Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-27 / 174. szám

ÜH. Phi IK

**LS*-»AÖTA*OR<a.M

Decentralizáció a tsz-ekben

Vélemények a közművelődési párthatározat megyalésításárél

A Központi Bizottság IcözmüvelődéspoTitifcai határozatának végrehajtását, a megyei feladatokat vitatta meg a közelmúltban a megyei pártbizottság. A határozat több évre megszabja a párt-, állami, tanácsi szervek, tömegszervezetek, művelődési intézmények sokirányú tennivalóit. Nehéz kiemelni néhányat a feladatok sokaságából, mégis erre kértük egy-egy terület vezetőjét: mondják el, milyen

problémák foglalkoztatják őket a határozat megvalósítása során.

A TERMELŐSZÖVETKEZETI PARTSZERVEZETEK szervezeti felépítése az utóbbi fél évtizedben jelentősen megváltozott. A nagylétszámű, a szövetkezet egészét átfogó pártszervezetekből a termelőszövetkezetek egy részében több kisebb pártszervezetet hoztak létre: a szóhasználat szerint decentralizáltak. Ezeknek a kisebb pártszervezeteknek az Irányítására, munkájuk ösz- szehangolására pedig csúcsvezetőségeket választottak.

A pártszervezetek decentralizálásának indítékát az utóbbi évtized nagyarányú politikai, társadalmi, gazdasági fejlődésben kell keresni. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében a szövetkezetek önálló vállalat- szerű gazdálkodást folytatnak. Ezzel együttjár, hogy azokat a termelési ágazatokat fejlesztik elsősorban, amelyek adottságaiknak legjobban megfelelnek, amelyek a legnagyobb eredményeket hozzák. Egyes termelési ágazatokat megszüntettek, másokat viszont gyors ütemben fej- i lesztettek, ezekre fordították anyagi eszközeiket, ezekbe irányították a tagok zömét.

A szövetkezetek többségében a 70-es évek elejére kialakult két-három olyan termelési ágazat, amelyekben valóban nagyüzemi a termelés, s amelyeknek eredményes vagy eredménytelen működése döntő hatással van a szövetkezeti tagok jövedelmére, életszínvonalára. A gazdálkodás ilyen irányú fejlődésének fontos

jellemzője, hogy a szövetkezeteken belül az egyes üzemágak, üzemegységek tevékenységi köre szinte teljesen elhatárolódott: létrejött az ágazati vezetés. Számos szövetkezetben az üzemágak, termelési ágazatok

olyan önállóságot kaptak,

hogy önelszámoló egységek lettek.

Ugyanerre az időszakra esik a szövetkezetek életében oly nagy jelentőségű koncentráció is. Kezdetben ez főként a szövetkezetek egyesülésében mutatkozott meg. Két-három, sőt több község termelőszövetkezete is egyesült, s ez a szövetkezetek területének nagyarányú növekedését eredményezte. A területi koncentrációt követte az anyagi erők összpontosítása, s ez a folyamat napjainkban mindinkább erőteljesebbé válik.

A pártszervezetek felépítésének módosulása tehát a szövetekezetek életének fejlődését követte- Így megKözeledett az aratás és annak rendje-módja szerint most is megtartották a határszemlét. Olyan aktus ez, mellyel „megméretik” a kaszára, pontosabban: a

kombájn késeire érett gabona. De nem csupán az „méretik meg”, hogy a gépes brigád tanyáján kato- ná« rendben álló kombájnokat mikor indithatják a gépkezelők, akik újra és újra úgy járják körül azokat mint a menyasszonyt az öltöztetője, hanem a szántás-vetés és az ápolás is: egyenietesek-e a gabonatáblák, tiszták-e, nem vert-e bennük gyökeret a gaz, kövérek-e vagy silányak a kalászok ?

