Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-30 / 176. szám

1974. július 30. KELET-MAGYARORSZA« Közérzet és intenzitás HÁROM ÉVVEL EZELŐTT a General Motors mintaüzemet avatott az USA-beli Lordstownban. Az avatásról megjelent saj­tóközlemények hírül adták, hogy ebben az üzemben működik a világ leggyorsabb fu­tószalagja, a legalacsonyabbak a gépkocsik szerelési költségei, „volóságos munkáspara­dicsom” látványa fogadja a látogatót. An­nál nagyobb volt a közvélemény meglepe­tése, amikor alig egy év elteltével riasztó hírek?* érkeztek az új üzemről. Pontosabban arról, hogy egymást érik a munkabeszünte­tések, a fegyelem rendkívüli módon megla­zult, szabotázsjellegű akciók zajlanak le, nő a munkabalesetek száma. A vizsgálatok megállapították, hogy összefüggés áll fenn a munkások nyugtalansága másrészt a munka intenzitása és annak egyhangúsága között .........A balesetek fő okát pedig azzal hozták összefüggésbe, hogy az automatizálás viszonyai között a munkás számára gyötrő- vé válik az a tudat, hogy személyisége meg­semmisül.” Mint tudjuk, világjelenségről van szó, ar­ról, hogy a tudományos-technikai forrada­lom előrehaladásával, a munkamegosztás terebélyesedésével mind jobban terjed, fej­lődik az automatizálás, a munka egyhangúb­bá válik. Szocialista viszonyok között azon­ban ez a körülmény nem vezet konfliktu­sokhoz, mert nem jár együtt a munkás el­személytelenedésével. A SZOCIALIZMUS AZT TUDATOSÍT­JA a korszerű technikát kezelő munkásban, hogy hatalmas értékű társadalmi vagyon hasznosításáért felelős, s ezzel egyenes arányban növekszik a társadalom iránti fe­lelőssége. Ahhoz, hogy ezt lássa, érzékelje, nemcsak szakmai tudással kell rendelkeznie, hanem megfelelő erkölcsi tartással is. Olyan szemléletmóddal, amely a társadalmi össze­függések ismeretében világosan látja az egyén helyét, szerepének fontosságértékét az adott termelési mechanizmuson belül­Ehhez természetesen ismernie kell min­denekelőtt a munkahelye életét. Vannak, akik alapos szociológiai vizsgálatok alapján növekvő pszichikai igénynek nevezik a munkások azon kívánságát, hogy betekintést engedjenek számukra az üzem életébe, gond­jaiba, hiszen csak így ismerhetik fel saját helyüket is. A részvétel, a közreműködés igénye, szükségessége, amely a szocialista berendezkedésű országokban annyira termé­szetes következmény, egyúttal megkönnyíti a vezetők munkáját is. Döntéseik előkészítése során számos olyan információhoz juthatnak, amiknek birtokában jobb lesz a döntés, ha­tékonyabb az emberek mozgósítása a kitű­zött célok elérésére. Bátran nevezhetjük nemzetközi érvényű tapasztalatnak, amelyet számos, a szocialis­ta országokban lefolytatott vizsgálat adatai támasztanak alá, hogy a munka végzésének monotóniáját képes feloldani a jó munkahe­lyi közérzet, a közösség életének demokrati­kus légköre, s az, ha a vezetők számára a munkás személyiségével való törődés leg­alább olyan fontos, mint a tervek teljesíté­se. Hazai tapasztalataink is ezt (hangsúlyoz­zák, főként ami a szocialista brigádmozga­lom eredményeit illeti. AZ ÁLLAMI IPARBAN ez idő szerint valamivel több, mint 115 ezer brigádban 1 millió 275 ezer munkás tagja a mozgalom­nak. Az a körülmény, hogy a szocialista cím elnyerése a szocialista munka és életvitel függvénye, egyben elősegíti az egyes kollek­tívák stabilizálódását, kötődését a gyárhoz, a műhelyhez. Ezekben a brigádokban az embe­rek egymás iránt érzett felelőssége magától értetődő módon fejleszti a társadalmi fele­lősségtudatot, serkenti a közösség érdekében végzett munkát. A fegyelem, a gyári előírá­sok pontos betartása olyan kötelesség, amely szorosan összefügg a