Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-26 / 173. szám
rm. mm M. A problémák nem átlagolhatok „HATÉKONYAN ÉLNI annyit tesz, mint elegendő információval élni!” — Norbert Wi'enemek, a kibernetika atyjának ez a gondolata — amelyet oly sokan és oly gyakran idéznek — így voltaképpen csonkának látszik. Elegendő információról van itt szó, de mihez és milyen információkról? A mennyiségileg és minőségileg elegendő információ történelmi koronként, társadalmi osztályonként, rétegenként, sőt, aszerint, hogy tó hol és milyen munkát végez, különbözött és különbözik. Fontos információ például, hogy egy vállalatnak, mennyi az exportterve és ez hogyan, milyen országok között oszlik meg? Csak az a kérdés, hogy kinek fontos ez az információ? A szóbanforgó vállalat vezetogárdájának ugyan szüksége van az ilyesfajta tájékozottságra, amely egy tmk-lakatost viszont aligha érdekel. S ez ilyenformán még rendjén is lenne... A bajok akkor kezdődnek, amikor az illetékesek nem tesznek különbséget információ és információ között, amikor a tények, adatok, számok — tájékoztatás címén — olyan helyen hangzanak el, ahol arra semmi szükség, ahol ezzel a tájékoztatással semmit nem tudnak kezdeni az emberek. Mert — a példánál maradva — a tmk-lakatost inkább érdeklik szűkebb munkahelyének ügyes-bajos dolgai, mint a vállalat külkereskedelmi stratégiájának részletei. De minden további fejtegetés helyett nézzünk inkább konkrét példát. FIGYELEMRE MÉLTÖ VIZSGALATOT végeztek egy élelmiszeripari nagyvállalatnál a termelési' tanácskozásokról. A kutatók aprólékosan elemezték mindazl, amik ezeken a tanácskozásokon elhangzottak. Például az előadói beszédet — mert enélkül, ugye, elképzelhetetlen egy valamirevaló tanácskozás —, 'amely objektívan értékelve — rendszerint hosszú és rendkívül unalmas volt. Éppen azért, mert nem azzal foglalkozott, ami az embereket érdekelte! A vállalat általános gazdasági helyzetének analízise az elmúlt tervidőszak — öt év! — eredményeinek elemzése, s az ehhez hasonló, többnyire megjegyezhetetlen, sőt első hallásra elfogadhatatlan adathalmazok ismertetésére éppen a termelési tanácskozás látszik a lehető legalkalmatlanabb helynek. Az efféle sokat markoló, s ezért keveset nyújtó előadói referátumok — tájékoztatók — szükségszerű következménye, hogy az adott munkahely igazi problémái' felett elsikkadnak, s az emberek — annak ellenére, l.ogy alapos „tájékoztatást” kaptak — becsapva érzik magukat. SOKSZOR NEM IS AZZAL VAN A BAJ, amit elmondanak, hanem azzal, ahogyan elmondják. Az említett viszgálat készítői megállapították, hogy a vállalati gazdálkodás valamennyi fontos területe, problémája szóba került a tanácskozásokon. De hogyan? Mit kezdjen a hallgatóság az ilyen „értékelésekkel”? „Ha a számok alapján vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a kollektíva megtette a magáét és a jövőben is lehet rá számítani”. Vagy: „ .. .törekedni kell a minőség javítására, a gazdaságos munkára, a munkafegyelem megszilárdítására és akkor a munka eredményes lesz”. Ezek a tipikusan semmitmondó, általánosításokba burkolódzó információk éppen a lényeget tévesztik szem elől, soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy amit mondunk, hol, milyen alkalomból és kiknek mondjuk. Gyakran előfordul, hogy a tájékoztatók „más nyelven” beszélnek, mmt azok, akiknek az információkat szánják. Inkább a mennyiséget és a minőséget hangsúlyozzák, míg azok, akik hallgatják ezeket az információkat, inkább a termelő- munka „hogyanjának” részleteire a munkakörülmények, a szervezési, vezetési és bérezési feltételeit konkrét változásaira, kérdéseire kíváncsiak. MINDEZ PERSZE NEMCSAK a termelési tanácskozásokra érvényes, hanem általában az információra. Idejét múlt beidegződések, a lényeges információ szerepének, közvéleményalakító erejének régen volt lebecsülése jellemzi az emberek ilyesfajta tájékoztatását, ,s egy bizonyos „előkelő” gondolkodásmód. amit talán „átlagszemléletnek'’ nevezhetnénk, Átlagszámok, átlagtendenciák . .. s nagyon kevés valós információ, őszinte válasz az egyenes kérdésekre. Talán sokszor azért is, mert akik tájékoztatnak, maguk sem tájékozottak ... Mondhatni, afféle összekötők, közvetítők a kíváncsi' közvélemény és a tájékozottabb vezetők között. S mire az információk megjárják az oda-vissza utat, már érdektelenné, lényegtelenné válnak, és bizony kevesen veszik tudomásul a tényt: aki kérdez, annak válaszolni kell! Nyíltan és egyenesen, arra, amit kérdeztek. Ellenkező esetben egyre kevesebb lesz a kérdés, és egyre nagyobb a csalódottság. Az emberek nem érik be a statisztikai átlagokkal, mert ők sem átlag munkahelyeken, átlag körülmények között dolgoznak, élnek — tehát gondjaik és problémáik 6em „átlagolhatok”. Gépkihasználás „Éjiéiig teljes erővel...64 Nyaralás-szervezés A zt mondják itt van a nyár, bár ezt csak a naptár hosszas tanulmányozása alapján vehetjük biztosra. Minden bizonnyal itt van azonban a nyári (?!) szabadságok idösza_ ka és én szeretnék■ magam tapasztalataiból rövid szervezési javaslattal nyaraló embertársaim segítségére lenni. Ügy érzem, komoly hiányokat pótolhatok, mert ilyen irányú szakmunka alig pár ezer jelent meg eddig és azokra sem emlékszik senki. Mielőtt saját szakdolgozatomat is átadnám a feledésnek, megemlítem, hogy korántsem akarok a teljesség igényével fellépni, hanem csakis általános, a leggyakrabban előforduló körülményekkel kívánok foglalkozni. Ezért is választottam első üdülés-szervezési modellem- nek az esős idő-alternativát, mint leggyakoribban előfordulót. Szerencsés helyzetben vagyok, mert a választott tárgy_ körben komoly tapasztalatokkal rendelkezem, melyeket szívesen bocsájtok üdülőtársaim rendelkezésére. Nem könnyű üdülésünket úgy tervezni, hogy az unalmas napos időt kikerülve a felfokozott szórakozást biztosító esős időben üdülhessünk. Utóbbi nyaraink közismerten forró és száraz időjárása az ütemezést megnehezíti, mert szinte lehetetlen volt — feltehetően most is az lesz —, olyan két hetet kiválasztani, amelyre ne esne két—három meleg, esőtlen nap. A nehézségek miatt a kiválasztást tudományos alapossággal kell végeznünk. Nem árt körültekintő figyelemmel kísérni a meteorológiai intézet prognózisait, bár talán nem lesz felesleges az érdekelj tehet figyelmeztetnem, hogy ez a módszer nem ad abszolút biztonságot. Technikai fejlődés ide, meteorológiai műhold oda, az általunk kivá„Miért kell Szabolcsban egy újabb gyáregységet létrehozni. amikor ott van a kinkun_ félegyházi? Azt kell fejlszte- ni, bővíteni a profilját fékbetétek és kapcsolótárcsák gyártásával. Az sem biztos, hogy Szabolcsban lesz megfelelő munkásgárda”. Ilyen óvatoskodó, „féltő” vélemények előzték meg a Budapesti Vil. lamosszigetelő és Műanyaggyár második egységének létesítését. Azonban győztek azok a merész szakemberek, akik nem utolsósorban a köz- gazdasági számítások után végül úgy határoztak: felépít tik a gyárat Kisvárdán. Eltelt három év, s azóta a kis- várdaiak eredményeikkel bizonyítják, helyes volt a döntés. Műszakban / Vasárnap este 11 órakor jönnek a villanyszerelők és megkezdik a présgépek fűtését, hajnali 4 órakor az elő. préselő ellenőriz. Bármennyi, re igyekeznek is, a fűtés nem mindig „sikerül”, vagy túl- fűtenek, vagy nem érik el a kellő hőfokot a gépek. Az emiatt keletkező selejt nem okoz jelentős veszteséget, de nem is hiányzik. A megoldás a folyamatos műszak lenne, de nehéz megszervezni, nincs rá vállalkozó. Még a három műszak sem „örvend” nagy népszerűségnek. — Az ideális az egy műszak lenne, de tudjuk, ez a mi gyárunkban nem valósxtha. tó meg — mondja Kovács Lajosné, préselő. — Már a délutánira is fáradtabban jö. vök a háztartási munkák el-, végzése után, az éjszakairól nem is beszélve. Éjfélig teljes erővel dolgozom, de aztán jön a hajnali fáradtság — amikor már minden bajom van, nincs olyan türelmem, ha beragad a gép, a kávé sem használ. Nehéz gondoskodnom a két gyermekemről is, a férjemmel váltó műszakban vagyunk, csak így tudunk többet lenni velük. Bodnár László öt éve három műszakos. — A feleségemmel azonos műszakba járunk — a gyerekekre a szüleim vigyáznak. Korábban a beutazás volt kö_ rülményes. Szabalcsveres. martról kerékpároztam be, ma már busz közlekedik. Azonban jól jön az éjszakai műszakokra járó plusz 40 szá. zalék, mert ha egy hónap, ban kétszer vagyok éjszakás, az 270—300 forinttal többet jelent. Mégis a kényelmesebb délelőttit választanám. Vannak, akik szeretik a há_ rom műszakot. Szabó Bertalanná, pasztillázó azt mondja: — Sohasem vagyok fáradt éjszaka, a teljesítményem azonos a másik két műszakban végzettekkel. Ha minden lasztott üdülőhelyre esetleg a nagy pontossággal és tudományos lelkesedéssel közölt időjóslat ellenkezője sem bizonyul igaznak. Régen ezzel nem volt probléma, mert ha az időjárásjelentés meleg, napos időt közölt, nyugodtan vehettük az esőköpenyt, eser_ nyöt, sőt az akkor még divatos sárcipőt is. Esős, hideg idő jelentése esetén minden bizonnyal a fürdőnadrág is melegnek bizonyult. Amikor a megfelelőnek látszó időszakot — a nehézségek ellenére — kiválasztottuk, nézzük át ruhatárunkat. He_ lyezzük üzemképes állapotba esőköpenyeinket, esernyőinket, legkényelmesebb kötött alsóneműinket és ne feledkezzünk meg kellő számú me. leg harisnyáról és zsebkendő_ ről sem. Üdülési felszerelésünk elengedhetetlen tartozékai a nagyméretű thermosz forró nap 8 órát alszom, nincs gondom. Nekem inkább a délutáni a rosszabb, mert ak_ kor itt kell aludnom, Kisvár, dán saját költségemre. • • Ösztönző prémium A vélemények megoszlanak, a három műszakos prés- és csiszolóüzemben. Akik végképpen nem tudnak hozzászokni a változásokhoz, az éjszakázáshoz, az egy műszakos kikészítő részben dől. goznak. Itt foglalkoztatják négyhónapos koruk után a terhes anyákat is. — Még egy könnyítést tudunk adni — mondja Tapp Sándor főmérnök. Szombatonként éjszakai műszak nincs, de ezt egy szabad szombatos délelőtt le kell dolgozni. Többre nem futja erőnkből, hiszen ahhoz, hogy az idei 120 milliós tervünket teljesíteni tudjuk, mind a há. rom műszakot maximálisan ki kell használnunk. Ez a gyakorlatban megvalósul. Munkáslétszámunk az első félévben 184 fő, ebből három műszakban 85-en dolgoznak, nők és férfiak. Teljesítményük átlag 97—101 százalék, ami azt jelenti: a műszakokat 95 százalékban kihasználjuk, félautomata gé. peink teljes teljesítménnyel működnek. — A gépek korszerűsége megszabja a dolgozók teljesítményét is, hiszen a „kézi idő” nagyon kevés. A présnél például a betöltés 3—4 percet vesz igénybe. Ha ezt az időt a dolgozó rövidíteni tudja, emelkedik a teljesítteának (esetleg forralt bomale) és a más évszakban egyébként teljesen felesleges ágymelegítő palack. Sárcipő helyett gumicsizma nem hagyható otthon. Ne feledjük el meglátogatni körzeti orvosunkat és meg_ értő segítségével szereljük fel magunkat mindenféle meghűlés elleni gyógyszerrel. (Er_ zékenyebbek és hipokonderek biztosítsanak a közelben beutalót orvosuknak.) Feltétlen Írassunk kellő mennyiségű erős altatót is, hogy a gyakori nappali alvás után még éjsza. ka is tudjunk aludni. Ha alvás helyett inkább az ultit tervezzük be, vegyünk fel az OTP-től szolid személyi hitelt, mert a hosszú esős napokon kitartóan — reggeltől estig, sőt néha rövid megszakításokkal reggeltől reggelig — űzött kártya a rossz nyelvek és neves szakértők szerint sokba kerül. Az üdülői koszt kiegészítéséül szerezzünk be 5—fi kg téli szalámit és többféle kon. tervet, mert az teát idő örménye. Éppen ezért ösztönzésképpen prémiumrendszert vezettünk be. 90 százaléknál még nem adunk prémiumot, de *91-nél már 2 százalékos, 100 százalékos teljesítmény esetén 20 százalék prémiumot kapnak dolgozóink. Többet termelni A fiatal gyár termelése ugrásszerűen emelkedik. 1973_ ban 60 millió forintot termeltek éves szinten, ez év első félévében viszont 50 milliót. 1975-ben kétszeresét fogják termelni az ideinek, mintegy 220—240 millió fo_ rintot. Igaz, ehhez gép- és létszámfejlesztés is ltapcso. lódik. — Reális tervek, még akkor is, ha első pillanatban túl nagynak látszanak. Már eddig is növeltük a gépek számát, de emelkedett a termelékenység is. Bizonyításul néhány adat. 1971-ben egy dolgozó 1100 forintot ter_ melt naponta, 1974 első félévében 2100 forintot. A gépek kihasználása 65 százalékról 76 százalékra emelkedett. Y ★ A villamosszigetelő és műanyaggyár eredményességé, nek számos összetevője van. Mi most a gép- és műszakkihasználást vettük kissé na. gyító alá, annál is inkább, mivel megyénkben a műszakkihasználás 1,3 százalék, jóval alacsonyabb az országos átlagnál. A megyei szintet bizonyára nem a kisvár- daiak rontják. Balogh Júlia tenzíven fokozza az étvágyat, lévén az étkezés ilyenkor is nagyon kellemes elfoglaltság. A hivatalos étkezések közötti idő ugyanis jórészt azzal telik el, hogy várunk a következő terminusra és közben bőven megtárgyalhatjuk az elfogyasztott, valamint a vár. ható menü minőségi és meny. nyiségi jellemzőit. — Itt jegy_ zem meg, hogy a kosztot általában illik szidni, de minimálisan erősen bírálni. A fenti tényezőkön kívül természetesen nem hanyagolandó el a véletlen nagy meleg lehetősége sem, amely ugyan a szervezeti javaslatomban közölteket nem teszi feleslegessé, de minden bizonnyal indokolja, hogy minimum hajóbőröndnyi ruhaneműt vigyünk magunkkal, minden eshetőségre felkészülj ve. Ezenkívül még sok min. den egyebet, mert nagyon szórakoztató felkészülni a hazatérésre és a bőröndök le_ zárásánál fel lehet használni az üdülés alatt felszedett felesleges kilókat. Holéczi István ICong a tábor... Háromszáznegyven gyerekre tervezték — jelentkeztek kéíszáznyolcvannégyen és jó ha százhetvenen vannak a sóstói napközis táborban. ötven százalékos kihasználtság. Vagy még kevesebb, mert a tervezettnél jóval többen elférnének. Kong a tábor —, és meg- számlálhatatlanok az utcán lézengők, a szürke falak közé zártak. Hol hát a hiba? A szervezésben ? Nehéz benne hibát találni, mert az iskolák már májusban elküldték a jelentkezési lapokat a szülőknek, válaszoltak is kétszáznyol cvann é- gyen... Azt írták, hogy jönne a gyerek! Aztán csak a feie jött. Másodszori kérésre sem nyilatkoztak a szülők szándékukrólA körülmények? Vegyük sorba. Reggel a tábor saját autóbusza szedi össze a gyerekeket az iskoláktól. (Nem vész el a gyerek a rengetegben!) Nyolc órától kezdődik a program. (Nem a „szokásos” napközis program, hogy lézengünk vagy , ülünk, és nézzük, hogy kő- taget a tanító néni!) Jó prog- v ram. Játékos ügyességi ve- ' télkedők, filmvetítések, a kicsiknek mesedélután, rajzverseny, szalonnasütés, minden szerdán övék a vidám park, külön programot szervez az úttörőház, jő időben strand (ahova utánuk viszik tízóraira a hideg kakaót), és kirándulás, és— sorolhatnám még- Napi háromszori étkezés, a gyerekek szerint kitesz magáért az Alföldi Vendéglátóipart Vállalat. Drága? A szokásos napközis térítés. A legmagasabb egy napra 17 forint,» legalacsonyabb 2,50. A szülök keresetéhez mérten. A szervezés jó volt, a körülmények megfelelőek, a ; fizetség pénztárcához sza- bott. ■ Miért kong mégis a \ tábor? Kong, mert a város- J ban van egy speciális nap- VJ közis szemlélet, hogy öté i csak unatkozhat a gyerek , (sajnos sok esetben valós | talajból táplálkozik). A tá- * bor jó példája nem terjedt futótűzként a városban, ügy látszik, kell még néhány év, hogy elterjedjen- És kong a tábor, mert a szülők sem igyekeznek, pedig felelősek a napközis ügyben. Évek óta mondjuk, írjuk — nincs lehetőség, nincs hova 1 menjen a gyerek. Itt a ragyogó alkalom. És csak alkalom marad. Pedig a kedves szülő is nyugodtabban kezdené a munkát, ha tudná, hogy jó helyen van a gyerek. Lehetőség, a-mft súlyos szegért teremtettek. Kár kihagyni, (kolláth) Az illetékes válaszol 1974. június 8-án „Garázs — közel” címmel megjelent cikkre — melyben a Korányt Frigyes utca 28—32 számú ház lakói a Jósaváros területén tervezett földalatti garázsok építésével kapcsolatos észrevételét közölték — a következő tájékoztatást adjuk: a Váci Mihály Lakásfenntartó és Lakásépítő Szövetkezet kérelmére 1974. május 31-én építési engedélyt adtunk a NYIRTERV által készített földalatti garázsok létesítésére azzal a kikötéssel, hogy az első ütemben a jósavárosi 4-es,'13-as és Lies jelű épületek előtt kezdhető meg az építkezés. Á többi épület előtt — így a panaszosok (a Korányi Frigyes utca 28—32 szám) épülete előtt is — csak akkor lesz építkezés, ha az említett három helyen kedvező megoldást eredményez a garázs- telepítés. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy az egész jósavárosi földalatti garázstelepítéssel kapcsolatos enge-1 délyezési dokumentáció fellebbezés folytán a másodfokú építésügyi hatóságnál van elbírálás végett. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya i T A Kisváráéi öntödében ötletes újítással átszervezték a formázás menetét. Munkafázisonként körforgó asztalon dolgoznak. (Hammel József felvétele)