A határszemlén részt vesz néhány hivatalos személy Is, mert tudni akarja, milyen termés várható. Hiszen nemcsak a végén szükséges számolni, hanem közben is, hogy előre lehessen igazodni a dolgokhoz. És ha egyenletesek a gabonatáblák, mint most ezen a határszemlén, a kövér kalászok pedig úgy állnak, akár a vigyázzban feszítő katonák puskáin a szuronyok, gaz meg keresve is alig található, akkor a szomszéd gazdaságokból is hívnak képviselőket. Mert tz öröm, büszkeség akkor

■yflt a lehetőség — sőt esetenként szükségessé is vált —, hogy az úgynevezett decentralizált alapszervezetek politikai tevékenységűkben figyelembe vegyék termelési egységeik adottságait, lehetőségeit

NAPJAINKBAN MAR MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy az egyes termelési egységekben működő pártszervezetek többsége megtalálta helyét, kialakította a sajátos helyzetének, lehetőségeinek megfelelő munkamódszert, területének gazdájává vált Szervezetileg közelebb kerülve a közvetlen termelésben dolgozó termelőszövetkezeti tagokhoz, alkalmazottakhoz, sokat tesznek a termelés politikai eszközökkel való segítése, ellenőrzése érdekében. A jól működő párt- szervezetek nagy érdemeket szereztek a területükön dolgozó tsz-tagok, alkalmazottak tudatának formálásában, a jó munkahelyi légkör kialakításában, a kollektívák összekovácsolásában. Ugyanakkor az is igaz, hogy a decentralizált pártszervezetek tekintélyes százaléka napjainkban még nem találja helyét, nem tudta kialakítani helyes munkamódszerét.

Nem elég önállóak, nem kezdeményezik a helyi gondok, problémák megoldását.

Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a decentralizálást nem célnak, hanem eszköznek, szervezeti keretnek tartották a párt politikája jobb érvényesítése érdekében, ott a pártszervezetek eredményesebben, nagyobb hatásfokkal működnek. Ott viszont, ahol csupán magától a decentralizálástól várták a politikai munka „ugrásszerű” fejlődését, jobbára elmaradtak a várt eredmények. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezeken a helyeken szembe kell nézni a tényekkel és a nehézségekkel, le kell szűrni a következtetéseket, s ennek megfelelően kijavítani a hibákat.

Egyes decentralizált párt- szervezetek gyenge, önállót- lan működéséből azonban nagy hiba lenne olyanféle következtetést levonni, hogy maga a decentralizálás volt hibás lépés. Ellenkezőleg. Politikai, társadalmi, gazdasági életünk fejlődésének történelmileg szükséges következménye ez a párt szervezeti életében. A hibát abban kell keresni, hogy egyrészt ott is végrehajtották,

Cserei Pál:

igazi, ha mások is tudnak arrólMiután befejezték a szemlét és ismét végigtekintettek a tengernyi gabonán amoda, a tábla végtelenbe tűnő részén délibáb játszadozott a nyári napfényben. A szétszórtan nőtt akácok, akácbokrok koronái — mert csak azok látszottak — mintha lefelé fordultak volna. A kövér kalászok pedig meg-meg- rezzentek, mint csendes időben a tenger víztükre.

— Hogy megtréfálja a messzeség az ember szemét — mondta kedélyesen a gazdaságvezető. — Amikor a táblának azon a részén jártunk, akkor itt csillogott-vil- logott. Ezért jobb mindent tapintható közelségből látni.

A többiek egyetértőén bólintottak.

Amíg a határszemle tartott, bent a gazdaság központjában a kultúrteremben U-alakba összetologatták az asztalokat. Majd, amikor a határlátogatók a központhoz közeledtek, a két felszolgáaho! erre a teltételek még

nem értek meg, másrészt számos helyen „túlhajtották”, vagyis nagy számban hoztak létre olyan kislétszá- mú pártszervezeteket, amelyek nem elég ütőképesek, nem képviselnek kellő politikai erőt

A PARTSZERVEZETEK

decentralizäläsAnAl

legalább két alapvető feltételt kell figyelembe venni- Az egyik: a termelési egység nagysága, területi elhelyezkedése, az ott dolgozók létszáma, a termelési folyamatok elhatároltsága. A másik: jelentős politikai erőt képviselő, megfelelő számú párttagság.

A termelőszövetkezetek életében az előbbiekben említett folyamatok a jövőben tovább erősödnek. A korszerű, fejlett technika, technológia növeli azokat a határokat, amelyek között működtetésük, alkalmazásuk leginkább eredményes. Bár a határok növelésének nem egyedüli útja a szövetkezetek egyesülése, de a szövetkezetek átlagos területének növekedése valós folyamat, s számolni kell vele. A szövetkezetek egyesülésével például a korábbi önálló szövetkezetek üzemegységekké válnak. Az ilyen termelési egységben mind a nagyság, mind a területi elhelyezkedés, a dolgozók létszáma, a termelési folyamatok elkülönültsége szükségessé teheti külön pártalap- szervezet létrehozását. Ebben az esetben minden bizonnyal a második feltétel

— a mintegy 40—50 párttag

— is biztosított ahhoz, hogy a létrehozott pártszervezet jól érvényesítse a párt politikáját, képes legyen önállóan elemezni, feltárni és főleg megoldani területén a politikai, társadalmi és gazdasági feladatokat.

TERMÉSZETESEN A PARTSZERVEZETEK létrehozásának és működtetésének feltételei termelőszövetkezetenként eltérőek lehetnek. Mindenképpen arra célszerű törekedni, hogy ne aprózzák el az erőket, s csak olyan alapszervezetek jöjjenek létre, amelyek elegendő politikai erőt képviselnek. Hiszen a fejlődés folyamata napjainkban a termelőszövetkezetekben is a termelőerők koncentrációja felé halad, s ezt a pártszervezetek szervezeti felépítésében is célszerű figyelembe venni.

M. S.

lólány a hűtőszekrényből zártüvegű jaffát, cólát szedett ki és az asztalokra rakta. Miután pedig a határlátogatók körülülték az U- alakba rakott asztalokat és lecsúsztattak egy-egy pohár hűsítőt, hogy felfrissüljenek az órákig tartó menet után, a két felszolgálólány harap- nivalót rakott elébük. Mindezt a főkönyvelő-helyettes a nyitott ajtóból irányította.

Az ülésrend természetesen úgy alakult, hogy a helybeliek az U-alakba rakott asztalok egyik szárnyát ülték körül, a másik szárnyát és az összekötő részt a vendégek, keveredve az első számú helybeli vezetőkkel, hogy a látottakról-tapasztaltakról kicseréljék észrevételeiket. Ennél fogva a gazdaságvezető erre figyelt, nem pedig a főkönyvelő-helyettesnek a vendégelést irányító fogásaira. Az történt ugyanis, hogy a két felszolgálólány a hűsítők mellé vizes poharakat rakott és mindenki elé egy-egy decis talDR. SZŰCS GÉZA, A KISVÁRDAI VÁROSI TANÁCS MŰVELŐDÉSI OSZTÁLYVEZETŐJE:

— Elsőként említem a művelődési intézmények és az üzemek, egyéb munkahelyek kapcsolatát, amely véleményem szerint döntő tényezője annak, hogyan sikerül bővítenünk a művelődésben részvevők körét. Városunkban kedvezően alakul az üzemek és a művelődési intézmények viszonya, igyekszünk minél több munkahelyen segítséget nyújtani a helyi művelődési program megszervezéséhez. Művelődési szakembereink részt vesznek az üzemi klubok létrehozásában, irányításában, a kulturfeüelősök, könyvtárosok, klubvezetők képzésében.

TÓTH TIBOR, A NAGT- KÁLLÓI JÁRÁS NÉP- FRONTBIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA:

— A népfront keretében főként a lakóhely legaktívabb művelődési munkásait, kezdeményezőit tömörítő művelődési munkaközösségek tehetnek sokat a párthatározat megvalósításáért. Járásunkban ez most van kibontakozóban, de már 'Korábban is tettünk lépéseket, hogy újszerű módon is segítsük a hátrányos helyzetű munkás-paraszt gyermekek művelődését. Megemlítem a kállósemjéni olvasótábort, ahol a járás legkülönbözőbb községeiből, a- nagy kiterjedésű tanyavi- lágból toboroztunk általános iskoláskorú fiatalokat. A A gyermekek írók, költők, művészek, pedagógusok irányításával játékos formában, élményszerűen kerültek közelebb az irodalomhoz, az olvasáshoz.

— Munkaközösségünk jelenleg a munkások számára igyekszik kidolgozni, javasolni olyan művelődési formákat, amelyek úgy gondoljuk, az eddigieknél jobban szolgálják majd az ismeretek bővítését, a látókör növelését. Megyei jellegű reprezentatív felmérést javaslunk a munkásság körében, hogy hitelesebb támpontokat kapjunk az igényekről, az érdeklődésről A továbbiakban fel szepast is tett. És miután a tányérokból fogyni kezdett a szeleteit kolbász, a főkönyvelő-helyettes intésére a lányok a hűtőből hárslevelűvel telt üvegeket szedtek ki, s azzal a húzóval, melyet a főkönyvelő-helyettes őrzött a zsebében, kirángatták a parafadugókat. Ezután egy újabb intésére, miközben valamit súgott a fülükbe, elindultak a telt üvegekkel, hogy megtöltsék a decis poharakat. Azon az asztalszárnyon kezdték, ahol a vendégek voltak. Az egyik lány az asztalszárny belső részén, a másik a külső részén töltögette a decis poharakat. Így mentek végig a két szárnyat összekötő részen is- Csakhogy, mire a másik asztalszárny kezdődött, mely körül csak gazdaságbeliek ültek, kiürült a két üveg. És ezután a két lány kisietett. Az üres talpas poharak mellett ülők pedig nézték őket, hogy majdcsak visszajönnek, miközben a másik szárnyon és az összekötő réretnénk éleszteni a járásban

is a munkásművelődés hagyományos fonnáit, munkás olvasóköröket, művészeti és egyéb köröket—

FUTAKI LÁSZLÓ, A MEGYEI KÖNYVTÁR IGAZGATÓHELYETTESE :

— A határozat megjelenéséit a közművelődés megalapozottabbá tételében döntő fontosságú lépésnek tartom. Elsősorban azért, mert az átfogó helyzetelemzés megállapításai — az elért eredmények mellett — világossá fogalmazzák mindazokat a problémákat, amelyekkel mi, népművelők gyakorlati munkánk során az elmúlt években találkoztunk, olykor ösztönösen ráéreztünk, de tenni alig tudtunk megszüntetésükért. A határozat azzal, hogy kimondja: a közművelődést a politikai tevékenység szerves részének kell tekinteni — végérvényesen eldöntötte a vitát, hogy van-e értelme, kell-e, érdemes-e olyan munkát végezni, amelynek gyümölcse jóval később érik be, mint szeretnénk.

— Az elmúlt két évtizedben megyénkben is kialakult és megerősödött, az egységes könyvtárhálózati rendszer, ez nagyszerű vívmány. Mégis, ha megyénk könyvtárügyének egészét, mostani állapotát a határozat tükrében vizsgáljuk, meg kell állapítani: van igazodni és igazítani valónk. Sok helyen a jelenleginél jobb tárgyi, működési feltételek, valamint anyagi bázis szükséges. És több szakember a távolabbi településeken is, akiket megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesítenek. Felettes szerveinknek tudomásuk van ezekről a gondokról és sokat segítenek.

KICSKA ANTAL, A KE- MECSEI ÁLLAMI GAZDASÁG IGAZGATÓJA:

— A közelmúltban számoltunk be a művelődési tevékenységről és a feladatokról a MEDOSZ megyei bizottságának, ahol elmondtuk: sikerült továbblépni a dolgozók általános és szakmai műveltségének növelésében. A következő nagyobb feladatokat akarjuk megoldani1: ősszel

megszervezzük két kihelyeszen ülők koccintgattak, szopogatni kezdték a hárslevelűt. De a felszolgálólányok csak nem jöttek. így aztán fejjel, szemmel adtak egymásnak jeleket, mintha azt mondták volna: No, mi nyugodtan ülhetünk a biciklire! De hamarosan lesütötték a szemüket, szégyenkezni kezdtek, mert az egyik lány újabb hárslevelűvel lépett be a terembe. Nyilván most ők következnek.

Dehát másként történt. A lány ugyanazon az úton indult meg, mint az előbb, és a kiürült poharakat öntötte újra tele. S közben biztatta azokat, akiknek még volt a talpas poharában: „Tessék

fogyasztani!” Azok aztán fogyasztották és a főkönyvelőhelyettes intett a másik lánynak, hogy most már menjen ő is. Dehát annál is kiürült a boros üveg, amikorra az asztalszárnyakat összekötő rész azon pontjához ért, ahonnan túl csak gazdaságbeliek ültek. Az egyik közülük most már megunta a várakozást, s a talpas pohárba colát öntött és odaszólt a többi társának: „Egészségetekre!”

Ideje is volt, mert a vendégek búcsúzkodni kezdtek és a felszolgálólányok nem vittek be több hárslevelűt.

zett osztállyal a dolgozók áJJ talános iskoláját, hogy azole számára is lehetővé váljon a tanulás, akik nehezen tudnak bejárni a községi iskolába. További feladatunk, hogy kidolgozzuk az oktatás, továbbképzés ösztönzési rendszeréi gazdaságunkban.

— Több gondot fordítunll a szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésére, melyben segítenünk kell a dolgozókat Jól szolgálja ezt az a tény is, hogy a gazdaság központjában és a nyírbogdányi, a dombrádi üzemegységnél szakszervezeti könyvtárunls működik, melyek évi forgalma meghaladja a két, két él fél ezret. A dolgozók látókörét tágította a TIT-tel közösen szervezett előadássorozat, mely „Az ember am üzemben” címet viselte éa negyvenen hallgatták rendszeresen. Minden évben egyeztetjük programunkat a párt és tömegszervezeti szervekkel, hogy munkánk hatékonyabbá váljék.

UBRIZSI LÁSZLÓ, AZ SZMT MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ IGAZGATÓJA:

— Kiemelt feladatnak tartjuk a szocialista brigádokkal való foglalkozást. Ezért hoztuk létre és irányítjuk a szocialista brigádvezetők fórumát, klubját, ahol hasznos módszereket, ajánlásokat kapnak a brigádban folyó művelődés megszervezéséhez. Éves program szerint dolgozik a szocialista brigádvezetők klubja, előadások, viták, film, színház, múzeum látogatások, kirándulások, megyejárás teszik: tartalmassá az összejöveteleket

— örvendetesnek tartjuk hogy a kisvárdai Vulkánban és Mátészalka városban i* terveznek hasonló központi klub létrehozását Ezzel újabb lehetőségeket kapnak a szocialista címért dolgozó brigádok a harmadik követelmény teljesítéséhez, amely ma már kezd egyenrangúvá válni a másik két követelménnyel ...

SZEMERSZKI MIKLÓS, A' NYÍREGYHÁZI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA:

— Munkánk lényegét úgy

fogalmazhatnám meg, minden erővel arra törekszünk, hogy megértessük a párttagsággal, a gazdasági vezetéssel, hogy a művelődéspolitika a párt politikájának szerves része, amivel éppúgy kell foglalkozni1, mint a gazdasági és más feladatokkal. A gazdasági vezetők körében olyan szempontból folytatjuk a meggyőzést, hogy minden munkahelyen teremtsék meg legalább a minimális feltételeit a művelődésnek. Ne legyen olyan üzem, ahol műszak előtt vagy után, a kapa előtt várakoznak a dolgozók, mert bent nincs egyetlen lépésnyi hely, klubszoba, ahol eltölthetnek az időt...

— Úgy találtuk azonban, hogy ezzel együtt tovább kell lépnünk a lakóhelyi művelődésben is, mert az üzemi népművelés akkor lehet eredményes, ha van folytatás, ha kiépítjük a lakóterületi művelődési intézmények hálózatát is. Ennek jegyében szorgalmazzuk a párt és művelődési házak létrehozását, melyek az évek során átfogják a várost, s ahol fiatalok és öregek, a legkülönbözőbb foglalkozásbehek találják meg a művelődési igényeik szerinti alkalmakat, a könyvtárat, a klubokat, szakköröket, a játék lehetőségeit.

— Az a véleményem, hogy a pártszervezetek többségében kezd a pártmunka szerves részévé válni a művelődéssel való törődés, de még sok segítséget kell adnunk a pártszervezeteknek, hogy a párthatározat megvitatása éa a helyi intézkedési tervek elkészülése után állandó és folyamatos feladatnak tekintsék a közművelődéssel való foglalkozást.

Páll Géza

Üresen maradt talpas poharak