hivatástudattal, azzal a felismeréssel, hogy az egyén boldogulásához a közösség gyarapodásán át vezet az út. K. I. Munka és közéleti munka VAN EGY VISSZA-VISSZATÉRŐ fél- tnondat, ami sokadik alkalommal hallva bosszant. A félmondat így szól: „de igen-igen jó szakember”. Nincs a jellemzéssel semmi bajom, különösen, ha valóban jó szakem­bert mutatnak be vele, csak akkor, ha a kö­zéleti kérdések iránti érdektelenség mentsé­géül, magyarázatául mondják akkor az a szembeállítás hamis. A hamisságot világo­san jelzi a közéletben cselekvőén résztvevők munkahelyi helytállása. „Furcsa” módon — szerintem természetesen — a tanácstagok, a népfront aktivistái, a párt és KISZ tisztség- viselők, a társadalmi megbizatást nemcsak «lfogadó, de az újabbakat sürgető fizikai és szellemi dolgozók azok, akik munkájukat is az átlagosnál jobban végzik. (Akadhat kivé­tel, de most a jellemzőről, az általánosról szóljunk.) Mindannyian tudjuk, hogy ez így ágaz, így helyes- Gondoljunk csak a választá­sokra, a taggyűlésekre. A jelölteket mind­annyiszor munkájuk méltatásával mutatták be. Ezt követte a rátermettség, a szervező- készség, a helyismeret és a többi. Úgy is fo­galmazhatom, hogy a munkahelyi jó teljesít­mény volt a jelölés minimális feltétele. Régen tudomásul vettük, lehetségesnek tartjuk és gyakorta megköveteljük a munka­helyi és a közéleti helytállást együtt. A ket­tő egyébként is nehezen választható el egy­mástól. Hiszen a közélet nem reked a mun­kahelyen kívülre. A munkapad, az íróasztal mellett fogyó-sokasodó közösségi gondok megoldásáért fáradozók ugyancsak rendre azok közül kerültek ki, akik a teljesítmény- listán is az elsők között szerepelnek. Sőt, majd minden alkalommal a legjobbak a többiek szószólói is, mert kinek volna te­kintélye, kinek a tanácsát fogadnák megér­téssel, figyelemmel, ha nem a jő szakembe­rét? A hátul kullogok nem válhatnak hang­adóvá, legfeljebb hangoskodókká. ES MÉGIS, HIÄBA vagyunk részesei a helyes gyakorlatnak, a köztudatban újra-új- ra előbukkan a szakember és a közéleti te­vékenységet vállaló ellentéte. Valahányszor a KISZ-titkár agitál, szervez — különösen, ha felhasználja törvényesen engedélyezett munkaidő-kedvezményét —-, valahányszor a szakszervezeti bizalmi ügyintéz, ei-elhangzik egy-egy csipkelődő megjegyzés. Szakmai elő­menetelét is kritikus szemmel figyelik, va­jon szakmai tudásáért, vagy ,jó helyezkedé­séért” kapta-e? És ellentétről bölcselkednek egyesek akkor is, amikor kiváló tudósok, or­vosok munkáját értékelik, mondván nekik bezzeg nem jutott idejük másra, csak a szak­ma tökéletes elsajátítására. Látszik is az eredményen. így a képzelgés — a valóság­ban pedig felelős közéleti funkciót látnak el ugyancsak kiválóan a szellemi élet legjobb­jai. Egyszerűen azért, mert a közösséget kí­vánják szolgálni szakmai munkájukkal is, másként is. Szerencsés dolog, hogy így van- Hiszen a közéleti kérdések jó része igényli a szakmai hozzáértést is. Budapesti kerületek vagy városok, községek példái igazolják, hányszor kellett a társadalmi nekibuzdulás­hoz a szakértő irányító munkája. Munkaidőn túl, munkahelyen kívül. Egy park megszé­pítéséért vagy akár nehezen érthető politi­kai-társadalmi kérdés megértetéséért. A közéleti tevékenység fogalma rendkí­vül széles körű. Igaz, ezen a széles körön is kívül maradnak, maradhatnak jónéhányan. Feladatuk megnyeri őket is, a közéleti munka hasznosságának szépségének megmutatásá­val. Ez a közösség érdeke! M. D. I Ipart fejleszteni — olcsóbban (J.) Megfontolt, célszerű építkezéseket Szabolcs-Szatmár megye legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazata az ipar. A jelenlegi 357 gyár, üzem és