Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-10 / 159. szám

4. oldal KELET-MAGYARORSZÄC 1974. július 1«. POSTABONTÁS Olvasóink gyakran írnak érdeklődő levelet, melyben teljes részletességgel köz­ük, vagy csak érintik prob­lémájukat arra kérve ben­nünket: mondjuk el, mit mond a jogszabály, ese­tükre az miként vonatko­zik. Akik már fordultak ilyen kéréssel szerkesztősé­günkhöz, azok tudják, hogy érdeklődésükre nem a jogszabályok nyelvezetén válaszolunk, (a rendelet számát csak zárójelben megemlítjük) hanem egy­szerű, hétköznapi szavak­kal, hogy az olyan ember számára is érthető legyen, aki a jogtudományban já­ratlan. Az a célunk, hogy olva­sóink problémáira világos, egyértelmű választ adjunk. Azonban nem minden eset­ben mi adjuk meg a vá­laszt olvasóinknak. Előfor­dul, hogy erre az ügyben illetékeseket kérjük meg, mert a válaszadáshoz eset­leg szükséges a körülmé­nyek teljes ismerete, amit olvasónk leveléből mi nem tudunk meg. Az illetékesek elbírálásáról viszont min­den esetben értesülünk mi is legtöbbször olvasónknak címzett levél másolatát kapjuk meg. így módunk van meggyőződni, hogy a küldött válasz teljes felvi­lágosítást nyújtott-e a le­vélírónak, vagy várható, hogy a nem kielégítő vá­lasz újabb érdeklődő leve­let eredményez. Ritka eset­től eltekintve a különböző hivatalok, szervek válaszai nagyon részletesek, körül­tekintőek, s ennek nagyon örülünk, köszönetünket fe­jezzük ki ezúttal is, hogy munkánkat ily módon is támogatják. Viszont a válaszlevelek nyelvezete sokszor túl hi­vatalos, olykor a paragra­fusok felsorolása a lényeg­ről eltereli a figyelmet. Egyik hivatal válaszában például megszámoltuk, pontosan 12 rendelet szám szerepelt. Mire elolvastuk, mi Is belefáradtunk! Még egyszer el kellett olvas­nunk, hogy megértsük ol­vasónkra az miként vonat­kozik. Gondoljuk: az ilyen válaszból a panaszosnak még nehezebb kiigazodnia. Szükség van a rendele­tek számszerinti megemlí­tésére is. Idézni sem árt belőlük. De jó, ha köznyel­ven Is megmagyarázzuk, hiszen ha ismernék levél­íróink a jogszabályokat, bizonyára nem kérnének felvilágosítást. A KISMAMÁK FIGYELMÉBE A SZOT 3/1973 (XII. 23.) számú szabályzatával megvál­toztatta az anyasági (szülési) segélyre jogosultság feltéte­leit, egyidejűleg a segély ösz- szegét is felemelte, a követke­zők szerint: „(1.) Anyasági se­gélyben részesül az a szülő nő, aki betegségi biztosítás ke­retében orvosi gyógykezelésre jogosult és terhességének ide­je alatt terhességi orvosi vizs­gálaton részt vett.” Mégpedig: 2500 forint — gyermekenként — az anyasági segély összege, ha terhességének ideje alatt legalább négyszer — kora­szülés esetén egyszer — részt vett a terhességi vizsgálaton, és az első vizsgálat a terhes­ség kezdetétől számított 140 napon belül történt. Amennyi­ben ennek a feltételnek nem tett eleget, de legalább egy­szer megjelent a terhességi vizsgálaton akkor az anyasá­gi segély összege gyermeken­ként 1000 forint. Nem kaphat anyasági segélyt az a szülő nő, aki nem vett részt terhes­ségi vizsgálaton! — közli a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság. A jogszabály 1974. július 1-től lép érvénybe, te­hát azokra vonatkozik, akik ezen a napon, vagy ez után «sülnek. SZERKESZTI: Dr. Szeifert Gyuláné Az illetékes válaszol Szerkesztői üzenetek „GONDOK MAROKPAPIBAN” „Gondok Marokpapiban” címmel április 17-én megje­lent cikkre a következőket vá. laszoljuk: a levél írójával .fel­vettük a kapcsolatot és meg­bíztuk, hogy mint nyugdíjas segítsen felkutatni, illetve ösz- szeírni azokat a személyeket, akik dolgozni szeretnének és azt is, hogy mihez értenek, ígéretet tettünk, hogy ameny- nyiben sikerül egy kis részle­get összehozni úgy őt fogjuk összekötő tevékenységgel megbízni. Miskolczi György, a levél írója értesítette szövet­kezetünket, hogy a szervezés eddig nem járt eredménnyel, a községi tanács támogatására is szükség lenne, továbbá, hogy a nők többsége akik dol­gozni akarnak, a tarpai ter­melőszövetkezet által létesí­tett merkelő részlegben vállal­nak munkát. Szövetkezetünk szívesen beindítana egy házi­szőttes részleget Márokpapi községben, vagy más munka- igényes részleget, ha ahhoz megfelelő számú jelentkező lenne. Szatmárvidéki Háziipari Szövetkezet Mátészalka TASAKOS A Kelet-Magyarország 1974. június 12-i számának Fórum rovatában „Tasakos” címmel közölték a Szabolcs Megyei Tejipari Vállalat válaszát, melyet a következők szerint módosítunk: vállalatunk 1974 június 1-tői megkezdte az el. látási területén a félli'eres ta. sakos kakaó forgalmazását. Kérjük kedves vásárlóinkat, hogy e termékünket ellátási területünk kereskedelmi egy­ségeiben igényeljék, mert azt minden mennyiségben ki tud. juk a jövőben elégíteni. Szabolcs megyei Tejipari Vál­lalat nyíregyházi üzeme NYITVATARTAS A Kelet-Magyarország 1974 jú­nius 8-i számában megjelent cikk alapján a városi művelő­dési központban ellenőrzést Végeztünk. Megállapítottuk, hogy a cikkben foglaltak helytállóak. A kérdéses kiállítás szerve­zője a megyei tanács vb. mű­velődésügyi osztálya volt, a plakátokat és a meghívókat is a szakosztály készítette el. A városi művelődési központ csak helyet biztosított a kiál­lításhoz. Az intézmény a nyitvatartás rendje szerint a kérdéses napon 16 órakor va­lóban bezárta a kiállítótermet. Utasítottuk a városi műve­lődési központ vezetőjét, hogy a jövőben a kiállítótermet a késő délutáni órákban is tartsák nyitva, vegyék figye­lembe, hogy a dolgozók . a munkaidő befejezése után is meg tudják nézni a kiállítá­sokat. Fodor Géza osztályvezető „FELESLEGESEN VARAKOZNAK” Május 15-én a Fórum ro­vatban „Feleslegesen vára­koznak” címmel megjelent cikkel kapcsolatosan közöljük, hogy a hús keretgazdálkodás alá vont cikk, s csak annyi belsőség van, amennyi sertést és marhát a kereten belül he­tenként levághat az ipar. így tehát a belsőség ellátás hiá­nyosságai, nem a vállalatunk rossz szervezésének a követ­kezménye. Véleményünk sze­rint ha partnereink jobb üz­letpolitikával több hentesüz­letbe irányítanák a meglévő belsőséget, úgy a vásárlók megoszlanának. Szitfjolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat „AGYONÉGETT KENYÉR” A Kelet-Magyarország jú­nius 5.-1 számában „Agyon­égett kenyér” címmel Csonka István nyírmadai boltvezető levelét közölték, aki a sütő­üzemünk által készített ke­nyér minőségét kifogásolta. A reklamációt követően a Nyír. mada községben lévő sütő­üzemünkben — amely 1971- ben kezdte meg működését — vizsgálatot tartottunk, és meg. állapítottuk, hogy az ott elő­állított kenyér a szabványban előírt minőségnek megfelel, a reklamációt tehát jogtalannak tartjuk. Vállalatunk és a Haj- dú-Bihar megyei Élelmiszerei, lenőrző és Vegyvizsgáló Inté­zet is rendszeres ellenőrzést végez amelynek során a közel­múltban a kenyér minőségét megfelelőnek találtuk. Állan­dó kapcsolatunk van a közsé­gi tanács és a tömegszerveze­tek vezetőivel, az ő tájékozta, tásuk szerint a kenyérellátás­sal eddig sem mennyiségben, sem minőségben nem volt probléma. Mátészalkai Sütőipari Vállalat KEDVEZMÉNY A NYUGDÍJASOKNAK Már korábban jeleztük a szerkesztőséghez címzett le­velünkben, hogy a lap áp­rilis 17-i számában „Ked­vezményt kérnek” címmel megjelent írással kapcsolat­ban vállalatunk előterjesz­tést tett közvetlen felügyele­ti szervéhez a kedvezményes fürdőjegy árának megállapít- tására. Most közölhetjük, hogy előterjesztésünk alap­ján a megyei tanács vb épí­tési, közlekedési és vízügyi osztálya az irányításunk alá tartozó nyíregyházi, máté­szalkai és kisvárdai strando­kon egységesen a gyermek- és diákjegyhez hasonlóan a nyugd'insok belépő díját 3 forintban állapította meg. Víz- és Csatornamű Vállalat Nyíregyháza A fehérgyarmat! téglagyárban minden nehéz munka gépesítve van. Képünkön: Piros Imréné és Major Gábor a készáru kirakodó­ban. Ifj. Barna János pátyodi olvasónk nem kaphat gyer­mekápolási segélyt, mert a pátyodi Kossuth Termelőszö­vetkezet alapszabálya erre nem nyújt lehetőséget. Szo­ciális segély iránti kérelem­mel fordulhat a termelőszö­vetkezet vezetőségéhez. Dudás István nyíregyházi lakos fellebezését a Nyíregy­házi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya továbbítot­ta a megyei tanács építési osztályához. Id. Goda Mihályné timári olvasónk által használt 1 kh. szántó-háztáji terület után ebben az évben 50 %- os adókedvezményben része­sült, a 37/1973. Korm. rende­let 2. §.-ának b. pontja értel­mében. Tóth Ferenc pátrohai la­kos panaszát a megyei ta­nács kereskedelmi felügye­lete ✓ jogosnak tartotta. Ugyanis a 4/1969 (XII. 30.) Bk.M—Korm. sz együttes rendelet alapján: „ha a 4er- mék a vásárlástól számítva három napon belül meghi­básodott a vásárló kívánsá­gára azt azonos típusú ter­mékre kell kicserélni. Lehe­tőség van a vételár visszafi­zetésére is, természetesen a termék visszaszolgáltatása mellett. Amennyiben olva­sónk az órát rendeltetéssze­rűen használta, úgy kötele­sek azt a vásárlás helyén visszavenni. Dalnoki Sándor tiszakere- csenyi olvasónk érdeklődésé­re közöljük, az 1953. évi 40. sz. tvr. alapján rokkantsági nyugdíjra az a dolgozó jogo­sult, aki a 35. életévének be­töltése után a legkevesebb 10 év szolgálati időt megsze­rezte. . Amennyiben a 35. életévét nem töltötte be, úgy kevesebb...szol gála ti idő szük­séges a nyugellátás megál­lapításához. A másik felté­tel az, hogy az I. fokú orvo­si bizottság rokkantnak mi­nősítse. E rendelet alapján a JOGÁSZUNK ÍRJA A szavatossági jogokról Zatureczki József olvasónk az 1970-es években lakást építtetett, melynek parkettázására 1972. év elején került sor. 1973 januárjában észlelte, hogy a parketta szeletek között le­vő tömítő anyag kitöredezett, ezáltal nagy rések keletkeztek, azokon a bitumen is felnyomódott 1973. február elején a par­kettát megmutatta egy asztalos kisiparosnak, aki megállapí­totta, hogy a parkettát fel kell szedni teljes egészében és azt újra le kell; rakni. Olvasónk 1974 januárjában szólt a parket­tát lerakó kisiparosnak, hogy a hibát javítsa ki, aki ezt meg­tagadta. ezután 1974 márciusában bejelentést tett a helyi ta­nács műszaki ügyintézőjénél, aki szintén megvizsgálta a par­kettát, megállapítva, hogy azt szakszerűtlenül rakták le. sőt egyezkedés céljából felhivatta a kisiparost és olvasónkat, egyezség azonban nem jött létre, mert a kisiparos továbbra sem ismerte el a hibát, annak kijavítására nem volt hajlandó. A parketta felszedésének és újra lerakásának a költségei több, mint 20 000 forintot tesznek ki. Kérdése az, hogy jogo­san indíthat-e pert a parkettázó kisiparos ellen, vagy sem. Sajnálattal kell megmondanunk, hogy ma már a kárának ér­vényesítésére nincs törvényi lehetőség. A hibás teljesítésről és a szavatossági jogokról a Polgári Törvénykönyv 305—308. §-ai rendelkeznek. E törvényi rendelkezés értelmében ha a hiba felismerhető, a jogosult a szavatossági jogait a megvizs­gálástól számított 8 napon belül köteles a másik félhez inté­zett nyilatkozattal érvényesítem. Ha a hiba csak a használat következtében, vagy egyébként hosszabb idő után ütközik ki, (rejtett hiba), a hiba felfedezésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb a szolgáltatás megvizsgálásától számított hat hónapon belül kell a jogosultnak a nyilatkozatot megtenni. Olvasónk már 1973. február elején tapasztalta a hibát, meg is vizsgáltatta egy szakemberrel, ennek ellenére csak 1974 januárjában értesítette a parkettázó kisiparost, tehát jó­val hat hónapon túl. Elmulasztotta mind a 8 napos határidőt, amely arra szól, hogy fel kellett volna hívni a kisiparost a hibás teljesítés kijavítására és ha ezt megtagadja, pert kel­lett volna ellene indítani. Nem vitás, hogy itt rejtett hibáról van szó, de a hibás teljesítés felismerésétől számított 8 napon belül sem a közlés, sem oedig 6 hónapon belül a perindítás nem történt meg. A hivatkozott törvényhely szerint ezen ha­táridő elmulasztása jogvesztéssel jár. Esetlegesen arra sem hi­vatkozhat olvasónk, hogy amikor 1973 februárjában egy aszta­los kisiparossal vizsgáltatta meg a parkettát, annak vélemé­nyét nem vette komolyan, csak a tanács műszaki szakvéle­ményét. mert aa asztalos kisiparos véleménye is irányadó, és azt olvasónknak mindenképpen el kellett volna fogadnia, vagy ha egyáltalán kétségei merültek fel, a tanács vélemé­nyét azonnal kérni1. Ilyen körülmények között sajnos olva­sónk saját kárát maga tartozik viselni, mert annak érvénye­sítésére törvényi lehetőség nincs. Dr. Juhász Barnabás termelőszövetkezeti tagság nem vehető figyelembe, mi­vel az nem minősül munka­viszonynak. Az 1966. évi 30. sz. tvr. alapján rokkantsági nyugdíjra szintén a koráb­ban említett rendelet alapján lehet jogosultságot szerezni, azzal a kitétellel, hogy itt nem szolgálati időt, hanem nyugdíjévét kell szerezni, valamint ez esetben mind a szolgálati idő és mind a ter­melőszövetkezeti tagság fi­gyelembe vehető. Olyasónkat a társadalombiztosítási igaz­gatóság nyugdíjosztálya nyomtatvánnyal ellátta, amennyiben rokkantnak érzi magát úgy azokat kitöltve küldje vissza. Király Béla szamostatár- falvi lakos vízdíjjal kapcso­latos reklamációjára a Csen­ged Nagyközségi Tanács ér­tesítette szerkesztőségünket, hogy az Országos Vízügyi Hivatal vezetőjének utasítá­sa szerint a községekben fo­gyasztandó ivóvíz köbméte­renkénti értékét 3,— Ft-ban állapította meg. Szamosta- tásfalva községben is ennek az utasításnak az alánján lett megállapítva az ivóvíz­díj. Pethő Lajos vásárosnamé- nyi olvasónk panaszát a ter­melőszövetkezet vezetősége felülvizsgálta és a tagosítás előtti szőlőjét használatában hagyja, kishaszonbérlet elle­nében mindaddig, míg annak megműveléséről gondosko­dik. Molnár János esászlői la­kos ügyében a fehérgyarma­ti járási hivatal határozatot hozott, melyben kötelezik ol­vasónkat az építésügyi bír­ság megfizetésére, mivel en­gedély nélkül építkezett. „Kismama” jeligével, a nyírmadai postahivatalban feladott ajánlott levél íróját kérjük, közölje szerkesztősé­günkkel nevét és lakcímét. Ezek hiánvában nem tudunk ügyében eljárni. Aznak a házban A múlt év novemberében költöztem be a Jósaváros Gá­dor Béla közben épült OTP társasházba. Már a beköltö­zés előtt jelentkeztek a be­ázás tünetei esőzéskor a tömblakás helyiségeiben. Csak többszöri bejentésünkre küld­te ki az OTP szakemberét, s a tapasztalt hiányosságokat csupán részben és felületesen szüntették meg. Ugyanis azóta is beázunk, ha esik az eső. Edényekben kell felfogni a vizet, de folyik az elektromos kapcsolókból és a konektorok- ból is, ami viszont már élet- veszélyes — teszi szóvá Arad- ványi László. KINEK JÁTSZIK A ZENEKAR? A közelmúltban családunk­ban nagy eseményre, esküvő­re került sor. A vacsorát a nyíregyházi Tölgyes csárdá­ban, zártkörű rendezvény for. májában tartottuk. Egy ilyen eseményen mindenki örül, mindenki boldog, s ennek megfelelő a hangulat is. A mi ünnepünket azonban kel­lemetlen közjátékok zavarták meg. A zenekar kövekezetesen „ellene játszott” hangulatunk, nak. Mindig más zenét kellett hallgatnunk, mint amit sze­rettünk volna. Pedig nem vol- tupk szűkmarkúak. S hiába hívtuk az üzletvezetőt, ő sem tudott rendet teremteni a ze­nekarban — panaszolta Oláh József; a tejipari vállalat dol­gozója. B ALESETVESZÉL YES Nyíregyházán, az Arany Já­nos utca — Kígyó utca — Szarvas utca kereszteződésé­ben a járműveknek, gyalogo­soknak egyaránt fokozott fi­gyelemmel kell közlekedniük. A környék lakóit néhány sze­rencsétlen baleset inti óvatos­ságra. Az úttesten haladó jár­művek vezetőit zavarja, hogy nem áttekinthető a kereszte­ződés; egyik oldalon a házak, másik oldalon a fák miatt. Ráadásul gyakran ügyelniük kell az úttestre kényszerülő gyalogosokra. Ugyanis a Szarvas utcai szakaszon, az Arany János utca páratlan oldalán nemrég épült lakóhá­zak előtti járdát nem építet­ték végig. Ebben az esős idő­járásban a sár miatt a gya­log járók kénytelenek a úttes­ten megkerülni a nagy ívű kanyart. Ügy gondoljuk, némi területrendezéssel, néhány méternyi járdával csökkenthe. tő lenne a nagy forgalmú ke­reszteződés balesetveszélyes- sége — vélik észrevételükben a déli bevásárlóközpont kör­nyékének lakók SZEMÜVEG — KÉSÉSSEL Még április első hetében megrendeltem egy szemüveget idős, nyugdíjas édesapám ré­szére a nyíregyházi OFOTÉRT üzletben. Nem akarok ezúttal nagy szavakat használni, hogy egy 80 esztendős embernek mit jelent szemüveg nélkül élni, hiszen a megrendelés té­nye igazolja; szüksége volna rá. Csak már elkészülne vég­re! Háromszor is lejárt már az a határidő, amit ígéretük­kel vállaltak. Hasztalan ér­deklődöm az eladótól — ír­ja levelében Dobos Sándor Nyíregyháza, Korányi F. u. 24. szám alatti lakos. ARATÄS előtt Király Béla szamostatárfal- vi levelezőnk közös gazdasá­guk, a szamostatárfalvi Ady Tsz Időszerű munkáiról kül­dött tudósítást: „A sok eső nálunk is hátráltatja a nyári munkát, ezért kedvező időjá­rásban minden percet ki kell használnunk. A növényápo­lással hamarosan végzünk. Több mint 600 mázsa szálas­takarmányt takarítottunk be, és 2500 mázsa silót készítet­tünk lecernából. Sajnos, a Szamos áradása nálunk is okozott károkat, a lucernánk egy részét is elpusztította, de reméljük még pótolhatjuk. Most az aratás előtt nagy munkában van a szerelőbrigá­dunk is. Javítják, ellenőrzik a gépeket, a kombájnokat, hogy biztonságosan üzemképesek legyenek. Számolni kell azzal, hogy változékony lesz az idő­járás, ezért az aratás fontos munkáját mielőbb el kell vé­geznünk. Megteszünk min­dent, hogy sikerrel fejezzük be a nyári munkákat.” ‘ FORUM

Next

/
Thumbnails
Contents