Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

I. of(!aí KELET-MAGYA RORSZAO im. POSTABONTÁS „Ha egy szülőnő nem ér­demel meg 2500 forintot, akor nekünk az ezer forint nem kell” — ezzel a szo­morú kijelentéssel távo­zott szerkesztőségünkből egyik vidéki olvasónk, ami­kor kiderült, sajnos nem tudunk ügyében segíteni. Az történt ugyanis, hogy panaszosunk felesége ez év júliusában szült, s mivel a terhesség kezdetétől számí­tott 140 napon belül nem jelent meg az első orvosi vizsgálaton (a SZOT 3 1973 (XII. 23.) számú szabály­zata 1974. július 1-től így módosította az anyasági se­gélyre jogosultság' feltéte­leit) s így csak ezer forint anyasági segélyt kaphat a kétezer-ötszázzal szemben. Mint elmondta, nem tudtak erről a rendeletről, erre senki nem hívta fel a fi­gyelmét a feleségének, munkahelyén sem. Sár egy-egy új rendelet­ről, rendeletmódosításról a hivatalos közlönyökön kí­vül a sajtón, a rádión ke­resztül mindenki értesül­het. viszont mindet és fő­ként hosszabb időre megje­gyezni talán senki sem tud­ja. Nem árt tehát időnként feleleveníteni ezeket a jog­szabályokat, például, hogy milyen feltételek mellett milyen juttatásokra jogo­sult a szittónő, a család- fenntartó stb. Ezért hatá­roztunk úgy, hogy e rovat­iunkban — ha nem is rend­szeresen, de ezentúl gyak­rabban helyt adunk a fon­tosabb társadalombiztosí­tási jogszabályok ismerte­tésének, mert ezzel — talán — sikerül csökkenteni a fentiekben említetthez ha­sonló panaszok előfordulá­sát. S ha e konkrét területen maradunk: a dolgozó nők jogainál nem hagyhatjuk ki a munkahely felvilágosító, tájékoztató szerepének a lontosságát, hiszen ha ez időben megtörténik, jóval keveséb&hár1Tteklútaíá*úór' az' orvosőftíatatián panasz. A közelmúltban olvas­hattuk az egyik országos lapban, hogy egy nagyvál­lalat gyűjteményes össze­állítást készített a nőkre vonatkozó munkaügyi jog­szabályokról és egyéb ren­delkezésekről, s nem hiány­zott belőle a családi pót­lékról szóló rendelet is­mertetése, a terhesség meg­szakításáról, a család- és nővédelmi tanácsadáson való részvétel módjáról szóló tudnivaló. A cikk ar­ról is beszámolt, hogy igen nagy érdeklődéssel forgat­ják e kiadványt a válla­latnál dolgozó nők. Érthe­tően, hiszen a tá jékoztató­ban szereplő juttatásokat és kedvezményeket mind a mogult, mind a családjuk javára hasznosíthatják. Jó példaként szolgálhat ez a kezdeményezés me­gyénkben is, hiszen itt is nagyon sok üzem, gyár van, ahol jórészt nők dol­goznak. KOCSI A JÁRDÁN Amióta a környéken a sok bérház felépült, az Öz utca járműforgalma megnőtt. Az úttest viszont nincs szilárd burkolattal ellátva, esős idő­ben óriási sár van, ilyenkor -a kocsik a járdára is fel­hajtanak, hogy tovább tud­janak menni. Többen, hogy a járművek által keletkezett mély barázdákat feltöltsék, törmeléket hordtak az út­testre, s ezáltal még rosszabb a helyzet, mert ma már ma­gasabb az úttest szintje a járdáénál, igy a víz a járda ra, s a magánházak udvará­ra folyik. Tarthatatlan a helyzetünk, s nemcsak a miénk, hanem az erre köz lekedöké is. Jó lenne tehát ha az évek óta megismétel1 kérésünket végre figyelem be vennék, s az utca szilárd burkolatot kapna — kéri le­velében az utca lakói ne vében Fenyvesi Mihálv Nvíregvháza, öz utca 13. alatti olvasónk. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Paróczai Jánosné vásá­Äz illetékes iáEas%oI ÁRU „Szövetkezeti áru maszek­nál” című cikkben szóvá tet­ték, hogy a Búza téri piacon a MÉK elárusitóasztalnál egy gyümölcs-kiskereskedő a szamócát egy tételben meg­vásárolta és azt magasabb áron értékesítette. Az emlí­tett asztalnál egy új dolgo­zónk volt, aki nem ismerte még azt a rendelkezésünket, hogy viszonteladók részére zöldség-gyümölcs félesége­ket nem lehet eladni. A cik­ket követő napokban a bolti dolgozók részére megtartott értekezleten erre a jelenség­re nyomatékosan felhívtuk dolgozóink figyelmét és meg­győződésünk, hogy a jövő­ben hasonló eset nem fog előfordulni. Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Termékérté­kesítő Szövetkezeti Közös Vállalat FELVONÓ A Kelet-Magyarország 1974. július 24.-i számában szóvá tették a Sóstói ú'tjí. szám alatti bérház lakói, hogy az épületben lévő személyfel­vonó nem működik. Közöl­jük, hogy a személyfelvo­nót 1974. február 11-én ki­sebb hiányosságokkal vettük át. melyeket a kivitelező vál- lalatyfolyamatosan megszün­tetett. A végleges üzembe helyezés után a vállalatunk üzembentartási szerződést kötött a Debreceni Finom- mechanikai Vállalattal. Je­lenleg a felvonó motorhiba miatt nem működik. A fi­nommechanikai vállalatot többször felszólítottuk a mo­tor kicserélésére, de eddig az új/TrftítOt^' hem ; kapták meg a felvoHoítyárToi Vállalatunk a VÁBER képviselőjével a legrövidebb időn belül fel­keresi a felvonógyárat a .meghibásodott motor azon­nali kicserélése érdekében. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat PIPERE Egy hónapra szükséges pi­perecikkeket egyszerre szok­tam megvásárolni. így tet­tem ezt július 3-án is, ami­kor többek között három Odol fogkrémet vásároltam, darabonként 11,80-ért. Ami­kor az utolsó dobozra került a sor, legnagyobb meglepe­tésemre egy tubus fekete Bagarolt találtam a fogkrém helyett, melynek ára 3,30. Nem annyira az árdifferen­cia, mint inkább a mód bosszantott, s lehet, hogy nem az eladó — a Búza téri ABC-áruház — a hibás, de rajtam ne csodálkozzon egy eladó sem, ha ezután min­dent ami kibontható kibon- tok, hogy meggyőződjem: a doboz azt tartalmazza, ami rá van írva — jegyzi meg levelében Kiss Klára Nyír­egyháza, Honvéd utca 14. szám alatti olvasónk. SZEMETELÜNK? Régóta az üdülőtelepekhez hasonló látványban van ré­sze a városunkba látogatók­nak. A Bethlen utca déli ol­dalán, a postától az önkiszol­gáló boltig terjedő szakaszon szép mennyiségű szemét gyűlt össze. Persze, nem a szeméttartókban, azok ugyan­is a túlsó oldalon vannak. Aki buszra vár, vagy az em­lített utcarészen sétál, az emberi élethez nélkülözhe­tetlen aoró kis tárgyakból sok mindent felfedezhet. Pa­pírzsebkendők, csokoládés napírok, sörös kupakok, üve­gek, kör király. Úgy is meg lehetne oldani, ahogy az Egyház utcán járók teszik. Ehhez azonban szükség len­ne 'olyan virágtartó beton­teknőre, amelyekben nincs föld — írja Spisák Béla. TELEFON Július 3-án „Szupertelefon” címmel megjelent cikkben a MÉK nyíregyházi telep táv- bfeszélő-állomásának meghi­básodásával és rendszertelen működésével foglalkoztak. Elmondjuk, hogy ez a táv­beszélő-állomás olyan kábel­ben üzemel, mely egy szaka­szon a rádiókábellel együtt halad. A kábelhiba áthal­lást eredményezett és így kö­vetkezhetett be,- hogy a rá­dió műsora folyamatosan be­hallatszott a távbeszélő be­szélgetésekbe. Intézkedésünk alapján a hiba kijavítása megtörtént. Debreceni Postaigazgatóság FUVAR „Miért 8 forint?” címmel augusztus 1-én megjelent cikkel kapcsolatosan közöl­jük, hogy a panaszra okot adó kisiparossal szemben el­járunk. Egyben tájékoztatá­sul közöljük azt is, hogy a jövőben a szekérfuvarozók tevékenységét fokozottabban kívánjuk ellenőrizni. Nyíregyházi Városi Tanács VB Termelés-Ellátásfel- ügyeleti Osztály SZEMÜVEG 1974. július 10-én a Fórum rovatban Dobos Sándor le­velét közölték, melyre