te­lephely termelése ez évben éri el a tízmilliárd forint érté­kű nagyságrendet. A fejlődés üteme azonban továbbra is meghaladja az évi tíz százalékot. Ezt az országos átlagot is jóval túlszárnyaló, de indokoltan gyors tempót a termelé­kenység növelése mellett fejlesztéssel, korszerűsítéssel, újabb beruházásokkal is biztosítani szükséges. Hatékonyan kell felhasználni a fejlesztésre szánt milliókat. Hol és mit ? Egy fejlesztés sikerének alapja a jó előkészítés. Még ezt is megelőzve, a hozzá szükséges jó információk gyűjtése: hol, mit akarok termelni, lesz-e piaca és mi­lyen távon? Van-e hozzá alapanyag? Helyben van-e a munkaerő, vagy utaztatni kell, milyenek a közlekedési viszonyok? Alkalmas-e a ki­jelölt terület építkezésre, ké­sőbbi továbbfejlesztésre? Szükséges-e iparvágány, mi­lyen kilátások vannak a közművesítésre, mennyivel kell hozzájárulni a fejleszté­séhez, és így tovább. Korábbi példákon okulva, hogy csak a Nyíregyházi Konzervgyárat említsük: mi­lyen jó lenne, ha a további fejlesztéshez a már meglevő mellett újabb területtel ren­delkeznének. Jó példa viszont a gumigyár helyének kijelö­lése. Vagy a déli ipari övezet kialakítása, ahol az eredeti elképzelés szerint — bár ez nem ipari ágazat — a Volán 5-ös számú Vállalat is telep­helyet kapott volna. Most főhet a város vezetőinek a feje, hogy mi is legyen a nagy költséggel továbbfejlesztett régi teleppel, amely városké­pi szempontból sem ideális helyen van. Más a helyzet a sok huza­vona után elkészült kenyér­gyár esetében. Alapos meg­fontolások után végül is úgy döntöttek, hogy a szállítást, s egyben az ellátást is akadá­lyozó sorompót elkerülve, belterületen építik fel. Vidé­ki városainkban is — Máté­szalkán, Kisvárdán és Nyír­bátorban — már a kommu­nális fejlődést figyelembe vé­ve, a peremeken jelölték ki az új üzemek, gyáregységek helvét. Szatmár 3útorgvár, MOM, ISG, VSZM és a töb­bi. A NYÍRFA továbbfejlesz­tése pedig Nyirbélteken in­dokolt. Drágább, de... Vádolják olykor a tervező­ket azzal, hogy azért „nyúl­nak” a költségesebb megol­dáshoz, azért választanak drágább anyagot, mert a költségvetés emelkedésével az iroda bevétele is növek­szik. Sántít ez az érvelés, mert lényegében kettőn áll a vásár. A beruházónak mindig jogában áll a neki megfele­lőbb megoldást választani. Természetesen legyen ott, amikor megkérdezik. Kétségtelen, egy téglabur költ, vagy műkővel borított Ne legyen akadály Való igaz, hogy a beruhá­zások megkezdését szigorú szabályok keretei fogják. Hosszúra nyúlik az engedő- lyezési eljárás, a terület át­adása. Sok esetben éppen ezek miatt odázódik el a kez­dés. A beruházással, kivite­lezéssel foglalkozó szakembe­rek elismerik, hogy kell a szigorúság, a hatóságok véle­ménye, engedélye. Nem lehet úton-útfélen gyárat építeni. Egyöntetűen vallják azonban, hogy az ezzel kapcsolatos ügy­intézés lassú, sok esetben egye­nesen bürokratikus. így húzódott hónapo­kon át például tavaly a Nyírségi Patyolat Vállalat nagy rekonstrukciós beruhá­zásának megkezdése. Csupán azért, mert egy lebontásra ítélt épület ügyében késleke­dett a hatóság. Más a hely­zet a Magyar Posztógyár Nagykállóban készülő új üze­ménél. A gyár kérése az volt, hogy a lehető legrövidebb idő alatt épüljön fel a két csar­nok. A NYÍRTÉRA azt aján­lotta, hogy a telőszerkezetet előregyártott elemekből ké­szítsék. A javaslatot elfogad­ták. így lényegében a ter­vezés még el sem kezdődött, ae az épület egyes fontos ele­meinek a gyártását már za­vartalanul végezhették. Megfelelő előrelátással, kői rültekintéssel tehát sok eset­ben ki lehet kerülni az út­vesztőket. Ezzel is meg tehe* gyorsítani az eljárást, a ter­vezést, hamarabb lehet befei jezni a beruházást is. Legá­lisan, megengedett módon, j Következik: púban. Gyorsabb úw»» Tóth Area* Uf ABC-áruhás, üzemi boltok Javul az áruellátás Nyírbátorban A közeljövőben sokat ja­vít a lakosság ellátásán a Nyírbátori Általános Fo_ gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet. Július 25-én a he­lyi növényolajiparí vállalat­nál nyitott üzemi boltot a szövetkezet, július elején pedig Nyírcsászáriban adtak át egy élelmiszerboltot a nyírbátoriak. Az üzemi bolt főleg a nődolgozók munká­ját könnyíti majd, hiszen félkész árukat, hidegkony­hai termékeket, valamint tej és tejtermékeket is kínál­nak a boltban. Augusztus elején a fiatal városban egy 600 négyzet- méteres ABC-áruház építé_ sét kezdi meg a szövetke­zet, amelynek építési költ. sége 8,4 millió forint. Az új A lighanem július 28, vasárnap volt egész nyáron a legjobb, legérté­kesebb, s a leghosszabb munkanap. Már az éjszaká­ban is erős, tisztafényű csillagok sziporkáztak és a hold, mint egy sárgaréz ha­jócska úszott a sötétség ten. gerén. De kor^n virradt, hiszen hosszúak még a nap. palok, négy órakor már a vakító napsugarak nyaláb­jai söprögették a síkságot, mintha a gabonaföldekről minél előbb le akarnák tö­rölni a harmatot. Kellett, nagyon kellett már a jó idő, az igazi nyári nap, amikor nem felhősö- dött be az ég, amikor a szokásosnál hangosabban és vidámabban daloltak még a pacsirták is, és az emberek, gépek megszakítás nélkül estig dolgozhattak. Aligha, nem több területről takarí­tották be a terményt vasár­nap, mint az egész előző héten. Szatmárban — pél­dául — mindenütt dolgoz­tak. Az összes kombájn „csatasorba” állt, a szó igá­it értelmében, mert csata A leghosszabb munkanap és küzdelem ez az idei ara­tás-betakarítás. Csata a tér. mésért, a kenyérnekvalóért, küzdelem az időjárással. — Ilyen nap kellene leg­alább tíz — mondták min­denütt. — Egy szál termény se maradna állva. Sok helyen azt is elmond, ták, hogy tavaly is nehéz volt a betakarítás, mert za­vartak a júliusi esők, de nem annyira, mint most. Szatmár nagyobb részén ta­valy ilyenkor már le volt aratva a gabona. Például: Ököritófülpösön is. A Sza­mos menti Termelőszövetke. zetnek 635 hektár búzája van. Tavaly is ennyi volt. At idén július 26-án kezd­ték az aratást. Tavaly ezen a napon fejezték be. Sokatérő kezdeményezés is született ebben a terme­lőszövetkezetben. A gépészet szocialista brigádja vállalta a betakarítás védnökségét. Elsősorban azzal, hogy biz­tosították a hibátlan felké­szülést, valamennyi gép ki­javítását és a kombájnosok állandó segítését. Most min. den kombájnosnak van egy segédkombájnosa, aki sze­relő. ö javította a kom­bájnt, ismeri minden alkat, részét, de állandóan kint van a határban (az öt kom. bájnnal öt szerelő) és ha szükséges lenne, a helyszí. nen javít. De ez csak egyik része a védnökségnek: a szerelők váltják is a kom- bájnost, hogy pihenjen köz. ben s így a lehető leghosz- szabbra nyújtják a műsza. kot. Harmatszáradástól har­matszálltáig. Haszon ez azért is, mert így a szerelők va­lamennyien megtanulnak kombájnolni s bármi tör­ténne a főkombájnossal — van helyettes. — A betakarítás zavarta­lanságának biztosítása a gépészeti szocialista brigád kongresszusi felajánlásának egyik tétele — mondotta Szabó Sándor párttitkár. — Nem félünk mi a munká­tól, se a gépek meghibáso­dásától, csak az időjárástól. A kombájnok után men­nek a szalmabálázó gépek, azok után a szántó trakto­rok, azonnal forgatják a tarlót, mert ha melegre for­dul az időjárás — a sok eső után sziklakeményre szárad, hat a talaj. Tárolóhely bő­ségesen van a termelőszö­vetkezetben, csak szárító­kapacitás nincs. De