Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

KELET-MACTYARORSZÄ.O 1074. augusztus 27. KOZEL-FELET izraeli mozgósítás 60HÍ ADDISZ ABEBA Hírügynökségi jelentések szerint az etióp fegyveres erők letartóztatták a császá­ri paloták gondozásával meg­bízott államminisztert. PRÄGA A dél-mprvaoíeáági Mikul- cikebén vasárnap ürtftéöélye- sen elhelyezték a nagymorva birodalom csehszlovák nerh- zeti emlékművének alapkö­vét. Éppen húsz esztendeje ezen a helyen kezdték meg azokat az ásatásokat, amelyek a legdöntőbb régészeti bizo­nyítékokat szolgáltatták .a nyugati szlávok több mint ezer évvel ezelőtt virágzott első államáról,: egyben pedig a csehek és szlovákok első közös országáról. Az alapkő­letétel! ünnepségen részt Vött Jan Fojtik, a CSKP KB tit­kára, valamint Evzen Erban, a Cseh Nemzeti Tanács elnö­ke és Jozef Gaidosik, a Szlo­vák Nemzeti Tanács alelnö-N ke is. PEKING Hétfőn réggel PekingbŐl a Köréai Népi Demokratikus Köztársaságba Utazott a Dél­vietnami Köztársaság ideig­lenes forradalmi kormányá­nak küldöttségé. A delegá- gációt Nguvert Huu Tho, a DNFF elnöke, a DIFK kon­zultatív tanácsának elnöke vezeti (AFP) ALGÍR Olóf Pálmé svéd miniszter­elnök november 11-én több- naoós hivatalos látogatásra Algériába érkezik. A svéd kormányfő Huari Bumedien, az algériai forradalmi tanács elnöke, valamint az algériai kormány meghívásának tesz eleget. MITCÜ Japán első átomméghaitá- sú hainia hétfőn a kora reg­geli órákban Muéu kikötő­jéből „kiosont” első nróbaút- járá. A hajó eredetileg va­sárnap reggelre tervezett el­indulását 259 halászhaió akadályozta mes. amely kö­rülzárta a kiötőt. A japán halászok ugyanis joggal tar­tanak attól, hosv az atom- meghajtású hajó radioaktív­vá teszi halászterületeiket. CANBERRA Az ausztráliai és az üj- zélandi kormány egy-egy ma­gas rangú képviselője va­sárnap bejelentetté, hogy Franciaország — közép-euró­pai idő szerint — vasárnapra virradóra újabb légköri nuk­leáris kísérleti robbantást uajtóit végre a Csendes-óceá­non levő Mururoa korallzá­tony térségében. Párizsban a francia kormány hivatalos I személységei hallgatásba bur- I kolóztak az újságíróknak a I robbantással kapcsolatosan feltett kérdéseire. Á hadügy­minisztérium szóvivője egyetlen mondattal bocsátot­ta el az érdeklődőket: „Nem tudok felvilágosítást adni önöknek”. Az izraeli részleges moz­gósítás ., háborús erőművé­szek által keltett hisztéria”, mely egy ross2 kérdésre hi­bás választ ad — hangsú­lyozta vasárnap Tahszin Basir, az Egyiptomi Arab Köztársaság külügyminiszté­riumának szóvivője. Sasir kijelentette, hogy Egyiptom állandóan figyelemmel kíséri azokat a lépéseket, amelye­ket Izrael tesz. A nagy pro­pagandával beharangozott és vasárnap kezdődött izraeli mozgósítást minősítve az egyiptomi szóvivő azt a vé­leményét hangoztatta, hogy Izraelnek ilyen akciók he­lyett inkább az értelemre kellene appellálnia és tudo­másul vennie végre, hogy a közel-keleti béke létrejötté­nek előfeltétele a megszállt arab területek kiürítésé, és a Palesztina! n ’p törvényes jogainak helyreállítása. Augusztus 25-én Koppen­hágában ülést tartott á Dán Kommunista Párt Központi Bizottsága. A résztvevők megvitatták az ország gazda­sági és politikai helyzetét, a növekvő munkanélküliség és inflációelleni harc prog­ramját, a kommunisták viszo­nyulását a fogyasztás, vala­mint az oktatási és szociális szükségleteket fedező állami költségek csökkentésére irá­nyuló kormánypolitikához. A plénum befejeztével nyilvánosságrá hozott doku­mentumokban a Dán Kom­munista Párt új gazdasági po­litika folytatását követeli, amely előirányozná a mun­kanélküliség felszámolását, demokratikus adórendszer Anvar Szadat egyiptomi el- •nök vasárnap este beszédet mondott Alexandriában arab politikai és értelmiségi veze­tő személyiségek előtt. A közel-keleti helyzet rendezé­sét illetően kijelentette: or­szága nem hajlandó az Izra­ellel való részleges megálla­podásra és felújítja a har­cot, amennyiben a genfi kon­ferencia nem hoz elfogadha­tó megoldást. Figyelmeztetett arra. hogy a Szuezi-csatorna partján levő, most újjáépí­tés alatt álló városokat Egyiptom hátországának te­A háborús pszichózist kel­tő izraeli akcióra élesen rea­gált a damaszkuszi rádió lé. Vasárnapi adásában rámuta­tott, hogy ezek az előkészü­letek az arab országok ellen irányuló újabb agressziót szolgálják. Az A1 Baath című hivata­los damaszkuszi kofmáhylap vasárnapi száma hasonló ér­telemben nyilatkozik, amikor arra figyelmeztet, hogy ha Izrael újabb agressziót in­dítana az arab államok el­len, az arab hadseregek ke­mény ellenállásába számít­hat. E mozgósítással — írja a lap — Izrael sebezhetét- lenségének képét akarja helyreállítani, melyet a ta­valyi októberi háború zúzott tönkre. A szíriai hadsereg és a szíriai nép most, jobban mint a múltban bármikor, képes meghiúsítani az el­lenség agresszív terveit — hangsúlyozza á szíriai lap. ölési tartott a Dán Kommunista Párt Központi Bizottsága Szádat beszéd® Bévezétését, á katonai költ­ségek csökkentését. Dániában -— mutatnak rá a dokumentumok — nő a mun­kanélküliség, fokozódik a drágulás, emelkednek az adók és erősítik befolyásukat a Közös Piac monopóliumai. A kormány inflációellenes intézkedései osztály jellegűek, a dolgozókat károsítják, ezért a dán kommunisták nem haj­landók tűrni az ilyen politika folytatását és követelik a Hartling-kormány lemondá­sát. Gazdasági problémákon kí­vül a p’énumon mégvitatták a kommunisták ideológiai és szervezeti munkájával kap­csolatos kérdéseket, tekintet­tel a párt egyre növekvő be­folyására a lakosság körében. kinti és amennyiben izraeli részről ezeket támadás éri, úgy az egyiptomi haderő az izraeli hátországra mér csa­pást. Az arab egység erősítésére tett erőfeszítésekre utalva Szadat hangsúlyozta, hogy t genfi konferencián az arab országoknak egységes frontot alakítva kell részt venniük, Az ezzel kapcsolatos arab előkészületeknek legalább olyan fontosságot tulajdoní­tott, mint az októberi háború előtti katonai felkészülésnek. Tengerfogi kot?í@r@nicia Külpolitikai kommentár Légihíd Bissau és Lisszabon között A Garacasban ülésező ENSZ tengerjogi konferen­cia főbizottsága' hétfőn úgy döntött, hogy a résztvevők a jövő év márciusa közepe és május eleje között Géniben folytatják megbeszéléseiket. A javaslatot kedden terjesz­tik a konferencia plenáris ülése elé. Az ENSZ keretei közt fo­lyó tanácskozások ez év jú­nius 20-án kezdődtek Cara- casban. A küldöttségek eddig körvonalazták azokat a fő kérdéseket, amelyekben a résztvevő államoknak végülis meg kell majd egyezniük. Ide tartozik a felségvizek hatá­rainak, a mélytengeri bányá­szat szabályozásának, a ten­gerek szennyezésé ellenőrzé­sének, a szorosok használa­tának problémája. A konfe­rencián eddig túl azon, hogy kirajzolódtak az e kérdések­kel kapcsolatos nézetel­térések, egyezmények nem születtek. Genfben a követ­kező szakaszban, kísérlik majd meg á résztvevők, hogy megállapodásokat dol­gozzanak ki az említett té­makörökben. Az így szüle­tő megállapodások aláírásá­ra azután a venezuelai fővá­rosban kerül sór, feltehetően ÍS75-ben. Mint ismeretes, 1958 és 1960 után, ezúttal harmadíz­ben ülésezett az Egyesült Nemietek Szervezete által összehívott tengerjogi konfe­rencia. Reuter angol, az AP ame­rikai és több más nagy hír- ügynökség egybehangzó je­lentése szerint Portugália képviselői — 'Mario Soares külügyminiszter és Almeida Saítos, a területközi koordi­nációs ügyek minisztere —, valamint a PAIGC nevű fel- szabadítási szervezet nevében Pedro Pires hadügyminisz­terhelyettes, közép-európai » idő szerint tizenhét órákor aláírták a Bissau-Guinea függetlenségének megadásá­ról szóló okmányt. Ez annyit jelent, hogy a fél évezredes portugál gyar­matbirodalom első országa gyakorlatilag máris elnyerte függetlenségét, bár jogilag éz az előzetes hírek szerint csak szeptember 12-én követetik be. Az ünnepélyes deklarálás tervezett időpontjának két. oká van. Az egyik az, hogy szeptember 12-e közvetlenül megelőzi áz ÉNSZ-közgyűlés őszi ülésszakának nyitányát. A másik pedig áz. hogy éz a nap a függetlenségi mozgalom nagy harcosának, á korábban meggyilkolt Amilcár Cabfál- nak a születésnapja. Szép gesztus az öröm pilla­natában ezen a napon és módon is emlékeztetni bará­tot és ellenséget arra, hogy a szabadságot nem adták in­gyen, hogy a küzdelem hosz- szú Volt — és áldozatokat követelt. Bissaü^űuinéa 36 125 négy­zetkilométeres, nem egészen háromnegyedmillió lakosságú ország Nyugat-Afrikában. A portugálok 1446-ban fedezték fel . Már korábban kereske­delmi és rabszolgaszerző te­lepeket állítottak fel a terü­letén, de csak a tizenhatodik században sikerült gyarmato­sítaniuk. Ezután ez a földdarab a világ egyik szégyenfoltja, a nemzetközi rabszolgakeres­kedelem egyik nagy „lelőhe­lye” lett. A nép fegyveres felkelése 1961 januárjában tört ki és 1964 nyarára már az ország területének e —- harmada a mozgalom PAIGC politikai és aő nisztratív vezetése alá került. A fővárosáról Bissau-Gui- néának elnevezett ország nem véletlenül az első a gyarmati rabságból hivatalosán is sza­badulok sorában — és ezt mindenekelőtt á PAIGC egy­ségének köszönheti, valamint ánnák, hogy itt Viszonylag kévés a portugál télépés. A többi gyarmaton még nehe­zebb és még bonyolultabb lesz a függetlenség útja, de ez az út már megnyílt és többé héftí eltórláSzólhatő. Napokon belül légihíd íve­li át á Bissau és Lisszabon KöZötti nagy távolságot: ne­héz megmondani, hol lesz nagyobb az öröm: azoknál, akik búcsúztatják, vagy azoknál, akik otthon Várják őket. Az Izvesztyija a maoisták törvénysértéseiről Az Izvesztyija hétfői szá­mában Georgij Nyikolajev elemzi a Kínai Népköztársa­ságbán végbemenő belpoliti­kai fejleményeket. V . ,,A KNK-ban gyakorlatilag szétrombolták a népi de­mokratikus hatalom politikai struktúráját, helyét lénye­gében a Mao Ce-tung féle katonái bürokrata