Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
1974. augusztus 19’. KELET-M AG YA RORSZ kÖ Hárommilliós többletbevétel Jallózás az első fél év statisztikai adatai között M í*a.n?’ TOKAJBÓL jobb kép « 4 Ősztől: második műsor a tevében A megye lakosságának készpénzbevétele az év első felében kilenc százalékkal (közel háromszázmillió forinttal) nőtt — olvashatjuk a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának jelentésében. A tnuqka- bér hét százalékkal emelkedett. Személyi jövedelem címén huszonnégy százalékkal fizettek ki többet. A családi pótlékok négymillió foHrittal, a társadalombiztosítási kifizetések mintegy hármincrhil- lió forinttá! növekedtek. A termelőszövetkezeti tagok pénzrészesedése az előző évivel szemben jelentősebben (tizennégy százalékkal), a mezőgazdasági áruértékesítésből származó bevétel viszont alig emelkedett. A lakosság takarékbetét- állománya a készpénzbevételekkel azonos ütemben nőtt, június 30-án megközelítette á két és fél milliárd forintot, ami közel kétszázmillió forinttal magasabb, mint a fél év elejéit volt. Az 1970- es — árvízzel kapcsolatos — hitelek miatt négy éven át megyénkben a lakossági hitelek meghaladták a betéteket. Az első fél évben azonban a betétek kismértékben ugyan, de ismét magasabbak. A pénzbevételek növekedésével együtt, de annál gyorsabban (11 százalékkal) nőtt a kiskereskedelem forgalma. Az első fél évben több, mint 3,7 milliárd forint értékű árut vásárolt a megye lakossága, ennek több mint felét a szövetkezeti kereskedelem boltjaiban. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma az átlagosnál valamivel gyorsabban (Í2 százalékkal) nőtt, ezen belül a vendéglátás bevételei emelkedtek nagyobb mértékben. Az alapvető élelmiszerek közül a tej és vaj forgalma ismét emelkedik, növekedett a kávé, a kenyér, a péksütemény, a száraztészta forgalma (ez utóbbit is egyre inkább készen vásárolják), ugyanakkor csökkent a tojás, a liszt, rizs és a cukor értékesítése. A Vegyesiparcikkek forgalma 12 százalékkal emelkedett, ez kevesebb mint az előző évi növekedés. A tartós háztartási cikkfek közül továbbra is a hűtőszekrény, a centrifuga, a porszívógép, a villahyböyler ég a gáztűzhely vásárlása emelkedik. A tartós kulturális cikkek közül több magnetofont és lemezjátszót adtak el, mint egy évvel korábban. A lakberendezési cikkek iránti kereslet változatlanul nagy. Bútorra a fél év folyamán 136 millió forintot költöttek megyénkben, ami tizennégy százalékos növekedést jelentett. Az első fél évben 1426, új személygépkocsit vásároltak a megye lakói, s ez másfélszerese á tavalyinak. A motorkerékpárok forgalma csökkent, viszont növekedett a kerékpároké, amelyből csaknem 14 ezer darabot adtak el. A ruházati cikkek forgalmának növekedése elmaradt az átlagostól és áz előző évitől is. A magasabb készletek és a javuló áruválaszték mellett helyenként egyes cikkek hosszabb ideig hiányoznak. Nem volt kielégítő az ellátás például gyermekcipőből, gyermekpulóverből, női és férfi munkaruhából, egyes méterárukból. A fogyasztói árak 1974-ben áz előző évinél várhatóan kisebb mértékben emelkednek — jelzi az felső félévi statisztika. A különböző engedményes vásárok, a kiárusítások a fél év folyamán összesn több mint 18 millió forint megtakarítást jelentettek a lakosságnak. A téli ruházati vásáron kívül egyes üzletekben például február 11—március 15-ig tíz százalékos engedméhnyel lehetett hűtőgépeket, motorkerékpárokat Vásárolni. A második negyedévben szervezték meg az engedményes tüzelővásárt, amikor legtöbb szénfajta 10 forinttál, a dörögi és a mecseki brikket ,15 forinttal volt olcsóbb mázsánként. Ez az akció mintegy 7,7 millió forint megtakarítást eredményezett, az engedmény mértéke átlagosan 37 százalékos volt. Magasan vagyunk az Alföld síksága fölött. Ha a levegő nem lenne párás, el tudnánk látni egészen Szat- márig,, Beregig. Ezt azért is fontos megjegyezni, mert a teievízlő-adásök hangja és képe, illetve az azt közvetítő elktromos hullámok a fizika szabályai szerint egyénes vonalban terjednek. A tokaji hegy tetején vagyunk, Magyarország egyik legnagyobb jelenlegi tévé- és rádióadó állomásán. Az adóállomás „hitelesítése” ugyan csak 80 kilométeres körzetre szól, de a bemérések szerint Záhonytól Egerig és Csenger- től Hajdúszoboszlóig ezt az adóállomást hallgatják a rádió- „és- tévétulajdánosok. Mindezt Rózsa Istvántól,, az adóállomás műszaki vezetőjétől tudjuk meg, aki munkatársaival a Nippon Electric Co. és az Elektromechanikai Vállalat kooperációjában készült új berendezés előtt áll és legnagyobb meglepetésünkre már a kettes műsort figyeli. Mikor hallhatja majd a körzet lakossága is azt a műsort készülékén? — kérdeztük. Megtudtuk, hogy aminek a működését láttuk, azzal egyelőre csak veszik a műsort. Kisugározni csak akkor tudják, ha az új antennaelemeket is felrakja a toronyra a Közúti Gépellátó Vállalat szerelő brigádja. Ez az idén kora ősszel várható. Addig kellene a nézőknek — és a kereskedelemnek — felkészülnie a második adás vételéhez szükséges tennivalókra. Mik ezek? * Mindenekelőtt tudni kell, hogy míg az 1-es adó az úgynevezett VHF-sávban működik, amit a 4-es csatornán Tokajból veszünk, addig a 2-es adás felsőbb sávon, az úgynevezett UHF- sávon fog működni. Az utóbbi években már olyan korszerű televízió-készülékeket bocsátottak ki gyáraink belföldre is, amelyekbe be van építve az UHF-sáv is. Ilyen például az Orion 60- as.. A régebbi készülékekben viszont ilyen berendezés ninCs. Az őszi adás kezdetéig az Orion gyár forgalomba bocsát egy aránylag olcsó. nein egészfen 300 fo- rintba kerülő konvertert, amelynek a beépítésével a 2. adás tokaji 26. csatornás adását a régi készülékek ti- zenkettedik csatornájára lehet átmodulálni. Utolsó kérdésünk arra vonatkozott, hogy az utóbbi hónapokban sokfelé panaszkodnak megyénkben: néha rosszabbodik az adás, zajos a telévízió hangja és elmosódott a képe. Az URH- adáisok is gyengébbek. A Magyar Rádió is többször elnézést kér már a készüléktulajdonosoktól, hogy mindez az antenna építése miatt van. A műszaki vezető elismerte, hogy ez valóban így van, a szerelés miatt. Bár a jobb készülékek, vagy a jobb antennák nem nagyon veszik észre. Néhány hét múlva, a 2. műsor rendszeres adásának megkezdésével egyidő- ben ezek az apróbb nehézségek eltűnnek. Gesztelyi Nagy Zoltán Kedvezményekkel Munkáslakások Nyíregyházán és Záhonyban Szeptember 1-től október 31-ii* Rádióakció megyénkben Kedvezmények — Szabolcsi műsorok Több URB készülék Mint ismeretes, a kormány Nyíregyházát és Záhonyt kiemelt településnek nyilvánította, s a két helyen a fizikai munkások és a termelést közvetlenül irányítók állami támogatással vásárolhatnak lakást. A kormányhatározat értelmében azonban csak vállalati dolgozók (szövetkezetek, ihtéz- mények dolgozói nem) részesülhetnek a kedvezményben. A munkáslakás-építé- sek jó ütemben haladnak megyénkben és a tervek is biztatóak. Eredetileg úgy tervezték, hogy Nyíregyházán a Vasvári Pál utcán az év végéig 40 munkáslakást épít a Nyíregyházi Építő és Szerelő Vállalat, de egy kongresz- szusi felajánlás után az építők 42 lakás építésével végeznek. Záhonyban a következő hónapokban tizenkét fizikái munkás kap kedvezményes lakást — valameny- nyien KlSZ-korosztályúak. A nyíregyházi Rákóczi utcán augusztus végén 162 lakás építését kezdik meg, valamennyi fizikai munkásnak épül. Ezekből a lakásokból 99-et a jövő év végére át is adnak rendeltetésének. Ugyancsak augusztus utolsó napjaiban a Jósavárosban 160 lakás építéséhez kezdenek s a lakások felét jövőre fizikai dolgozóknak juttatják. Ha az igény nagyobb lesz a 160 lakás több mint felét kapják munkások. Záhonyban szeptemberben újabb 36 munkáslakás építését kezdi el a Kelet-magyarországi Közmű- es