Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-03 / 180. szám

¥. (rfasd mTLEf-MÄGYARÖRSZÄS WM. átfgosz*«8 ft Szülők fóruma: Tanuljon-e nyáron a gyermek? A kérdésre nem lehet egyszerűen „lgen”-nel, vagy „nem”-mel felelni. A hétéves, első osztályt végzett kisiskolás éppen csak megismerte a betűvetés és az olvasás titkát, s tájéko­zódik valamennyire a számok világában. Tanítónői munkám során azt tapasztaltam, hogy ha egy ilyen alig-író, alig-olvasó gyermek június 8-án elbúcsúzik a betűktől és szeptember 2-ig, az első tanítási napig egy sort sem ír és semmit sem olvas, akkor bizony ej is felejti, amit tanult, összecseréli a betűket, szabálysze­rűen újra meg kell tanulnia írni, olvasni. A leendő - másodikosok szüleinek azt tanácsoljuk: adjanak a gyermek kezébe mesekönyvet, olvasson abból naponta 1/4—1/2 órát. A néma, ún. „magában” olvasásból köny- nyen lehet felületes olvasás, ezért helyes ha a hangos, jól szótagolt olvasásra biztatjuk. írásgyakorlatként ír­jon a gyermek „Nyári napló”-t. Napi egy-két mondat­tal rögzítse egy füzetbe a nap legérdekesebb esemé­nyét, amit odaillő kis rajzzal illusztrálhat is. A napló­írást nemcsak az I. osztályt végzetteknek, hanem a na­gyobbaknak is ajánljuk. Jó írásgyakorlat a levelezés is. írhat a nagymamának, a rokonoknak, ismerősök­nek, barátoknak. Mind a naplóírás, mind a levelezés egyben helyesírási és fogalmazási gyakorlat is. A felső tagozatosoknál az olvasás célja már nem magának az olvasás-készségnek a fejlesztése, hanem a szórakoztatás és az ismeretszerzés. Az elmúlt évi tanulmányi eredmény is meghatá­rozza a nyári tanulás tartalmát és mértékét. Zolikának nem ment jól a számtan a negyedikben. Neki bizony naponta 4—4 szöveges feladatot kell megoldania, hogy az ötödikben megállja a helyét. Ágnes sokat mulasz­tott az I. gimnáziumban. Nehezen birkózott meg a kémiával. Most nyáron újra át kell vegye az anyagot. A VII—VIII. általánosban sokat bajlódott a fizikával. Ez ä II. gimnáziumba „belépő” tantárgy. Visszalapoz kicsit a VII—VIII-os könyvbe, hogy könnyebben men­jen az anyag megértése az új tanévben. Zolikát még a szülei irányítják. Agnes már maga is rájött, hogyan kell „tanulnia” nyáron. A két példa kapcsán azt tanácsoljuk: nézzünk vissza kicsit az elmúlt évi eredményre, a hibákra, a hiányosságokra és annak alapján tervezzük meg a gyermekkel együtt és vele egyetértésben a mulasztást pótló és kicsit előkészítő tanulást. Az máris kiderült, hogy naplóírással, levelezéssel, mese és regényolva­sással is lehet tanulni, nemcsak „másolás”-sal, „tollba- mondás”-sal és az év folyamán megunt olvasókönyv újraolvasásával. Ehhez hozzátesszük még, hogy tanul a gyermek akkor is, ha kirándulásaink, hétvégi prog­ramunk, nyaralásunk, külföldi utazásunk kapcsán a térképet nézegeti, tanul azzal, ha új tájakat, termé- szeti környezetet, más városokat, más népeket ismer meg. Szórakozva is tanulhat: keresztrejtvényt fejthet, lexikonban keresgélhet hozzá adatokat} No és például dominózhat (közben szárból, kombinál), társasjátékot játszhat, amelyek legtöbbje okosít, a ’ gondolkodási készséget fejleszti. A fontos az, hogy valamilyen módon „szellemi élet”-et éljen a gyermek, mert közel 3 hónapra nem állíthatjuk le az értelmi fejlődést a legfogékonyabb korban. Azért tanácsoljuk mindezt a szülőknek, mert a gyermeket irányítani kell. Legtöbbjük nem talál rá a kellemes, hasznos, tanulásnak is nevezhető, jó időtöl­tésre. Unatkozik. Az unalom pedig rossz tanácsadó! Dr. Gergely Károlyné­Az Építéstudományi Intézet orvosszaltértők bevonáséval ér­dekes vizsgálatsorozatba kezdett. Arra kiváncsiak, hogy a könnyűszerkezetes épületek használói, lakói hogyan érzik magukat, van-e hatása a közérzetre az új, modern épí­tett létesítményeknek, az újszerű fűtésnek, hangszigetelés­nek. Képünkön: az orvosok vizsgálják a gyermekeket. (MTI foto) IS GYEREKEKNEK H CVEREKEKNEKB GYEREKEKNEK^, TÖRD A FEIEDI Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Kalci­um vegyjele. 7. Öra méri ezt. 8. ZU. 9. SNL. 11. Má­zol. 12. Elmés. 14. Ruhada­rab összefogására szolgál. 16. Megfejtendő. 18. Libahang. 20. Spion. 21. Európai nép. 22. Azonos mássalhangzók. 24. Szovjet motorkerékpár márka. 25. Kezel, istápol. 27. Vízben mozgó (—’). 28. Elő­kelő hölgy. 29. Örökös. Függőleges: 1. Pénzintézet. 2. Római 101. 3. Sódar egynemű be­tűi. 4. Szikla. 5. Érzékszerv. 6. Megfejtendő. 10. Gyulla­dás. 11. Háziállat. 13. Visz- sza: vágószerszám. 14. Gáz­lómadár. 15. Megfejtendő. 17. Óhajt, kíván. 19. Kalá­szos növényünk (+’). 21. Van, létezik, németül. 26. Dúdolgató szócska. 27. Azo­nos magánhangzók. Megfejtendő: Megyenevek (vízszintes 1, 16, függőleges 6, 15.) Múlt heti helyes megfej­tések: Mississippi — Nilus — Ob — Amazonas — Gan­ges. Könyvjutalomban része­sültek: Báthory Magdolna, Tyúkod, Kállai Andrea Sóstógyógyfürdő, Katona Ágnes Csenger, Tukocs László Nagyszekeres. Dankó Zsófia Nyíregyháza. Megfejtéseket csak levele­zőlapon fogadunk el! Mese Samuról, a házipókról Samuka mar hosszabb idő óta háziállatnak számított a Kovács családnál. Kedve sze­rint, leginkább a fürdőszobá­ban tartózkodott, az egyik sarokban. Ebben a fürdőszo­bában bezzeg nem voltak legyek, s a molylepke se me­részkedett ide, Samuka jó­voltából. Ha pedig egy éjjeli lepke — vesztére — beté­vedt a lámpafényre, kímé­letlenül felfalta. Ebben a fürdőszobában ő uralko­dott! Kovács néni sokszor ha­ragudott a pókocskára, ínért minden apró tárgyat össze- szőtt vékony selyémszálá- val: a pókhálóval. A fona­lak finom szövedéke volt Samuka vadászcsapdája, ott­hona és közlekedési útvona­la. Kovács Pétiké jő barát­ságban élt Samuval. Ami­kor; csak tehette, sokáig né­zegette a kis állatot, amint fáradhatatlan szorgalommal gyártotta lehelletfinom hálóját. — öt fónónőn is túltesz az én pókocskám —, mondo­gatta nem kis . büszkeséggel. Az egyik tikkadt nyári napon Peti valami furcsa, bánatos ciripelésre ébredt. Odament az ablakhoz és kö­rülnézett. Hát az ablak alatt, a fű között Szirka tücsök húzta legbúsabb nótáját. A kisfiú megsajnálta Szir- kát.. — Biztosan nagyon bá­natos lehet — gondolta. — Hát neked mi bajod van barátom? — kérdezte a tü­csöktől. Szirka lassan megértette a kisfiú kérdését és elcirpelte, hogy senki sem tud szép fátylat szőni, selymeset, fé­nyeset, olyat, ami tücsök­menyasszonya fejére ille­ne, pedig egy hét múlva lesz az esküvőjük. És ki lá­tott már igazi menyasszonyt, fátyol nélkül? A hosszúlá­bú keresztespók ügyetlen a f átyolszövéshez, nem vállal­ja. A mezőn nincsenek szö­vőlepke-lányok — mit csi­náljak? Segíts rajtam, kis­fiú! — ciripelte bánatosan. Pétiké szívesen segített volna a kedves kis tücsö­kön, de hogyan? ö nem ta­nult az iskolában kézimun­kázni... — Hopp, megvan! —ütött a homlokára nagy örömmel. — Én ugyan nem tudok fáty­lat szőni, de Samu mestere ennek a munkának! Máris szaladt a fürdőszo­bába. Egy szép, kövér le­gyet ígért Samunak, há megszövi a fátylat.' Samuka azonnal munká­hoz látott. Szorgalmasan szövögetett, reggelre él iá készítette a pompás, csip­kés kelmét. Olyan szépet, hogy hetedhét országban nem találni párját. Kovács néninek is feltűnt, hogy Samuka aznapra nem kötötte tele pókhálóval a fürdőszobát, hanem fátylat szőtt. Méghozzá milyen szé­pet ! Tollseprővel óvatosan leemelték és Pétiké maga nyújtotta ki az ablakon. Egy kis szellő elkapta s egye­nesen a tücsök elé ejtette. Szirka pedig boldogan vit­te a fátylat tücsökmenyasszo­nyának. Egy hét múlva meg is tartották a lakodalmat, s hálából azóta is szebbnél szebb nótákat muzsikálnak Pétiké ablaka alatt. Augusztusi estén, ha jól figyeltek, ti is meghalljátok majd a szép tücsökzenét. Csillag Zsuzsa Bencze József: Hangya­karaván Hangyakaraván megy, négerek a porban, kevés a kenyerük: a lehullott morzsa. Ne lépj rájuk ember, eső veri őket, szorgalmuktól egyszer a világ megnőhet... A világűr hírnökei az augusztusi égbolton — Hullócsillag!! Látod? Ott!... Ott! Felhőtlen augusztusi esté­ken gyakran felhangzik ez a kiáltás, s ha szerencsések vagytok, még véletlenül is megláthatjátok a hullócsilla­got. De szánjatok rá egy tü­relmesen eltöltött órát, s a csillagok milliárdjaitól fény­lő augusztusi égbolton akár több mozgó fénypontot (hul­lócsillagot) . is megfigyelhet­tek. Fényesen suhan, mintha egy kis csillag esne le az ég­ből, de a fény gyorsan el­enyészik, s a tűzijáték alig tart tovább a másodperc tört részénél. Aztán újra — nézd, most! — kettő, három rövid felvillanás és suhanás, majd kihuny a kis csillogó pont, de akkor már felajzótt kíván­csisággal várjátok az újabb és újabb csodát... „Hullócsillag”. Nagyon szép és többértelmű magyar szó. Ezt a szép kifejezést csil­lagászati szempontból nem tekinthetjük teljesen szaksze­rűnek. Csillaghulláskor nem csillagok hullanak, hiszen i csillagok hatalmas tömegű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező, izzó gáz- gömbök, melyeknek tömege több százezerszeresen, sőt milliószorosan felülmúlja Földünkét. Ezzel szemben a hullócsillagok tömege, Föl­dünkhöz viszonyítva elhanya­golható, az esetek nagy több­ségében néhány gramm. A hullócsillagok meteorok. A kisméretű, gyakran gom- bostűfejnyi, hideg és a világ­űrben önálló fénnyel nem rendelkező meteortest má­sodpercenként 15—70 km-es kozmikus sebességgel érkezik a világűrből a Föld légköré­be. A légkörben anyaga a súrlódás és ütközés követ­keztében a Föld felszínétől kb. 130 km magasan , felízzik (felvillanási pont), majd az egyre sűrűbb légrétegekbe zuhanva, pillanatok alatt el­ég, elgőzölög és eltűnik. A íelizzó meteortestet (a hulló­csillagot) nevezzük meteor­nak. A meteorpályának az a pontja, ahol a fény kialszik, a fékezési pont. Ez kisebb me­teorok esetében 70—80, na­gyobb méretüeknél 20—3d km magasságban van. Ha a meteortest nagyobb, mond­juk almanagyságú, akkor á sűrűbb légrétegekben annyi­ra erős lehet a fényjelenség, hogy az éjszakában Olyan vi­lágosság támad, akár hold­töltekor. Az ilyen, az egész égboltot beragyogó, szikrákat szóró és maga után tündöklő csóvát húzó meteorokat tűz­gömböknek (bolidáknak) ne­vezzük. Megfigyelték, hogy a tűzgömb csóvája gyakran még órák múlva is látható az égbolton. Mi történik akkor, há a meteortest tömege nagy, esetleg több tonna nagyság* rendű? Ezeket már nem tud­ja a légkör elégetni és a me­teortest egy része becsapód­hat a Föld felszínére és mé­retétől függően súlyos termé­szeti katasztrófákat is okoz* hat. A földre lehullott me­teormaradványok a meteori­tok. A Földfelszínen nagyon sok meteorbecsapódás okoz­ta kráter van, köztük olya­nok is, melyeket meteorit­óriások hoztak létre. Ezek kö­zül talán a legismertebb az USA-ban található Arizona- kráter, mely 1,3 km átmérő­jű és 134 m mélységű. Az óriás bombatölcsérhez ha­sonló krátert a számítások szerint egy 450 000 tonna tö­megű, 55 méter átmérőjű meteorit becsapódása hozta létre a történelem előtti időkben. Az ezen a területen élő Navaja-indiánok körében még ma is él az a legenda, hogy az égből indián isten szállt le tűzfelhőn, hogy itt eltemefközhessen. Ennek a mondának az alapján elkép­zelhető, hogy az itt élő indiá­nok ősei láthatták a mfeteofe becsapódását. A Földünkön megtalált meteoritok nagy többsége kő-, 10 százaléka vasmeteorit. A tudósok megállapították, hogy a meteoritok anyagá­ban ugyanazok a kémiai elé­rnek találhatók, amelyeket Földünkön is ismerünk. A hullócsillagok tehát a világ- egyetem anyagi egységének fontos bizonyítékai. Berend Mihály A HÉT HAJSZÁL (Szlovák monda) Egyszer a kis Jánosik Jur- ko céltalanul bolyongott a hegyekben. A hosszú úttól el­fáradt, és minthogy éppen egy gyönyörű tisztásra érke­zett. lefeküdt a puha mohára. A forrásvíz, mely nem mesz- sze eredt, csobogásával álom­ba ringatta. Esteledett. A nap vérvörös korongja lebukni készült a hegyek mögé, amikor három csodálatos tündér érkezett a forráshoz, hogy felfrissítsék magukat. Nagy volt a megle­petésük, amikor a forrásnál ott találták a széparcú, alvó kisfiút. A tündérek az embe­rek számára elérhetetlen he­gyekben laknak, így nemigen van lehetőségük arra, hogy emberrel találkozzanak. Az emberek gonoszságától na­gyon félnek. De itt nem fe­nyegette őket semmilyen ve­szély, mert a kisfiú aludt. Nem egészen úgy volt minden, ahogyan azt a tün­dérek gondolták. Jánosik a fá­radtságtól valóban elszende- redett. De még mielőtt meg­érkeztek volna a tündérek, felébredt és a puha mohán fekve gyönyörködött a csodá­latos naplementében. Amikor közeledni látta a három föl­döntúli szépségű alakot, nyomban eszébe jutottak a mesék a gyönyörűséges tün­dérekről. Hogy saját szemével szemügyre vehesse a mesebeli lényeket, alvást színlelt. A tündérek meghatva a kisfiú szépségétől, felhatározták, hogy olyan ajándékkal aján­dékozzák őt meg, mely egész életében hasznára lesz. Hét varázserejű hajszálat ajándé­koztak neki. E hét hajszálban hatalmas erő volt elrejtve. Minden egyes hajszálban egy- egy férfi ereje lakozott. Amikor Jánosik felnőtt, oly erős lett, hogy az egész kör­nyéken nem volt hozzá ná- sonló nagyerejű férfi. Dr. Papp Sándorné fordí­tása. Gazdag Erzsi • BÍZTATÓ Kakasom, kakasom kukorékolj! Jércikém, jércikém kotkodákolj! Barim bég ess: be-e-e! Kecském, kecském jer ide! Ludam gágogj — gá-á-á! Soha ne menj világgá! Galambom, galambom turbékoljál! gazdagodjál!

Next

/
Thumbnails
Contents