Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-09 / 158. szám

i«7f. 'fsfim t. rpfyy. v a cta nowwni S. o!»s(! A Keletmagyarországi Köz, mű és Mélyépítő Vállalat lap­ja tudósítást közöl a szakszer­vized tanács legutóbbi ülésé­ről, ahol a kollektív szerződés végrehajtásáról számolt be a vállalat igazgatója. Javasla­tot tett a tanács a vállalati al­kotmány néhány pontjának módosítására is. Kollektív szerződésbe kerül a leszerelő katonák pótszabadságáról szóló javaslat, módosítják to­vábbá az időbéres és teljesít­ménybéres munka rendsze­rét Részletesen tájékoztat a lap a vállalat kongresszusi felajánlása iróL Lényeges minőségi változá­sokról számol be a Balkányi Állami Gazdaság pártvezető­sége a káder- és személyzeti munkát tárgyaló taggyűlésén. Az alapszervezetben javult a fiatalok aránya, tovább nőve. kedett a politikai oktatásban rendszeresen résztvevők szá­ma. Az agronómusok becslé­se szerint a kalászosok átlag­termése hasonló az elmúlt évihez, jó termésre számíthat a gazdaság. Június 21-én gép­szemlét tartottak a vezetők, és elmondták az aratásban részvevőknek a munkák bé­rezését, és a célpremizálás feltételeit. Egy fatelepi be­szélgetés alkalmával a Rákóczi brigád tollbamondta kong­resszusi vállalásuk történetét. Zsadanyi István, a nagyköz­ség történetének írója 1526— 1713 közötti időben mutatja be Balkányt. Játsszon velünk! — ez a címe az MSZBT tag­csoport által hirdetett toto- rejtvénypályzatnak. Az üzemi demokrácia érvé­nyesüléseiről számolt be a szakszervezeti tanács legutób­bi ülésén Ecsedi Lajos, a nyírbátori gyáregység igazga­tója. Jelentésében tájékozta­tott többek között az üzemi demokrácia munkahelyi „szín­tereiről”, a lehetőségek ki­használásáról, az üzemi de­mokrácia és a munkaverseny- mozgalom kapcsolatáról. Az országban egyedülálló, termé­szetes működésű dohányszárí­tó műszaki átadása kezdődött június végén a Nagyszentjá- nosi Állami Gazdaságban. A Nyíregyházi MEZŐGÉP új tí­pusú szárítóját a dohányipari kutatóintézet vizsgálja, az eredményektől függően vár­ható, hogy a jövőben több hasonló dohányszárító építé. sére kerül sor. A lap tudósít a legutóbbi író—olvasó talál­kozóról, ahol Berkesi Andrást látták vendégül a vállalat dolgozói És egy fiatalokat érintő hir! A vállalat szak- szervezeti tanácsa százezer fo­rintos ifjúsági, és ugyancsak százezer forintos sportalapot osztott szét a gyáregységek között. A fogyasztási szövetkezeti mozgalom megyei lapja tudó­sít a megyei küldöttközgyű­lésről, az ÁFÉSZ-fiatalok if­júsági parlamentjéről, a fej­lődő kishatármenti árucsere­forgalom lehetőségeiről, la­kásszövetkezeti melléklet ke­retében ad hasznos tanácsokat építőknek, lakásvásárlóknak. Huszonötezer fiatal képvisele. tében mondtak véleményt az ifjúsági parlament küldöttei a MÉSZÖV elnökségének be­számolójáról, amelyben töb­bek között szó volt a tovább­tanulási lehetőségekről, a fia­talok erkölcsi, anyagi elisme­rési formáiról, kulturális és sport lehetőségekről. A leg­több hozzászóló a fiatalok la­kásépítésének segítését kér­te a MÉSZÖV vezetőitől. A lap beszámol a Szovjetunió Káná ton túli területéről ér­kezett szövetkezeti delegáció Szabolcs-Szatmár megyei lá­togatásáról — és ezen keresz­tül bemutatja a szovjet—ma­A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat lapja tudó­sításban számol be az építők napjának megünnepléséről, és bemutatja a kitüntetteket. Az elmúlt évi jó munkáért a Ki­váló főépítésvezetőség címet a szakipari főépítésvezetőség kapta. A termelés: 106,8 száza­lék, a termelékenység: 105,7 százalék — ez a SZÁÉV első öt hónapjának gazdasági mérlege. Gondot jelent vi­szont a balesetek és a kiesett munkanapok számának nö­vekedése. „Naponta egy fo­rinttal többet” — ez a címe Béres Géza igazgatóhelyettes írásának a vállalati tulajdon védelméről. A munkavédelmi rovat a védőfelszerelések al­kalmazásáról tájékoztatja az olvasót. összeállította: Kolláth Adrienne Nem diák zsebének való Ifjúság! park — gyermekbetegségekkel „Főváros!“ zene tizenötért A városi ifjúsági parkba látogatót — aki tavaly óta nem járt itt — akkor éri az első meglepetés, amikor megvásárolja a belépőjegyet. Nyolc, illetve tizenöt fo­rintra emelkedett, attól függően, megyei vagy ide­gen zenekar szolgáltatja a zenét. A másik meglepetés — az elsőnél már sokkal kelleme­sebb: amikor meglátja a táncparkettet szegélyező asz­talokat, székeket. Ezekkel is ebben az évben találkoztunk először. Azonban téved, aki azt hiszi, hogy az idén sok­kal többen járnak ki az ifi parkba és sokkal többen táncolnak. Pedig az ifjúsági park vezetőinek és a törzs­tagoknak egy részének az a véleménye, a park betölti szerepét, táncolási lehetősé­get biztosít a fiataloknak, az táncol, aki akar. Igen ám, de mi van akkor, ha valakinek nincs társasága? Akkor ma­gányosan üldögélnek az asztaloknál, s ők már nem ilyen elégedettek a park programjával. — Mi elsősorban táncolni jövünk ide. Nem járunk senkivel, nem ismertünk itt senk;t, így kivel táncol­junk? De sajnos, itt a tán­coláson kívül semmi más lehetőség nincs. A park ve* zetői ezért erre is gondol­hatnának. Olyan progra­mot kellene összeállítaniuk, ahol alkalmunk lenne meg­ismerkedni egymással. — Számtalan olyan meg­állapodást lehetne találni ami máshol már régen bevált. Le­hetne például a szünetekben egy-egy olyan rövidfilmet ve­títeni, ami mindenkit érde­kel, közösen megbeszélnénk, s közben észrevétlenül min­den hivatalos formát mellőz­ve remekül megismernénk egymást. Igen ám, de van egy nagy bökkenő. A park vezetőit még a törzstagok sem isme­rik, így nem is tudnak javas­latokat, ötleteket adni senki nek. Mi lenne, ha az egyik es­tét arra szentelnék, hogy köl­csönösen megismerjék egy­mást? Mi lenne, ha a parkte­rületén ötletládát állítanának fel? Száz javaslatból kettő­három biztosan használható lenne. Mi lenne, ha a város­ban működő ifjúsági klubok közül egy-egy minden héten elvá']?!ná a házigazda szere­pét? Meggyőződésem, mind a kétfél iól járna. A vezetőség hasznosítani tudná az elhang­zott ötleteket, javaslatokat, a fiatalok pedig azt kapnák, omit igényelnek. Tudomásul kell venni, hogv vannak olyanok, akik egy if­júsági parktól többet várnak, mint egyszerű táncolási lehe­tőséget. Az ifi park estéinek nagy részét a tánc tölti ki, de ettől még a park nem lesz „kultúrpark”, mint ahogy az elnevezés elhitetni igyek­szik velünk. Hiszen ezzel a fáradtsággal a közeli Krúdy- szálló teraszát is nevezhet­nénk kultúrterasznak, hiszen itt is lehet táncol­ni, s mennyivel kulturál­tabb körülmények között! Ugyanis — a szálló teraszán pohárból ihatja meg a ven­dég a megrendelt sört, colét és még betétdíjat sem kell fizetnie az üvegekért. Hogy az ifjúsági parkban betétdíjat kell fizetni, még nem is lenne olyan nagy probléma, ha azt visszafi­zetnék. De nem fizetik visz- sza! Zárás előtt fél órával az elárusító elindul, s míg a fiatalok táncolnak össze­szedi az asztalokon hagyott üvegeket. Ha összeszed 100 üveg colásüveget — darab­ja 3 forint — s 150 sö­rösüveget — (mit keres itt a sör!?) — darabja 1,50 — az legalább 500 Ft. Ezt min­den alkalomkor megismét­li, s így 500 forintot kilop a fiatalok zsebéből. Ez nem szúrt még szemet senkinek? Úgy látszik egyesek nem ta­nultak a pesti ifipark vám­szedői esetéből. Különben is óriásit téved, aki azt hiszi, hogy az ifjúsági park olcsó mulatság. Az előbb számok kai játszottunk, maradjunk még itt egy kicsit. Ha egy fiú meg akar hívni egy kis­lányt, a legritkább esetben ússza meg egy ötvenessel. A két belépő 30 forint. A városból nyilván nem gya­log jönnek, így a buszköltség oda-vissza 8 forint. Ha még egy-egy üveg colét is meg­isznak az a betétdíjjal együtt 12. Ez pontosan 50 forint. Elgondolkoztató: egyálta­lán érdemes-e fővárosi — csak azért mert fővárosi — együtteseket szerepeltetni, amikor legtöbbször még a megyei együttesek szintjén sem játszanak, ráadásul 15 forintos belépőjegy mell­lett. Hiszen ide diákok, kispénzű fiatalok járnak. Még jó — mondták nem csekély iróniával —, hogy sörön és colán kívül semmi mást nem lehet kapni. Igen, semmi mást. Ha va­laki megelégszik vagy haza megy, vagy ha gyakori vendég, és ismeri a körül­ményeket, egy darab ke­nyérrel indul útnak. De elég a tréfából. Az ifjú­sági park kétségkívül be­tölt egy meghatározott funk­ciót. Táncolási lehetőséget biztosít a nyíregyházi, sőt a város környéki falvak fia­talsága számára. Az, hogy még nem tud élni az adott lehetőségekkel, minden bi­zonnyal fiatalságából, ta­pasztalatlanságából ered. Reméljük, hamarosan fel­nőtté válik, de ifjúsági ma­rad! B. G. £ galom további lehetőségeit. Júniusban 17 jégverése» nap * Folyamatosan végzi az Állami Biztositó a belvízkárok felmérését Június második felében jelentős elemi károk érték megyénk több nagyüzemi gazdaságának területét. Jú­lius 3-ig 277 esetben, mint­egy 57 700 hektár ár- ér belvíz, illetve jégverés álta károsodott területet jelentet tek a nagyüzemi gazdaságo’ — kaptuk a tájékoztatást a állami Biztosító Szabok megyei Igazgatóságától. Ez évben megyénkben a vllami Biztosító 32 jégkár ral járó napot jegyzett fel melyből jún. hónapra 17 nap jutott. A legnagyobb jégkár június 27-én volt, amikor 44 gazdaság területét érte jég­verés, több mint 11 000 hek­tár kárbejelentéssel. Az ár- és belvízkárok, to- vábcá a jégkárok felméré­sét a biztosító gyors ütem­ben végzi. Július 3-ig a bejelentett káresetek felét, viintegy 23 000 hektár te- uleten végeztek kárbecs- ést. E területből 3134 hek­táron, főleg az árvíz követ­keztében — a növényzet tei­lest n kipusztult, termés egyáltalán nem várható és ezért mintegy 18 millió fo­rint kártérítést már ki is fizetett a biztosító. Az eddig felmért további terület egy hányadán még résztermés várható és a károk összegé­nek végleges megállapítá­sára a betakarítás idősza­kában visszatérnek a kár­becslők. Jelentős, közel 4000 hektár belvízkárosult terület kárigényeit elutasí­tották, mert a gazdaságok egy része ezen kockázatra — az év eleji csapadékmen­tes időjárást figyelembe véve — nem kötött biztosí­tást. ' A bejelentett károsodott területek felmérése tovább tart és július 15-ig további 97 nagyüzemi gazdaságnál közel 30 000 hektár terü­leten végzi el a biztosító a károk felmérését. 3KÉPERNYŐ . .. .4 -■ • - • - • •• • • __: í_s la HŰIT „... a papírosok élettel el­lentmondó, kilúgozott „igazsá­ga” nem természeti törvény és nem is csak úgy magától jött létre...” A formálisan va­lódi tényeknek tűnő okok miatt meghurcolt és elbocsá­tott Fodornét, az avarhegyi szociális otthon gondnoknőjét az élet és papíros hamis el­lentéte sodorhatta abba a helyzetbe, hogy igazságának — Tombácz Imre segítségével — úgy kellett kiderülnie, aho­gyan azt Urban Ernő „írott malaszt” című tévéjátékában láthattuk. Bízvást egyet ért­hettünk a fentebb idézett Ka­tona Pállal a tévéjátékbeli megyei első titkárral abban is, hogy a Fodorné elleni papíro­sok szemléleti zátonyokról, látszat elvszerűségbe csoma­golt embertelenségről, szemé- lyi protekcionista összefonó­dásokról árulkodtak. „...az ilyen látszólag szenv­telen és szerfölött tárgyilagos tartalmi kivonat aztán felsőbb fórumok elé jutva mint maga a megdönthetetlen igazság kezd szerepelni, pedig nem csak az élet, de az igazság is ki van belőle lúgozva”. — mondta a Fodorné kálváriáját „oknyomozó”, író-riporter Tombácz. S így kerülhetett alaptalanul megvádoltan a bürokrácia hús- és idegőrlő malmába Fodorné, aki önma­gához és másokhoz való igé­nyes őszinteségével, tiszta hi­tével és kommunista erkölcsi- ségével már puszta jelenlété­ben is szálka volt dr. Csáth és az ő néhány helyi pártfo­golja szemében. Tulajdon­képpen Fodorné igazsága so­ha nem lehetett ..kétséges egyetlen józaneszű, becsületes ember előtt sem. így volt ez a képernyőn, is, már a tévéjáték első perceitől kezdve. Ilyen értelemben nem is „szabá­lyos” drámát láthattunk. A feszültséget és a mindvégig megmaradó érdeklődésünket sokkal inkább annak a meg­rázó dokumentálása keltette föl, hogy Fodorné ügye mégis az elbocsátásáig fejlődhetett. Fodorné végül is elégtátell kapott. A nézők pedig — csakúgy mint Urbán azonos című, 1967-ben megjelent kis­regényében, amelyből ez az összefogottabb tévéfilm ké­szült — izgalommal figyelhet­tek az említett „zátonyokra”, hogy elkerülhessék és főleg segítsenek megszüntetni őket. Urbán Ernő mai valóságunk iránti írói érzékenységének, elkötelezetten morális célzatú, realista alkotásainak a kép­ernyő mindjobb terepéül bi­zonyult. Nagysikerű riportjai mellett az „írott malaszt”- is ezt tanúsítja, mert az erede­ti kisregénnyel legalább is egyenrangú — ám talán na­gyobb hatású — alkotást lát­hattunk. A képernyőre transzponá. lást Deme Gábor dramatur- giai segítségével, Szőnyi G. Sándor rendezésében, Ráday Mihály jó operatőri munkájá* val hatásosan végezte el a stáb. Az életízű, mai témájú játékban egy sor kitűnő színé­szi alakítást említhetünk. Cso­ntos Mari (Fodorné), Polgár Géza (Tombácz), Halász Lász­ló (dr. Csáth) alakítása tet­szett a legjobban, de a többi művész is részes a sikerben. . Merkovszki Pál Ml férfiak. Havonta egy hétfőn este fél tízkor e főcím alatt Petress Istvánét egy fél órára az éter a Kossuth adó hullámhosszán. Az övé — írom, de azonnal hozzá gon­dolom, hogy számtalan (sok tízezer?, sok százezer?) olyan férfié is, aki már felfedezte magának ezt az állandó mű­sort. S fölfedezte e műsorok­ban önmagát, illetve saját magából azokat a jó vagy rossz szokásokat, tulajdonsá­gokat, hajlamokat, amelyek ezeknek az adásoknak témái szoktak lenni. Mind tartalmasabbak, elmé­lyültebbek ezek a műsorok, Csupán érzékeltetésül, s csak a témákat említve: olyanokról volt szó mostanában, mint a férfiak és a házimunka „vi­szonya”, a hobby mint hasz­nos időtöltés és személyiség- formáló tevékenység, mi a férfias magatartás lényege, mennyit költenek magukra a férfiak, a férfiak felelősség- vállalása a nemi kapcsolat­ban, az apa szerepe a neve­lésben. Most pedig legutóbb arról kérdezett meg a kitűnő riporter férfiakat és nőket, hogyan töltse, tölti a férfi a szabadságát, családjával vagy egyedül, melyik a jobb, helye­sebb, megbízható-e a férfi, ha egyedül van szabadsága ide­jén. (Ugyanezt megkérdezte a nőkről is.) Ellentétes vélemé­nyeket hallhattunk erről a nőktől és a férfiaktól is. (Nem is lehet egyértelmű választ találni, mert embere válogat­ja.) Ez az adás is azt bizonyítot­ta, nagyon hasznos ez az ál­landó műsor a férfiaknak is, de tanulhatnak belőle a nők is, mert kölcsönösen többet kell tudnia egymásról a két nemnek, ahhoz, hogy az üt­közési pontok száma kevesebb legyen, hogy a másikat job­ban ismerve tapintatosabbak lehessünk egymáshoz. Néha kellemetlen ugyan a tükörből ránk tekintő arccal szembe­nézni, olykor nyugtalanító is. De éppen ez az egyik célja e műsornak, — ahogyan a té­mákból és feldolgozásukból következtetem — hogy nyug­talanná tegye a férfiembert a családjához, embertársaihoz fűződő kapcsolataiban talál, ható kivetni való vonások miatt, s pélja, hogy egyálta­lán rávezesse e hibák felisme­résére a férfiakat. Nagyon ér­tékes ennek az állandó mű­sornak az a tendenciája, hogy végül is az emberi kapcsola­tok megjavulását igyekszik a maga módján segíteni, első­sorban a férfiakhoz szólva, de a más nembelieknek is ér­dekesen, tanulságosan. Séta a bestsellerek világá­ban. Ha igaz (és igaz!) az, hogy az ember hajlamos a jó­ra, csak meg kell mutatni, mi a jó, akkor azáltal is célhoz érhetünk, ha a rosszat, az ér­téktelent vagy kevésbé érté­keset mutathatjuk meg neki. Nem sommás ítélet formájá­ban, hanem boncolgatva bi­zonyítva. Mint ahogyan ezt a 3. műsorban megismételt adás tette, amelyet Gyenes György közismert bestseller könyvek­ből, milliós példányszámú si­kerregényekből vett szemel­vényekből állított össze. Az idézetekhez fűzött megjegyzé­sei találóak, mindenki számá­ra könnyen érthetőek voltak, de nem nélkülözték a szelle­mes iróniát sem. Jó szolgála­tot tett a szerkesztőség, hogy megismételte ezt a jó műsort, amely példa arra, hogyan le­het szórakoztatva formálni az olvasásbeli ízlést. Érdemes volt csaknem két és fél órát szánni a műsoridőből ilyen összeállításra, amelynek az is megbecsülendő értéke, hogy nem csupán minősít, hanem bizonyít is. ““'•»«rí István Üzemi lapokban olvastuk... Akcióprogram — ez a cí­me a KISZ megyei bizottsá­gi tájékoztató vezércikkének. A téma aktualitását a közpon­ti bizottság legutóbbi ülésé­nek határozata adta, misze­rint minden szinten szükség van akcióprogram készítésé­re. A lap fotoriportere képek­ben számol be a júniusi tanév­záró iskolai eseményekről. Az ifjúságpolitikai határozat vég. rehajtásáról tárgyalt a kis- várdai városi pártbizottság. Csépke István a KISZ városi bizottságának titkára a fiata­lok szerepéről nyilatkozik, Vass János a KISZ megyei bizottságának munkatársa a munkahelyi ifjúsági parla­mentek tapasztalatait összege., zi a lap hasábjain. Képes tu­dósítás számol be a kétnapos megyei úttörő honvédelmi szemle eseményeiről. A tarpa—gulácsi—tivadari Esze Tamás Termelőszövetke­zet lapja hirt ad az aratási előkészületekről. „Tej és hús” címmel beszámol a téesz két korszerű tehenészeti telepé­nek továbbfejlesztési problé­máiról, megismertet az építő és karbantartó brigád munkájá­val. Sok kárt okozott az árvíz és belvíz a gazdaságnak! Több mint ezer hektár föld víz alá került. A gyümölcsös terüle­tek kivételével — a szántók gyors műveléssel, rövid te­nyészidejű kertészeti növé­nyek újravetésével még hasz­nosíthatók. Ifj. Faggyas Jenő Tarpa értékes műemlékét, a református templomot mutat­ja be az olvasónak.

Next

/
Thumbnails
Contents