Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-26 / 173. szám
I <*&* fcELET-MAGYARORSZÄO 1074. fßSus ML Újdonságok •fr Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Tapasztalatcsere a megyei növény védő állomáson Elcsépelt kérdés-e az al- mafalisztharmat?... Sokan igennel válaszolnak. Az üzemi szakemberek, az almát termelők azonban tudják, hogy ez mennyire nem így van. A jonatántermesztésben most is az egyik legnagyobb és legégetőbb probléma az eredményes és minél kevesebb költséggel végzett lisztharmat elleni védelem. Ennek jegyében gyűltek össze a megye jelentős almatermesztő üzemeinek kertészei, növényvédő szakemberei 1974. július 19-én a Sza- bolcs-Szatmár megyei Növényvédő Állomás tanácstermében. A bemutatóval egybekötött tanácskozáson az Észak-magyarországi Vegyi Művek gyártotta SF—101 50 WP fedőnevű új sziszte- mikus gombaölőszer szerepelt napirenden. Dudás József né vegyész- mérnök, az Észak-magyaror- BZági Vegyi Művek üzemfejlesztési osztályvezetője bemutatta az új vegyszer gyártását és fejlesztési lehetőségeit, Az SF—101 50 WP szerves foszforsavszármazék, melynek előnye az alacsony toxicítás és a nagy hatásfok. — Ennek a tipikus insecticid szercsoportnak fungicid hatása régebbről ismert és Wepsin néven már napvilágot látott egyféle készítmény, melynek előállítása azonban nehézkes és igen költséges. gyártandó hatóanyag (0,0- dietil ftálimidó tiofos2fát) a Dow Chefnicál CO cég által adott volt. Az ÉVM az Eötvös Loránd Tudományegyetem kémiai tanszékével együttműködve kidolgozott egy lényegesen olcsóbb gyártási technológiát, melyet 1973-ban szabadalmaztak és még ez évben SF—101 50 WP néven megindult a szer engedélyeztetése és 1975-re tervezik Ideiglenes forgalomba hozatalát Felhasználható: alrftafallsztharmat és almáfavafaso- dés ellen 0,1—0,15 százalékos töménységben, kísérleti mértékben gabóftalisztharmat, köszmételisztharmat, ubor* kalisztharmat és hagymape- rórtöszpóra ellen 0,15 százalékos töménységben. Az 1Ö73- ban Szolnok megyében véglett nagyparcellás kísérletek bíztató eredménnyel végződtek az almafa- és a gabonaliSZtharmat vonatkozásában. A gomba tenyésztésié és szaporító képletei egyaránt elpusztultak, a kanalasodó levelek kisimultak, üde zöldekké váltak és a növény egészségesen fejlődött tovább. Az idén a Szabolcs-Szatmár megyei nö fényvédő állomás állított be nagyüzemi összehasonlító kísérletet az Ilona-tanyai tangazdaságban, melyet Sallái Pál laboratóriumi vezető, növényvédelmi szakmérnök Ismertetett. Termőkaros orsó telepítésen Kertitox MA 10 permetezőgéppel 0,15 százalékos töménységben 4 liter/termőfa egység léfelhasználással történt az SF—101 50 WP kezelés. A vizsgálat csak lisztharmatra irányult, így a biztonságért hozzákevert Ditháne M 45 kizárta a varasodás elleni vizsgálat lehetőségét. Akaricíd hatása nincs, ezért speciális atkaölőszert kell használni. Összehasonlítási alapként az üzemi kezelésen kívül három különböző liszt- harmatellenes szer (Funda- zol, Karatháne és Colosul) egyenként három különféle dózisban megismételve szolgált. Tfz-tizenkéi napos permetezési fordulóval eddig nyolc kezelés írt-, ént. A kísérlet értékelése, az összehasonlítás a szer hatékonysága alapján történik, mely a fertőzött hajtásszázalék, illetve a fertőzési index vizsgálatával állapítható meg. Az SF—1Ó1 50 WP csodaszerré kiáltása helytelen lenne, de a többi szerhez Viszonyítva igen látványos az eredménye. A fertőzött hajtásszázalék viszonylag magas, mivel égy hajtáson egyetlen levél fertőzöttsége már fertőzött hajtást jelent, de ez is kisebb á többinél. A fertőzési index viszont jól példázza a látványos eredményt. Példaként említem: míg a 0,3 százalékos fundazo- los kezelés — ami az engedélyezettnél több, mint háromszoros töménységű — fertőzési indexe 17,8, addig az SF—lói 50 WP fertőzési indexé 5,8. A jövő évi kísérletek tár- gyát a kijuttatás formájának, technikai eszközének, a biológiai aktivitásnak, a fitotö- xicitásnak és a különböző dózisok hatékonyságának vizsgálata képezi. A kísérletek helyszíni megtekintése után tartott konzultáción a szakemberek egy- ' öntetű véleménye az új szer- elismerése és dicséreté Volt. Joggal remélhetjük, hogy ezzel az új szerrel tovább bővül a választék és eredményesebb lesz a jonatán al- mafák lisztharmat elleni védelme. Ballá István Szábölcs-Szatmáf megyei Növényvédő Állomás Szakkönyvtárunk: Hal betegségek A belső információ Kertbarátok tanácsadója Lombtrágyázás A halászat és horgászat nagyobb arányú térhódításával együtt jár az olvasók jogos igénye egy korszerű halegészségügyi könyv iránt. Ezt az évek óta sürgetett hiányt pótolják a most kézbe adott mű szerzői, akik feladatukul tűzték ki, hogy a halegészségügy ismeretanyagát ösz- szefoglalják. A két fő részből álló könyv első része a halgazdasági alapismeretek és a haltern észtér legfontosabb tudnivalóit tartalmazza. Csupán olyan mélységig érinti a témát. mennyi a Halbetegsé. gek c. fejezet megértéséhez feltétlenül szükséges. A második rész a hal kü_ lönböző eredetű megbetegedéséit, par&ZitóZiSait és mérgezéseit ismerteti, különös súlyt helyezve a megelőzés tennivalóira. Az egyes beteg, ségek leírásának részletességét annak állategészségügyi jelentősége adja meg. Elsősorban a tógazdaságok, ban dolgozó állatorvosok ké. zikönyve, hasznos útmutató azonban egyúttal a tógazdaságok vezetői, dolgozói számára is, ezenkívül az Állat, orvostudományi Egyetem hallgatói részére a Halászat és Halbetegségek c. tantárgy segédkönyveként is alkalmas művet adnak kézbe a szerzők. Az anyag szemléltetését, megértését 162 rajz és fotó szolgálja. tsz-ekben felismerni a szövetkezeti Vezetők. Két alapvető probléma mégis tapasztalható ezzel kapcsolatban. Az egyik az, hogy nincs elegendő számú és felkészültségű üzemgazdasági munkára alkalmas Szakember. A 70 Szatmár-beregi tsz közül például csak 20-ban van üzemgazdász. A másik probléma abban jelentkezik, hogy még ezekben a szövetkezetekben sem ismerik kellőképpen az üzemgazdász szerepét, s megfelelő színvonalú foglalkoztatását. Kétségtelen tény az Is, hogy több tsz-ben bizonyos ellentét tapasztalható a termelés és a könyvvitel között. Az ilyen ellentétek kiküszöbölésében is — a Vezetőkön kívül — nagy feladatok várnak az üzemgazdászokra, akik legalább annyira kell, hogy értsenek a termelési kérdésekhez, mint a könyvvitelhez. Természetszerűleg ehhez az is szükséges, hogy a könyvvitel ne elégedjen meg csupán a havi főkönyvi kivonat elkészítésével és az esetleges számszaki hibák feltárásával. Ezen túl kell lépnie és rá kell mutatni a megoldási lehetőségekre. Persze az is lényeges, hogy a szövetkezet vezetősége igényelje az ilyen tájékoztatást. Azt hiszem ezen a téren is van még sok javítani való. Ezt mind jobban felismerik a vezetők, hiszen ma egyszerűen lehetetlen —- súlyos következmények nélkül — gazdálkodni ilyen információk nélkül. A mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok, gépek értéke égyre növekszik, egyrészt- ezek volumenének növekedése. másrészt ezek árának emelkedése következtében. Ez fokozottan előtérbe állítja a hatékonyság kérdését, vagyis azt, hogy mindezek az észközök úgy hasznosuljanak a termelésben, hogv azokból megfelelő jövedelem iS származzon. A termelés menetét, s a vásárolt nagyértékű anyagok mégfelélő hasznosulását áfcbnbán csak úgy tudja időben nyomón követni a tsz vezetősége, ha belső információs rendszere jó és az kellő tájékoztatással szolgál ezekről á Kérdésekről. A tápoldatnak, mint fo_ lyékony trágyának talajban injektálásán kívül másik alkalmazási módja a lombtrágyázás. Lombra permetezett tápanyagot a lévelek fonáka gyorsabban, míg a levél színe egyenletesebben veszi fel. A levelek útján való tápanyagfelvétel megnövelhető, ha a permetszerhez nedves!, tő szert keverünk. A lombtrágyázás hatása lényegesen függ a permete. zéskor fennálló viszonyoktól. Ha nagy a meleg, erős a napsütés, alacsony a légnedvesség, a lombtrágyázós hátránnyal jár, mert a levél szé. lek megbámulnák. Permetezésre a borús idő a megfelelő, vagy a délutáni 20 Celsius fok alatti léghőmérséklet, ilyenkor előnyös ugyanis a lombra permetezett tápanya. goknak — különösen a kar- bamidnak — a felvétele. Újabban nagyon elterjedt a Wuxólos permetezés, mert a Wuxál nagy számú mikroelemet tartalmaz. Az istállótrágya mind kevesebb alkalmazásával mikroelem hiánybetegségek lépnek fel. A Wuxált a lombosodé® kezdetétől évi 3—6-szor 0.2—0,4 százalékos oldatban a perA takácsatkák gyümölcsöseink egyik legveszélyesebb kártevői. A növényvédőszerekkel szemben tanúsított ellenállóságuk, valamint a ma. gas egyedi és nemzedék számuk miatt igen nehéz ellenük a védekezés. A rendkívül csapadékos és tartósan hűvös időjárás (az első nemzedék lárváinak kelésekor) alacsony egyedszámú népességet eredményezett. Ezt az egyedszámot helyesen alkalmazott és más kártevők ellen is használt foszforsav- észterekkel a veszélyességi szint alatt lehetett eddig tar. tani. A tenyészidőszak hátralevő része azonban mindig a legveszélyesebb. A nemzedékek száma július végén, augusztusban már összeolvad. Rövid ideig tartó meleg is elegendő az erős fertőzés kialakulásához. Veszélyességük nemcsak az erős lombkárté. télből adódik, hanem a téli tojások (piros színűek) lerámetléhez keverve használhatjuk. Hatása egészségesebb, vaskosabb és sötétebb zöld levelekben nyilvánul meg. A szőlő esetében ajánlatos minden növényvédelmi permetezésnél 0,4 százalékos oldatban alkalmazni. (Bordói lével nem keverhető.) Tapasz^ tálatok szerint a Wuxal a must cukorfokát emeli, a termés mennyiségét kedvezően befolyásolja. Az alma esetében csak 0,2 százalékos töménységben ajánlatos használni. A permetezést virágzás után az első terméshullás kezdetén, termésnövekedéskor, termőrügy differenciálódáskor ajánlatos végezni. A Wuxal fokozza, aktívabbá teszi a hajtásnövekedést, és a jonatán alma lisztharmat ellenállóképességét. Eredményesen használják a Wuxalt a legtöbb zöldségféléknél, valamint egyes me. zőgazdasági növények termesztésénél. Mikramid újabb nyomelemes lombtrágya, amely ai idén a Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy díjat nyert és már forgalomba is került Inántsy