Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-12 / 161. szám
' ». «HW» fcET/ET-MAGYARORSZAÖ M*. mm KOMMENTAR A „Plnocíhet-Gesiapo“ Három évvel ezelőtt történelmi döntés született Santiagóiban. A chilei kongresszus alkatmánymódosítást hagyott jóvá: államosította az ország legfontosabb természeti kincsét, a rezet. 1971. július 11-e a dicsőség napja néven került be a latin-amerikai állam újkori históriájának legszebb lapjaira. Éppen három esztendővel később ezen a napon — csütörtökön — iktatták be a fasiszta katonai junta új kormányát. A 17 tagú kabinetben mindössze két polgári személy kapott helyet. Már önmagában ez is leleplezi Pinochet tábornok é§ rendszere törekvő- seit. Van azonban néhány egyéb friss értesülés is, amely a véreskezű tábornokok diktatúráját közelebbről világítja meg. Az például, hogy , tovább erősítik a rendőrséget és a csendőrséget. Nyilvánvalóan azért, mert a terrorperek és a koncentrációs táborok, a kínzások és a titokban végrehajtott kivégzések ellenére Chilében egyre nő a juntával szembeni ellenállás. Erre utal az az értesülés is, hogy különleges csoportot — a „Pinochet- Gestapót” — hoztak létre, amelynek egyetlen feladata leszámolni a „felforgató elemekkel” —, hogy kik ezek? Nem nehéz rá választ adni. Minden chilei hazafi, akinek elege van a féktelen terrorból, aki a szabadságjogok helyre- állítását követeli, a népi egység volt minisztereinek és politikusainak üldözését helyteleníti, aki felemeli szavát az ország súlyos gazdasági és politikai helyzete ellen. Ilyenek pedig szép számmal akadnak. Annál is inkább, mert egyre nagyobb méreteket ölt a munkanélküliség, egyre féktelenebb az infláció. A törvénytelenül hatalomra került junta nemrég azzal tetézte \büneit, hogy törvénybe ütköző módon visszaadta a régi tulajdonosoknak az államosított rézbányákat. Jellemző, hogy a chilei bányaipari minisztérium élén egy hírhedt fasiszta tábornok áll. Ami az árakat illeti, az emel- ■ kedés csillagászati mértéket ér el. Egy kilogramm rizs például valamikor 16 escudobá került, most 550 escudót kér- nek érte a boltokban. A diadal napján tovább tombol a féktelen terror Chilében. Világszerte nőltön nő azonban a szolidaritás Chile igaz ügye mellett. Milliók és milliók követelik szerte a világon, hogy a fasiszta junta haladéktalanul szüntesse be a terrort, biztosítsa az alapvető emberi jogokat. Tito befelezte romániai tárgyalásait Csütörtökön véget ért Jo- Szip Broz Tito négynapos romániai látogatása, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke Jugoszlávia államelnöke Nicolae Ceausescu román elnök, a Román KP főtitkára meghívására tett hivatalos barátig látogatást Romániában. A Tárgyalásokon a két fél áttekintette a román—jugoszláv kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit, megvitatták a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom kölcsönös érdeklődésre számottartő kérdéseit, továbbá időszerű nemzetközi problémákról tárgyaltak. Hosszútávú kormányközi egyezményt kötöttek a két ország gazdasági és tudományos-technikai együttműködéséről és termelési kooperációjáról és szakpsításairól. Joszip Broz Tito csütörtökön elutazott Bukarestből. A jugoszláv államelnököt a repülőtéren Nicolae Ceausescu és más román párt- és állami vezetők búcsúztatták. Strougal Berlinben Horst Sindermann-nak, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága tagjának, az NDK miniszterelnökének meghívására csütörtökön reggel munkalátogatásra Berlinbe érkezett dr. Lubomir Strougal, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB elnökségének tagja, Csehszlovákia miniszterelnöke. A csehszlovák küldöttség tagjaként Strougal kíséretében Berlinbe érkezett még Fran- tisek Hamouz , miniszterelnök-helyettes és több szakértő. Willi Stoph, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az NDK Államtanácsának elnöke csütörtökön fogadta Lubomir Strougalt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagját a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszter- elnökét. A baráti megbeszélésen a két állam közötti testvéri együttműködés további elmélyítésének kérdéseit vitatták meg. Szovjet~szomáliai ■ » ■ w m rr ■ r . barátsági szerződést írtak alá Csütörtökön Mogadishu- ban folytatta tárgyalásait Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Mohammed Sziad Barre tábornok, a Szomáli Legfelsőbb Forradalmi Tanács elnöke. A két államfő szívélyes, baráti légkörű eszmecserét folytatott kétoldalú kérdésekről, közöttük a két ország közötti gazdasági és műszaki együttműködés további szélesítéséről és elmélyítéséről, valamint időszerű nemzetközi problémákról. Nyikolaj Podgornij és Mo- .rimmed Sziad Barre tábornok, a Szomáli Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb For- radami Tanácsának elnöke csütörtökön Mogaftishuban aláírta a két ország barátsági és együttműködési szerződését. Napirenden a hadétőcsökkenlés: Plenáris ülés Becsben Negyvenkettedik plenáris ülését tartotta meg csütörtökön Bécsiben a közép-európai fegyveres erők és fegyversetek kölcsönös csökkentéséről tárgyaló tes- tűiét. A tanácskozásokon résztvevő 19 állam küldöttségei a Hofburg konferencia- termében zári ajtók mögött folytatták a munkát. Az ■ülésről ezúttal nem adtak kJ hivatalos közleményt. Mint bécsi sa i Lókörökben ismertté vált, az ülésen Duarles van Ufford nagykövet, a holland küldöttség vezetője elnökölt és egy felszólalás hangzott el: dr. Ingo Oeser nagykövet, a Német Demokratikus Köztársaság delegációjának vezetője fejtette ki kormánya álláspontját. A tudósítókkal közölték, t hogy a legközelebbi ülést a 1 jövő héten szerdán tartják. J Tájékozott körök szerint va- j lószínűleg ez lesz az utolsó J plenáris tanácskozás a nyári szünet előtt. A résztvevő orszagok Küldöttségei ugyanis azt tervezik, hogy mintegy kéthónapos nyári szünetet tartanak. Ez azonban nem j jelenti a tárgyalások folya-: matosságának megszakítását, mert — hasonlóan a téli és a tavaszi szünethez — két és többoldalú konzultációk ré- vén tovább folytatódik a bonyolult kérdésekben a »megoldás keresése. Jelentős megállapodásokat írtak alá Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) A bizottság ülésszakán lényegében befejezték további két kormányközi egyezmény, a Zsiguli személygépkocsik és alkatrészeik gyártásában való együttműködésről és kooperációról, valamint az 1976—1980 közötti hajógyártási együttműködésről és kooperációról szóló egyezmény megtárgyalását. A bizottság megbízta a Szovjetunió és Magyarország illetékes szerveit, hogy a lehető legrövidebb időn belül írják alá ezeket az egyezményeket. A bizottság ülésszaka a kölcsönös megértés szellemében, elvtársi baráti légkörben folyt le. Csütörtökön délután Moszkvában a KGST palotában Huszár István és Mihail Leszecs- ko ünnepélyes keretek között aláírta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo(Folytatás az l.oldalról) se nélkül fogalmazta meg javaslatait és azok „nem állnak összhangban a fegyve- rea / erők programjával, | amelyet a néptömegek is elfogadtak.” A PKP PB közlemény emlékeztet arra, hogy Da Palma Carlos elnökválasztás megtartását követelte három hónapon belül, népszavazást sürgetett az mányos együttműködési kormányközi bizottság 14. ülésszakának jegyzőkönyvét. ★ Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozata elnökének vezetésével csütörtökön este hazaérkezett Moszkvából a kormányközi bizottság 14. ülésszakán részt vett magyar küldöttség. A Ferihegyi repülőtéren fogadásukra megjelent dr. Bíró József küüjereskedelmi miniszter és dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Ott volt B. D. Sevi- kin a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. ideiglenes alkotmány jóváhagyására és követelte a miniszterelnök hatalmának növelését is. A Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága leszögezi: „a párt továbbra is azt vallja, hogy az ország politikai életének demokratizálásához a koalíciós kormányzás felel meg a legjobban.” Neruda emlékezete Nem egészen háromnegyed esztendővel Pablo Naruda halála után Buenos Aires- bői keltezett jelentés adta hírül, hogy a Nobel-díjas chilei költő emlékiratai megjelentek Argentínában. A 470 oldalas kötet Beval- lom, éltem címmel számol be Neruda egész életéről, gyermekkorától az 1973. szeptember 11-i chilei ellen- forradalmi puccsig. Ki volt Pablo Neruda? Most, hetvenedik születésnapja alkalmából kövessük röviden nyomon századunk eme kiemelkedő költőjének és közéleti személyiségének életútját. Peralban született, 1904 július 12-én, igazi neve Nef- tali Ricardo Reyes Bascal- to. Gyermekkorában írta első verseit, akkor vette fel a Pablo Neruda írói nevet, az általa csodált és nagyra- becsült cseh író, Jan Neruda nevét választva. Apja vasúti munkás volt, anyja tanítónő, őmaga tanítóképzőt végzett, Santiagoban a pedagógiai főiskola tanára lett, majd diplomáciai pályára lépett. A francia nyelv és irodalom tanári diplomájával rendelkezve, már korán, 1923- bán (19 éves korában) megjelent első verses kötete. Mint diplomata, Sziámbán, Burmában, Kínában, Japánban, Indiában, majd Spanyolországban szolgált. Elég korán — 1936-ban — szenátusi képviselő, mégpedig kommunista programmal. 1949-ben betiltják a Chilei Kommunista Pártot, Neruda is, mint sok más kitűnő hazafi, emigrálni kényszerül, 1952-ben térhet ismét haza. Míg korábban diplomataként járta bel a fél világot, ezekben az években ismert íróként utazik. A szocialista ta országokban is gyakran megfordul, természetesen járt Magyarországon is. Járt? Ennél is több fűzi hazánkhoz: egyik kitűnő, egy másik nagy, ugyancsak nemrég elhunyt dél-amerikai íróval, Miguel Asturias-szal közösen írt könyve: a szó minden értelmében „ízes” kötet, a magyar konyháról ad szellemes, szórakoztató, ínycsiklandozó leírást. Áz Amerika (1948). az Ébredj favágó (1951), A szőlők és a szél (1954), az Elemi ódák (1961), a Száz szerelmes szonett (1962), a Válogatott versek (1969) — hogy csak a magyarul is, többnyire Somlyó György értő-érző fordításában megjelent műveit soroljuk — nagy latin-amerikai költője 1953-ban elnyerte a nemzetközi Lenin-békedíját, 1965-ben pedig az irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Ez a két kitüntetés rendkívül pontosan és plasztikusan fejezi ki Neruda életének lényegét: költő volt ízig-vérig, az irodalom egyik nagy alkotója és nagy szerelmese. És közéleti férfi, kommunista, békeharcos volt utolsó csepp véréig, költészetében és minden más megnyilvánulásában: méltóbb tulajdonosa nem is lehetett volna az efajta közéleti magatartást jutalmazó nemzetközi Lenin-békedíjnak. Louis Áragon Chile csalogányának nevezte. Teljes ének című művéről így lelkesedett Ilja Ehrenburg: „Hatalmas elbeszélő költemény ez, költői enciklopédia, modern biblia, a kontinensek története és földrajza ..» És végre eljött az idő, hogy költészetét, emberségét, köz- életiségét hazájában is ugyanúgy becsülték, mint külföldön. Salvador Allende Népi Egység kormánya az ő kormánya volt, próféta lehetett végre saját hazájában, szép megbízatást is kapott, Chile párizsi nagykövete lett. Csak mind jobban elhatalmasodó betegsége miatt kellett e megbízatásáról idő előtt lemondania. Hazatért Santiagóba. Még megérte a Pinochet-puccsot, majd a fasiszta junta hatalomátvételét követően, 12 nap múlva meghalt. Halála után fasiszta parancsra feldúlták lakását a katonák és sok értékes dokumentumot megsemmisítettek, sírját feltörték, hamvait tömegsírba szórták, E perc-emberkék dühödt dáridóját, mondani se kell talán, szelleme, költészete, emberségének példája, nagyszerű lényének emléke túléli. Barabás Tamás LÁSZLÓ LAJOS: ^Uránbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYV' HETRE MEGJELENT RIPORTKONYVBÖL 8. És akármikor is valósul me a rekonstrukció, mi készülünk rá. Arra is, hogy a régebben épült háromemeletesekre még ráépítünk egy-két eme letet. A falak bírják, és mégiscsak olcsóbban épii' így egy lakás, mintha alapozni kellene. Emeletet húzhatunk az Uránközpontra, irodaépületre, a munkásszállóra, amely most kileng Száz személyes, de lehet ezerkétszáz-ezerhatszáz személyes is. És ha .tegyük föl, megszűnik a szálló jellege, garzonlakások százait alakíthatjuk belőlük azoknak a bányászoknak, akik esetleg szolgáltatásként veszik igénybe a lakást. Ez g.már nem a tervezők, az építészek dolga. A mienk az, hogy ^árossá formáljuk Ujme- ■sekalját. És van már patinája is; idestova két évti- I zede kezdték meg az alapozást, és az itt lakók egyre jobban elvárosiasodnak, A falusi származásúak is. Ismerik egymást, és ismerik már a régi várost is. Tanácsi vezető. Néhány éve felmérést végzett itt a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató- csoportja. Akkor azt állapították meg, hogy az új lakótelepek közül itt ragaszkdHik leginkább a régi életvitelhez a lakosság. Itt van a legtöbb falusi származású, aki alig jár szórakozni, aki kevés könyvet vásárol, aki nem igényli a színházat, ,a mozit, magyarán: otthon ülő ember Ez öt éve volt. Ma érdemes lenne új felvételt készíteni, szerintem alapvetően megváltozott a helyzet. És nemcsak szórakozni járnak többen, hanem a felmérés óta három új könyvesboltot is nyitottak, a növekvő keresletre alapozva. Mindháromnak jó a forgalma. Színházba is mennének, de ugyanaz a gond, mint a mozival. mire az előadás befejeződik, V2II—11 óra, már csak ritkított autóbuszjárat van. Az üzemi étteremben étkezők száma azóta megkétszereződött, az érettségizettek száma húsz százalékkal emelkedett, a dolgozó nők aránya pedig tizenkét százalékkal nőtt. Ez a mi helyi felmérésünk, a fejlesztésünk alapja. A tervező és építész elköszön. A tanácsi vezető marad. Néhány szóra. — Én akkor már a tanácson dolgoztam, amikor még nem tudták, hol épül fel az uránbányászok takása. Napokat, heteket vitatkoztunk az expedíció, majd a bánya vezetőivel. Nekik az volt az elgondolásuk, hogy kint Kő- vágószöllős és Bakonya között épüljön Uránváros. Igaz, a bányák közelebb van nak ehhez a területhez, mint a mostanihoz, de a különbség alig néhány kilométer. Az pedig már nem távolság. Tervezték, hogy az Uránváros nyugati oldalát határoló völgyből mesterséges tavat csináliunk. és a -Kővágószöl- 15s felé vezető út mellett jobbról-balra, családi házakat építsünk. Szép lett volna, de nem praktikus hiszen pár kilométerre ott van a százezres Pécs, amelynek már valamennyi városi intézménye megvan. Sokkal inkább helyes volt szerintem, és most már mindenki ezt mondja, hogy a régi várost és az építendőt összekössük. A megyei és minisztériumi vezetők is ezt fogadták el végül. Még egy aggály volt: mélyen fekvő a talaj, vizes, süppedős. Mi azt mondtuk: alapot kell csinálni, és akkor nem lesz semmi baj. És most már majdnem két évtizede állnak a házak. Nem süllyednek, nem repednek a falak. — Olyan szempontból is olcsóbbnak tartom ezt a megoldást, hogy az Urán város lakóinak csak kisebb része jár a bányába, a családtagok inkább a városba utaznak. Ha az első elgondolás valósul meg, és a bánya tövébe épül a város, akkor sokkal több embernek kellett volna utazni, ahogy akkor álmodoztak róla, trolibuszon, naponta Pécsre. És még egy vasúti személypályaudvart is akartak építeni a cserkuti állomáson belül. A tanácsi vezető elhallgat, maga elé mered. Végül hirtelen a kezét nyújtja. Én próbálom tartóztatni. Annyira ismeri ennek a városnak a születését, mintha minden napját itt töltötte volna. Hideg a keze szorítása. Már nem ül vissza, amíg feleletképpen elmondja azt, ami kikívánkozik belőle. — Mondhatom minden napomat itt töltöttem. A tanács embere voltam. Attól kezdve, hogy a nyugati végen elkezdtük a munkát, végig követtem minden rezdülését. Az apám itt dolgozott. Kőműves volt a szakmája művezető lett. — S most?! (Folytatjuk)