Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

#974. július 8. KELET-MAGY ARORSZÄÖ S. «KM HÉT VÉCÉN Szépítkezés Valóságos bombaként hatott mind a nők, mind a kozmetikai cikkeket előállító vállalatok körében Áron Brunetiere francia orvos „A szépség és az orvostudo­mány című könyve. Mint erről a héten értesültem, a szerző. lényegében a következő vádakat állítja: a koz­metikai szereknek semmi közüli a szépséghez és mély­ségesen tévednek, akik azt hiszik, hogy ezek a szerek teljesen ártalmatlanok. Az általában szárítónak tartott alapozó krémekről például kiderült, hogy a faggyúmi­rigyeket „többlettermelésre” késztetik s végeredmény­ben bőrzsírosodáshoz vezetnek. Brunetiere igyekezett fején találni a szöget, pontosabban a hajat, amikor azt nyilvánítja ki, hogy a legtöbb szélhámossággal a haj­ápolószereknél találkozni: véleménye, hogy nincs ár­talmasabb szer, mint a zsíros hajra feliratú „gyóg^- sampon”. Végső konklúzióként azt mondja: a reklá­mot kizárólag a profitszerzés diktálja. Felzúdultak erre az érintettek, tudósokat, neves koz­metikusokat állítottak csatasorba a vádakkal szem­ben, kézzel lábbal bizonyítva mindennek az ellenkező­jét. Csupán annyi volt a két tábor között az egyetértés, hogy bizonyos szerek egyeseknél allergiás tüneteket váltanak ki. Tekintettel arra, hogy hasonló szerekkel mi is bő­ségesen el vagyunk látva, érdemes elidőzni egy kicsit ennél a szépségháborúnál. Miért hallgatnánk róla, hogy nálunk is dívik a szépítkezés, sőt ha egy kicsit tágabb értelmét vesszük a szónak, jelenség a megszépítés is. Ehhez az utóbbihoz ugyan nincs szükség mondjuk pla­centa kivonatokra, arctejekre, az eredmény mégis ugyanaz: ami látszik, az szép. Példát is felhozhatunk erre nyomban. Nem I's olyan régen még fantasztikus számokat láthattunk igen sok üzemünk bejáratánál a termelés száz, kétszáz meg négyszáz százalékos túlteljesítéséről, ami a gyanútlan látogató előtt nagyon szépnek tűnt, nem győzött cso­dálkozni. Akkor sem győzött csodálkozni viszont, ami­kor kiderült, hogy az a rengeteg százalék a valóságban már nem is olyan gyönyörű, mert a termék ott maradt a raktáron, még a kutyának sem kellett. Az" ilyen vál­lalatnál már évekkel ezelőtt jelentkeztek bizonyos al­lergiás tünetek az effajta kozmetikázással szemben, amit már csak sebészi beavatkozással — a fekélyes rész eltávolításával — lehetett orvosolni. Miután nem egyedi jelenségről volt szó, gondoskodni' kellett a meg­előzésről, hiszen az orvos nem rendezkedett be ilyen nagymérvű tüneti elváltozásokra. Ezt követően aztán az illetékes helyen kimondták: a jövőben nincs recept, mindenki olyan módszereket alkalmazzon, amelytől a valóságban is szép lehet. Igaz, a szépítőszereket nálunk is főként a nők használják, amiben nincs semmi különös, mert ez ta­lálkozik a férfinép tetszésével is —, ám az sem ritka- „ Ság újabban, hogy az erősebb nem tagjai nyúlnak a „tégelyek” után. Persze, ezeket a tégelyeket legtöbb­ször nem az illatszerboltokban árusítják, de ez a lé­nyegen mit sem változtat. Hallottam például, hogy a közismert hivatal vezetője saját maga készítette vas­virágtartóikat szereltetett fel hivatali szobájában, s ami­kor vendégei — mondjuk a központiak — dicsérik kéz­ügyességét, szerényen annyit mond: „Hiába, az ember képtelen elfelejteni, hogy honnan indult. Én vasas­ként kezdtem.. Amiből annyi a valóság, hogy az il­letőnek vasporkereskedése volt az üzleti negyedben ... Másoknál az figyelhető meg, hogy szépítkezésre sze­rénységkrémet használnák. Szerényen megelégszenek egy soron kívül kiutalt háromszobás lakással, vagy még szerényebben igénybe veszik a vállalati kamatmentes kölcsönt öröklakásukhoz, mondván ők nem akarnak a szociális szempontból állami lakásra szorulók elé tola­kodni. A legtöbb szépemberrel viszont akkor találkozni, amikor mondjuk egy vállalat csődbe jut, szanálni kell. Ilyenkor nemcsak az arcukat igyekeznek a legszebb színben feltüntetni a történtekért felelősek, de még a kezüket is erősen mossák. Közben a legszebb szavakkal mondják el: amit ők tettek, azt a kollektíváért tették, az ő megmosott kezükhöz egyetlen fillér sem tapad. S hogy milyen kár érte a népgazdaságot? Istenem, min­denre nem figyelhet oda egy vezető, hiszen ő is csak ember... Éppen ezért megszívlelendő, amit Brunetiere el­lenfelei mentségükre felhoztak. Védőbeszédük alapel­ve: „ptimo non nocere”, azaz magyarul: „mindenek­előtt nem ártani”. Ennek a mi viszonyaink között is létjogosultsága van. Legyen minden vállalat olyan tetszetős, amilyen csak szeretne lenni: legyen a legszebb —, de anélkül, hogy a társaknak ártana. Lehet csillogóan szép nyere­sége, ha azt tisztességes úton, „primo non nocere” Szer­zi meg. Lehetnek aztán nálunk is szépemberek, való­ságos bel ami-k is egyesek, csak a megszépülé6 módsze­rével is vigyázniuk kell. Vannak ugyanis, akik any- nyira hajtanak a feltűnőségért, hogy már a viszketés vesz erőt rajtuk, mert nem veszik észre, hogy a szer­vezetük allergiás bizonyos eljárásokra. Mások meg csak a maguk szépségére adnak, s egy idő után úgy vé­lik, csak ők a hibátlanok, más mindenki — szeplős. Ha ez igaz volna, elmondhatnánk: szépen né­zünk ki. Angyal Sándor NEM PARKÍROZÓ! A város állampolgárainak adófilléreiből parkosított, fü­vesített területeket egyes fi­gyelmetlen gépjárművezetők parkírozó helynek veszik igénybe. Minden zöld terü­letre; utcaszegélyre nem le­het tiltó táblát tenni. Csak egy ilyen helyet említünk, a görög katolikus templom és a 3-as számú iskola előtti parkot, amely állandóan ha­sonló „veszélynek” van ki­téve. Hogy park-e ez? Az lenne, az lett volna, ha a gondatlan, figyelmetlen személygépkocsi­vezetők engedik, hogy a fű kiserkedjen. Egv négyzet- méternyi terület fűvesítése- parkosítása 250 forintjába kerül a városnak, a város polgárainak. Ezt teszik tönk­re. Mit lehet tenni? Az ügye­letes rendőr néhány szabály- sértő gépkocsi vezetőt meg­büntetett már. Nem elegendő, mert minden ilyen terület mellé nem lehet rendőrt ál­lítani. Van egy javaslatunk. Korábban a kertészeti válla­lat a frissen készített par­kokba szúrós gallyakat ra­kott le. Próbálja meg ezeken a helyeken is. Hátha hasz­nál. Ha nem, sajnos szomorúan kell újra megállapítanunk: az egyéni önzés — minél ke­vesebbet kelljen gyalogolni a gépkocsitól — győzött. Re­méljük nem így lesz. F. K. Tervszerű, gondos előrelátással biztosítható az aratási üzemanyag Növekvő igények, kevés tárolótér Ne álljon üresen egy tartály se Az AFOR tájékoztatója Ha késik is az aratás, a nagy munkára való alapos felkészülés — éppen ezért is — méginkább fontosabb feladattá válik. A kezdés el­húzódása ugyanis tömöríti, nehezíti majd a munkát. Mindenből egyszerre kell majd a több. Nem csak munkaerőből, gépekből, al­katrészekből, hanem üzem­anyagból is. Az üzemanyag­ellátás aratáskor tavaly sem volt hiba nélkül. Vajon mi­re számíthat Szabolcs-Szat- már megye mezőgazdasága az idén? A várható igények­ről, az ellátás problémáiról adott tájékoztatást a Kelet- Magyarországnak Varga Pál, az ÁFOR miskolci, V-ös szá­mú tájegységi telepének áru­forgalmi vezetője. — A tavalyihoz képest milyen mértékű az igény Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdaságában ? — Nem csak országosan, hanem Szabolcs-Szatmár me­gye mezőgazdaságában is je­lentősen növekedett a nagy teljesítményű gépek és szá­rítóberendezések száma. Vál­lalatunk a megyei tanács, il­letve a tanács járási hivata­lai mezőgazdasági osztályai­nak segítségével, már elmúlt év végén felmérést végzett a várható igényekről és a tárolótér-kapacitásról. Az adatlapok feldolgozásánál ki­derült, hogy a mezőgazdaság igényei feltűnően nagyok, a növekedés üteme minden mást felülmúl. Gázolajból például az elmúlt évben még 57 ezer tonna sem kellett, az idén — a felmérés szerint — már közel 90 ezer tonna az igény. Tüzelőolajból pedig majdnem négy és félszeres növekedés várható Szabolcs- Szatmár megye mezőgazda­ságában. Mindez összefügg a megye mezőgazdaságának gyors ütemű korszerűsödésé­vel, a már említett gépek, berendezések fokozott üzem­be helyezésével. Ámi a ter­melési oldalt illeti, az ÁFOR biztosítani tudja ennek a mennyiségnek a szállítását. — Hogyan készült fel a tájegység a megye mező- gazdasági üzemei igényei­nek ellátására? — A szembeszökően nö­vekvő üzemanyag- és tüze­lőolajigények lebonyolításá­ra Szabolcs-Szatmár megye területén egyes kirendeltsé- 'geinken tartálybővítést haj­tottunk végre. Például a vá- sárosnaményi kirendeltsé­gen 300 ezer literes tartály­bővítéssel duplájánál is több­re növeltük a gázolaj­tárolóteret. Hasonló nagysá­gú bővítést fejeztünk be a csengeri kirendeltségen is, ahol a tárolóképesség 160 tonnáról 360 tonnára módo­sult. Tudjuk azonban, hogy ez nem minden, hiszen az aratási időszakban a mező- gazdasági felhasználóknál az üzemanyagok iránti igény ugrásszerűen növekszik. Az igény ellátása érdekében tankgépkocsi-parkunk részle­ges felújítását elvégeztük, így lehetőség nyílik arra. hogy az aratási idényben tankgépkocsis üzemanyag­kiszállításainkat két műszak­ban bonyolíthassuk le. — A növekvő fogyasztás ellátása mellett gondoskod­tak-e megfelelő választék­ról, minőségről? — A választékot elsősor­ban a Diesel kenőanyagok tekintetében növeltük. Ter­mészetesen az igényeknek megfelelő mennyiségben. így például AGIP F. 1., Diesel Sigma olajat is biztosítunk mindazoknak a mezőgazda­sági üzemeknek, amelyek ezt a harmadik negyedévre igényelték. Üzemanyag te­kintetében pedig a minőség javulását eredményezi, hogy a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat kénmentes gázolaj szállítását biztosítja. — A megyében kevés az üzemanyag-tárolótér. ügy tűnik, a fejlesztés sem volt olyan mértékű, hogy a zavartalan ellátást az ÄFOR egymaga biztosítani tudja. — A fejlesztés — korláto­zott anyagi lehetőségeink miatt — valóban nem lehe­tett olyan mérvű, mint az szükséges lenne. A tárolótér­kapacitás szektoronként!; aránytalan megoszlása is jel­lemző a megyére. Például a kifejezetten ipari jellegű Borsodban a gázolaj-tároló­tér 81—82 százaléka a mező- gazdasági felhasználók ellá­tását szolgálja. Szabolcs- Szatmárban csak 54—56 szá­zalék biztosítja a mezőgaz­daság üzemanyag-ellátását. A viszonylag amúgy is ke­vés tárolótérrel rendelkező megyében az üzemanyagtáro­lók maximális kihasználásá­nak tehát döntő jelentősége van. A zökkenőmentes üzem­anyag-ellátás gyakorlatilag csak úgy képzelhető el, ha a felhasználók törekednek saját tárolóterük állandó fel- töltött állapotban való tartá­sára. Vállalatunk ez irányú, minden erőfeszítése csak úgy lesz eredményes, ha a gaz­daságok már akkor kérik a* árut, ha már egy tankgépko­csi szállítmány elhelyezése is biztosított. Méginkább — s amennyiben lehetséges — megfelelő előrelátással, terv­szerűen ütemezve rendelik meg. így az ÁFOR munkája is hatékonyabbá válik. — Milyen intézkedéstől* tént ennek érdekében? — Vállalatunk dolgozói­nak a XI. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaiban szerepel a teletartály-mozga- lom elindítása. Ezt felhívás­ként juttattuk el az érintett felhasználókhoz is. Szeret­nénk, ha a felhíváshoz minél többen csatlakoznának. Meg­nyugtatásul közöljük, hogy a már ismertetett nehézségek ellenére sem vezetünk be korlátozásokat töltőállomá­soknál. Az ellátás zavarta­lanságát biztosító szervező tevékenységre, a takarékos­kodásra azonban — mondot­ta befejezésül Varga Pál — a korábbiaknál is nagyobb figyelmet kell fordítani. Tóth Árpád Készül: 1974-ben Járda, bölcsőde, strand Tisza vasi áriban Tiszavasvári minden utcája járdát kap 1974 végéig — természetesen csak az egyik oldalán. Ez a tanács terve — s, hogy milyen szükség van a járdákra, azt a tavalyi ta­nácsválasztásokon elhang­zott közérdekű bejelentések igazolják. Zömük ugyanis az út - és járdaépítéssel foglal­kozott kérés vagy észrevétel formájában. Pedig a nagy­község már akkor sem állt rosszul járda dolgában. 1970- ben egymillió forintot nyer­tek a megye községeinek tár- sadalmimunka-versenyén — 1971-ben ebből mintegy tíz kilométer hosszúságban ké­szült betonjárda. Egyébként az évi tempó két-három ki­lométer. Tavaly is nyertek háromszázezer forintot — harmadikok lettek —, ezt szintén járdára költik. így sikerült eljutni addig, hogy ez évre tervbe vehették min­den járda nélküli utcán a gyalogjáró építését. Termé­szetesen nem csak az emlí­tett pénzből születtek a be­toncsíkok — az utcák lakói nagy értékű társadalmi munkával segítik azt. Nem véletlen, hogy községük rendszerint a megyei ver­seny nyertesei között van... Több, mint egy hónapja adták át az új tiszavasvári bölcsődét — ötven kisgye­rek szülei nagy örömére. A megyei tanács másfél millió forintot adott a köz­ségnek — óvodaépítésre. Az igények azonban a bölcsőde létrehozását sürgették, ezért engedélyezték a pénz ilyen célú felhasználását. Az el­készült bölcsőde értéke ejt és fél millió forint. 'A nem kis különbséget társadalmi összefogással teremtették. elő a tiszavasváriak a leg­nagyobb segítséget az Alka­loida gyár adta. Jelentő­sen segített a MEZŐGÉP gyáregysége, a Tiszalöki Fa­ipari Vállalat, a Tiszalöki Állami Gazdaság és még sokan mások. A megyei tanács döntésében, illetve engedélyében azonban szerepelt egy kitétel: a pénzt csak akkor fordíthat­ják bölcsődére, ha az erede­tileg tervezett hetvenöt sze­mélyes óvodát is létrehoz­zák. A tanács ezt is megol­dotta: a nagyközség öt óvo­dája közül hármat bővítet­tek, és így már az idén het­venöt gyerekkel több járhat óvodába... Leendő hétvégi telkek fel­mérése és kisajátítása folyik Tiszavasváriban. Már meg­kezdődött a telkek igénylése — sőt, az igények olyan tem­póban érkeznek, hogy máris fölülmúlják a lehetőségeket. Az első szakaszban — kö­rülbelül 1975 közepéig — ötszáz parcellát osztanak ki. Mindegyik tízszer huszonöt méteres lesz Egyelőre bérle­ti szerződést kötnek az igénylőkkel, később azonban mindenki megvásárolhatja a telkét. A második ütemben — 1975—80 — újabb ötszáz hasonló méretű parcellát osztanak szét. Befejezéshez közeledik a községi strand első szakaszá­nak építése. Egy huszonöt méter átmérőjű, kör alakú medence készül, azt épület­karéj öleli: az öltözők. A medencében meleg víz lesz — egy hatvanhét fokos ter­málforrást tártak fel a köz­ség határában. Igaz megle­hetősen messze — több, mint két kilométerre — van a ké­szülő fürdőtől, de a vizet szállító csőhálózat kéthar­mada már a földben van. A község életében ritka eseményre kerül sor július elsején: új temetőt nyitnak Tiszavasváriban. Űj ravata­lozót építettek a már régeb­ben kisajátított tizenöt hol­das területre. A megyei víz- és csatorna­mű vállalat dolgozik a köz­ségi szennyvízhálózat kiépí­tésén. 1974-ben a központban épülő új többszintes lakások­hoz építik meg az elvezető­csatornákat. Nagy könnyebb­séget és olcsóbb kivitelezést jelent, hogy az Alkaloida szennyvíztelepére kötik a hálózatot — a telep igen nagy teljesítményű, hosszabb távon is elbírja a községi ter­helést Az említett enieletes házak egyike OTP-építésű. Negyven lakás van benne, és a tervek szerint ősszel átadják. A má­sik épülő ház huszonnégy lakásos, állami célcsoportos beruházás eredménye. Ezt is szeretnék átadni még a tél beállta előtt. (tgy) S. G. 1974, Eger S. G.; Stúdium Generále; általános tanulmányok. S. G. 1974. Eger; egyetemi előkészí­tő tábor a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem szervezésében. A június 18- tól július 1-ig tartó táboro­zásra az ország minden ré­széből érkeztek diákok, Nyír­egyházáról is öten. összesen 190-en voltak 45 egyetemi hallgató vezetésével. A nyír­egyházi öt diák közül három­mal beszélgettünk. Gál Valéria, Magna Mária és Szklenyár Henrik a közgáz, dasági szakközépiskola ta­nulói nagyon sok érdekessé­get meséltek el az S. G.-rői. Elmondták, hogy elég nehéz volt bejutni. Év elejétől kezd­ve rendszeresen leveleztek matematikából és politikai gazdaságtanból egyetemi hall, gatókkal, s most az év vége előtt írásbeli felvételi vizs­gát is kellett tenniük. A tá­bort kizárólag fizikai dol­gozók gyermekei részére szer. vezték. Gimnazistáid és szak­középiskolások egyaránt vol­tak, valamennyien 17 évesek. A tábor lakóit húsz csoportra osztották szét. Minden cso­portot két egyetemista veze­tett; egyikük a matematikai, másikuk a politikai gazda­ságtan foglalkozásokat tar­totta. Bár lényegében iskolai is­mereteiket elevenítették föl, mégis igen hasznos volt a két hét. Sok feladatot oldot­tak meg, s 1945-től napjain­kig áttekintették a politikai életet. A hazatérő középiskolások további feladatokat is kaptak. Folytatniuk kell a következő tanévben is a levelezést az egyetemmel, s így automati­kusan mehetnek majd a tava­szi szünetben sorra kerülő tá­borozásra is. Mindhárman bi­zakodva néznek a jövő elé.

Next

/
Thumbnails
Contents