Fereno kásából is, ami a követkéz® évi induló nemzedék alapja. A téli tojásrakás rendszerint augusztus közepén kezdődils és szeptember első napjaiban a legerőteljesebb. Jól időzített védekezéssel most az a célunk, hogy meg. előzzük a tojásrakást és ezzel a következő évi fertőzést is a lehető legkisebbre csökkentsük. Legeredményesebben ezt speciális atkaölő készítmények — Daninon 50 WP, Galecron 50. Pol-Akaritox —- használatával érhetjük eL Kipermetezésüket július utolsó, illetve augusztus első hetében javasoljuk. Használatuk más rovarölő, illetve gombaölőszerekkel kombinálj tan megoldható. Tekintettel a szüret köwu ledtére a várakozási idő betartására felhívjuk a figyelj met ■4 Keresztesi István megyei növényvédő állomás Dr. Takács Lajos közgazdász Iparszerű kukoricatermesztés Tiszadobon Termelőszövetkezetünk 1974-től vesz részt a CPS- kukorica termesztésben. A traktor, az éké és a kombájn már 1973 őszén megérkezett. a traktor részt vett az 1974 évi kukorica talajának a leszántásában. Az alapgépék megérkezésével egyidejűleg fiatal szakembert tettünk a kukorica- ágazat élére, az agronómusi feladatok ellátására. Sok tágtársunkkál ellentétben, mi szükségesnek láttuk, hogy a műszaki irányítást, ellenőrzést is független szakemberre bízzuk. Két vezetővel, három traktorossal kezdtünk munkához a CPS-rendszerben. Szakvezetésünk tovább ment és szállítógép-vezetők beépítésével, valamint hat gyalogossal, összesen 18 dolgozóval brigádot szerveztünk. A kedvező őszi és tavaszi talajmunka, a biztató kilátások a még jobb, még eredményesebb munka lehetőségén fellelkesedve, CPS- kukoricatermesztő szocialista brigádot alakítottunk. Párhuzamosan, örvendetes tényként létrejött a 3-as termelésszervezési egység. Ez azért fontos számunkra, mert közelebb kerültünk a CPS-szérvezetéhe2. Úgy látjuk, hogy közös feladatainkat így még jobban, még szervezettebben tudjuk éllátni. Meg kell említenünk, hogy a termelési körzet munkáját, s egyben termelőszövetkezetünk kukuricatermeszté- sét nagymértékben segíti, hogy a CPS-köZpont vezetői kijárnak a taggazdaságokba és közreműködnek problémáink megoldásában. Nyugtalanná csak akkor kezdtünk válni, amikor megtudtuk, hogy a vetőgépek késve érkeznek. Ez sem adhatott azonban okot a kapkodásra, a kétségbeesésre. A termelésszervezési egység vezetőivel, és saját szakembereinkkel, több variációs szervezési elképzelést készítettünk. Teljesen felkészülve, percnyi pontosan kidolgozott vetési tervvel, azon belül a legkisebb beosztású dolgozóra is lebontott féladáttérvvel vártuk a vetőgép megérkezését. Emellett a szomszédos taggazdasággal is közös vetéstervet készítettünk, hogy minden eshetőségre felkészülve, optimális időben földbe kerüljön a mag. A vétőgép április 20-án a déli órákban érkezett meg gazdaságunkba. A termelésszervezési egység műszaki vezetőinek, és gazdaságunk CPS-műszaki szakembereinek szervezett, jól összehangolt munkája eredményeként, már az esti órákban megkezdtük a vetést. Éjjel-nappal megállás nélkül dolgoztunk 3 traktorossal, 1 karbantartó szerelővel, 1 kiszolgáló traktorossal, 4 gyalogos kisegítővel. A kiszolgálást, amely gyors és pontos volt, a táblán végeztük. A vetőmag, a startot és a talaj fertőtlenítő feltöltésének szükségességét a traktor irányjelzőinek a fel- kapcsolásával jelezték traktorosaink- A karbantartásokra a vetőgép tankolása közben került sor. Az összehangolt, jól szervezett és lelkiismeretes munka eredményeként a 939 hektáron április 29-re, optimális időben jó minőségben került földbe a mag. Az eredményt kikelt kukorica- tábláink mutatják. A pontos, gyors vetés, kukoricánk jó ütemű fejlődése újra bizonyítja körzetünkben a CPS létjogosultságát, a magasabb szintű termelési és szervezési módszerek kialakulásának és elterjedésének szükségességét. Bán György főágronómus tiszadobi Táncsics Tsz Védekezés a takácsaíkák ellen szerepe a ). Gazdaságirányítási rénd- szerünk a hépgazdasági célkitűzéseket közvetve, köz- gazdasági szabályozók segítségével valósítja meg. A termelőszövetkezetektől ez a fajta szabályozás önálló döntéseket feltételez gazdálkodásukat érintő valamennyi kérdésben. A gazdasági döntésekre ható tényezők ismerete azért nélkülözhetetlen a közös gazdaságok számára is. Az eredményes vezetéshez szükséges tehát a rendszeres külső és belső információ. Sajnos a szatmár-beregi tsz-ek között sok olyan gazdaság van, ahol még nihes megfelelően szervezett, a korszerű vezetési igényéket kielégítő információs rendszer. Egyes üzemekben rendszerről nem Is beszélhetünk. A követelményeknek megfelelő, üzemen belüli információs rendszer kidolgozásában és megszervezésében nagy feladat hárul a tsz-vezetőkre, szám- vitéli szakemberekre, s végül, de nem utolsó sorban a közgazdászokra, üzemgazdászokra. Leegyszerűsítve a kérdést, tulajdonképpen minden információt arra használ fel a vezetés, hogy segítségével olyan intézkedést tegyen, amelynek kedvező kihatása lesz a termelőszövet- kézét legfontosabb kutatójára: a bruttó jövedelemre. A bruttó jövedelem alakulását rendkívül sok tényező befolyásolja, ezek egy résáe külső (üzemtől füg- gétlen), de döntő többsége belső, vagyis az üzemtől függő tényéző. A helyes — ä népgazdasági Célkitűzésekkel és n tsz érdekéivel egyaránt megegyező döntésekhez a gazdálkodást befolyásoló valamennyi információ ismerete szükséges. A belső információs rendszer megteremtésé minden tsz-nek teljes mértékben a saját feladata, melyre sémát adni nem lehet. Mindenütt á helyi körülményeknek legjobban megfelelő rendszert kell alkalmazni. Néhány alapvető követelményt azonban minden belső információs rendszernek ki kell elégítenie. Ezek: — autömatíkús, rendszeres és megbízható legyen, — egyértelműnek kell lennie, s mindig időben álljon rendelkezésre, — vezetési szintéknek megfelelően differenciáljon az adatszolgáltatásban, — tartalmazzon elemzést is a felsző szintű vezetés részére, — összhangban legyen a könyvviteli adatokkal és az éves, valamint a távlati tervvel, — vegye figyelembe a speciálisan helyi körülményeket, — az adminisztratív apparátus személyi és technikai kapacitásával összhangban legyen, — tegye egyértelművé a döntéseket. Felvetődik a kérdés, miképpen lehet a követelményeket kielégíteni, s megoldani az információs tájékoztatást szolgáló alapadatok gyűjtését és tövábbjuttatá- sát? Tagszövetkezeteinkben ez csak úgy lehetséges, ha a számvitelt teszik alkalmassá a belső információk adat- szükségletéinek kielégítésére. Ez különösebb megterhelést nem jelent a számviteli apparátusnak, hiszen a számvitelnek mindig legfontosabb feladatai közé tartozott a vezetés reális tájékoztatása a gazdálkodás helyzetéről. Az üzemgazdasági munka jelentőségét és annak szoros összefüggését a tsz-en belüli információs rendszerrel mindinkább kezdik
