Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-10 / 159. szám
im júhus io. KELET-MAGYARORSZAC 5. oldal 1974. ÉV PROGRAMI A: Ezer szövetkezet! szakember továbbképzése A rendszeres szakmai továbbképzés jelentőségét felismerve rendeznek évek óta a tsz-ekben dolgozó vezetők és szakemberek részére tanfolyamokat a MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézet szervezésében. Ezek a tanfolyamok az élelmiszer- és fagazdaság előtt álló termeléspolitikai célok valóra váltását igen sokolda- tüan segítik elő. Az előadáson megismertetik a hallgatókkal az időszerű tudnivalókat, az alapvető gaz. dasági, termelési és szövetkezetpolitikai irányelveket. A termelőszövetkezeti vezetőknek és szakembereknek biztosítják a közgazdasági, vállalatgazdasági, szervezési és a témakörökhöz kapcsolódó szakmai ismeretek szintén tartását. Fontos, első rangú probléma a tsz-ekben az üzem és munkaszervezés. A továbbképzés jelentős részét munkakörök szerint csoportosítják. Így külön szerveSok gondot okoztak a nyár eleji nagy esőzések, a vadgazdaságban is. Ezzel szemben a természetes vízi halállománynak nem ártott az áradás. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán Földvári János halászati felügyelő. a természetes és mesterséges vizek jelenlegi állapotáról tájékoztatott. Elmondta, hogy a nagy esőzésektől megáradt folyók több helyen átlépték a gatat, s elöntötték az árterületet Az anyahalak így nagyrészt kikerültek a mederből, s az árterületen Ívtak le. Az ivadékok életére nem volt káros hatással a szokatlan hely, fejlődésük normális ütemben haladt. Mikor bekövetkezett a lassú apadás, a vízzel együtt visszasodródtak a folyómederbe. Megyénk 11 tógazdaságában a jól megerősített gátak s a megfelelő felkészültség megakadályozta az áradást. zik meg a termelőszövetkezeti elnökök, személyzeti vezetők, főkönyvelők, főagronómu- sok, stb tanfolyamát. De ugyanúgy részt vesznek a szervezett oktatásban a középszintű és a közvetlen munkahelyi vezetők is, valamint a különböző bizottságok vezetői is. A továbbképzés másik csoportjába a szakmai tanfolyamok tartoznak. Ezeken egy- egy szűkebb témakörből nyújtanak speciális ismereteket Itt a tananyag komplex kifejtésére törekednek. Ezek nemcsak a szakmai ismereteket, hanem az éppen időszerű, az ahhoz kapcsolódó szövetkezetpolitikai, ökonómiai munka- és környezetvédelmi tájékoztatást is nyújtanak. Szabolcs-Szatmár megye abban a kedvező helyzetben van, hogy a mezőgazdasági főiskola otthont és részben előadókat ad a tanfolyamok számára. Ezenkívül a megye más városaiban, községeiben is Jelenleg a legfontosabb -feladat a halak etetése, s az ivatás. Már most megkezdték a felkészülést a szeptemberi lehalászásra. A mesterséges vizek területe megyénkben 1150 hold. A fogás várható mennyisége holdanként 5—8 mázsa. A munkaerő-feltételek megfelelőek, s biztosítottnak látszik a halak szállítása, tárolása. így várhatóan Nyíregyházán, de a többi városban is elegendő hal áll a fogyasztók rendelkezésére, a 11 halastóból. Amíg a folyók és tavak állatai szerencsésen átvészelték az áradást, addig a vadállomány ugyancsak megsínylette a vizet. Több ezer fogoly, fácán, apró nyúl és fiatal őz pusztult el a vízben. A vadásztársaságok nagy gondja, hogy a víz által elpusztított állományt minél előbb pótolják. (H. Zs.) működik kihelyezett tagozat. A termelőszövetkezeti elnökök továbbképzését általában a Debreceni Agrártudományi Egyetemen végzik. A megyében az aktív keresőknek még a 40 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. 4 —5 évenként: minden ágazati szakvezető legalább egyszer részt vesz a MÉM által szervezett oktatáson. Ez a továbbképzés tervszerűen halad. Tavaly 807 fő vett részt a tanfolyamokon. Ez a szám kedvező a többi megyéhez viszonyítva. A MÉM értékelése alapján Szabolcs megye vezeti a továbbképzésben részesített dolgozók rangsorát. A megyei tanács mezőgazdasági osztá. lyán elkészítették az 1974. II. félévi oktatási programot és az első félévivel együtt a szervezett oktatásban résztvevő termelőszövetkezeti vezetők és szakvezetők száma közel ezer fő. Sipos Béla Közönyösök Kedvesnek nem éppen mondható jelenetnek voltam tanúja egy város peremén lévő kiskocsma előtt. Egy kövérkés, egyszerű ruhába öltözött asz- szony dulakodott ott férjével. A tisztelt családapa részeg volt. Az asszony egy táskát akart mindenáron kiszabadítani a férfi kezéből. A verekedés — mert az volt — körülbelül három percig tartott; a férfi erősebbnek bizonyult. Nem mága az epizód döbbentett meg, hisz ilyen és ehhez hasonló eset elő fordul bármikor, hanem az eseményt körülvevő elég népes férfipublikum közönye. Az egyik szánakozott, a másik egykedvű közönnyel figyelte az eseményt és senki sem avatkozott közbe. A harmadik meg kaján vigyorral az arcán egyenesen élvezte a dolgot. Milyen lélektani indítékok váltják ki az emberből ezt a „mit törődöm vele’*, vagy „semmi közöm hozzá” beállítottságot? Még mindig akad javítani való az utcákon, a járdán, az üzletekben, hivatalokban fellelhető viselkedésünkben. A közöny végső soron saját emberségünk és emberi mivoltunk arculcsapásává válik. (buzgó) A HALAKNAK NEM ÁRTOTT Unt a vadállOBiánybaB EX ANTIQUIS Hacki Tamás együttesének vendégszereplése Nyíregyházán „Ex antiquis” annyit ie- lent: „régiből”... Régiből újat: ez röviden Hacki Tamásék zenei koncepciójának lényege. A recept a következő: preklasszikus és klasszikus zeneszerzők (Vivaldi, Händel, Bach, Mozart, Brahms, Schubert) műveiből kiemelnek egy-egy részt, tételt, főként a témát, azt lehetőleg hangjegyről hangjegyre interpretálják, úgy, hogy nya- konöntik swinges-bosano- vás-beates ritmusmártással, s az eredmény egy könnyebb, pergőbb kivonat: „mintha” az eredetit hallanánk. Mintha? Csakhogy baj van ezzel a hasonlósággal! Pótolhatná-e a „100 híres regény” c. ismeretterjesztő mű az eredeti alkotásokat? „Élt Moszkva mellett három nővér, akik nagyon vágytak a városba, de amikor már mehettek volna nem mentek.” — íme ennek a zanzásitott műfajnak egy paródiája. így lehet Csehov halhatatlan remekét egyetlen mondatba préselni gyorsolvasók számára, időt, energiát kímélve. így adatik lehetőség a felszínes hiánypótlásra, a látszat fenntartására. Ha a valódi érték helyébe az ismertség kategóriája lép, s a slágerré fütyült téma feleslegessé teszi a mű teljességét, a befogadáshoz, a műélvezethez szükséges erőfeszítést, akkor semmiféle álesztétikai indokolás nem mentheti ezt a devalválódást. Hackiék előadásában Mozart Török indulója mint egy éppen divatos együttes si'ker- száma él tovább s nem visz közelebb a szerzőhöz, mert nem arra tanít, hogy eredetiben, hitelességében fogadjuk el a zenét, csak egy mindenki számára hozzáférhető halvány kivonatot kapunk. Veszélyes ieegyszérűsítés, veszélyes popularítás ez. Épnek ellenére az Ex an- tiquis-együttes tagjai kvalitásos zenészek. (Wólf Péter: klavichord, orgona; Czidra László: blockflőte, oboa; Kó- szás László: hegedű, baszszusgitár: Várnai Tibor: dob; Hacki Tamás: fütty). Az ar- tisztikus. szép hangzások hívei' ők, előadásukat csiszolt- ság, pontosság jellemzi, változatosan vegyítik a hagyományosabb tónusokat az elektromos effektusokkal. Az orgona wah-wah példája és a blokflőte izgalmas kontrasztja, Hack» Tamás fuvolánál is tisztább, hangszerrel felérő, szférikus fiíttyjátéka, a ritmikai változatosság mind az együttes erényei közé tartoznak. Hiányzik viszont a jellegzetesen egyéni zenei karakter, koncepció — enéi- kül maradandó sikereket elérni' nem lehet, annál is inkább, mert ezt az utat valódi tartalommal megtölteni nagyon nehéz, eddig csak a Swingle-Singers világhírű énekegyüttesnek sikerült, ám az utóbbi időben ők is kiüresedéssel. művészi válsággal küzdenek Sokkal sikeresebbek voltak azok a számok, melyekben régi magyar táncokat dolgoztak fel, hiszen ezek a témák eredeti funkciójuknál fogva, s a modern ritmika segítségével alkalmasabbak az adaptációra (Hajdú-tánc, Ug- rós-tánc). Ötletesek, szellemesek voltak azok a zenei tréfák is. melyek az operet- tes-giccses szenti mentaliz- must karikírozták (Triccs- traccs polka. Télapó-dal). Ezekkel a formákkal kellene az együttesnek kísérletezni, talán itt hamarabb rátalálhatnának egy sajátosabb, egyénibb stílusra. Horváth Tamás Háti munkásnők A beregi Tiszahát legjelentősebb ipari üzemének, a MEZŐGÉP tiszaszalkai gyárának 560 dolgozója közül 90 a nő. Nagy többségük helyből, mások a környező községekből, falvakból járnak ide dolgozni. A fiatalasszonyok, lányok betanított munkát végeznek, de vannak olyan szakmunkások is. mint Enyedi Edit, Berényi Mária, akik igazi férfias szakmában a lakatos mesterségben szereztek bizonyítványt Munkájukra a gyáregységben nagy szükség van, csak a Cse. pel Autógyár megrendelésére több mint tízmillió forint értékben gyártanak alkatrészt, amelyből a nők jelentősen kiveszik részüket. Elek Emil képriportja A „szezonra" 170 nagy teljesítményű phneomatikus gabonaszlvót gyártanak. Sancsi Hajnalka és Gergely Erzsébet a gépek szakszerű csomagolását végzi. A forgácsoló műhely meósa Koszta Zoltánné Orosz Ibolya is itt találja meg számítását. ; érettségi után került a gyáregységhez dolgozni. A gabonaszivá elektromos kapcsolószekrényeit szereli Szegedi Endréné, Tóth Lajosné, Kiss Imre« né és Kiss Zoltánné betanított dolgozó.
