Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

I. oldal KELET-MAGYARORSZAC? rm. jfflus r. Szülők fóruma: / A lányok felvilágosításáról A serdülő lányok nevelésének igen lényeges része az egészségügyi felvilágosítás, és az ehhez kapcsolódó sajátos emberi, pszichológiai vonatkozások helyes értel­mezése. Tehát a családi életre való felkészítés. Bár so­kat foglalkoznak vele a különböző fórumokon, (a szülők egy része sokallja is a vele való foglalkozást, mondván: egyenesen felhívják a fiatalok figyelmét a szexuális életre) a felvilágosítás illetve a nemi nevelés helyes társadalmi méretű módszereit és főleg „alkalma­zását” nem sikerült még megtalálni. Nagyon is esetle­ges, személyekhez felfogásokhoz kötött, akár a családi, akár az iskolai nevelést nézzük. Pedig a kettős neve­lés: egy tudományos, reális és egy irreális , hiedelme­ken, belemagyarázásokon alapuló nevelés eZen a téren is nagy konfliktusokhoz juttathatja el a fiatalt. Hogy milyen, vagy milyen lesz a családi'élet, hogyan tudja egy emberpár testi-lelki kapcsolatát harmonikussá, tar­tóssá tenni, az neveléstől is függ. Hogy hozzászólok a témához, annak indítóokai kö­zé tartozik a következő kis történet: Nemrég a nyolca­dik osztályosok műsoros összejövetelt rendeztek. A műsorszámok között volt egy, amely az iskolaéletet áb­rázolta filmcímekben Nagyon ügyes találataik voltak. Az egyik így hangzott: „Egészségügyi felvilágosítás lá­nyoknak — Dajkamese hölgyeknek”. Ha komolyan belegondolunk, rájövünk, hogy sok igazság van benne a karikaturisztikus túlzás mellett. Napjaink „gyakorláta” még mindig az, hogy mire a szülők, nevelők hosszas meditálások — nem korai még? —, gátlások leküzdése, bátorsággyűjtések után hozzá­fognak, aztán virágnyelven, kerülgetve a. dolgokat, el­mondják, akkorra a gyerekek már innen-onnan „min­dent” tudnak. Még legyintenek is, ugyan anya, már rég tudom. Vagy nem mondják, megvárják kis káröröm­mel, míg a mama végigkínlódja, de lehet, hogy csak azzal a szándékkal, hogy összehasonlítsák a hallottakat más forrásból merített ismereteikkel. Ilyenkor kicsit röstelkedve ugyan de megkönnyebbül a szülő, ha ríiin- dent tud, akkor rendben van. Pedig dehogy van. Azzal, hogy a nemiség biológiai mibenlétét megismerik, ko- rántsincs elintézve minden, hiszen a nemi erkölcs ki­alakulása, kialakítása még jórészt hátra van. Ámbár ez sem ekkor kezdődik. A nemi felvilágosítás tehát egy folyamat, a gyer­mek életre való felkészítésének nagyon fontos része, amely nem merülhet ki egyetlen beszélgetésben, mi­előtt vagy amikor a felnőtté válás biológiai folyamata megkezdődik. És az a jó, ha a nagy beszélgetés helyett inkább kis, érdeklődéshez kötött vagy szükségesnek tartott alkalomszerű beszélgetésekben ismertetjük meg az emberi kapcsolatok mibenlétét természetesen élet­kori sajátosságaiknak megfelelően tapintatosan, de őszintén. Csodálkoztam egy mamán, aki elhűlve mond­ta, hogy másodikos kislánya azzal állt elő, hogy X néni szülni fog. Hogy honnan hallotta? (Vajon honnan?) Alig tudtam elbeszélni a dolgot, folytatta, úgy tettem, mintha nem hallottam volna. Pedig nem „elbeszélni” kellett volna, hanem megbeszélni. Elég néhány mondat, esetleg utalás az ő születésére, de ebből megtudja a gyermek, hogy az természetes, a továbbiakban nem akad fenn rajta. De így megérezte egész biztosan a gyerek, hogy a mama nem akar beszélni róla. De mi­ért? — mikor ez van. Ezután vagy nem szól róla, s egyfajta alakoskodás alakul ki benne, vagy még inkább kérdezősködik, és sajnos az