most, a forró vasárnap után remélik, hogy talán nem kell sokat bajlódni a szárítással. A termés jó: 30—35 mázsát ad egy hektár — annyit, mint tavaly — s ha most egy jó száraz hét következ­ne — még ezt a mennyisé­get veszteség nélkül tudnák betakarítani. Egy hét, tíz nap — így be. szélnek mindenütt a beta­karításban dolgozó emberek, attól is függően, milyen a kombájnkapacitás. De azzal nincs különösebb probléma sehol sem. Jó volt a javítás, a felkészülés, csak az idő. járás alakult rosszul. Ez okozta eddig azt a gondot is, hogy szárítani kellett. Már­pedig a szárító kapacitás majdnem minden szatmári tsz-ben kicsi. Csak néhány nagy teljesítményű szárító­üzem épült eddig: Fehér­gyarmaton, Csengerben és Mátészalkán a tangazdaság, ban. Az idei aratás eddigi leghosszabb és legjobb mun­kanapján — vasárnap azok is dolgoztak. Zúgott, lükte­tett a szatmári határ min. denütt. Csak akkor csende­sedtek el a gépek, amikor leszállt a nap, harmat eresz, kedett a földre és kigyul­ladt a rengeteg tisztafényű csillag, jelezve azt is, hogy közeledik már az augusz­tus. Talán meghozza az igazi nyarat, a kánikulát. <sz. j.) áruház megnyitásának- a jöjj vő év végén örülhetnek a- város és a környék lakói« Egy új szolgáltatás beveze­tése viszont már ez év au­gusztusában várható. Meg­szervezték ugyanis a tartós fogyasztási cikkek házhoz szállítását, s ha a fedett gépkocsi megérkezik, már augusztustól — kérésre — hazaviszik a szövetkezet boltjaiban vásárolt bútoro. kát, háztartási gépeket és egyéb nehéz árukat. Ugyan­csak a közeljövőben új cukrász szakmunkásokat ál. lítanak munkába, majd bő­vítik a cukrászipari termé­kek választékát. Renoválják az éttermet és a cukrászdát, így nyár végén már ízlése­sebb vendéglátó helyek várják a vendégeket Nyír­bátorban. A város nagyobb üzemeinek ebédet főz az ÁFÉSZ, hamarosan az új sütőüzem dolgozói is napon­ta főtt ételt kapnak a szö­vetkezet konyhájáról. A húsellátás javítása ér­dekében februárban ser. tésnevelő és hizlaló szakcso­portot alakítottak a szövet­kezetben. A szakcsoportnak már csaknem negyven tag­ja van. A szerződés értel­mében a társulás tagjai csak hizlalják a sertéseket, a feldolgozás a szövetkezet új húsüzemére vár. Az új húsüzem lehetővé teszi a bolthálózat bővítését is. Egy új húsboltot már augusztus elején megnyit a szövetkezet Nyírbátorban, a vasútállomás közelében. A következő években tovább javítja az élelmiszer-ellátást az ÁFÉSZ. 1971-ben egy újabb ABC-áruházat nyit a városban, a következő öt. éves terv végéig pedig ven. déglátó kombinátot és szál­lodát avatnak megyénk leg. fiatalabb városában. (n. 1# épület sokkal többe kerül, mint a hagyományos vako­lattal ellátott. Távlatokban azonban megtérül ez a több­letkiadás, mert legalább egy fél évszázadig nincs szükség tatarozásra. Ha ez a cél ve­zette volna akkoriban a nyír- egj házi dohánygyár tervező­it, akkor minden bizonnyal nem került volna sor alig 20 év után a már életveszélyes­sé is vált külső burkolat tel­jes cseréjére. A műkőburko­lat minden bizonnyal ötven év múlva is megbízható vé­delmet nyújt az idő viszon­tagságai ellen a hatalmas épülettömbnek. Mint ahogy a később épült konzervgyár eredeti, vakolás nélküli, vas­beton épülete sem igényel hosszú időn keresztül különö­sebb karbantartást. Nem öncélúság vezeti ak­kor sem a tervezőket, ami­kor a nem nagy fesztávú épü­letekhez — irodák, raktár, szociális épületek, stb. — lép­ten nyomon ajánlják a soro­zatban gyártott, gyorsan be­szerezhető UNIVÁZ-szerke- zeteket. Még előnyösebb azonban az, ha az oldalfala­kat is előregyártott elemek­ből állítják össze.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents