Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-28 / 175. szám
?974. Július 28. KELET-MAOYARORSZÄO Politikai irodalmunk VALLJUK, hogy a * MARXIZMUS—LENI- NIZMUS offenzív tudomány, nem avul el, mert nem dogma, hanem nyílt objektív tudomány. Dialektikus a módszere, s ez olyan iránytű, amelyet soha nem szabad szem elől téveszteni párt, állami, gazdasági, kultúrpolitikai vezetőknek. Ismeretes, hogy idővel megkopnak* megkophatnak társadalomtudományi ismereteink is, ha nem őrködünk állandó-rendszeres panírozásán- Ha nem olvassuk az új megjelenő politikai, szociológiai, filozófiai, közgazdaságtudományi, gazdaságpolitikai, kultúrpolitikai stb. műveket, tanulmányokat, a különböző, egy-egy kérdést új módon megvilágító publikációkat. Jó, hasznos, érdekes politikai irodalmat kell adni az emberek, főleg a fiatalabb nemzedék kezébe. Ezen is nevelődjék, hogy világlátása élesebb és tágabb legyen. Erre minden haladó embernek szüksége van. Kétségtelen, egyik, ha nem is a legjelentősebb fokmérője a marxizmus—leninizmus of- fenzívájának, terjedésének, hogy az utóbbi években országszerte is, de különösen . Szabolcs-Szatmárban megnövekedett a politikai irodalom iránti igény az emberek, a párttagság körében. Ennek több haszna, előnye van. Egyénenként is, mivel szélesedik a látóköre a párttagoknak, gyorsabban felismernek bizonyos tár- sadalmi-gazdasági-politikai összefüggéseket. De még inkább talán abban, hogy a pártvezetést, a pártirányítást segítik, színvonalát emelik. Nem ritka ma már az olyan pártszervezet, pártbizottság, amely eg.V-egy gond, kérdés vizsgálatának elemzéséhez segítségül hívja a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent vagy megjelenő politikai irodalmat- Szinte a pártoktatás hallgatóinak nélkülözhetetlen szellemi „tápláléka” a megjelenő politikai irodalom, a klasz- szikusok sorozata, egy-egy irodalmi értékű tanulmánykötet, esszé vagy szó-, ciológiai mű. És eljutottunk arra a színvonalra, hogy ma már követelmény, hogy a pártszervezetek, ha a pártmunkát értékelik, ott szerepeljen a politikai irodalom terjesztése is. Megbecsülést vívott ki magának. Ip ELISMERTÉK GYA1 KORLATI HASZNÁT, hiszen egy-egy írás, amely a Társadalmi Szemlében, a Pártéletben vagy a Béke és Szocializmus kiadványában jelent meg, felhasználják a gyakorlati pártmunkában, alkalmazzák az üzem, vállalat, tsz életére, pártszervezetének a munkájára is. Szabolcsban 1957 óta működik a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége. Hogy mi a feladata? Éppen amiről szóltunk. A pártirodalom, a politikai irodalom - terjesztése. Jó küldetést végzett az elmúlt esztendőkben. Ezt tények, számok is bizonyítják. Csaknem ezer pártszervvel és szervezettel vannak kapcsolatban. Az elmúlt fél év során csaknem 90 ezer darab politikai vagy politikai jellegű könyv, folyóirat stb. talált gazdára, munkája nyomán a Nyírségben, Szatmárbap. És ez jelentős olyan tájon, ahol valamikor alig olvastak az emberek. Népszerűek a Marx—Engels— Lenin művek sorozata. A korszerű társadalmi ismereteket nyújtó sorozatnak 600 előfizetője van. S gondoljunk csak arra, milyen jelentős feladatot oldanak meg, amikor a pártoktatásban résztvevő ezreket és ezreket ellátják a szükséges irodalommal. Éppen ezekben a napokban dolgoznak az 1974—75-ös pártoktatási évben szükséges politikai irodalom megrendelésén- Tavaly több mint másfél millió! forint értékű politikai irodalmat terjesztettek. Ez azt jelenti, hogy több mint 130 ezer példány jutott el az emberekhez. Szinte ennyi mécses gyújtás, ismeretbővítés. Politikai tisztánlátás segítése. Ha úgy tetszik tudatformálás, szellemi táplálék nyújtás is egyben. Hirdetése a munkásosztály ideológiájának. Ebben az esztendőben eddig a Kossuth megyei kirendeltsége 86 ezer! darab politikai irodalmi művet juttatott el az emberek kezébe. Előrejelzés szerint a Kossuth Könyvkiadó 1975-ben 246 politikai Irodalmi mű gondozását vállalja, s ezek ösz- szesen csaknem 4 millió példányban jelennek meg. örvendetes, hogy mind több kerül belőlük Szabolcs-Szat- már pártszerveibe, szervezeteibe, a párttagság kezébe. Bár ez esetben nem értékmérőként használjuk a forintot, de jelzésként arra igen, hogv felmérjük: valóban mekkora a feilődés? 1974-ben a Kossuth Könyvkiadó Szabolcs-Szatmár megyei Kirendeltségének a terve 1 millió 600 ezer forint. Ebből a féléves terv — értékelés után — teljesítése 100 százalék. Cél most a négy elméleti folyóirat — Pártélet, Társadalmi Szemle és a Béke és Szocializmus — előfizetőinek a növelése. Szabolcsban 7 ezerre kívánják növelni. Elérhető. Ha sikerül, úgy Szabolcsban a párttagság 22—25 százaléka válik a politikai irodalom rendszeres olvasójává. Ilyesmire sokszor nem is gondolnak pártszervezeteink, amikor a pártélet-pártmunka kérdéseivel foglalkoznak. Pedig illenék- Különösen most, amikor készülnek pártunkban a XI. kongresz- szusra. IVEM KÖZÖMBÖS, 11 HOGY A PARTTAGSÄG hány százaléka, hogyan tart lépést a fejlődéssel, mennyire tud eligazodni fontos politikai-gazdasági, ideológiai nemzetközi stb. kérdésekben. Politikai műveltsége vagy szűklátókörűsége fontos értékmérő párton belül. Felkészültségétől függ jórészt, hogy a fontos párthatározatok milyen sikeresen valósulnak meg. Mert az írott szó, az igazság, a marxizmus—leninizmus tanításai gyakorlati lettekké válhatnak, ha elfogadják, ha befogadják azokat, s felfogássá, életszemléletté, világnézetté, életfilozófiává fejlődnek, erősödnek. Ezért sem lehet közömbös pártszervezteinkben a párt- irodalom terjesztése. Ma már mind jellemzőbb, hogy a pártmunka szerves .részeként kezelik több helyen, így ítélik meg, így is értékelik. Küldetést teliesítünk vele. A politikai irodalom a marxizmus—leninizmus tudományának személytelen, de személyekhez, emberekhez szóló követe. S akinek ez a pártmunkája: tudj 3 hogy eszmét terjeszt, ügynek nyer meg embereket, hozzájárul ahhoz, hogy eey- egy párttag ismerete szélesedjék, bővüljön, hogy mind világosabb legyen az emberek fejében, s ott is felépüljön a szocializmus. Farkas Kálmán R lakásépítés gondjai Szerkesztőség i kerékasztal-beszélgetés Ax illetékes válástól „Áznak a házban” címmel július 10-én megjelent cikkre a következő tájékoztatást adjuk: A cikkben közölt panasz helytálló. A házgyári technológiával készült lakásoknál — nem csak az OTP-beruhá- zású lakásoknál — minden nagyobb esőzés alkalmával sorozatos beázások jelentkeztek. Ennek megszüntetése érdekében több esetben tartottunk a kivitelező szakembereinek a bevonásával felülvizsgálatot, s ezt követően a javításokat is végeztettük, azonban ezek egyetlen esetben sem vezettek kielégítő eredményre. A sorozatos sikertelenség után július 18-án szakértői bizottságot hívtunk össze, melyben részt vett a tervező, a kivitelező, valamint a debreceni házgyár és a beruházó szakembere. A bizottság által is megállapított hibákat — nem csak a cikkben közölt épületnél, hanem valamennyi házgyári panelből készült épületnél — a kivitelező elhárítja, a szükséges helyreállításokat elvégzi. Országos Takarékpénztár Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatósága „Ha másról nem, akkor a magasra ágaskodó daruról mindenki észreveszi Nyíregyházán, a Búza téren, hogy nagy építkezés indul az ingatlankezelő volt központja helyén... azt is észreveszi a piacon megforduló sokezer ember, hogy a bontás igen lassan halad, a tavaszra tervezett építkezésből őszre, ha lesz valami... Vajon ki fizeti a napi több száz forintot kitevő bérleti díjat” — írtuk egy kis megjegyzésben július 4-én. Bár egyedi esetről van szó, mégis ennek a kihasználatlanul álló darunak a példáján kértük meg az ügyben illetékeseket, hogy egy szerkesztőségi kerekasztal-beszélgetés során világítsunk rá a nyíregyházi lakásépítés néhány, megoldásra váró gondjára. Beszélgető partnereink voltak: Márki János igazgató és Seres Antal termelési főosztályvezető, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat részéről, Bogdányi Ferenc igazgatóhelyettes, az OTP megyei igazgatósága képviseletében, Csernyánszki Csaba tervosztálj^yezető, Lajtos György műszaki osztályvezető és Silip Sándor osztályvezető-helyettes, a városi tanács részéről. Szerkesztőségünket Lányi Botond, képviselte. A Búza tér, Rákóczi utca, Széna tér, Árok utca által határolt tömbben munkáslakásokat építtet az OTP. Szerették volna, ha még az idén elkészül 60 lakás. A városi tanács végrehajtó bizottsága 1973. szeptember 25-én hozott határozatot az építkezés megindítására, december 1-et jelölve meg a területátadásnak. Ezzel szemben a teljes munkaterület még ma sem áll rendelkezésre. Két, Árok utcai lakóház lebontása után, minden valószínűség szerint néhány héten belül kezdődhet meg az építkezés. Jóváhagyták 1972-ben Az eredetileg tervezett, minden szempontból szűkös kezdési határidő feltételezte a párhuzamos munkát, a tervezés mellett az engedélyezési eljárások lefolytatását, az építkezés indításához a szükséges anyagok, gépek beszerzését. „A tanács jóhiszeműen, segítőkészen állt az építkezéshez, mégis ebből lett a baj.” (Csernyánszki Csaba) „Feltételeztük, hogy mikorra, m|t kell biztosítani, vállaltuk a kockázatot.” (Márki János) A terület beépítése 600 lakással 1972-ben került jóváhagyásra. Részletes beépítési tervet kellett készíteni, amit a városi tanács mellett működő tervtanács csak az idén február 20-án szentesített. Tulajdonképpen a tervező- munka csak ezután indulhatott volna meg. „A beruházás előkészítését sem lehet harmadára, vagy felére csökkenteni.” (Silip Sándor) „Amit nem éreznek a társszervek: a szakmai, törvényességi előírásokat is be kell tartani.” (Lajtos György) Közben viszont minden fórumon sürgetik az építkezés megindítását. A területátadásra többAz elmúlt években a nagy- ecsedi Rákóczi Termelőszövetkezetben meglehetősen sóit baj volt. Most is van, de ezek egészen más jellegűek, mint a korábbiak. Most az árvíz és a belvíz okozta a problémát, összesen 10 millió forint kárt az Állami Biztosító megállapítása szerint. — De még ezzel együtt se panaszkodunk — mondotta Szabó Endre, a termelőszövetkezet elnöke. — A vízkárok után készítettünk egy intézkedési tervet és az olyan szép. hogy eleinte hinni sem akartam a számoknak. Ha ezt a tervet megvalósítjuk, hét-nyolc millió forinttal több lesz az árbevétel, mint amennyit eredetileg terveztünk. — Hogyan lehetséges ez? — Nagy a tsz. hatezer hektár, ezernél több ember dől. gozik. és most, hogy az időjárás miatt nehéz helyzetbe kerültünk, mindenki gondolCsak tíz nap kellene kozott, javasolt- Úgy szoktuk ezt mondani, hogy feltártuk a rejtett tartalékokat. És természetesen: mindenütt megszigorítottuk a gazdálkodást, különösen hangsúlyozva a takarékosságot. A nagyecsedi tsz-ben eredetileg kereken ezer hektár volt a kalászos vetés. Eb_ bői 42 hektárt az árvíz kipusztított. A többi megvan és elég jó termést ígér. A betakarítás itt is elkezdődött, de a tsz-nek nincs elegendő kombájnja. A saját kapacitás hat SzK—4-es és kettő SzK—5-ös. Ezekkel nem tudnák időben és veszteség nélkül betakarítani a gabonát. A szomszédos tyukodi tsz- nek viszont felesleges kombájnja van. Időben, még a betakarítás kezdete előtt megkötötték a szerződést, hogy a tyukodi tsz egy nagyteljesítményű E—512-es kombájnt ad kölcsön Nagyecsed- nek, természetesen: pénzért. — így elegendő a kapacitásunk — mondotta Szabó Endre. — Ennyi kombájnnal 3500 mázsa terményt tudunk betakarítani naponta, ha jó az időjárás. Szárítónk is van, naponta hét vagon magot tudunk megszárítani, a többit visszük és átadjuk a gabonavállalatnak. — Nem alkalmazzák a fá- biánházi módszert, a kombájnók'első kerekeinek megduplázását? — Még nem, mert a búzáink viszonylag jó területeken vannak, de ha szükség lesz rá, mi is felszereljük a dupla kerekeket. Okos módszer az, egyetlen hibája, hogy igénybe veszi a motort, növeli az üzemanyag-fogyasztást- De még így is nagyon megéri, ha másként nem le- hét a terményt betakarítani. ' Megnézték a tyukodiak is. Azt mondják: szükség esetén ők is alkalmazzák. A nagyecsedi tsz-ben a gabonával egyidőben kell betakarítani a lucernát és a vörösherét. Van belőle bőven, hiszen csak az elmúlt tavaszon 230 hektáron vetettek lucernát, ami jól sikerült. Az összes lucernát zölden takarítják be és hangyasavval tartósítják. így tartósították az első kaszálást is. Nagyon jó minőségű a takarmány. — Csak tíz kellemes, jó, száraz nap kellene és mindent betakarítanánk, a gabonát is és a lucernát is. (sz. j.) szőri határidőmódosítás kell. A városi tanács elnöke még február végén kéri, hogy mielőbb kezdjék meg az építést. Ugyanakkor a műszaki osztály a július 12-én beadott építésengedély-kérelmet most bírálja felül, augusztus elejére készülnek el — a 35 napos megengedett határidőtől hamarabb. Az építkezés mielőbbi indítása érdekében az építőipari vállalat olyan kockázatot vállalt, ami jeien esetben a daru tetemes álláspénzének a fizetésében nyilvánul meg. De ugyanígy kockázatot vállalt áz OTP azzal, hogy „végigzongorázott” eljárások nélkül hajlandó volt az építkezés pénzügyi finanszírozására, a műszaki bonyolítás elvégzésére. Jóhiszeműen vállaltak felelősséget, jó ügy érdekében. Ám ugyanez vonatkozik a tanács osztályaira is, mert rugalmasan, viszonylag rövid idő alatt folyt az ügyintézés. Ki a felelős ? Akkor hol a hiba, ki a felelős, hiszen nem decembert, hanem júliust írunk, s még nem kezdődött el az építkezés. Megmagyarázható, érthető akadályozó tényezők jelentkeztek. Többek között olyan, mint az elhúzódó szanálás, egyáltalán a szanáláshoz az anyagi fedezet hiánya. Vagyis egy reálisnak látszó cél — amit a tanácsi vezetés kitűzött az irányítása alá - tartozó osztályoknak — nem valósulhatott meg, mert az élet tanúsága szerint me^- oldhatailan feladatnak bizonyult. „Azt soha nem terveztük be, hogy az érintetteknek rnennji idő jár jog szerint a szanálásnál.’' (Lajtos György) Az építkezés megindításánál — sajnos — még ma is csak feltételes módban beszélhetünk. „Ha a lakók kiköltöznek, akkor egy hét múlva.” (Műszaki osztály) „Ha szeptemberben kezdünk, akkor 1975 végére valószínűleg elkészül 89 lakás.” (Építőipar) Ez pedig kevesebb, mint az óhajtott 163 lakás, amit még ebben az ötéves tervben szeretett volna aladni az OTP. A tanulságok levonása túlnő egyetlen építkezésen. A iakásépítkezések indítása, lebonyolítása több kérdőjelet vet fel. Az egyik a területelőkészítés elmaradása a kivitelezői igényhez képest. „Az igény, a kivitelezői kapacitás messze előtte jár annak, amit a tanács az OTP segítségével anyagilag bír a területelőkészítésnél.” (Lajtos György) Feszültséget hoz ez a kivitelező vállalatnál is, hiszen a nagyértékű berendezések jobb kihasználása érdekében, hogy munkával lássa el az embereit, kénytelen hozzákezdeni a kevésbé előkészített, minden szerződéssel, engedéllyel nem tisztázott építkezésekhez. „Ha minden esetben teljesen tiszteletben tartjuk az előírásokat, akkor sohasem teljesítjük a lakásépítési tervet.” (Seres Antal) Be kell látni, hpgv kevésnek bizonyult az a pénz, amit a területelőkészítésre tervezett a tanács. Egy-egy közművesített terület jóval többe kerül, mint amennyit például az OTP-től kérhet. Drágultak az építkezések is, a korszerű építési módok — mint a házgyári elemek fel- használása, az alagútzsalus technológia alkalmazása — megemeli egy-egy lakás költségét, viszont meggyorsítja az építkezést. „Azért vannak ezek az új technológiák, hogy a kapacitás járjon eiöl.” (Márki János) Ezért Nyit egyházán az OTP segítségével épülő lakások számát volt szükséges megemelni a tervezettnél nagyobb mértékbek. „Mi szeretnénk hozni azt a lakásszámot, amit a város a IV. ötéves tervébe beállított.” (Csernyánszki Csaba) Előre gondolni Az építkezések indításánál viszont néhány évre előre kell gondolni. A Rákóczi utcai munkáslakás-tömbnél például 1978-ra tervezik a teljes beépítést. „Minden évben legalább 100—120 lakást keli kezdeni, vagyis a szanálást tovább szükséges folytatni.” (Bogdányi Ferenc) így a tanácsnak az a feladata, hogy a korábbinál nagyobb mértékben koncentráljon a le- rületelőkészítésre, hogy kész tervek várják az építkezések megindítását. „Jövőre a tanács a fejlesztési alapjából döntően csak a tervek készítésére, a területelőkészítésre, a folyamatban lévő beruházások befejezésére költ.” (Csernyánszki Csaba) Ez az elképzelés ugyanakkor egy másik — nemcsak nyíregyházi, hanem országos — gondot vet fel. Ugyanis ajánlatos átmenetet teremteni a IV. ötéves tervben tervezett lakások megépítése és az V. ötéves terv idején megvalósuló építkezések között, habár még jóformán csak körvonalaiban ismert, hány lakás megépítése válik lehetővé. „A lakásépítési területek ki vannak jelölve, részletes rendezési tervekkel rendelkezünk.” (Silip Sándor) De hogy még milyen a bizonytalansági tényező, azt bizonyltja az építőipar: „Feltettük a kérdést, hogy milyen technológiával épülnek a lakások.” (Márki János) Mint ahogy az sem ismert, hogy milyen arányban . oszlik meg az építkezéseken belül a tanács által és az OTP által finanszírozott lakások száma. Összhangra van szükség A beszélgetésből leszűrhető tanulság, hogy a lakásépítkezéseknél nem szabad a „tűzoltó munkára” hagyatkozni. Bármennyire szorítanak az igények, érdemes megtalálni azt a szükséges összhangot, amelynek révén a segítőkész hozzáállás mellett zökkenő- mentesen folyik az építkezések előkészítése, lebonyolítása, kivitelezése. A tanács, az OTP és az építők munkakapcsolata többnyire olyan, hogy nem a hivatalos eljárások által előírt határidők végső dátumáig' várva, csak a formaságokra való tekintettel dolgoznak, hanem közös ügynek tekintik a lakásépítkezések meggyorsítását, mert egyrészről a tanács a rögzített, a város lakói által megkívánt építési tervet tartja szem előtt, a kivitelezőnek a gépeit, felszerelését kell kihasználnia, az OTP a maga pénzügyi lehetőségeivel segít az építkezések meggyorsításában. Ám éppen itt jelentkezik a másik oldal: egymásra való tekintettel ajánlott dolgozni, hiszen egy-egy rossz, meg nem alapozott döntés miatt a partnerek is rossz helyzetbe kerülnek, politikailag károsan hat, ha hitegetni kell a másikat. Ha viszont reálisan mérik fel a lehetőségeket, akkor időben fel tudnak készülni a tennivalókra, s nem kell bosszankodni például egy hónapokig álló daru látványán. Nyíregyháza jelenlegi, dinamikus fejlődése több évre előre feladatot ad a város vezetőinek a lakásépítkezéseknél. Évekre van szükség, hogy mindenki megfelelő lakásviszonyok közé kerüljön, kevesebb legyen a lakásigénylő. Ezért a lakásépítés gondjai megértést és türelmet követelnek a városlakóktól, hiszen hagy erőfeszítések történnek ezeknek a gondoknál* az enyhítéséért.