ilyen „óvó” szülői maga­tartás hamis válaszokat ad a gyereknek. Nagy hiba, mert a bizalomra anya és leánya közt az életnek egyet­len más területén sincs olyan nagy szükség, mint ép­pen itt. A nemi érés napjainkban korábbra tevődött. Lá­nyoknál már tízéves korban megkezdődik — egyéni el­térések természetesen vannak. Ez azt jelenti, hogy a negyedik osztály vége felé, de legkésőbb^ ötödik osztá­lyos korban meg kell találni az édesanyáknak a felvi­lágosítás módját. Ne tartsák furcsának, sem felelősség­hárításnak, hogy tanár létemre azt mondom: az édes­anyának. (Ezzel nem mentem fel az iskolát ilyen irá­nyú feladata alól ) Csak a legfontosabb okot mondom: ekkor alakíthat ki az édesanya leányával olyan bizal- más, meghitt lelki kapcsolatot, amely azt végigkíséri erkölcsi támaszként ifjúságán, mert problémájával bát­ran fordulhat hozzá reális élettapasztalatból adódó feleletet kap. A felvilágosításnak több módja is van. Egyik a már említett beszélgetés. Amikor eljön az ideje, az anyának kezdeményezni kell, ha a gyerek nein is érdeklődik. Nehogy leintse, ha hozzáfordul kérdésé­vé!. Leintés, szidás, megszégyenítés nem célravezető, mert biztosan nem fog megnyugodni, míg feleletet nem kap. És itt egy hangszínnek, hangsúlynak, mosoly­nak vagy nevetésnek, odavetett élmondatnak^ avatat­lan szájból, vagy avatottból — óriási jelentősége van. Legtöbbször az jelent gondot a mamának, ho­gyan is kezdjen hozzá. Nem könnyű de nem is sza­bad túlkomplikálni. A gyermek ekkorra sok megfigye­léssel, ismerettel rendelkezik az emberi kapcsolatok­ról fajfenntartásról. Mit tud r luk, kérdezze meg, ha eddig nem beszéltek róla. Vagy más egyszerű kér­déssel valamilyen eseményhez kapcsolhatja, kibővít­ve azzal, amit még nem tud. Nagyon sokat segítenek a szülők ilyen irányú gondjain a jó felvilágosító könyvek, pl. A gólya hoz­za?, Helga stb. Ezekben az életkorhoz méretezett szin­ten a szükséges élettani ismeretek mellett annak lé­lektani, érzelmi, akarati, szociológiai és egyéb vonat­kozásairól is sok mindent megtudhatnak a gyerekek. Nincsen olyan könyvtár hazánkban, ahol ne lenne megtalálható. Ha ezt a mod.ot választja a szülő, _ ak­kor sem mellőzheti az elolvasás utáni megbeszélést Tehát lehetőleg az anya is olvassa el, előzőleg vagy párhuzamosán. Amit nem ért a kislány, együtt ol­vassák el, értelmezzék. Ilyenkor a gyerekeket elsősorban a biológiai dol­gok érdeklik. De nem szabad megállni ennél. A szülők, nevelők feladata, hogy megláttassák a biológiai ténye­ken túlmutató emberi érzelmi és akarati motivációkat. Az ember felelősségét, a szexualitás helyét és jelentő­ségét a társadalomban. Kantor Anna GYEREKEKNEK ES Gyerekeknek ilii GYEREKEKNEK ■ Gyerekeknek TÖRD A FEJED I Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Két-, Kettős, idgen szóösszetételek előtagjaként fordul elő. 7. Fo­goly. 8. Szár közepe! 9. Szatmári község a mátészal­kai járásban. 11. Erősen sír. 12. Lengyel nagyváros. 14. Sarolta beceneve. 16. Megfej­tendő. 18. Talmi. 20. Viziáílat, de betegség is. 21. Hamis. 22. Szörny. 24. Fohász. 25. Babonáz. 27. Avult. 28. Visz- sza: elméje. 29. LÖSD. Függőleges: 1. Rívó. 2. Csermely. 3. Csökönyösség. 4. Szovjet fo­lyam. 5. Prém anyaga. 6. Megfejtendő. 10. Ajándékozd. 11. Vissza: egymást követő betűk a magyar abc-ben. 13. Lakat. 14. Mértani alakzat. 15. Megfejtendő. 17. Vízinö­vény. 19. Rovarféle. 21. ... Imre, nagykállói születésű, mártírhalált halt festőmű-j vész. 23. Akkor mondjuk, ha nem elég. 24. Esős ... járás. 26. fordított névelő. 