Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-09 / 158. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄCf mMÄGÄZIKoM A GAZIKoMATkA2!NoMAG ft 2INoMäGA7INoMäG/\Z|NgMÄGÄZ!|J iff » ItIagaz!nomAgazinomaUaz!nomagAzinoma(^£inoeiaag/QIno»3agazM H [□íilálslsIslililaíalalsIaísíaíiíslalálsliísíilsía^IaíslalilslilalEfiEElaíalaliliíiíiíiSIiüíiíiíiESlalslifil-4 i r~ A viliámveszélyről Hogyan keMeznei a vesekövek? Hazánk éghajlatának egyik jellemző vonása, hogy nálunk gyakoribbak a villámcsapások, mint Európa más országaiban. Leggyakoribb a villámlás június, július és augusztus hónapokban, de vannak évek amelyekben már március végén, vagy április elején gyilkol a villám. Az év utolsó zivatarai rendszerint októberben látogatnak meg bennünket. A zivatarokkal együtt járó villámcsapások igen sok ember életét oltja ki, a pusztító tüzek keletkezésével pedig hatalmas károkat idéznek elő a gazdasági életben. A villámlás keletkezése Az égbolton megfigyelhető sokféle felhő közt csak egyetlen olyan felhőfajta van, amelyben villám keletkezik. Ezt a felhőt zivatarfelhőnek hívják. A leghatalmasabb sötét színű felhőféleség, amelynek teteje üllőalakban szétterül. A-felhők jellemző tulajdonsága, hogy belsejében felszálló légmozgás uralkodik. Ez viszi fel a felhőbe azt a vízgőz mennyiséget, amelyből a felhőt alkotó vízcseppek keletkeznek. A felhők legtöbb fajtájánál ez a felszálló légáram, lás nem erős, sebessége néhány centimétert tesz ki másodpercenként. A zivatarfelhőkben viszont a felszálló légmozgás sebessége gyakran eléri a 10—20 métert másod- "Pécenként, sőt ezt jóval meg i§ haladhatják. A heves felszálló mozgás a zivatarfelhő belsejében nagy mennyiségű vízgőzt szállít, amelyből sokkal több és nagyobb vízcsepp képződik mint a közönséges felhőkben. Ezért a zivatarok központi részében gyakran alakul ki jégeső, felhőszakadás. De még ennél is fontosabb következmény, hogy a zivatarfelhő belsejében villamos feszültség keletkezik. A nagy feszültség különbségek kiegyenlítődése közben villamos szikra (villám) jön létre, ame. lyeket hangjelenség is kísér, a mennydörgés. A villamos szikra létrejöttekor nagyon magas hőfok keletkezik, amely az anyagok megolvasztásában, gyullékony anyagok lángralobbantásával nyilvánul meg. Ha valakit villám- csapás ér, akkor testének felületén égési sebek keletkezhetnek. A villámcsapáskor a súlyos veszély azonban nem ebben rejlik, hanem abban, hogy a nagyfeszültségű villamos áram áthalad az ideg- rendszeren. Legtöbbször az agyvelő légzési központját bénítja meg, s az áldozat légzése megszűnik. Mesterséges légzéssel, gyors orvosi beavatkozással segíthetünk a bajba jutott embertársunkon. Sajnos vannak olyan esetek is, amikor a villámcsapás azonnali halált okoz a központi ideg- rendszer teljes megbénításával. Hol gyakoribb a veszély? A villámcsapás veszélyének mértéke nagyon különbözik aszerint, hogy hol tartózkodunk és miként viselkedünk a zivatar idején. A városok sűrűn beépített belső területein a villám okozta károk a legnagyobb ritkaságok közzé tartoznak. A városban a villámcsapásokat a villámhárítók és különféle villamos vezetékek felfogják. Óvakodjunk a heves villámlások időszakában a vízcsapok, a villamos berendezések érintésétől. Tanácsos ilyenkor a villanyt, viUamoskpszüléket is (tv, rádió. stb.) kikapcsolni. Falvakban, tanyákon az utcán vagy földeken járva, zivatar idején nagyfokú villámveszélynek vagyunk kitéve. A községek lakóházai túlnyomó részén nincs villámhárító. Ennek ellenére a házak belsejében a veszély kisebb, mint kint a szabadban. Viharkor ne tartózkodjunk a tűzhely, vagy a kémény közelében, mert a villám igen gyakran a kéményen keresztül hatol be az épületbe. Hazánkban a villámcsapás halálos áldozatainak túlnyomó többsége azok közül az emberek közül kerül ki, akik szabadban tartózkodva egy magányos fa alá menekülnek a zivatar elől. Az egyedül álló fa alatt a villámveszély sokkal nagyobb, mint bárhol másutt. 8—15 méter távolságban viszont ki lehet használnunk a fa védő hatását, elkerülve a fába csapó villámoktól eredő veszélyt. Ha teljesen fátlan helyen ér bennünket a zivatar, akkor leghelyesebb a földre leülni, vagy lefeküdni, de a nálunk lévő fémtárgyakat (kaszát, kapát, vizeskannát, stb.) távolabb helyezzük el a földre. Gyakori a vfllámve- szély sziklák csúcsain, a völgyek alján lévő nedves helyeken, patakok és források mentén. Zivatar esetén ne a források mellett keressünk menedéket, hanem a hegyoldalon lévő erdőben, vagy menedékházban. Erdőben ha többen vagyunk, ne álljunk egymás mellé, hanem egymástól 10— 20 méter távolságban lévő közepes fák alatt várjuk meg a vihar végét. Különösen legyenek óvatosak a fürdőzők, a vizisporto- lók, horgászok, mert a villám gyakran „csap” a vízbe. Ezért -már a zivatar kitörése előtt keressünk védet helyet a parton. Veszély a járműveken Vasúti kocsikban nem jelent akadályt a vihar, csaknem teljes biztonságban érezhetjük magunkat, mivel a vágányok is a vasúti kocsik fémváza kitűnő villámhárító. Eltérő a villámveszély mértéke különböző gépjárműveken, személygépkocsikon, teherautón és motorkerékpáron. Az autóbuszok, személyautók fémvázas karosszériája éppen olyan védelmet nyújt villám- csapáskor, mint a vasúti személykocsi. Ellentétben a hiedelemmel, a műanyag karosszériás Trabant is ellenáll a villámcsapásnak, hiszen a mű. anyag burkolat alatt ott van az acélváz. A bonni egyetem kristálykutatója, dr. M. Gebhardt professzor laboratóriumában mesterséges vese- és hólyagköveket akar tenyészteni. Ily módon remél megfejteni néhányat az e . kellemetlen kövekkel kapcsolatos számos rejtély közül. Bonnban paleontológusokból, zoológusokból, biokémikusokból, orvosokból és kristallográfusokból interdiszciplinárisán együttműködő csoport alakult, amely egy régóta elhanyagolt tudományos problémának szenteli magát: azokkal a biomi- neralizációnak nevezett folyamatokkal foglalkozik, amelyek során élő organizmusok kristályokat választanak ki a keményrészek, pl. a csontok és a fogak, a csigaházak és a tojáshéjak, és az igen kevéssé kívánatos vese- és hólyagkövek létrehozására. A hugykövek, ahogyan a hugyszervekben képző köveket nevezik, az NSZK minden századik lakosánál előfordulnak. Ha a hugykö- ves megszabadul végre kínzó fájdalmaitól, mert a kő természetes úton elhagyta a szervezetét, vagy műtéttel távolították el. akkor is gyakran csak rövidi ideig tart a megkönnyebbülés. Annak veszélye, hogy hamarosan ismét kő keletkezzék, sajnos igen magas. Ezért mind az orvosnak, mind a betegnek érdeke fűződik ahhoz, hogy többet megtudjon a hugykövekről? A . biomineralizációs kutató- csoport munkatársai elhatározták,: hogy egész sor fontos kérdést megkísérelnek megoldani t- m- r Hol képződik a hugykő legelső csirrája? Miért nő azután tovább a kő magja? Milyen gyorsan növekszenek a hugykövek? Lehet-e a kövek felépítéséből következtetéseket levonni a kialakulás feltételeire és ezzel a keletkezés okaira? Miért olyan különböző a hugykövek összetétele? Miért fordulnak elő bizonyos kőfajták egyes vidékeken halmozódva? A vizsgálatok kezdeteként, a több mint 700 hugy- kőben, amelyek nagyrészt az egyetemi urológiai klinika beteigeitől származtak, röntgendiffrakciós vizsgálattal minden kristályfajtát feltártak, összesen 21 kristályfajtát állapítottak meg az ammóniumhidrogénurát- tól kezdve egészen a xanti- nig. A humboldtint, egy vastartalmú vegyületet el- ső ízben állapítottak meg hugykövekben. Amikor a hugykövek növekednek, akkor belülről kifelé mindig újabb réteg rakódik az előzőre. A hugykő rétegei különféle kristályfajtákból állhatnak. Dr. Gebhardt és munkatársai várokozáson felüli sokféle- séget találtak, amikor a kövek a típusonkénti rendezését . megkísérelték. Harminc külön kiválasztott hugykövet rasztenes elektronmikroszkóppal vizsgáltak: igen erős nagyítást tesz lehetővé. Ezzel sikerült megcáfolni egy elméletet a hugykőképződésről: eddig sokan feltételezték, hogy a hugykövek alapját is organikus anyagok finom hálója képezi, mint a csontok és a tojáshéj esetében. Ilyenfajta hálónak azonban nyoma sincs. Ezzel egy második elmélet lép előtérbe, amely szerint hugykövek akkor képződnek, amikor a hugyszervekben bizonyos anyagokéin,te minden évben kihal egy állatfaj, Az elmúlt 300 év alatt már több mint 200 emlős és madárfaj tűnt el a földkerekségről. A lista az arab strucctól a szürkemedvén át egészen a berberoroszlánig terjed. A „Környezet 2000-ben” című tanulmány, amelyet a Frankfurtban működő természetkutató társaság adott ki, faunánk ijesztő elszegényedéséről beszél és a következő mérleget vonja meg: évente mintegy 300 000 nyúl, szarvas, őz, vaddisznó, ezenkívül kis emlősök, madarak és csúszómászók milliói pusztulnak el a szövetségi köztársaság útjainak forgalmában. A sündisznót az a veszély fenyegeti, hogy az autóforgalom miatt teljesen kijusztul. A rovarevő énekesmadarak az elmúlt 70 év alatt 90 százalékkal csökkentek — a madárfogás és a kártevők irtószereiből helyi túltelítődés következik be. Ha ez az elmélet érvényes, akkor is rögtön felmerül a kérdés, hogy egyes embereknél miért lép-, nek fel újra helyi túltelítő- dések a szervekben. Kérdés kérdés után... A hugykőben szenvedő betegeknek azonban az a fontos, hogy az orvostudomány megtalálja a hugykövek feloldásának és képződése megakadályozásának eszközeit. A kutatócsoport e két problémán is dolgozik. A kutatók megpróbálják a hugyköveket az élő szervezetben és laboratóriumban is feloldani. Csodaszert még nem találtak ugyan, de a kísérletek „első következtetéseket tesznek lehetővé a terápia lehetőségeire”. A hugykövek képződésének megakadályozásához először is tudni kell, hogy milyen feltételeket , kell kerülni a hugytraktusban, hogy né keletkezzenek hugykövek. A hugykövek tenyésztésével Gebhardt most elsősorban meg szeretné állapítani, a hugykövek mi módon képződnek és mivel magyarázható típusaik sokfélesége. nek áldozatává váltak. A szilás cetekét is a kipusztulás fenyegeti ■— folytatódik a világra kitekintő tudomány — az Északi jeges-tengerén már hamarosan befejezett lesz a megsemmisítés műve. 1900 előtt a világ tengerein évente körülbelül 600 szilás cetet zsákmányoltak. 1932-ben 43 000-et lőttek le, ma mintegy 70 000-et, — lényegesen többet, mint amennyi fiatal születik. „Ezeknek az állatoknak szinte minden részét fel lehet dojgozni és pénzzé lehet tenni. Vajon ez jogossá teszi-e a tömegpusztitást és egy egész állatcsoport kiirtását?” „A szi. lás cetek fogásának története 'i rablógazdálkodás és a gyilkolás története.” Az orrszarvúak az öregedő férfiak miatt halnak meg. Az orrszarvúak szarvának anyagát a kínai kereskedők Délke- let-Ázsiában nagy nyereség, gél erősítő szerként adják el. Minden évben kihal egy állatfaj Tudnunk kell viszont, hogy a rádióantennát nemcsak ajánlatos, hanem kötelező is zivatar idején behúzott helyzetben tartani, mivel ez képezi az egyébként biztonságos kocsiburkolaton az egyetlen olyan részt, amelyen keresztül a villám behatolhat. Ha lehetséges, zivatar esetén álljunk meg a kocsival és lehetőleg kerüljük a fák közelségét. A nyitott tehergépkocsin, vonaton zivatar idején ne folytassuk utunkat, hanem épületben, erdőben várjuk meg a zivatar elvonulását. Semmiképpen ne keressünk menedéket a tehergépkocsi vagy a vontató alatt, mert itt nagyfokú villámveszélynek vagyunk kitéve. A motorkerékpáron, kerék, páron közlekedő embert semmi sem védi a villámcsapástól. Ezért biztonságosabb, ha épületben várják meg a zivatar elvonulását. Mivel a vil-' Iámnak sem a magas légkörben való útját, sem az áramerősségét nem befolyásolhatjuk. Ezért a szabadban teljes biztonságban sohasem lehetünk. Amit mi megtehetünk: próbáljuk elkerülni a villámveszélyt jelentő helyeket. Dr. Kormány Gyula A pécsi vár kapuerődjének, - a barbakánnak szomszédságában hozzáláttak régi várfalak újjáépi téséhoz. (MTI Foto Bajkor József) Bélyeggyűjtőknek MÉRLEG Befejeződik az év első fele, a fiiatelisták eredményekben gazdag hónapokra tekinthetnek vissza. A Magyar Posta új kiadásai felülmúlták az előző években megjelenteket, mind témájukban, mind kivitelükben. Viszonylag kevés, csak 28 bélyeg látott napvilágot; ezek azonban fontos eseményekre, a KGST jubileumára, Allende meggyilkolására, a franciaországi magyar ellenállók tevékenysár gére. az OTP működésére világítottak rá. A sakk sorozat rajza e játék 700 éves európai múltját tárta fel. Kedvező fogadtatásra talált az Európai Biztonsági Konferencia genfi ülésszakára megjelent blokk. Óriási sikert aratott Japánban és a festmények raj ongói között világszerte a Mona Lisa bélyeg. A postaigazgatások mindegyike megemlékezett az UPU jubileumáról, a magyar kiadványról elismerően nyilatkoztak a • szakemberek. Az érdekes kiadá- kiadások bizonyára hozzájárultak, hogv rövid megtorpanás után a gv új tő- mozgalom újból fejlődésnek indult és a hazai ? bélyegpiac árai is megszilárdultak. KILÓSARU A levélbcrítékok, a postai okmányok bélyegeit., levágják és a papíron lévő bélyegeket 'a kereskedelemben .súlyra árusítják. A tartalom változatos, néha_ . kellernes meglepetést szerez: ritka példányok is rejlenek a fél vagy ' egész kiló súlyú csomagokban. Korábban a posták potom pénzéit vesztegettek ilyen aínyagot, ebből néha családi problémák is keletkeztek. Egy szenvedélyes filatelis- ta, egy fiatal orvos megnősült. A mézeshetek meg alig múltak el, amikor három zsák érkezett postán az ifjú pár címére. Az asszonyka örömmel vette át a zsákokat és magában dicsérte férjét, hogy már a téli burgonyáról is gondoskodik. A zsákokból előbukkanó bélyegek láttán a feleség lelkesedése lelohadt. Sok évtized múltán, mikor férie bélyeggyűjteménye eladásából családi házat vásároltak, az asszony már ismét szeretettel beszélt a filatéliá- ról. Az egyik német bélyegkereskedő, aki most ünnepelte 80. születésnapját, közzétette élete történetét. Ebben olvastuk, hogy félszázada 96 zsák kilósáru hazaküldésével mutatkozott be anyósának. A hölgy, amikor a vő hatalmas küldeményét megpillantotta kézét tördelve sopánkodott: _ „mennyi pénzbe került ez, inkább egy pár szarvasmarhát vásároltál volna.” A kereskedő azonban e kilósanyag feldolgozásával olyan jól megalapozta üzletét, hogy kávéjához a tejet mindig meg tudta vásárolni. HÍREK Mind az NDK-ban, mind az NSZK-ban megemlékeztek Caspar David Friedrich német festőművészről, aki 200 éve született. A bélyegek tájképfestményeket mutatnak be, míg az NDK blokkjáról a művész önarcképét ismerhetjük meg. — Vidáman játszó, halat fogó, eszegető bocsok kedves képét látjuk Mongólia új 7 értékű, medvéket ábrázoló sorozatában. — Anglia a középkor legendás alakjai közül négyet mutat be bélyegen. A sorozaton látható lovagok Wales, Skócia önállóságáért, illetve Anglia hatalmának megszilárdításáért küzdöttek.