csoporto­sulás diktatúrája foglalta el — állapítja meg Nyikolajev. A „kulturális forradalomnak” névezett reakciós politikai puccs során Mao Ce-tungnák és hívéinek sikerült nagy­mértékben aláásniok az álla­mi-jogi intézményekét, a néphatalom alapvető pillé­reit, amelyek korlátozták és visszatartották a „nagy kor­mányos” kalandor, volunta­rista törekvéseit, akadályoz­ták megvalósításukat. Sém- mibévéve a KNK alkotmá­nyának alapvető tételeit, a Mao-csoport a legfelsőbb tör­vényhozási szerv határozata nélkül feloszlatta a tarto­mányi, a városi és a körzeti népi bizottságokat —- a helyi hatalom fő szerveit — és a „hatalom ideiglenes szervei­vel”, „forradalmi bizottsá­gokkal” helyettesítette őkét. Ez utóbbiak már öt éve lé­teznek anélkül, hogy alkot­mányé* megbízatásuk lenne. A KNK-ban csaknem tíz éve nem hívták össze az or­szágos népi gyűlést, képvi­selőinek többségét lejárat­ták, eltávolították, üldözik. Nem működik az országos népi gyűlés állandó bizott­sága sem, amelynek az len­ne á feladata, hogy a par­lamenti ülésszakok között gyakorolja a törvényhozói hatalmat Elvetették a demokratikus centralizmus, a választás és a beszámolás elveit. A mun­kásosztályt a parasztságot, az értelmiséget megfosztot­ták az ország irányításában való részvételtől — mutat rá a cikkíró a kínai alkotmány megsértéséire. A maoista vezetés jelenle­gi gazdaságpolitikája, aKKP X. kongresszusán meghatá­rozott általános fejlesztési irányvonal, amelynek alap­jául a kínai társadalom fo­kozott miiitarizációja szol­gál, nem felel meg az ország szocialista építése érdekei­nek, a kínai nép érdekeinek. A maoisták folytatják a Kínában élő nemzeti kisebb* ségek erőszakos beolvasztá­sára, politikai és kulturális elmaradottságuk fenntartásá­ra irányuló politikát. A „kul­turális forradalom” éveiben a maoisták nyíltan nagyha­talmi soviniszta politikát folytattak a nemzeti kisebb­ségekkel szembén, súlyos csapást mértek a nemzeti káderekre, megalázásoknak, megtorlásoknak és fizikái megsemmisítésnek tették ld őket. A nemzeti kisebbségek lakta körzetek gazdaságilag nagymértékben elmaradnak a belső tartományok mögött A Mao Ce-tung féle kato­nai-bürokrata csoportosulás bel- és külpolitikája tanúsít­ja, hogy a maoista rezsim Kínában, lényegét tekintve^ ellensége a szocialista de­mokráciának, szemben áll vele. A pekingi vezetők sárba ti­porták a KNK alkotmányát és más, 1949 után elfogadott alapvető törvényeket —<, hangsúlyozza az Izvesztyija. LÁSZLÓ LAJOS: tytánbényészok RÉSZIETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYV­HÉTRE MEGJELENI RIPORTKÜNYVBÖL 42. A kis ház meglapul a vil­lák között, gazdája csak azzal tudta szalonképessé tenni, hogy sok rózsát, virágot, bokrot ültetett köréje, hogy azok eltakarják kopott vako­latát, szokványos külsejét. A bejárati ajtón nincs csengő. Mielőtt kopognék, hangokat hallok... — ...Ezt még nézzétek. Ha fölmegyünk, a valóságban is láthatjátok. Ez a parlament... Vékony gyeíekhang kér­dez valamit, de nem értem. Kopogok. A zaj elhalkul. Vi­lágosság gyúl. Kijön a ko­paszodó, alacsony férfi. Vé­kony, fekete asszony áll mel­lette. — Elnézést .. Házi mozi­előadásunk van... Mikor a szemem meg­szokja a világosságot, felfe­dezem a két gyereket. Az asztalnál ülnek és csodál­koznak. A házi mozin vagy a kései vendégen, nem tudom. Néznek megilletődötten, vé­gül az egyik nyél egyet, és mégrántja anyja kezét. — Ez a bácsi most itt al- siik nálunk...?. Az anyja elvörösödik, és megsimogatja a fejét: „Hall­gass .Az apa a másik szo­bába invitál. Sok diaképem van. Es­ténként ezzel szórakozunk. Szenvedélyem. — Másik szenvedélye az újítás. — Kétkezi munkásként kerültem a vállalathoz. Tech­nikumot végeztem, hamaro­san művezető lettem, három fúrótorony munkájáért fe­leltem. Hajnalonként fogtam a kis táskámat, és felültem az üzemi buszra. Jó élet volt, jól fizettek. Nem törtük ma­gunkat. — Másként lett, amikor az ércdúsítóhoz kerültem. Ott annyi baj akadt, hogy akinek volt valami lelkiismerete, újított valamit vagy meg­szökött. Azt az üzemet, uram. a kínlódás hozta létre. Nincs még egy olyan keservesen kezdő gyára az országnak. Én akkor kezdtem az egyete­men, amikor legtöbb volt a báj. Azt hittem, rámegy az egészségem. A feleségem, mi­re hazajöttem a műszakról, a tankönyvből magnóra ol­vasta az anyagot. Fejhallga­tóval tanultam, hogy a csa- ládót he zavarjam. Az egyik gyerek már megvolt, a má- sikkál térhes volt az asszony. Könyvből nem volt erőm ta­nulni. Egyébként is auda- tív típus vagyok. Mikor megkaptam a gépészmérnöki diplomámat, már kiforrt ben­nem az újítás is. A tömlősze­lep. — Akkor ugyanis szinte órák alatt tönkrement a fémsze­lep, máskor elakadt benne a folyadék, s kicsapott az oszlo­pokból. Szinte minden nap, minden műszakban volt olyan eset, mikor bokáig jár­tunk a zagyban. Már műkö­dött a gumiüzemünk, ahol a kádak, a szivattyúk béléseit készítettük. Töprengés köz­ben megzavart az egyik munkatársam: „Tönkrement a keverőbéréndezés kere­ke...;; — Vagyis a forgórészt elet­te a sav. Rohantunk kicse­rélni. A raktárban új ládá­kat találtunk. Amerikából ér­keztek, a Denver-cég tömör- gumi kerekeivel. Miközben a ládákat feszegettük, eszem­be jutott: ez a cég nemhiába csinálja gumiból a keverőla­pátot, s mi sem hiába bélel­jük gumival a szivattyúkat, a kádakat. Akkor miért éppen a tömlőszivattyút készítik fémből ? Munkatársammal meditáltunk néhány nápot, aztán a gumiüzemünkben megszerkesztettük az élso tömlőszelepet lágygumiból, kordszövet betéttel. Forfhája is különbözött a régitől, nem kanyargóit benne a folya­dék, hanem iránytörés nél­kül átsurrant rajta. Né­hány napig használtuk, majd szóltam a főmérnöknek. „Hagyjon minket nyugton, mondta dühösen, elég bajom volt már nekem az újítók­kal.” ■— Mérgemben elrohantam az üzemi pártirodára. Meg­hallgattak, bár elég savanyú képpel. Akkoriban nálunk sok baj volt az újítókkal. Mindenféle ócskasággal gyö­törték a vezetőket. Másrészt volt ebben a magatartásban némi irigység is. De eljutot­tam az üzemvezetőhöz, aki megígérte, figyelni fogja a szelepünket. Másfél hét után részletes rajzot kért, és en­gedélyt adott, hogy tizenötöt elkészítsünk. — Ma már minden vezeté­ken ilyen szelep van. És nem­csak nálunk valamennyi ve­gyi üzemben, erőműben ezt használják. Nem győztünk elegét gyártani. Hat or­szágnak szállítunk belőle, a legnagyobb fogyasztónk a Szovjetunió. Most kértek In­diába, az orisszai erőműhöz is. Az újítás évenként másfél millió forintot jelent a cég­nek. Húszezer forintot kap­tunk érte a barátommal. (Folytatjuk! £

Next

/
Thumbnails
Contents