27. Állat­lak. Megfejtendő: Négy európai ország (víz­szintes 1, 16, függőleges 6, 15.) Múltheti megfejtés: BAR­TÓK BÉLA — KODÁLY ZOLTÁN Könyvjutalom: Szilágyi László Nyíregyháza, Brics László Turricse, Cser- venka Zita Nyírbátor, Ker­tész Edit Mátészalka és Danó Jutka. Két táborból kaptunk ezen a héten levelet. írtak a Zán- kán nyaraló ifisek és a sóstói vezetőképző akadémia első­éves hallgatói. Badoróczki Mária a követke­zőkről számolt be: „ A nyír­egyházi ifisek június 10—19- ig voltak a Balatoni Úttörő- városban, Zánkán. Már in­dulásnál jó volt a kedvünk, amit a rossz idő sem tudott elvenni'. A különvonaton megismerkedtünk az altá- borvezetőíkkel és a pajtások­kal. Az úttörőváros állomá­sán az úttörőzenekar foga­dott, és a város vezetője, Nádházi Lajos köszöntött bennünket. Az altáborokba zuhogó esőben vonultunk fel, ami egy kicsit elvette jó­kedvünket. A tábori élet csak más­nap kezdődött el igazán. A raj foglalkozásokon megis­merkedtünk a környező or­szágok úttörőinek életével és a különböző szaktáborok­ban a szaknak megfelelő feladatokkal. A külföldi or­szágok pajtásainak életét az ifisek mutatták be, miköz­ben egy-egy érdekes dalt és játékot is megtanítottak velünk. Például a Kukulecs- kát, a Pinqo-t. Esténként kö­zösen játszottunk. Legszí­vesebben a Szidout, a Rics- racsot és a Pinqo-t. Sok új dalt tanultunk mi is a pajtá­sokkal. Mindenkinek na­Úttörő­posta gyón tetszett a Hívogató, • Zánkai esték és a Vencere- mos. Június 16-ra mindenki szívesen emlékszik. Ekkor volt az ünnepélyes tábornyl- tás, amelyen részt vett Sza­bó Ferenc, az országos úttö­rőtanács főtitkára is. Szin­tén nagy élményben volt ré­szünk a Nemzetek Napjának tiszteletére tartott városgyű­lésen. Az altáborok más-má* ország úttörőinek életéből mutattak be néhány érdekes­séget és játékot Az utolsó estén mindenki szomorú volt, mert véget ért a vidám tá­borozás. Mi ifisek elhatároz­tuk, ha lehet, még egyszer elmegyünk a vidám városba, oda, ahol sok újat és érde­keset tanultunk.” Akadémisták az aláírói má- sodik levelünknek. „Benépe­sült Sóstón a Szamuely Ti­bor KISZ vezetőképző tá­bor, a megyei ' úttörővezető­képző akadémia első évei hallgatóival. Az ötnapos tá­bor a kisdobos és az úttörő rajvezetők, valamint az ifik részére alapképzés, a veze- , tőképző hallgatóinak pedig az első évet záró gyakorlat volt. Az időjárás ugyan nem kedvezett a tábor lakóinak, de az értékes elméleti okta­tás és a gyakorlati felada­Piros rakéta a A szélvihar felkorbácsolja a víztömeget, s a tomboló hul­lámok mindig veszélyt jelen­tenek. Ez alól a magyar ten­ger, a Balaton vize sem kivé­tel. (Nemcsak kiterjedését, de viharosságát is felülmúlja pél­dául a Boden-tónak.) A Ba­laton iránti érdeklődés az utóbbi években nagyon meg­nőtt. Az üdülők száma évről évre több, így hát a tudomá­nyos érdeklődés is fokozódott. Ennek keretében történt a Balaton éghajlatának vizsgá­lata, majd ezt követte a me­teorológiai vihar jelző szolgá­lat megszervezése is. A Bala­ton környékének ugyanis, idő­járási szempontból kettős ar­culata van. Á szelíd, nap­fényben gazdag táj, a sima, szinte átlátszó víztükör egy­aránt csábítja, vonzza a fel­nőtteket és gyerekeket, de ugyanilyen vonzó a haragos, a szélvihartól felkorbácsolt hullámtenger is. Az utóbbi kép azonban csak kivülről szemlélve festői, mert bizony nagyon veszélyes. 1930-tól kezdve történtei , már kísérletek a szélviharok előrejelzésére, de a komoly meteorológiai munka a 40-es évek végén kezdődött. 1956. december 31-ével ké­szült el Siófokon a viharjel­ző szolgálat végleges obszer­vatóriuma, amely a viharok előrejelzéséhez szükséges min­den korszerű technikai esz­közzel rendelkezik. A vihar előrejelzés, mint is­meretes, a révkapitányság út­ján rakétakilövéssel történik. Ilyen állomások a víz part­ján: Földvár, Fonyód, Keszt­hely, Füred, Badacsony, Ti­hany, Almádi, Kenese és Sió­fok. A sárga figyelmeztető ra­kétajelzés a vihar kezdetét megelőzően kb. két—három órával, vagy pedig 10, 15 m/secundomos, azaz 40—50 km/óra szélsebesség esetén történik. A piros rakéta már egy, vagy fél órával a vihar kitörése előtt jelzi a veszélyt. Ez a jelzés már a nagyobb szélerősségek miatt (55 km/ óra sebességnél, azaz 7 Bo- fortnál) történik. A hajóállomásokon álló ár. bócokon a piros kosár közép­magasra húzása a sárga, a Balaton felett teljes magasságra húzása pe­dig a piros rakéta jelzés ér­vényességét jelenti! Ezt min­den esetben érdemes figyelni, egy-egy vízi kirándulás al­kalmával ! A feljegyzések az utóbbi évek két nagy viharát tartják számon. Az egyik 1960. au­gusztus 19-én, a másik 1961 július 13-án volt. A szélse­besség mindkét esetben elér­te, vagy megközelítette a 37, 38 m/sec-ot, azaz 130 km/órát. Tehát a riasztás nem esőre, vagy zivatarra történik — mint ahogy azt sokan hiszik —, hanem a szélsebességre, amely ezekkel az icfőjási je­lenségekkel együtt jár. A Balaton jó ismerői azon­ban tudják azt is, hogy leg­alább olyan ravasz dolog a kellemesen fujdogáló, kissé élénk, meleg déli szél. Ez a szél viszi beljebb, egyre csak beljebb az alvó, mit sem sej­tő fürdőzőkkel a gumimatra­cot. Sokan ugyanis az egyen­letes ringatás, a napsütés ha­tására elalszanak, majd egy erősebb széllökés az úszó matracot a vízbe fordítja... Ezért tehát, az egyenletesen fújó élénk déli szélre is sárga riasztás megy ki. Ilyenkor az égbolt még semmi veszélyt nem árul el, majdnem fel­hőtlen, napos, meleg az idő. De az ott élő, természetet is­merő halászok, pásztorok már tudják, ismerik a vihar előtti csend jeleit. A siófoki viharjelző, vala­mint a fővárosi előrejelző szolgálat együttesen munkál­kodik azon, hogy a nyári fél­évben sikeresen oldja meg a balatoni viharok előrejelzé­sét. Ennek érdekében sokszor előóvatossági riasztások is történnek. Ne felejtsük el, hogy ezek mind az emberéle­tek megmentését, s egyúttal az anyagi károk elhárítását szolgálják. Dunay Sándorné tok jó hangulatot teremtet­tek. Százötvennégy úttörő­vezető ismerkedett az 1974/f 75. tanév úttörőprogramjával, amelynek anyagát rajfoglai- kozásokon az akadémistáls segítségével sajátították eL Az elméleti és a gyakorlata képzés során központi he­lyet kapott a Magyar Uth törők Országos Szövetsége új működési szabályzatá­nak és a KISZ KB áprilisi határozatának ismertetése, elemzése és értelmezése. A záróestet az új úttörőév programjának megfelelően, felszabadulásunk 30. évfor­dulójának szellemében ren­deztük. Kisdobos- és úttö­rő raj vezetőink és az ifive- zetőink elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal gazdagabban távoztak a táborból június 29-én.” PARTIZÁNOK NYOMDOKAIN. A balassagyarmati Bajesy-ZsiTinszky-i úti általános iskola 369. szá­mú úttörő csapata nagy feladatra vállalkozott. Elhatározták, hogy a nyári vakációjuk egy részét arra használják fel, hogy végigmennek Nógrádi Sándor partizán csapatának egykori útvonalán, így akarják megismerni a legendás hírű partizáncsapat akkori életét. Képünkön: úton. (MTI foto« Tóth László felvétele - KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents