Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-19 / 194. szám

4. «Wm» «MJW-WÄOT'ARÖRSfifJW WTf. augusztus W. ! ItIagazinomAgazinomäuäzinomagAzinomaga^inomagazInomagaziIi i Kilencven éves az „öreg"! Az öreg — kilencven éves születésnapját ünnepli most a Keleti — indiai cédrusfa cölöpökön áll. Ki tudja, hogy cölöpökön, cédruscölö pökön nyugszik? Ugyanis építésének kezdetekor kide­rült : a terület nemcsak hogy egyenetlen, poros, vizenyős is. Emiatt hosszabbodott meg kerek egy esztendővel építkezésének ideje. Talaját is ki kellett cserélni — nem pesti talajon áll a Keleti —, hónapokon át a vagonok ez­rei hozták az ország más te­rületéről a kemény, szilárd alapot adó földet. Nemcsak az egyik legfon­tosabb vasúti csomó­pontja, de a főváros sajátos dísze, ékszere is. Születésekor egyik is­mert műtörténész ezeket ír­ta róla: „Legnehezebb volt és legjobban sikerült a fő­homlokzat megoldása. Az a pont ugyanis, ahová az új pályaudvar főbejárata ke­rült, Budapest egyik leg­szebb távlatú pontja, szinte a Dunától már látni lehet a kapuzatát”. A nyolcvanas években ke­rült napirendre az új pálya­udvar építése. Addig a va­súti személyforgalom a mai józsefvárosi zsúfolt indó- házból indult. A Magyar Ál­lamvasutak is olyan „impo­záns, kényelmes” pályaud­vart akart építtetni, mint amilyen az osztrák vasút­társaságé — a Nyugati pá­lyaudvar — volt. Az 1881-es esztendő a helykeresés éve. Hol legyen? Csakis a város szivében, hisz a példakép a Nyugati is ott volt. 1882-ben kezdődött meg a munka. A cölöpözés, a feltöltés, a dön- gölés. 1883-ban aztán nagy ütemben megindult az épít­kezés. 1884 a teljes befeje­zés esztendeje: négymillió 880 ezer „békebeli” forintba került. Rochlitz Gyula, az állam­vasutak főfelügyelőjének tervei szerint készült, ma­gyar kivitelezésben. Az épí­tési hirdetményben, vagyis a pályázatban így szólt az első kikötés: „Csakis hazai vállalkozó nyerheti meg és csakis hazai munkásokat al­kalmazhat ...” A főhomlok­zat legelső párkányzatát hét méter magasságú szoborcso­port díszíti: Neptun és Vul­kán közül emelkedik ki a fiatal nő alakja, a gőz gé­niusza. A kapuzat felső ré­szének mélyedésében két szobor áll: Watté, a gőzgép és Stephensoné, a vasút fel­találójáé. Az első szerelvény -- 1884. augusztus 13-án — A svájci Roamer-cég szerződést kötött a Budapesti Órá­sok Szövetségével, miszerint a neves óragyárban készült alkatrészeket a szövetkezet újonnan létesített üzemében, Óbudán szerelik össze. Az első évben, tavaly húszezer da­rabot, az idén már negyvenezer férfi automata naptáros órát szerelnek össze. Az üzem bővítése után a tervek sze­rint 1975-ben már kettőszázezer svájci óra hagyja el a szö­vetkezet óbudai üzemét. Képünkön: Kistamás Erika mű­szer segítségéve! ellenőrzi az összeszerelt órákat. (MTI fo­to - Hadas János felv.) Az Egri Dohánygyárban az 1972-es év folyamán kezdték meg a DH — dolgozz hibátlanul — munkamódszert. Ebben az évben már valamennyi termelő területen, így dolgoz­nak. Az első félévben az előirányzott ötmillió forintos ön­költségcsökkentést meghaladó öt és fél millió forintos meg­takarítást értek el az új munkamódszer segítségével. Ké­pünkön: „DH-ládába” gyűit'k az esetleges selejt minta­darabjait. (MTI foto — Erezi Gy. felvétele) A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola KISZ-bizottságának iránv’1 'sával nemzetközi diák építőtábor dolgozik Egerben. Háromszáz magvar, hetven csuvas, bolgár, szlovák, len­gyel és NDK-beli főiskolás fiatal segít a város különböző építkezésein. Képünkön: lengyel lányok és fiúk segítenek az építőknek. (MTI foto) Kilencven éve, 1884. augusztus 16-án adták át a forga­lomnak a Keleti pályaudvart. Első képünkön: a pályaud­var homlokzata a Baross téren az aluljáró-rendszer és a Metro állomás átadása után. Az újjáépített pályaudvar: lépcsősorok az aluljáró-rend­szerből a csarnokba. (MTI Fotók — KS) noka. Most: tíznaponként ennyit! Naponta 100—120 ezer utas fordul meg a már nem füstös csarnok alatt. Ez a MÁV forgalmánap napi tíz százaléka. Vagyis az egész ország állomásforgalmának tíz százalékát a Keleti adja. 24 óra alatt — mai adat ez — 28 nemzetközi gyors ér­kezik és indul, negyven bel­földi gyors és expressz, s ezek mellett még 142 helyi vonat. A Keletinek mindössze 780 dolgozója van. Kőbányai György szombaton kora reggel 6 óra 10-kor érkezett Zimony- ból és tíz perccel később fu­tott ki az üres csarnok alól az első vonat Rutka felé — Imicze János 'főművezető in­dította. A Keleti megnyitásának idején naponta 52 vonat köz­lekedett. Most — a nyári hónapok hétvégein — 240 vonatpár, hétköznapokon 210. Vágányhálózatának hossza: 26 kilométer. Ugyanannyi, mint kilencven évvel ezelőtt volt. Hajdan évente egymillió utast fogadott a Keleti csar­• a Űrszonda a Jupiter közelében ugyanis nem fejlődhetett olyan gyorsan, mint a belső kisebb bolygók. Bebizonyo­sodott, amit már régebben feltételeztek: a Jupiter fel­színén uralkodó hőmérséklet nem függ a Naptól. Az égi­test ugyanis kétszer annyi, hőt ad le, mint amennyit a Naptól sugárzás formájában kap. Ez az energiatöbblet gravitációs eredetű, a nagy­tömegű bolygó évenként 0,1 cm-t zsugorodik. A Pioneer—10 regisztrál­ta a Földről csíkosnak lát­szó, többréteges áramló gáz­felhők és a nagy vörös folt jelenlegi állapotát. Ezek a jelenségek a Földről is ész­lelhetők, eddig azonban me­teorológiai jellegű, vagy ah­hoz hasonló tüneményként értelmezték. A Pioneer—11 már .útban van a bolygó felé, és 1974. december 5-én jut annak közelébe. len övezetnek nevezik) sok­kal erősebbek, mint a Földé. A Pioneer—10 műszerei még elviselték az emberi szerve­zetre halálos sugárdózis ezerszeresét. A Jupiter négy nagyobb holdja, amelyek a sugárzási övezeten belül ta­lálhatók, kb. 100-szorosan csökkentik az intenzitást. Eddig is tudott volt, hogy a légkörben hidrogén, am­mónia, metán található, most kisebb mennyiségű hélium is azonosítható volt. Mivel a a hidrogén/szén, hidrogén/ nitrogén arány megfelel a Napban található értéknek, valószínű, hogy a hidrogén,/ hélium arány is ugyanannyi. Ez arra utal, hogy a Jupiter kémiai összetétele nem na­gyon tér el attól, az ősködé­től, amelyből a Naprendszer kialakult. A Naptól való nagy távolság és az ala­csony hőmérséklet miatt A Pioneer—10 űrszondát 1972. március 2-án lőtték ki, többek között azért, hogy a Jupiter mellett elhaladva méréseket végezzen. Az űr­szonda 1200 millió km út megtétele után 1973. decem­ber 4-én közelítette meg leg­jobban az égitestet: 2,68 Ju­piter sugárnyi távolságra; csak 660 km-nyire — figye­lemre méltó pontossággal — térve el az eredeti irány­tól. Közben áthaladt a Nap­rendszer aszteroid övezetén és a Jupiter sugárzási zóná­in. Eddig is ismert volt, hogy a Jupiternek erős sugárzási övezetei vannak. Míg a Föld mágneses szférája 13 Föld-sugárnyit tesz ki, ad­dig a Jupiternél ez 96. Most kiderült, hogy ez két rész­ből tevődik össze. A Jupiter sugárzási öve­zetei (a Földnél ezt van Al­Bélyeg­gyűjtőknek M AGY AS—SZÓ V JET MÜ SZAKI-TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS A Magyar Posta szeptem­ber 5-én bélyegpár kibocsá­tásával csatlakozik ahhoz az ünnepségsorozathoz, amely a 25 éves magyar—szovjet mű­szaki-tudományos együtt­működés eredményeit kö­szönti. A jubileumra a két leggyakrabban szükséges címlet: a belföldi és a kül­földi levél díját képező 1, illetve 3 forint névértékű bélyeg kerül forgalomba. Az első értéken a szocialista or­szágok közösen épített IN- TERSZPUTNYIK elnevezé­sű műholdjának földi irányí­tó antennája látható. A má­sodik bélyeg az energiaszük­séglet kielégítése terén foly­tatott együttműködésre utal! Feltűnnek a Béke elektro­mos távvezeték oszlopai, a Barátság kőolajvezeték tar­tályai és a visontai Gagarin Hőerőmű beton kolosszusá­nak körvonalai. A bélyeg­párt Varga Pál tervrajza alapján az Állami Nyomda ofszetnyomással készíti. A technikai együttműködés eredményeit több kiállítás tárja a közönség elé, így Budapesten a Technika Há­zában, valamint a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban, de emlékbélyegző hasz­nálatára — az eddigi értesü­lések szerint — kizárólag a megjelenés napján Budapest 4 postahivatalnál kerül csak sor. FESTMÉNYEK A jugoszláv posta kiadván nyai a festészet három kü­lönböző területére vezetnek. Elsőnek a naív művészeti irányzat e századi jugoszláv mestereinek négy alkotása kerül bélyegre. A képek egy­szerű eszközökkel a festők szülőföldjének, környezeté­nek, munkahelyének levegő­jét sugározzák. A felnőtteket a legkisebbek követik, há­rom bélyeg óvodások rajzait tárja elénk. A kicsik művei a barátság gondolata jegyé­ben születtek és a gyerme­kek hetének örömteli nap­jait köszöntik. A harmadik sorozat századunk jugoszláv művészeinek virág-csendéle­teiből ad válogatást. A szín­pompás csokrok változatain keresztül bepillantás nyerhe­tő a művészi látásmód ala­kulásába az expresszioniz- mustól a kubizmusig. VAKOK Ötödik világkongresszusát ra készülődik a vakok vi­lágszervezete. A Sao Paulá­ban tartandó megbeszélés al­kalmából a brazil posta 1,30 cruziero névértékű blokkot helyezett forgalomba. A kongresszus az ENSZ véd­nöksége alatt a világtalanok életének könnyítésén fárado­zik. Az új blokkon és a megjelenés napján használt bélyegzőkön a kitapintható pontokból álló ún. Braille írásbetűi tűnnek fel. A va­kok és csökkentlátásúak ér­dekében más postaigazgatá­sok is bocsátottak ki bélve­get. így Franciaország 1938- ban a világtalanok részére sugárzott rádióműsor költsé­geit részben az e célra ki­bocsátott bélyegekből fedez­te. Tíz évvel később Braille a vakírás bevezetője kapott hazáiétól bélveget. A vakok tanulását, szórakozását elő­segítő Braille írású könyve­ket a posták díjtalanul to­vábbítják. Simon Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents