 1600, fejlett szinten gépesített és automatizált állami iparvállalat kezdte meg a termelést. Jelenleg új, nagy jelentőségű népgazdasági objektumok építése folyik. Közülük kiemelkedik a 3200 kilométer hosszú Bajkál—Amur vasútvonal, melyen Szibéria és a Távol-Kelet gazdag ásványi kincsei eljuthatnak az ország minden részébe. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság leg nagyobb szabású építkezése a szegedi „ár- vízvédelmi fal” rekonstrukciója. A Tisza part ján, a Móra Ferenc sétánynál már épül az új támfal, amely ezerötszáz méter hosszúság ú lesz és Szeged belvárosának új, a réginél sokkal biztonságosabb fő árvízvédelmi vonal át képezi. Képünkön: a zsaluzó paneleket szerelik össze a szakmunkások. (MTI foto — Tóth Béla) Inotán a hőerőmű és a nyolcas főközlekedés i út mentén — fi. század első feléből származó — római kori halomsírokra bukkantak. A feltárás első szakasza lezárult. Jelenleg az azonosításon és restauráláson dolgoznak. Képünkön: Nagy Józsefné, a Bakony Múzeum egyik restaurátora a felszínre került korsók egyikét illeszti össze. (MTI foto — Rózsás Sándor felvétele) Munkásvédelem a mezőgazdaságban Tedd le a fegyvert! i Kirgiziában az Isszik-Kul tó partján található a kis Ottuk falu. A vadászmadár- idomitás „utolsó mohikánjai” élnek itt. A köztársaságban itt van az egyetlen madár- idomíjó iskola. Szirtisasokat, sólymokat és héjákat idomítanak vadászatra A héja nyulat, fácánt. vadkacsát zsákmányol. A sólyom elejti a vadlibát. A szirtisas pedig pusztítja a rókát de ha jól idomítják, megtámadja a farkast is. — A legnagyobb szirtisás komoly ellenfele a farkasnak — mondja Asirbaj Be- jermanov, a legidősebb. 74 éves madáridomító. —* Ilyen az én ötéves Dzsanbozom is. Több mint 80 rókát és több farkast ejtett el. Asirbaj legkisebb fia, a 15 éves Xamcsibek a sólymokká) foglalkozik. Ez a madár nagy magasságból, suhanó kőként csap le áldozatára. Kamcsibek neveltje, a Drakon nevű sólyonj bajnokságot nyert. A tavaly ősszel rendezett vetélkedőn nemcsak a legjobb eredményt érte el, de az ő röpte bizonyult a legszebbnek. A 14 éves Riszkulbek Sam- betovnak két nagyszerű szirtisasa van. Az iskolai órák után felnyergeli lovát és a két madárral a távoli szakadékhoz indul vadászni. — Felnövekszik az új vadásznemzedék — simogatja meg elégedetten szakállát Asirbaj apó. — ök lesznek a mi hagyományaink őrzői. A ragadozómadarakkal történő vadászat az emberek régi szenvedélye itt. A Kirgiz SZSZK kormánya az ősi nemzeti hagyomány megőrzésére az Isszik-Kul tó partján „Szemiz-Bel” elnevezéssel állami vadgazdasógot létesített. A 97 ezer hektáron gazdag ragadozómadár- és apróvádállomány tenyészik. A védett terület alapszabálya: „Tedd le a fegyvert, szállj a nyeregbe és vigyél magaddal a vadászatra egy szirtisast!” Hozónk egyik legnagyobb konzervgyára a n agykőrösi, ahol az idén tizenegyezer vagon zöldséget és gyümölcsöt dolgoznak fel. Borsóból 350 vagonnal többet tartósítottak, mint az elmúlt esztendőben. A sárgabarackból terven felüli mennyiséget sikerült tartósítani és az idei jobb őszibaracktermés következtében ebből a gyümölcsből is lényegesen többet konzerválnak. A hét folyamán megkezdődött a paradicsom szezonja is. Átlag naponta 100 vagonnal dolgoznak fel. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a paradicsom ivóié töltővonalának munkája, ebből a közkedvelt italból másfél millió palackot töltenek meg. (MTI foto — Koppány György) Bélyeggyűjtőknek NERUDA A Magyar Posta szeptember 11-én 1 forint névértékű bélyeg kibocsátásával köszönti Pablo Neruda, chilei költő 70. születésnapját. A költőt eredetileg N. Ricardo Reyes- nek hívták, írói nevét Jan Neruda (1834—91) költőtől, a cseh nemzeti mozgalom egyik vezetőjétől kölcsönözte, akiről hazája 1954-ben emlékezett meg bélyeggel. A chilei nép fiát a spanyol polgárháború tette kommunistává. Verseit a szabadság és a béke szeretete jellemzi, munkásságáért Lenin Békedíjat és No- bel-díjat kapott. A chilei nép sorsa iránti agggodalom, az elnyomók zaklatásai megrövidítették életét. 1973-ban halt meg, neve és versei a szabadság fogalmával azonosultak. Arcvonásait nemrégiben az NDK és Csehszlovákia postája is megörökítette bélyegen. A magyar kiadvány megjelenésekor Budapest 4. postahivatal elsőnapi és az évfordulóra utaló alkalmi bélyegzővel kezeli a leveleket A költő arcképét ábrázoló képeslapok fel- használásával carte-maxi- mum is forgalomba kerül. AEROFILA ”74 A légiposta bélyeggyűjtőin nemzetközi kiállítását október 19—27 között Budapesten rendezik Aerofila ’74 elnevezéssel. 22 ország gyűjtői mutatják be kincseiket, amelyek közül legérdekesebbek a repülés hőskorát idéző emlékek. Megelevenedik az 1918. évi, az ismétlődő szerencsétlenségek miatt alig 20 napig működött első hazai légipostajárat Láthatunk majd galamb-, helikopter-, rakétaposta különlegességeket és a balesettel végződő légiutate filatelista dokumentumait is. Számos gyűjtemény tárja elénk az űrkutatás történetét ELSŐ FECSKÉK Már az 1975. évi bélyegekről érkeznek hírek. Anglia januárban forgalomba hozza első jótékonysági (feláras) bélyegét. W. Turner híres festőművész négyértékű sorozatot kap, ugyanígy emlékeznek meg a vitorlás sportról, később pedig az él- ső vasútvonal 150 éve történt üzembe helyezéséről, ötértékű sorozat építészeti alkotásokban (windsorj kápolna, greenwichi csillagvizsgáló) gyönyörködtet. Az ENSZ által kezdeményezett „Nemzetközi Nőév” tiszteletére Jane Austen írónő képmása jelenik meg. Köszönti ezt az alkalmat Hollandia is, ahol többek között megemlékeznek a méterrendszer bevezetése, a leideni egyetem, valamint Amszterdam város jubileumáról. A szokott jótékonysági (nyárisegély, gyermek) sorozatok után októberben a postai munka területéről választott témával gazdagítják az albumokat. Uj-Zé- land postájának terveiben ugyancsak szerepel a nők évének bélyege. Érdeklődéssel várjuk a karácsonyi bélyegeket, amelyek évente szegeznek örömet a gyűjtőknek szép festmények hű ábrázolásával. Újdonságok A Bukarestben tartott népesedési világértekezletet a házigazdák 2 lei névértékű bélyeggel köszöntik. Erről az eseményről már számos állam megemlékezett, Etiónia sorozatán grafikon szemlélteti, hogy földünk, lakossága 2090-ben megközelíti a 6,5 milliárd embert. — Formoza nyolc bélyegen nemeséből vett jelenetekkel örvendezteti meg a gyermekeket. Simon Tamá« A mezőgazdaságban dolgozók rendszerint közvetlenül ki vannak téve a levegő hol túlzott felmelegedésének, hol erős lehűlésének, a ki- sebb-nagyobb mértékű légmozgásnak, az ezzel együtt gyakran felkavaró por és a többrétegű ruházatot is átjáró nedves levegő ártalmának. Mindezek ellen elsősorban a hagyományos egyéni védőöltözetek, munkaruhák nyújthatnak védelmet. Ezenkívül egyszerű megoldások-, kai, amelyek rendszerint házilag kivitelezhetők, ugyancsak sokban javíthatók a munkakörülmények. így több-kevesebb védelmet nyújthat az esős, hideg időben is kint, és tartósan egyhelyben dolgozóknak — például növényágyba kis növénykéket tüzdelőknek — a feléjük leállított léc, vagy műanyagcső vázra kifeszítétt műanyag-fóliasátor. Az átázás ellen jól védhet az akár fóliaívekből összehegesztett, vagy műanyagzsákokból kialakított esőköpeny, csuklya. Ma már foglalkoznak a testet közvetlenül körülvevő légréteget valóban optimális hőmérsékleten tartó, ugyanakkor a bőrlégzést, testpárolgást, de még a mozgást is lehetőleg minél kevésbé gátló öltözékek kidolgozásával. Egv ötletes meaoldás akku- .„■(rjüíá torról töxpefeszültség- gel .fűthető f űtősprirállal bélelt munkamellény. Más újtípusú védőöltözék a hagyományos öltözéket mintha az Űrrepülővel cserélné fel. Ugyanis a védőöltözet sisakból, plexiből készített látóálarcból, és szűrőrendszerhez csatlakozó légvezetékből áll, ami a védőgalléron és a munkaruhán kívül a tervezője szerint. kiegészíthető még levegőkondicionáló és tranzisztoros távbeszélőkészülékkel is. Hasonlóan hatásos az a sokkal egyszerűbb védőöltözet is, amelynél a sisakot. vállra támaszkodó plexihenger helyettesíti és ezt csukja takarja. Azonban mindegyik gyors elterjedésének gátat szab, hogy ma még viszonylag nagyon drágák.