Mélyépítő Vállalat. Ezeket a lakásokat is jövőre adják át. A Jósavárosban folyamatban Van az úgynevezett II/2-es lakás, építése amelyben 162 család kaphat majd otthont 1975 első felében. Ezeknek a lakásoknak a többségét munkások kapják az igényektől függően. A munkáslakások előnye az , hogy a vállalatok a fejlesztési alap terhére a lakások szociálpolitikai engedménnyel és' az állami dotációval csökkentett eladási árának 20 százalékát befizetik a dolgozók helyett. Az állami támogatás általában 60 ezer forint, a dolgozóknak a csökkentett eladási ár 10 százalékát kell előtörlesztésként befizetni, amely nem több mint 16—20 ezer forint. A maradék összeget 35 év alatt egy százalékos kamat mellett fizetik a dolgozók az OTP-nek. Ebben az évben a nyíregyházi vállalatok, illetve munkások 162 munkáslakást igényeltek. Év végére valamennyi igényt kielégítik. A becslések szerint jövőre 250 munkáslakásra tartanak igényt a megyeszékhelyen. Záhonyban jelenleg csak a vasutas dolgozók kapnak munkáslakást, de jövőre ha a vállalatok záhonyi üzemegységének dolgozói- is igényelnek munkáslakást, igényüket kielégítik. A nyíregyházi vállalatok közül ebben az évben a legtöbb munkáslakást a SZÁÉV rendelte, szám szerint tizennyolcat. A TITÁSZ 12, az ÉPSZER 10, a konzervgyár 8, a gumigyár 7 lakást építteti dolgozóinak ebben az évben. (n. 1.) Újabb kedvezményes rádióakciót rendeznek megyénkben szeptember 1 és október 31 között. Az 1970 évi első akcióhoz hasonlóan a mostani célja is az, hogy a megyében még szélesebb körűvé tegye a rádiózást. Hazánkban jelenleg 100 háztartásra 75 előfizető jut, megyénkben viszont mindössze 64. Az illetékes országos és megyei szervek nagy segítséget, jelentős kedvezményeket nyújtanak. Az akció ideje alatt vásárolt készülékek új előfizetőinek 1975. március 31-ig előfizetési díj- mentességet biztosítnak. A Lapkiadó Vállalat egy hónapig díjtalanul küldi az új előfizetőknek a Rádió és Televízióújságot. Az OTP lehetővé teszi az ezer forintos ár alatti készülékek részletakcióra történő árusítását, tíz százalékos előleg lefizetése mellett, 12 havi törlesztéssel. A BÁV az akció időtartamára csereakciót szervez a megye kiskereskedelmi hálózatának bevonásával. Az illetékes nagy- és kiskereskedelmi vállalat az akció idején kedvezményes vásárt rendez. A kereskedelmi szervek gondoskodnak a nagyobb mennyiségű és választékú árukínálatról, s e2t központilag is segítik. A fővárosi KERAVILL például nagyobb mennyiségű hattranzisztoros import zsebrádiót bocsát az akció rendelkezésére. Az akciót felhasználják az URH-sávös rádiók széles körű terjesztésére is. A rádióban és a televízióban több interjú, riport, ti>- dósítás hangzik el megyénkről az akció ideje alatt. A kéthónapos megyei rá- dióakciőról az érdekelt szervek részvételével augusztus 30-án sajtótájékoztatót tartanak Nyíregyházán, és ezen ismertetik a részletes programot. »Az állampolgár érdekében KÉT ÖREGSÉGI NYUGDÍJAS tsz-tagot kizártak a kótaji tsz-ből, mert a vezetőség hozzájárulása nélkül ipari üzemben éjjeliőri állást vállalták. A két idős ember nem fellebbezett, mert úgy gondolták: a vezetőség nyilván a tsz tagjaira vonatkozó rendeletek szerint járt el. Egy ügyészségi törvényességi vizsgálat során azonban a tsz vezetőségével mégváltoztatták a döntést, mert az szabálytalan volt. A tsz-törvény értelmében ugyanis a nyugdíjas nem köteles a közös munkában részt venni, a yezető- ség engedélye pedig csak a dolgozó tagok ideiglenes munkába állásához szükséges. Volt a kizárásnak egy harmadik „szépséghibája” is, ami szintén megsértette a törvényességet: mégpedig, hä a vezetőség egy tagot törölni akar a tagnyilvántartásból, akkor előtte meg kell őt hallgatni. A kótaji kizárás esetében ez is elmaradt. Kizárni ugyanis csak olyan tagot lehet, aki huzamosabb ideig — három hónapnál kevesebb nem lehet ez az idő — nem vesz részt a közös munkában. A nyugdíjasoknak pedig nem kötelező részt venni a közös munkában. Az ügyészi óvással a vezetőség egyetértett, a tagsági viszonyt helyreállította, és visszaadták a nyugdíjasoknak is járó háztáji területet. BUHAJLA ANDRÄS 1967BEN iparból ment nyugdíjba. 1969-ben, 65 éves kora után felvették a buji Uj Élet tagjai sorába, és ebben az évben 269 tízórás munkanapot ledolgozott. Ezzel háztáji föld használatára is jogöt szerzett. Í97Ö-tien tíz napot dolgozott, majd beteg lett, ezért a tsz vezetősége 240 tízórás munkanapot javára írt. Ennek alapján 1971-ben és 72-ben kiadták a háztájit, de 1973 tavaszán már nem. A beteg tsz-tag panasszal fordult a tsz döntőbizottságához, de itt elutasították azzal, hogy Bu- hajla András ipari nyugdíjas volt és a nyugdíjkorhatár elérése után lépett a tsz-be. Ilyen körülmények között csak addig illeti meg a háztáji, amíg dolgozik. Az ügyészség megtámadta ezt a döntést, mert az idős, vagy munkaképtelen tagot a munkavégzéstől függetlenül megilleti a háztáji, hiszen a munkaképtelenség ideje a tagsági viszony szempontjából úgy tekinthető, mintha a tag dolgozott volna. A tsz döntőbizottsága az ügyészi óvással nem értett egyet, az ügyészség ezért a bíróságon támadta meg a törvénytelen döntést. A bíróság természetesen megváltoztatta a tsz döntőbizottságának határozatát és kötelezte a tsz-t, hogy a ki nem adott háztáji ellenértékét utólag pénzben fizessék ki. A VOLT BESZTERECI TSZ 1971 márciusától egy legelőt bérelt a balmazújvárosi tsz-től. A vezetőség a juhokkal egy juhászt is küldött a balmazújvárosi legelőre, aki még az év augusztusában tragikus körülmények között meghalt. A juhoknak húzott vizet a kút- ból. de a kút hiányos felszereltsége miatt a kútba esett. Az özvegy kérte a tsz döntőbizottságát, hogy ne csak az özvegyi nyugdíjat kapja, hanem — mint az üzemi balesetek esetében jár —, a kereset és a nyugdíj közötti különbséget is. A döntőbizottság elutasította a kéfést, mondván, a balmazújvárosi tsz területén történt a baleset, így ők nem felelősek érte. Az ügyészség megtámadta a termelőszövetkezet döntését, mert a balesetért a t.sz-t terheli a felelősség. A balesetmentes munkakörülményekt ugyanis mindig a munkáltatónak kell megteremteni. Az özvegy azóta rendszeresen megkapja jogosan követelt pénzét. egy fővárosi lakos Nyíregyházán örökölt egy lakást, amelyért 13 ezer forint illetéket kellett volna fizetni. Nem volt ennyi pénze, a lakásra pedig nem volt szüksége, ezért el akarta adni. Igen ám, csakhogy a lakás olyan helyen volt, amelyre a városi tanács több, mint' tíz évvel ezelőtt építési tilalmat rendelt el. Városrendezési szempontok miatt volt erre szükség, hiszen azon a területen a fejlesztési tervek szerint új, emeletes lakások épülnek majd, így fölösleges pénzkidobás lenne új lakás építése, vagy a régi lakás felújítása. Nem tudta felújítani, és eladni sem, hiszen ki vesz lakást olyan helyen, ahol bizonytalan a lakás sorsa. A tulajdonos a tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályát kérte: vegyék meg a lakást, mert neki szüksége van a péníre, a válasz azonban az volt: nincs rá pénz, de szabadon értékesítheti. Panaszára az ügyészség vizsgálta meg az ügyet és a lakást a tanács kisajátította. Rendelet van ugyanis arra, hogy ha egy területre építési tilalmat rendelnek el, akkor azt öt éven belül ki kell sajátítani. Nem lehet ennél hosszabb ideig bizonytalanságban tartani az állampolgárokat és a város- rendezés konkrétan amúgy is csak egy-egy ötéves tervre látható előre. Ha ügyészről, ügyészségről hallunk, általában a vád képviselője jut eszünkbe, aki bűnvádi eljárások során a szigort, a törvény büntető erejét képviseli. De ez — mint a fenti példák is bizonyítják — munkájuknak csak egyik oldala. A másik: amikor az állampolgárok, az egyén érdekében avatkoznak közbe, de mint mindig, a törvényesség védelmében. Balogh József