vála­szunk a következő: Dobos Sándor szemüvegreceptjét áp­rilis 6-án hozta be üzletünk­be, melyet még aznap meg­rendeltünk. Az üveget egye­dileg gyártották le, mivel különleges üvegről volt szó. Sajnos, .az elkészítés idő­pontját előre nem tudtuk pontosan meghatározni. A levélíró szemüvege azonban időközben elkészült, s a cikk megjelenésekor a szemüve­get már postára adtuk. OFOTÉRT Optika-Foto Szaküzlet Nyíregyháza KETTŐ HELVETT EGY A kiskereskedelmi vállalat Selyem utca 41. szám alatti fűszer- és csemegeboltja hi­vatott a Bujtos és környéke lakosságának az ellátására. Ennek azonban — különféle okokból — csak részben tud az üzlet eleget tenni. A két­személyes üzletben az utób­bi időben egy személy lát el minden feladatot, aki bármennyire is igyekszik, képtelen minden követel­ménynek megfelelni. Pél­dául reggel, ha tejet mér, más árut nem tud kiadni, s úgyszintén ha áruátvétellel, vagy üveg visszaáruzással van elfoglalva. Szeretnénk, ha ezen a vállalat sürgősen ✓ változtatna, hiszen a lakos­ság érdeke ezt kívánja. De legyenek tekintettel arra is, aki jelenleg egyedül végzi az üzlet felelősségteljes mun­káját — javasolja Pethe Sándor Selyem utca 43. szám alatti lakos. UJKENÉZI VIRÁGOK Többször hallottam, olvas­tam a „Tiszta, virágos Nyír­egyházáért” mozgalomról és arról is. hogy ez vidéken is egyre elteriedtebb, s öröm­mel mondhatom, ehhez a kezdeményezéshez Újkenéz község is csatlakozott. A ta­nácselnök a tanácstagok és a tömegszervezetek vezetői­nek a felhívására a házak előtt eeyre több helyen van virágágy, melyet nagy szor­galommal gondoznak, ápol­nak. Igaz ma még nem mondhatiuk, hogy minden utcában és minden ház előtt így van. de reméljük, hogv a szép oélda további köve­tőkre talál — olvastuk Ruszk1' A.ndrás tanácstag. Új­kenéz, Lenin út 18. szám alatti lakos levelében. „KISAJÁTÍTÁS” Szeretném tudni, hogy a SZÁÉV 3. számú főépítés­vezetősége milyen címen sa­játított ki jelentős területet lakókörzetünk parkjából, il­letve játszóteréből? — kér­dezi Dombóvári István, Ár­pád utca 41. szám alatti la­kos. A környéken nincs épít­kezés, hogy az indokolná az ideteiepedést, ameiy még 1970-ben kezdődött. Ékkor a területet anyagtárolásra hasz­nálták, s most felvonulási épületet építettek, valószínű hosszabb távra, mert az épület közművesítve van. Véleményem szerint a park-, ban szegény Nyíregyháza nem engedhet meg olyan luxust, hogy a vállalatok parkokba települjenek. RUGI — NINCS Kislányomnak az orthopéd szakorvos gyógybetéttel el­látott Rugi pelenkázónadrág használatát írta elő. Végig­jártam Nyíregyháza összes háztartási és illatszerbolt­ját, de ez a fajta guminad­rág mindenhol hiánycikk. Nem tudom, hogy e fontos cikkből — melyre az én kis­lányomon kívül igen sok gyereknek szüksége lenne — miért nem kerül megfelelő mennyiség az üzletekbe — teszi szóvá D. J.-né nyíregy­házi olvasónk. „POSTA” A TANYÁN Tanyán élünk mintegy há­romszázan. Kormányunk in­tézkedését — amely a ta­nyai lakosság életkörülmé­nyeinek a megjavítására irá­nyul — tapasztaljuk, és ez igen jelentős számunkra. Vi­szont az évek óla visszatérő postai kézbesítéssel kapcso­latos problémánk megoldá­sára még napjainkig sem találtak megoldást. — írja Botos Ferencné Nyírbogát, István-tanyai olvasónk. A községben két kézbesítő van. a harmadik pedig kijár a tanyára. Amikor azonban helyettesíteni kell szabadsá­golás, vagy betegség miatt, mindig a mi kézbesítőnket veszik el, s ilyenkor a napi, vagy az összegyűlt postát például a boltvezetőnek ad­ják le, ilyenkor hol kapunk újságot, hol nem. Az elmúlt napokban egyáltalán nem láttunk újságot. Amikor reklamálunk, azt a választ kapjuk: ennyi pénzért nem vállalja senki a kézbesítést. Valamilyen megoldást csak kellene találni, hogy ta­nyánkra is eljusson min­dennap a postai küldemény. rosnaményi, Román József buji. Hullár Gyuláné tisza- berceli, Balogh Tibor kis- várdai, Marján János nagy- kállói, László Meny hért né demecseri, valamint Ember Sándor záhonyi olvasóink­nak .levélben válaszoltunk. Miklós István magyi, Tar ,i -'.-vv'.né porcsalmai, Lengyel Lászlóné szabolcsi, Páter György botpaládi, Békés Gyöngyi nyíregyházi. Csorba Zoltán nyíregyházi, if;. Pataki László ököritófülpösi, Czi- bere Istvánné porcsalmai, Me­zei Andtásné kemecsei, Papp György vásárosnamé- nvi és Tóth Miklós tiszalöki olvasóink ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Sallós Miklósnc ramocsa­házi lakos ügyében a Nyug­díjfolyósító Igazgatóság in­tézkedett, a családi segély folyósítását megszüntették. Szabó Andrásné vásáros­nahiényi olvasónk munkavi­szonyát az MT. V. 21. § (2) értelmében határozott időre létesítették. A levelében kö­zölt időpontban a szerződése lejárt, azt munkáltatója nem hosszabbította meg> így a munkaviszony megszüntetésé­vel olvasónkat nem érte jogsérelem. JOGÁSZUNK ÍRJA: • i Felelősség rejlett Siilfiá esetén A D-i termelőszövetkezet 1973. februárjában adásvételi szerződést kötött a Baromfikeltető Vállalattal 6000 db napos­csibe vásárlására,, A Baromfil{el^efó’'^|ll|lat á'‘'nápö9é§fBéköt 1973. március ho 8. napján ís^zálíííöttS a termelőszövetke­zetnek. A leszállítást követő 4. naptól kezdődően a csibék hullani kezdtek, ezért az állatorvos az elhullott csibék meg­vizsgálása után 8 db csibehullát bakteriológiai vizsgálatra az Állategészségügyi Intézetnek küldött meg, mert az ő meg­állapítása az volt, hogy az állatok baromfi tífuszos fertő- . zöttségben szenvednek, további nagy arányú elhullás vár­ható. A későbbiek során az be is következett. Az Állategészségügyi Intézet a vizsgálat eredményéj;, mely szerint' a naposcsibék valóban baromfitífuszos fertő- zöUsége fennáll, 1974. június hó 18-án küldte meg az állat­orvosnak. Ezt a tényt az állatorvos 1974. június 22-én közöl­te a főállattenyésztővel, ezek után a termelőszövetkezet jú­nius 27-én kelt és június 29-én postára adott szavatossági jgényt nyújtott be a Baromfikeltető Vállalatnak. Közölte eb­ben, hogy az elhullás következtében mintegy 35 000 Ft káruk keletkezett, és ennek megtérítését kérte. A Baromfikeltető Vállalat a kárösszeg kifizetését megtagadta azzal, hogy a ter­melőszövetkezet szavatossági igény bejelentésével elkésett, mert a 8 napos szavatossági határidőt 1974. június 18-tól kell számítani, és a szavatossági idő csak június 29-re lett bo­csátva.« A Polgári Törvénykönyv 306. §-ának 1. bekezdése való­ban előírja a 8 napos határidőt és ez jogvesztő is. A ter­melőszövetkezetnek az álláspontja az, hogy nem késtek el a határidőt, mert amikor az arra illetékes személy, fehát a fő­állattenyésztő, aki egyben a baromfitelep vezetője is, csak június 22-én szerzett tudomást a fertőzöttségről, ettől szá­mítottan tehát a szavatossági igényt benyújtották. Hivatko­zott a Baromfikeltető Vállalat arra is, hogy az 5/1970. (II. 10.) MÉM sz. rendelet mellékleteként megjelent szabályzat III/35. pontja szerint a nevelés első 5 napjában elhullott egyedek közül kellett volna már küldeni az intézetnek csi­behullát vizsgálat céljából, ez azonban egyértelműen nincs bizonyítva, hogy azokat a csibéket küldték el. Mint fentebb említettük, a 8 napos határidő nagyon szi­gorú szabály, és az jogvesztő is, de véleményünk szerint az állatok betegségével összefüggő kellékhiányosság a Ptk. 308. g-ának 2. bekezdésébe foglalt rejtett hibának minősül. Ezzel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság XXXI. sz. polgári elvi döntésének a) pontja rámutat arra, hogy ha a szolgáltatott dolog hibája, — jellegénél, vagy a szolgáltatás természeté­nél fogva — csak huzamosabb vizsgálat alapján ismerhető fel, a szavatossági nyilatkozat megtételére meghatározott ha­táridőt — eltérő megállapodás hiányában attól az időponttól kell számítani, amikor a hiba gondos vizsgálat mellett egy­általán felfedezhetővé vált. Jelen esetben annak a körül­ménynek a tisztázása, hogy az állatok baromfitífuszos fertö- zöttsége fennállt-e, vagy sem, bakteriológiai vizsgálat szük­séges, s ezt a vizsgálatot csak az Állategészségügyi Intézet tudja foganatosítani. Az 5/1970. MÉM sz. rendelet mellékleteként megjelent szabályzat III/35. pontjában az állatorvosi kötelezettséggel kapcsolatban megjelölt 5 nap nem tekinthető jogvesztő ha­táridőnek, a szavatossági jogok érvényesítése szempontjá­ból. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szabályzat III/36 pontja előírja, hogy az Állategészségügyi Intézet a vizsgálat eredményéről az állatorvost, a baromfitelep vezetőjét és a megyei állategészségügyi állomás igazgatóját köteles érte­síteni. A hozzánk írt levélből kitűnően csak az állatorvos kapott értesítést, az állatorvos pedig csak június 22-én kö­zölte a vizsgálat eredményét a baromfitelep vezetőjével. Et­től az időponttól kell tehát számítani a szavatossági idő ér­vényesítésének idejét. Véleményünk szerint tehát a tsz jo­gosan követeli az elhullott csibék vételárát. Kormány Gáborné nagy­. halászi lakos fiát a Nyíregy­házi Vas- és Fémipari Szö­vetkezet a 13/1969. MŰM. számú rendelet 47. § (1? elő­írásai szerint — tanulmányi eredményére való tekintet­tel nem foglalkoztathatta teljesítménybérben. Olva­sónk fia a június havi ösz­töndíjat megkapta, július /hó­napra viszont már nem, mert körülbelül június 25-e óta már szakmunkás. Több nyíregyházi olva­sónk panaszkodott az elmúlt hetekben — különösen -a ká­nikulai napokban — a víz­szolgáltatásra. Ezekre a leve­lekre egyrészt pontos cím hiányában nem válaszoltunk, a nyilvánosság előtt pedig azért nem foglalkoztunk ve­lük, mert augusztus 7-i számunkban tájékoztattuk olvasóinkat arról- hogy au­* gusztus 5-én bekapcsolták a nyíregyházi vízműhálózatra a Vízmű II. egyik, napi 5000 köbméter vizet adó kútját, amely lehetővé tette, hogv a SZAVICSAV feloldja az el­sőfokú vízkorlátozást, s ezzel egyidőben a levelekben em­lített vízzel kapcsolatos pa­naszok is megszűntek: Kun Gyula sóstógyógyfür­dői lakos televízióját a nyír­egyházi GELKA-szerviz meg­javította. A javítás élhúzó­dását anyaghiány okozta. Erdőd! Pál ópályi olvasónk építésrendészeti bírságának a kivetésére a 3/1973 (I. 27.) ÉVM. számú rendeletben foglaltaknak megfelelően jog­ellenes építkezés miatt ke­rült sor — közölte a me­gyei tanács VB építési, köz­lekedési és vízügyi osztálya, valamint azt is. hogy miután másodfokú államigazgatási eljárás lefolytatására az ügy­ben még nem került sor, az osztály bekérte az alapirato­kat, további ügyintézés vé­gett. Cseh Lászlóné csarodai la­kos kérését a TIGÁZ elő­jegyzésbe vette, de közölte a vállalat, hogy a rendelkezé­sükre álló keretből elsősorban a nagycsaládosok gázbekö­tés iránti kérelmüket elégítik ki. H. Szászi Bertalan olcsva­apáti olvasónk ügyében a nyíregyházi megyei bíróság Dr. Juhász Barnabás fog dönteni. SZERKESZTI: Dr. Szeifert Gyuláné i"aM rum

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents