Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-03 / 180. szám
SPT*. •ugusztus S.' KELET-MAGYARORSZÁÖ 9. oXStH HÉT VÉGÉN ttöség Ami azt illeti, elég meleg helyzetben voltunk az éppen most búcsúzó héten. Hiába lestük reménykedve a hőmérő higanyszálát, hátha esik valamelyest. Nem esett, konokul tartotta magát, akárcsak az őszi barack ára a piacon. Ezt az utóbbit márcsak azért sem értem, mert a nap a piacra is olyan kíméletlenül sütött, mint másutt a városban, de az eladók úgy tettek, mintha nekik ez a hőség meg se kottyanna. Ahelyett, hogy igyekeztek volna még elviselhető hőmérsékleten túladni áruikon, szilárdan kitartottak, kötötték az ebet a karóhoz, akarom mondani a kínálatot a saját jól felfogott érdekükhöz. Amitől aztán nekünk, védtelen vevőknek méginkább melegünk lett. Mi tagadás: beleizzadtunk ebbe az elmúlt hétbe. Leginkább azokról szakadt a víz, akik mindent az e héten kezdődött nyári vásárra akartak feltenni. Látták önök is, tisztelt olvasóim, hogy mennyien álldogáltak jóval nyitás előtt a boltok bejáratánál, remélve, hogy ők csinálják majd a legjobb nyári vásárt. Szerintem, a kereskedelem nem számított erre a nagy hőségre, mert ilyenkor a szeretett vevő sem szívesen tolong a pultoknál. Hét közepe táján már igen sokaknak elegük, vagyishogy melegük lett a nagy vásárlási láztól, rájöttek, hogy hőségkedvezmény nem jár nekik, s inkább elmentek a bisztróba, jégbehűtött kólát inni. Ettől függetlenül én megkockáztatom a merész kijelentést: néhány napon belül közli majd a statisztika, hogy micsoda bomba vásárt csinált a kereskedelem, amiből persze neki semmi haszna, csupa ráfizetés az egész, dehát a vevőért ők nemcsak a nyereséget. de még a lelkűket is kiteszik. Adódott persze másutt is forró helyzet. Hallottam például, hogy egyeseknek ezen a héten is égett a talaj a talpuk alatt, pedig nem a strand forró homokján ugrándoztak mezítláb, hanem munkahelyükön járták fárasztó táncukat, nehéz cipőben. Megpróbálták ők is a kánikulára kenni ezt az egész szituációt, de a késő éjszakába nyúló fegyelmi tárgyalás végén lett a legégetőbb a helyzetük, pedig akkor már az ő napjuk régen leáldozott. No, azért nem eszik olyan forrón nálunk sem az emberek a kását, nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolnunk. Sokkal többen voltak azok, akik ártalmatlanabb ügyekben tekintettek fel a magas égre, ahonnan szűnni nem akaróan tűzött rájuk a nap sugara. Ezt tette az a könyvelő is, akitől egy tíz számból álló összeadás végeredményét várta a főkönyvelő keddtől péntekig, — hiába. Amikor a főnök számon akarta kérni, a könyvelő akkor tekintett fel a magas- ságos égre, mondván, ilyen hőségben az a csoda, hogy még egyáltalán él, hogy még nem kapott hőgutát. O képtelen ilyen meleg helyzetben gondolkodni, még valami hibát vétene, aminek beláthatatlan következményei lennének az osztályra, a vállalatra, esetleg az egész népgazdaságra is. Azt mondják, a főkönyvelő mélyen meghajolva bocsánatot kért, s ő maga is felnézett a magasság Irányába. Azt már nem közölték velem, hogy mire is gondolt valójában... Másutt meg a levegő forrósodott fel pillanatok alatt. Ez történt például annál a vállalatunknál, ahol névtelen levelet kapott az igazgató, benne egy regement törvénytelen, egoista cselekedete felsorolásával, meg a fenyegetéssel, hogy no, no, te kis élősdi, kitöröd te még egyszer a szép formás nyakadat. Mire a főnök behivatta a gazdasági ügyek főintézőjét, akiről már régóta sejti, hogy a helyére pályázik. Hiába hebegett a főintéző, hogy a levél feladásának időpontjában ő éppen az Antarkíiszon tartózkodott IBUSZ-társasuta- záson, ettől még nem lett enyhébb a légkör az igazgatói szobában. „Ki tudja, feladathatta maga azt a nagynénikéjével is, akiről ódákat szokott zengeni!” Állítólag még mindig izzik a légkör ezen a helyen, amelyet forró drót köt immár össze a felsőbb szervvel. Aztán azok is szenvedtek még ezen a héten a hőségtől, akik mondjuk a negyedik emeleten laknak. Hiába nyitották meg a vízcsapot, hogy hideg vízzel zuhanyozzanak. Hidegzuhanyként az hatott néhány percig, hogy egy csepp nem sok, annyi víz sem jön a csapból. Ettől később még nagyobb forróság öntötte el őket, s nemcsak gondolatban emlegették fel az ingatlankezelőt, meg a vízműveket. Aminek persze semmi foganatja nem lett, mint ahogy az már általában lenni szokott. Ismerősöm mesélte, áthidaló megoldásként csendesen kereszthuzatot csinált a lakásban és beállt a cugba. Ez is egyfajta megoldás, bár ettől még nem lesz kevesebb hó végén a vízszámla, mert azt ugyebár átalányban szíveskedik befizetni már régóta a tisztelt lakó a negyediken. De minek is soroljam tovább ezeket a meleg helyieteket? Végtére is mi akartuk, mi óhajtottuk, hogy lenne már végre egy kis kánikula. Hát lett, amint a higanyszál is mutatja. Most tovább óhajtozhatunk egy kis eső, árnyék után, amitől felfrissülhetnénk. így ’egalább nem unatkozunk s már ez is valami. Angyal Sándor A lap megírta — az illetékes válaszol MEGSZÜNTETTÉK „Megszűntették címmel június 12-én megjelent cikkel kapcsolatosan közöljük, hogy Vámosatva. Barabás és Gélé. nes községekbe évek óta közlekedő 'Skolajárat fenntartását indokoltnak tartjuk. A reggeli autóbuszjáratok vonatinduláshoz történő igazítását csak a korareggeli órákban tudjuk biztosítani. Az esti autóbuszjárattal kapcsolatban közölt javaslatra elmondjuk. hogy 1973 decemberében kísérleti jelleggel az esti órákban is közlekedtettünk egy autóbuszt, azzal a céllal; ha az utaslétszám indokolja, úgy az a járat az 1974—75. évi menetrendünkben is szerepelni fog. Többszöri ellenőrzést tartottunk, de a járatot olyan kevesen vették igénybe — kivétel csak a pénteki nap volt — hogy nem tartottuk gazdaságosnak e járat közlekedtetését. Az új menetrendben csak a pénteki napon szerepel, mint hétvégi munkásszállító járat. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza •• Mi az On programja szombaton? Pihenni is tudni kell. Mindinkább igényli a dolgozó, hogy munkája mellett és után több időt fordíthasson kulturális igényei kielégítésére, pihenésre, szórakozásra, vagy ép pen arra, hogy a kiskertjét csinosítsa, kirándulhasson. Ezeket az igényeket — ami természetes — szombatokon fokozottabban lehet teljesíteni. Ezek a szabadnapok elsősorban a heti munka utáni pihenést segítik elő, azonban mind többen hétvégi kirándulással, esetleg munkával töltik el. Mit csinál ön szabadszombaton? Ezt a kérdést tettük fel nyíregyháziaknak. A szakácsnő strandolni megy A konyhában állandó jelleggel 40 fok feletti a hőmérséklet, többször — nyáron — a félszáz fokot is eléri. A konyhafőnök-helyettes, Vor- ga Béláné szakácsnő, már 10 éve dolgozik az Ezerjó étteremben. Három gyermekem van, a legkisebb egyéves. Sok gond, baj van velük, de örömmel csinálom. Szabadnapokon több idő jut a nevelésre is, és a pihenésre is. Egész héten jó idő volt, nagyon remélem, hogy a hét végére ben dolgozik, és két fiúnk van. A nyáron fejeztük be a kétszoba, összkomfortos lakásunk építését, de még most is van vele munka. Ezen a hétvégén a háztáji kertben fogok dolgozni, persze az állatok körül is akad munka bőven. Nagyon kevés időm jut pihenésre, nem ritka, hogy még vasárnap is dolgozom. Irány a Tisza-part Kiss Margit, a KEMÉV adminisztrátora: — Nagyon örülök, hogy most van szabadszombatunk, amikor az idő is nyáriasra fordult. Szeretek strandra járni, de eddig még alig volt rá lehetőség. Van egy baráti társaságom, és úgy tervezzük, hogy szombaton kimegyünk a Tisza-partra, für- dünk, este szalonnát sütünk. Valamennyien szeretjük az ilyen it mantikus kirándulásokat. Kempingsátrakban alszunk. Másnap a közeli erdőbe megyünk kirándulni, majd a fiúk horgászni mennek, mi, nők pedig ebédet főzünk. Estig megint fürdőnk, barangolunk, csak későn jövünk haza. Ez a hétvégi programunk. Bármilyen lesz az idő, megyünk. Társasházat építenek Kovács István segédmunkás, gumigyár: — A mi családunk szabad szombatja nehéznek ígérkezik. Társasházat építünk és a család minden tagja kiveszi a részét a munkából. Kommunista szombatot és vasárnapot tartunk — a barátaim ugyanis megígérték, hogy segítenek az építkezésben. Két kisfiam van, 5 és 6 évesek és ők is „komolyan” akarnak segíteni. Most albérletben lakunk, de ősszel már be akarunk költözni az új lakásba. Már jól halad a munka, a tetőt csináljuk. Még apósomék is segítenek, a feleségem fog főzni. Neki nem engedek nehezebbet végezni, hisz az épp elég úgyis... A mostani hétvége nehezebb lesz, mintha a vállalatnál dolgoznánk. De az, hogy a barátaink és szüléink is ktrés nélkül jönnek segíteni, nagyon jólesik és most a közösen végzett munkában igyekszünk kikapcsolódni, • változatosságot keresni. (tóth—sipos) I Játszótér-e az udvar? Nyíregyházán, a Luther-háa „B”-épületében már kora tavasz- szal kiéleződött a „generációk közötti ellentét”. Kezdődött azzal, hogy a tavaszi nap az udvarra csalogatta a gyerekeket, akik önfeledten, felszabadultan játszottak. Az is elliihető, (de el nem ítélhető), hogy „Vadőlő, „Sólyomszem”, vagy más re- gényliős szerepébe öltözött gyerek fényes nappal csatakiáííást hallatott. Az emberek többségének ez érthető, tudjuk, hogy a gyermekeknek mozgásra és játékra van szükségük. A ház néhány lakójának azonban sérti a fülét a gyermekkacaj és a játék nem is túl hangos zaja. Javasolták, majd követelték, hogy a gyermekeket vagy zárják négy fal közé, vagy vigyék őket távolabbi játszóterekre. A közepes nagyságúnak is alig nevezhető udvar pedig hadd maradjon továbbra is parlagon, kihasználatlanul. A gyermek nélküliek szervezkedtek a gyermekes szülök ellen. Már rendőrt is hívtak a helyszínre. Néhányan az apróságokat csendháborítóknak nevezik, tár a „Házirend” azt írja elő, hogy a gyerekek a Kijelölt helyen 20 óráig játszhatnak. Arról Is intézkedik, hogy az általuk okozott anyagi kárt a szülőknek kell megfizetniük. Anyagi kár azonban még senkit sem ért a játszás miatt. Az lenne kár, ha betonosodó városunkban nem használnánk ki minden lehetőséget parkosításra, vagy játszótér építésére. Nyílván erre gondolt az IKSZV egyik vezetője is, aki javasolta a gyermekes apáknak, hogy társadalmi munkában az udvart alakítsák át olyan játszótérré, amely nem veszélyezteti azt a néhány földszinti ablakot — a vállalat homokot és felszerelést is biztosít a munkához, így elképzelhető, hogy hamarosan „hivatalosan” is játszótér lesz az udvarból. (nábrádlt Szabályozzák a kórházi látogatást sem fog elromlani és akkor a betervezett strandolás a Sóstón és az erdei séta nem fog elmaradni. Persze a pihenés mellett a házimunkára is jut majd idő, annál is inkább, mert tavasszal költöztünk a Jósavárosba és akad még a „ház körül” is tennivaló. De elsősorban a gyerekeké a szabad szombat. A háromgyermekes családanya, Varga Béláné nem érzi áldozatnak magát, azt, hogy többször mosással, takarítással tölti el megérdemelt szabadnapját. Ahogy ő mondja: .... mindent a gyerekekért teszek”. Az Orvos-Egészségügyi Do'gozók Szakszervezetének vizsgálata megállapította: a legtöbb kórházban a látogatási idő legalapvetőbb előírásait sem sikerül betartatni. Ez nemcsak a betegek nyugalmát és gyógyulását ve- szélyezteti, hanem zavarja az orvosok és ápolók munkáját, a1kalmat teremt a fér- tőzések be- és kihurcolására. A megvizsgált 37 kórház közül 29-ben — annak ellenére, hogy a hivatalos időn túli látogatást csak az igazgató, vagy áz osztályvezető főorvos engedélyezheti — a betegek hozzátartozói és ismerősei csak annyit mondanak a portán: „Az orvoshoz megyek!” — s máris szabad az útjuk. Jónéhány kórházban az egyszeri rendkívüli látogatásra az orvosok szóban adnak engedélyt, ilyenformán az ellenőrzés szinte lehetetlen. Tovább rontja a helyzetet, hogy a vizsgált kórházak 80 százalékában a beteghez gyakran három-négy, néha még több látogató érkezik egyszerre, s az ágyakon, ablakpárkányokon, fűtőtesteken foglalnak helyet, a kabátokat, kalapokat az ágyakra terítik. A 37 kórház közül mindössze négy jelentette, hogy a látogatók nem hozhatnak be 14 éven átüli gyermekeket, hogy a kórház vezetősége biztosította a gyerekek felügyeletét a látogatási idő alatt. A legtöbb kórházba korlátlanul lehet bevinni élelmiszert, de csupán 8 kórházban áll e'ég hűtőszekrény a betegek rendelkezésére, 13- ban csak néhány, 16-ban azonban az éjjeliszekrényekben és az ablakok között tárolják az élelmet. A kórházakban nincs elegendő ügyeletes takarítónő, hogy a padlót a látogatási idő után felmossák, holott ilyenkor a fertőzés elkerülésére fertőtlenítésre is szükség lenne. A kórházak 20 százalékában a különösen veszélyeztetett osztályokon — Intenzív, fertőző, újszülött, koraszülött és szülészeti részlegek — semmiféle látogatási korlátozást nem vezettek be. Az Egészségügyi Minisztérium kórházi főosztálya messzemenően figyelembe vette a vizsgálat eredményeit, s lényegében elkészült a Kórházak Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetével. Az osztály vezetője, dr. Najzer Alajos a következőket mondotta el a kórházi látogatás előre'átha- tóan a jövő év elején érvénybe lépő új rendjéről: __ A legtöbb kórházban továbbra is érvényben marad a heti 3 hivatalos látogatási nap, a helyi tanácsok azonban ézt 2 napra is korlátozhatják. Az időpontokat is a helyi tanácsok határozzák meg. Várható, hogy egyik-másik kórházban bevezetik a délelőtti látogatást, másutt pedig a jelenlegi, délután 5—7 helyett a 4—6 óra közötti időszakra előrehozzák a látogatási időt. Megszigorítják a soronkívüli látogatásokat is, csak rendkívüli esetben és csakis írásbeli engedély alapján lehet majd belépni a kórház területére. Egy alkalomra az osztályos orvos, többszöri látogatásra viszont csak az osztályvezető főorvos adhat engedélyt. A tervezet szerint valamennyi kórház köteles lesz megszabni, hogy az osztályos orvosok és főorvosok mikor álljanak a látogatók rendelkezésére és ezt a portán ki kell majd írni. A hozzátartozók tájékoztatása érdekében va'amennyi kórház megerősíti telefonszolgálatát, az orvosi titoktartás kötelezettsége miatt azonban telefonon csak általános jellegű tájékoztatás kapható. 12 éven aluli gyermekek nem látogathatják a kórházi osztályokat, a behozottak elhelyezéséről a kórházaknak kell gondoskodniuk. A tervezet szerint két látogatónál több egyszerre nem tartózkodhat a beteg ágyánál. Ennek érdekében hasznos lenne a „zsetonos módszer” bevezetése: a portákon minden ágyhoz két zsetont adnának ki, s az újonnan érkezők csak akkor kaphatnának belépő-zsetont, amikor az előző látogató már visszaadta. Elsősorban a betegeket, de a látogatókat is tájékoztatják az orvosok és ápolók, hogy mennyi és milyen éle'miszert lehet bevinni a kórházba. Naponta 75—80 ezer beteget kezelnek a magyarországi kórházakban. A látogatási rend megszigorítása, a jogszabályok be Íves alkalmazása és az egészségügyi dolgozók határozottabb fellépése önmagában még nem elég, hogy az évek óta egyre rosszabbodó helyzet megszűnjön. A betegek és a hozzátartozók belátása, megértése és támogatása is szükséges, hogy végre rend 'egyen a kórházakban, a dc- tegek érdekében, hogy mielőbb gyógyultan hagyhassák el a kórházakat. 8*3 Építőmunkás a háztájiban A munkahelyén, a Kelet Áruház építkezésénél találtam meg Vakúly Jánost, a hétszeres szocialista brigád vezetőjét. Ebben az évben elnyerték a Vállalat kiváló brigádja megtisztelő címet. Tizenegy éve a SZÁÉV építő munkása. — Apagyon lakom, a feleségem a termelőszövetkezet> ...... 11 - i im A Kisvórdai Ruházati Szövetkezet 1975-re 36 ezer fíúöltöny gyártására kapott megrendelést Szovjetunióból. Képünk: a szabászüzemben készült, ahol jelenleg is exportmegrendelésen dolgoznak. (Elek Emil felvétele)
