Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-07 / 157. szám

TWI fWfoS^T WiTCT MA<íirAIÖRSZAŐ == VASÁRNAPI ÜffiLLggtCT

^ ............................................ .............. - —

Megállít a nyíregyházi utcán a megyei fő- •rvos és sugárzik az arca a boldogságtól. „Két hónappal ezelőtt még csak ötlet volt és augusztusban már kezdik az építkezést. Felment két megyei vezető Budapestre és hozott az Országos Tervhivataltól harminc milliót, így lesz egy kétszáz ágyas, újabb kórházi pavilon a sóstói erdőben ...”

A főorvos annyira lelkesedik, hogy az újságíró is a hatása alá kerül. Mondja, hogy ebben az esetben valami csoda történt a beruházásnál, mert még a városi tanács műszaki osztálya sem talált semmi olyan akadályt, ,ami késleltetné az építkezést. Szinte hihetetlen — folytatja —, hogy a tervezők most veszik a kezükbe a ceruzát és két esztendő múlva már betegeket láthat el az új létesítmény.

Odaérkezik és csatlakozik a beszélgetéshez a városi párttitkár. Mondja: nem von le G példa értékéből, hogy már ez az eset sem extrém. Hasonlóval találkozhatunk a nyíregyházi megyei kórház új szülészeti pavilonjánál is. Ezt is az év elején kezdték építeni — írjuk le, hogy a Kelet-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat — és októberben már Itt szülhetnek a kismamák. Nem szó szerint, de mégis valahogy úgy van — teszi hozzá mo- eolvogva —, hogy kimegy a tervező, megnézi mit csinálnak az építők és berajzolja a kivitelezési tervébe.

Jót derülnek az eseten.

Egy kérdéssel folytatják a témát: mi lett Volna akkor, ha ezeknél a beruházásoknál is

— mint sok másnál — elkezdték volna vakarni a fülüket az illetékesek, hogy jó-jó, kell a beruházás, de miért éppen oda ahová, miért éopen annyiért és miért éppen olyat, amilyet?

Mind a hárman sietnek, várja őket a munka. Ám ha egyszer elkapja az embert a

^.közéleti izgalom”, nem lehet abbahagyni. Miért nem lehet megcsinálni ilyen határidők mellett más létesítményeket is? Miért nem tanulunk egv-két feilettebb országtól? Ahol a beruházást a kezdettől az átadásig figyelemmel kíséri, intézi, sürgeti valaki. Mondjuk esv menedzser. Nálunk miért nincs ilyen? Hiszen ha valahol szükség van arra, hogy gyorsítsuk a munkákat, akkor itt Szabolcs-Szat- márban igenis van. Végülis: magunknak csináljuk a szülészeti pavilont is, az iskolát, az üzemet, meg a többi létesítményt is.

A megyei főorvos megjegyzi: a közmondás. amely szerint a szegényember vízzel főz

— igaz. Abban is sok az igazság, hogy a mi megyénk nem túlságosan dúskál a pénzben. Éopen ezért kell jobban megbecsülnünk, felelősséggel beosztanunk azt, ami van.

Akkor sok minden gyorsabban megvalósítható.

Aki időt nyer, létesítményt, s ezzel sok milliót nyer — gondolja végig magában az úiságíró. Bárcsak így gondolkoztak volna évekkel ezelőtt számos létesítményünk esetében! Akkor korábban lett volna mondjuk Nvfregvházán szálloda, régebben és megfelelőbb kivitelben az autóbusz-állomás. S már birtokba vehettük volna az új megyei művelődési központot. Az úiságirónak eszébe jut a legfrissebb példa, a fémipari szakközépiskola ügve is. Két éve húzódik az eset, s még mindig a tervezés kezdeténél tartunk. Kérdezheti az olvasó, hogv mi ennek az oka? A válasz csak az lehet, hogv a beruházások indításában érintett és érdekeit sok-sok szerv, hivatal né- hánv embere nem mindig és mindenütt kereste. vagv akár manapság sem azt keresi, hc- gvan lebet gyorsabban és ezáltal olcsóbban is építkezni. Vannak példáink nem kevésszer énoep ennek az ellenkezőiére. Amikor egyesek azt keresik, hogv hogvan nem lehet. Ez a

l.hixus-mapatartás” bizony sok pénzt visz el Ám — ami még ettől is fontosabb — nagy- | Tehetségeket is elszalasztunfc. Mert a? irio itt Ts nénz. A beruházások naook, évek töltővel n^ru Ip^rnek óbbak. Mindenki

ismeri n fátelb nki ánftkezik* az a nónz. anv foknyin még elég volt evv létesítmény megépítésére» av hoTrqo már kevés.

A S7ÁÉV főmérnöke érmen a napokban 0anas7kodott emiatt, hogy jelentős összeg amit építésre szántunk — megmarad. Csak yi-rért morf gninbol. valakik sokáig huzták- Vi^t^yofták a döntést. M»rt ha az egyik szerv rnér léyéhagyott egy plkénzplést. fölborította psv másik fgv vész pl kézen-közön öt év alatt hetyonmiiün forintunk.

Tudnánk még rossz példát, nem is egyet a gyakorlatból. Hogy most mégsem a negatív ielenségek felett bosszankodik az újságíró. annak az írás elején említett jó példák az okai Mert azon túl. hogy azok önmagukban Is nagy jelentőségűek, azért is adnak okot derűlátásra, mert mindenki számára bizonyítják: így is lehet _ .

Kopfca Janos

V Á.LTOZÓ VILÁGUNK

A fi!m szerepe napjainkban

I

" Megszűnt a mozinak' az a hegemóniája;

hogy a mozgásban ábrázolt valóságnak, a .filmnek egyedüli forgalmazója, közvetítője le- 1 Syen. Ez önmagában is tömegeket von el a filmszínházaktól. Ezt bizonyítja az a szám is, hogy amíg 1966-ban 4 850 087 volt megyénkben a látogatók száma, addig 1973-ban ez a szám lecsökkent 2 900 943-ra. Ez nem azt jelenti, hogy megyénk lakossága kevesebb filmet tekint meg, hiszen a filmet nézők számaránya megnövekedett a tévé segítségével.

Mégsem tekintjük konkurrenciának a televíziót Sőt a film iránti érdeklődés-felkeltő hatásával sok mozilátogatót is hozott filmszínházaikba. A mozilátogatottság, ha vissza is esett az utóbbi években, ma ismét fellendülőben van. Ezt bizonyítják azok a tényszámok is, melyek szerint mozijainkban 1973-ban 60 471 látogatóval volt több, mint 1972-ben. 1974. első öt hónapjának eredményeit figyelembe véve és viszonyítva 1973. hasonló időszakához 210 ezer nézővel többen látogatták bemutatott filmjeinket.

A fentiekből azt a következtetést vontuk le, hogy a moziüzemeltetés jelenlegi helyzetében vállalatunknak be kell rendezkedni új szervezeti és üzemelési modellre, mely méltó a filmművészet hagyományaihoz és kialakult intézményi rendszeréhez. Ezt a feladatot vállalatunk folyamatosan és perspektivikusan tervezte meg és ennek meg van a maga eredménye is.

Figyelembe kellett venni, hogy az említett tényezőkből fakadóan megváltozott a városok, községek, tanyák arculata, formálódott az emberek gondolkodása, érzelmi világa, közösséghez való viszonya s ez nap, mint nap új helyzetet, igényeket támaszt a kultúra terjesztőivel szemben is.

Társadalmunk fejlődését és a film fontos

szerepét, s annak igényét tükrözi az a szám is, hogy amíg a felszabadulás előtt 19 filmszínházzal rendelkezett a megye, addig 1968-ban már 245 filmszínházban forgalmaztuk filmjeinket, jelenleg pedig 254 filmvetítési hellyel rendelkezünk. Megyénkben ma 40 normál, illetve szélesvásznú filmszínház üzemel, ebből egy panoráma (70 mm-es) és 121 olyan keskeny filmszínházzal rendelkezünk, ahol szélesvásznú, illetve cinemas-cope filmet is tudunk vetíteni. 93 helyen az épület adottsága miatt csak hagyományos keskeny filmeket forgalmazhatunk.

Évente 46 ezerszer kapcsolják be gépeinket, illetve ennyi előadást tartunk közel 3 millió látogatónak. A filmkultúra terjesztését hét művelődési autó segíti a különböző tanya- területeken. Ezeknek az autóknak még más missziójuk is van: a könyvkölcsönzés, az irodalom terjesztése.

65 helyen rendszeresen vetítenek a könyvtárak tulajdonát képező művelődési autók — és nem is kis eredménnyel. 1973-ban a 7 művelődési autó 1036 előadást tartott 21 606 tanyasi lakosnak.

A 7 művelődési autó mellett vállalatunk

elindított öt vándorautót is. Célunk eljutni a filmmel az üzemekbe, munkásszállásokra, olyan helyekre, ahol sok a bejáró munkás és szabad idejük kulturált eltöltését biztosítsuk filmvetítéssel. Rendszeresen vetítünk a konzervgyár, a papírgyár, a gumigyár, a nyír- bogdányi olajfinomító, a KEMÉV, SZÁÉV munkásszállásain.

Vándorautóink eljutnak a város óvodáiba, a tanyasi, városi kollégiumokba, tanyatelepülésekre, s azokra a helyekre, ahol látogatottság hiánya miatt le kellett volna állítani a mozit. A vándorautóknak jövője van a filmszakmában és ezt 'a hálózatot tovább kívánjuk fejleszteni. Olyan helyeken, ahol a mozi további üzemelése látogatók hiánya miatt nem volt biztosítva, most hatványozottan megnövekedett a látogatók száma. Például Beszterecen 17 főről 131 főre, Jékén 24 főről 64 főre, Balogh-tanyán 21 főről 36-ra, Abapusz- tán 27 főről 68 főre és így sorolhatnám tovább. ' ’■—— -■

Bevált módszer az óvodát filmvetítés;

Nyíregyházán és a megye nagyobb településein 1973-ban 16 ezer óvodás élvezte mesefilmjeinket.

Üj vetítési formákat indítottunk Nyíregyházán a Szabolcs étterem kerthelyiségében egy mopresszót hoztunk létre, mely igen látogatott. A múlt évben három hónap alatt háromezren nézték meg az ott levetített filmeket. Kisvárdán megnyitottuk a Vár-mozit. Nyíregyházán fix-mozit nyitottunk a 110-es számú Iparitanuló Intézetben és a Münnich Ferenc kollégiumban. Szeptember elsejével a Nyíregyházi 5. számú Általános Iskolában létesítünk iskolamozit. Egyre rendszeresebbé válik az ifjúsági táborokban való filmvetítés, melyeket szintén vándorautókkal oldunk meg. Az elmúlt évben 3500 fiatal vett részt a filmvetítéseken. A megyertanács mezőgazdasági osztályával közösen az 1973-as év folyamán 30 mezőgazdasági tárgyú szakfilmet forgalmaztunk 283 településen 521 előadásban 18150 látogató számára.

Fontos feladatnak tekinti vállalatunk az

ifjúság művészeti nevelését, az ifjúság életkori sajátosságaihoz igazodó forgalmazást. Az általános iskolás korú tanulók részére tematikus összeállításban filmajánlásokat készítünk. Egy-egy ajánlott sorozaton belül a tantervi anyaghoz kapcsolódó értékesebb filmalkotás, irodalmi filmadaptáció és szórakoztató film található. Hasonló módon az életkori sajátosságokat figyelembe véve állítottuk ösz- sze a középiskolák részére is a filmajánlásunkat.

Az iskolák részéről történt filmek kiválasztása után az elmúlt évben mintegy 110 iskolával kötöttünk szocialista szerződést, biztosítva az általuk igényelt filmeket a kért időre. Ezt a jövőben bővíteni kívánjuk, sőt a jövő tanévben pályázatot is hirdetünk egy-egy fontosabb filmalkotásból, mely a mai fiatalok problémáit veti fel. A pályaműveket egy zsü- ribizottság értékeli és a 10 legjobb pályaművet 6000 forinttal jutalmazzuk.

Az ifjúság szervezett filmellátásánál továbbra is fontos szempont a tananyaghoz kapcsolódó filmek biztosítása mellett az ifjúság általános műveltségének gyarapítása, a közízlés fejlesztése, a hazafias és internacionalista szellemben való nevelés és nem utolsósorban a munkásfiatalság műveltségének gyarapítása.

Az 1974-ben Indított ifjúsági bérletakciókat az 1974—75-ös iskolai tanévben kiterjesztjük az egész megyére.

Az iskolák igazgatói és a szervező tallérok — de mindenekelőtt a diákok — mindenhol helyeslőén fogadták az előbb említett tematikába foglalt filmekre, vagy az általunk ajánlott filmekre történő szervezést. 1972-ben 3550 szervezett ifjúsági előadás volt megyénkben 530 ezer látogatóval, 1973-ban az előadások száma elérte az ötezret és több mint 574 ezer fiatal tekintette meg a bemutatott filme- két.

A munkássá válást alapvetően az Ipar fejlődése határozza meg, de a fejlődési folyamatban, annak gyorsabb ütemű befolyásában nagy szerepe van a közművelődésnek. Ezért egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy a filmforgalmazás eszközeivel segítsük e folyamatot. Elsősorban az ipari üzemekben lévő szocialista brigádokkal kell továbbfejleszteni kapcsolatainkat. Ebben nagy segítséget nyújt vállalatunk 8 szocialista brigádja, hiszen ez képezi legfontosabb vállalásukat.

1975-ben tovább kívánjuk bővíteni az eddig bevált bérletrendszerűnket és külön mozibérletet készítünk a szocialista brigádok számára. mely kezdeményezésünket a Szakszervezetek Megyei Tanácsa messzemenően támogatja. ,

Az MSZMP X. kongresszusának irányelvei is kifejezésre juttatták a művészet és ezen belül a filmművészeti nevelés fontosságát, jelzik a differenciálódó rétegigények fokozottabb kielégítésének szükségességét. „A művészetek színvonalának emeléséhez nélküA «egye legkorszerűbb panoráma WmsiInMzo, a nffragyfi&rf

törhetetlen tömegbázisának további erősödés«; amihez a szocializmus a legjobb feltételeket biztosítja.”

Az egymondatos meghatározás lényegileg determinálja és jelzi a filmművészeti neveié» fontosságát, tartalmát, megvalósulásának főbb irányait és feladatait.

A világ haladó és fejlődő filmművészet« ma olyan kiemelkedő és egyben bonyolult filmalkotásokat hoz létre, melynek megértés« és közvetítése is új közönségbázist igényel.

Ezért válik szükségessé a filmhez értS közönség nevelése. Ez megyénkben a filmklubokban, filmankétokon, filmvitákon történik. Ezt segíti elő a közel egy évtizede létező filmesztétikai csoport, amelynek tagjai minden évben bentlakásos tanfolyamon képzill tovább magukat. Ebben az évben Üj fehértón tartjuk a filmesztétikai továbbképzést, ahol a résztvevőknek alkalmuk lesz találkozni több filmrendezővel, kritikussal, operatőrrel.

A filmkultúra terjesztésének egyik legjobb formája az alkotó-közönség találkozót örvendetes, hogy megyénket eddig is több rendező, operatőr, író és filmművész tisztelte meg és készségesen vállalkoztak alkotásuk, szereplésük hatásának közvetlen megismerésére. Elsőnek Kosa Ferenc rendezőt említeném meg, Nyíregyháza szülöttét, akinek legújabb alkotását, a Hószakadást május 27-én vetítettük elsőnek az országban és valószínű, hogy az itt elért sikere a Karlovy-Vary-i filmfesztiválra is elkíséri. Gyakori vendégünk volt Sára Sándor, Csoóri Sándor, Kovács András, Gyöngyössi Imre, Makk Károly, Huszára Zoltán, Gál István, Szemes Mihály. Dajka Margit, Latinovics Zoltán.

Ezeket a találkozókat a Jövőben még fm tenzívebbé kívánjuk tenni, hogy az alkotók minél gyakrabban találkozzanak egy üzem munkásaival, ahol még új témát Is találhat: nak.

Valószínű sokakban felvetődik a kérdés hogy vállalatunknál van-e kialakult műsorpolitika? Erre igennel lehet válaszolni. Igaz, hogy ezt nem határozza meg senki, erre nem adnak külön utasítást, ez minden moziüzemí vállalat szuverén joga. Hogy ezt jól, vagy rosszul csináljuk, hadd idézzem a Művelődés- ügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága által kiadott Filmforgalmazási Tájékoztató 1973. év

I. számában megjelent értékelést: „A szocialista filmek forgalmazásában változatlant«! Szabolcs megye az első a moziüzemi vállalatok között. Dicséretre méltó és egyértelműen pozitív a megye eredménye, hiszen ezt a megtisztelő rangsorolást hat év óta ingadozás nélkül tartja. A magyar filmek látogatói arányánál ugyancsak a második helyen áll az országos ranglistán, de a szovjet és a népi demokratikus filmekkel együtt megérdemelten tartja a vállalat az első helyet. Ehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy a Szabolcs megyei Moziüzemi Vállalat filmellátása azonos a többi vállalatéval, de nyilvánvaló, hogy a szocia - lista filmekkel való törődésben nagyobb gór - dosság, körültekintés érvényesül, mint másutt”

Ahhoz, hogy a közművelődési tevékenységünk a megye egész területén hatékonyan érvényesüljön, szorosan együtt kell működjünk a társadalmi és kulturális szervekkel. Ez ts együttműködés eddig is érvényesült, s a ki - lönböző közös rendezvényekben nyilvánult meg. Csak egyet említenék a Hazafias Népfront békehónap akciójában az idén is részt vettünk. 170 béke tárgyú filmet mutattunk be 35 000 látogatónak. De sorolhatnám a megyt i könyvtárral közös akcióinkat, s ehhez mé; hozzá lehet tennem a könyvtárral kötött koordinatív szerződést vagy a művelődési központtal közösen szervezett esztétikai és egyél) továbbképzéseket, rendezvényeket, kiállításé - kát. Hasonlóan jó az együttműködésünk a KISZ-szel, a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozatainál, az építő- és ifjúsági tá borokban folyó vetítések esetén, s jelentőséi a különböző kultúrotthonokban rendezett és szervezett programjaink is.

Filmszínházaink 174 helyen kultörházb»i üzemelnek. Elismerően kell nyilatkozni a tanácsi szervek segítségéről. A közös cél érdekében össze tudjuk hangolni a költségvetési programunkat, s ebből csak a községek lakossága profitál. Ha az utóbbi tíz évet vesszük figyelembe, a filmszínházak fejlesztésére és fenntartására 60 millió forintot fordítottunj; — ennek az összegnek mintegy 60 százalékát a kultúrházakra. Az árvizes területen felépült és épülőben lévő művelődési házakra, — ahol a mozi is üzemel, illetve üzemelni fog, — kétmillió forinttal járul hozzá vállalatunk. Ma már 170 filmszínházban a legmodernebb heating, hőlégfuvós és olajkályha teszi kelle-; messé a téli filmnézéseket.

1970-től megyénkben 14 új filmszínház} illetve művelődési ház épült. Fejlesztési programunkban szerepel Nyíregyházán a Jósává- rosban építendő új filmszínház. A Déli alközJ pontban épülő új pártház—művelődési házban a filmszínház is helyet kap. Befejezés előti áll Nagykálló, Méhtelek, Penyige, Túristvándlj Jánkmajtis, Kisar új művelődési háza, illetv« mozija építése.

Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe ▼éve fogalmazhatjuk meg, hogy a film m«J gyénkben kilépett a hagyományos formák éa keretek közül és ezáltal a közművelőd ;si munka részévé vált. Legfontosabb feladatún kJ nak tekintjük, hogy a párt Központi BizottsáJ ga és a megyei pártbizottság közművelődéssel kapcsolatos határozatainak megvalósuláséi vállalatunk sajátos eszközeivel segítse.

Kecskovszld József

Példa