Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
Orr július 2i; KELET-MAGYARORSZÁG 1 MA Dönteni felelősségei Valahol döntenek s van ahol örülnek, van ahol bánják. Vajon miért ? Legfőképpen azért, mert olyan volt a döntés előkészítése. Ettől a fázistól nagyon sok függ. Elsősorban az, hogy figyelembe veszik-e az emberek, ember- csoportok érdekeit vagy sem. Ha igen, akkor ez kifejezésre jut, tükröződik a döntésben is, s az ügy, a kitűzött feladat érdekében fel lehet sorakoztatni az embereket. Ha viszont csak látszólagos érdekeket vettek figyelembe, akkor ez az üev sikertelenségre ítélt, nem mozdul meg érdekében senA X. pártkongresszus óta jelentős a fejlődés a párt- szervezetek irányító munkájában jobban figyelembe veszik azt a tanítást, amelyre e kongresszus így figyelmeztetett: a vezetők gon. arTa’ hogy Poétikai döntéseiknek gazdasági, gazdasági döntéseiknek politikai következményei vannak. f,*nit,L<?,kett<5re vonatkozik: mögöttük emberek állnak £L.. ?. érdekükben, javukra történik a döntés. Nos ha ez így van — s ez pártunk munkastílusából ered _ akkor valahány politikai, gaz- társadalmi, kulturális stb kérdésben először az ö véleményüket szükséges kikérni. Elemezni az objektív valóságot, meghallgatni ??.. üfv legkiválóbb szakérk^.hlail1CS,kc>zni a legületé- kesebbakke!, s csak ezt kört®*0*"’ sok-sok igényt, érdeket egyeztetve dönteni A pártvezetésnek ez az egyik legfontosabb — ha nem izeklef0ni°sabb! - ele^ &zek alapján ízületnek fon- tos párt- és más határoza- Í°K> amelyek rövidebb- hosszabb időre meghatározza* a teendőket, s ml en- nek a következménye? Ha a döntések előkészítése válás érdekeket tükrözött, akkor helyes határozat szüleiéi:. J1® "em> akkor rossz. uMKK *Ul !lyen? Igen- Ezt az utóbbit kell csökkenteni, kiszűrni, s ehhez ad biztos támpontot a döntés előkém í^KEz a szakasz a pártmunkában még mindig eléggé gyenge pontunk. Nem ya?yunk eléggé következetesek igényesek, megfeledke- *“"k, » dönt®s előkészítésé- nek fontosságáról. EG™*e IS’ A MASÍKRA is találtunk Példát az MSZMP Bakta- loranthazi Nagyközségi Bizottságának irányító munkájában. Nézzünk először egy Jó példát, amely bizonyítja, ha a döntés előkészíalapos, akkor az ügy sikere biztosítva van itt ÄÄV* i1iúsági lPÍAé Ugyét Lényeges 4 döntés útja, fázisai. Kísér^tény°Tnr < Ifjúsági Wz ^’‘ifdekigénye azon a pártbizottság: ülésen hangnál elJ,*I.ayör’ amelyen a * Ifjúságról szóló hatáí£Sí!ÍI!?»k* • a végrehajtását, tapasztalatait tárgyalták- Időpont 1974 februarpNem mellékes, mert bizonyítja- haaiapos előkészület előzi meg a döntést, akkor gyors előrehaladás is. A KISZ- esek elmondták: nem tudják „összehozni” egy helyre a munkás, paraszt, diák. értelmiségi fiatalokat. Erre Pedig nagy szükség van Baktalórántházán 22 KISZ alapszervezet működik A tanintézetekben tanuló fiatalokkal együtt a nagyközségben több mint 1600 fiatal Tárgyalta az ügyet a KlSZ-vb. Javasolták az illetékes vezetők nézzék meg más községben, hogyan épült ifjúsági ház. Bizottság alakult. Elmentek Kemecsére Nagyhalászba. Kijelölték a helyét közösen Tagja volta bizottságnak Balogh Zoltán mérnök is. Amikor olyan stádiumba került az ügy, « pártbizottság tanácskozásra hívta meg az összes gazdálkodó szerv vezetőjét. Valamennyien ott voltak. Irt a pártbizottság a gyáregységek megyei vezetőinek is. Eljöttek. Megajánlásokat tettek a helyi és a megyei gazdasági vezetők is. Megmozgatták az egész községet. Nem mellékes, hogy tud és tudjon az Ilyen döntésekről az egész lakosság. Hogy ez így legyen, szükséges feladatot adni a KISZ-nek, a népfrontbizottságnak a szövetkezeteknek, nőbizottságoknak, minél szélesebb körben ismertetni, miről van szó. Megnyerni az ügynek az embereket, s ezek alapján dönteni. így kíséri siker a politikai-gazdasági döntéseket. Ezreket ajánlottak fel, társadalmi munkát, anyagokat, s ma már — február óta! — ott tartanak, hogy az építési engedély kiadására várnak. Sürgetik a tanácsot, hogy az ügyet sürgősebben intézze. Ez évben az ifjúsági ház alapját le szeretnék rakni. I ME EGY DÖNTÉS, amelynek előkészítése behálózta a párt-, gazdasági, társadalmi szervezeteket, sajátos feladatokat határozott meg, mozgósított, szervez, s most már „csak” a következetes végrehajtástól függ, mikor valósul meg. Vagyis következik a második fázis, az, amikor a jó döntés előkészítését ^követően, a döntés után a végrehajtás se- gítése-ellenőrzése a pártbizottság feladata. Ez legalább olyan fontos, mint az első. S, hogy valójában így van, ezt egy ellenpéldán bizonyítjuk. Pártbizottságí határozat alapján vizsgálták meg a szocialista brigádmozgalom helyzetét, gondjait. Alapos elemző felmérés született. Ezt megtárgyalta a vb is. Több hasznos javaslat született. Csak egyet-kettőt: a szocialista brigádvezetők részére szervezzen tanácskozást a községi pártbizottság. Alakuljon meg a szocialista brigádvezetők klubja a körzeti művelődési ház kebelében. Pedig 12 üzemről, vállalatról, gazdálkodó egységről van szó, s nem kevesebb, mint 60! szocialista brigádról. (Eddig nem valósult meg egyik sem.) Előkészítés, végrehajtás. Egységes, valamennyit egyaránt fontos teendőnek kell tekinteni a pártvezetésben. Különben baj van. Előfordul, — mint ebben az esetben is — hogy valóban a valóságot helyesen tükröző előterjesztés kerül megtárgyalásra a vb vagy valamelyik fontos testület elé. Csak éppen elmarad az összegezés, elemzés, a döntés, a legfontosabb feladatokra való koncentrálás. Baktalórántházán is jó „anyag” volt a párt-vb előtt, csak éppen Szellem járás T omodoron kísértet járt. Elsőül Jég Mátyás éjjeliőr látta. Éjfélkor találkoztak a tsz bikás háza előtt. A körülmények szabályszerűek voltak: sötét felhők takarták a holdat, a szellemalak fehér lepedőt viselt, valahol bagoly is huhogott. E fölfedezés jutalmául a tsz-elnők tüstént leváltotta tisztéből Jég bácsit. „Ilyen hülyeségeken jár az esze, ahelyett, hogy meglesné a kukoricatolvajokat!” Viszont még mindig volt kísértet. Mert röviddel ezután Göntér Feri látta. Névnapi mulatságból ment haza, kicsit beszeszelten, s egy utcasarkon botlottak egymásba a túlvilági lénnyel. — Tudtam, hogy kivel állok szemben, gondoltam, ledurrantok neki egy retteneteset — mesélte —, de a kísértet fürgébb volt. — Jókora véraláfutás bizonyitotnem fogalmazódtak meg a feladatok: vagyis elfelejtettek dönteni. Néhányat maga a pártbizottság titkára szóban így fogalmazott meg. „Gond van a szocialista brigádokban a politikai-szakmai- általános műveltséggel. Sokaknak hiányzik még a nyolc általánosa, szakmunkás bizonyítványa, megfelelő politikai képzettsége.” Ezekben kellett volna dönteni! Elmaradt. Ezért tapasztalható egyhelyben to- pogás. Pedig segíthették volna a döntés végrehajtását vb-, pártbizottsági tagok, nem is szólva a pártbizottság mellett működő különböző bizottságokról, amelyeket foglalkoztatni lehetett volna. Konkrét feladatokkal megbízni. Nézzünk e témában még másik két kérdést, amelyekben szintén elmaradt a döntés, bár az előkészítését éppen a brigádvizsgálat megalapozta. Egyik: hiányzik a szocialista brigádok rendszeres értékelése. A másik: együttélés, normák a brigádokon belül. Hogy egyikkel is, másikkal is milyen bajok vannak, azt is megfogalmazta a pártbizottság titkára. Sajnos a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülés tapasztalatai is arról győztek meg, hogy a döntések előkészítőben, a döntésekben még mindig nem vagyunk elég következetesek. Pedig a július 18-i tanácskozás is sok olyan fontos elemet tartalmazott, több helyes kezdeményezés, javaslat hangzott el, amelyek így csak „elhangzottak” maradtak. Ne legyenek ezek pusztába kiáltott szavak. Szükséges javítani a pártvezetés munkastílusát Baktalórántházán is, s a segítő, de az ellenőrzőt!) tevékenységet is. Ha a párt közművelődési határozatának apró pénzre való Váltasá Kerül' terítékre, akkor néhány fontos kérdésben: munkásművelődés, szocialista brigádmozgalom segítése (a körzeti művelődési ház részéről is!) fogalmazódjék meg feladatokban, döntésekben. Es ezeket kérje is számon a pártbizottság. FZ VISZONT csak úgy lehet, ha döntés született. Különben nem. És újra tárgyalják, anélkül, hogy előrelépés történt volna. Most, amikor a pártszervek, pártszervezetek elemzik-ér- tékelik, hol tartanak a X. pártkongresszus határozatainak a végrehajtásában, nagyon fontos, hogy nagy körültekintéssel, a célkitűzéseinket figyelembe véve készítsék elő a döntéseket. Es növeljék ebben is az igényességgel együtt a következetességet. Farkas Kálmán ta emberünk arcán, hogy a szellemeknek nem csak lelkierejük van. A malom vezetője másnap jóindulatúan figyelmeztette Göntérnét, hogy sürgősen utaltassa be férjét elvonókúrára. — Elvtársnő, kedves — mondotta. — Ez a kísértetügy nem egyeztethető össze az űrhajókkal, meg minden. Ezért ugye érti?... Értette... Hozott némi változást a kísértet Lépő Lajos tanító életében is. Ö az éjféli vonattól hazafelé bandukoltá- ban — vesztére — megpillantotta a tomodoríak rioga- tóját. Másnap lila arccal mesélte el a dolgot igazgatójának. aki ridegen fogadta a közlést. Nem csodálom! Ki látná, ha nem egy volt kántor' Mindenesetre keresek helyetted valakit az úttörők vezetésére. Mert ilyen zaForró munkahelyeken Meleg van. Érezzük, élvezzük vagy éppen szenvedjük a hőt, az utcák hősége végre valódi nyár képzetét kelti. szomját, surrog a csőből a víz, ezernyi buborék táncol. A szakács, Aszfaltszőnyeget terít az úton a gép, fojtó gőzökbe hajol a munkás. És sorolhatnánk még hosszan a meleg helyeket — ám hadd mutassak be még egyet Folyton azt lessük, merről támad a felhő, a szél, esó — nem hiszünk már a nyárnak. Mindenhol nehéz a munka. A szabadban a perzselő napfény nyomaszt; műhelyek, irodák fülledt levegője bágyasztja az embert. Ahol nem csak a nyár melegít, még nehezebb. Kenyérsütők Hatalmas üstben púpoz a tészta, könyékig lisztes a mester. Tenyere alatt göm- bölyödik a kenyér, ujjaiban érzi a súlyt, nagy ritkán igazít, játszik a mérleg. Harmincnyolc év milliószor ismételt mozdulatával csapja oda, hengeríti. Fehér köpenyes lányka elé kerül, kapja a labdát, formálja, rakja garmadába. Kétszázhúsz fokos hőség robban a kemence torkán, nyílnak a lemezek, bent sül a tészta. Verejték gyöngyöz a bőrön, sóhajtva nyitják az ajtót, árad kintről a hűs levegő. Harminc fokkal simítja az arcot, — enyhülés ez a benti pokolban. Rozsnyai János a mester Nyíregyházán, a Toldi utcai kis sütödében. A nappali műszak véget ér lassan, ketten dolgoznak együtt. Csekk Valériával sütik a jó kenyeret. Nyolcvan kenyér pirul, egyszerre csusszan a péklapátra. Futószalagon iramodik, a fenti boltocska polcait nyomja, várja az autót. Apró helyi-, ség, kenyérfalakból árad a hőség, mit a kemence adott. A környék lakói tudják, friss a kenyér itt mindig. Szelepek születnek a présen. Bonyolult kígyó kanyarog körben, szigetelt csövek hordják a hőt. Enyhült a hőség a gumigyárban, szél támad, a légbefúvó egyenletesen zümmög, A Donán- prés előtt állva izzad a munkás, Szanicza Mihály harmadik éve dolgozik itt. ötven fokra futott tavaly a higany, most már csak elölről árad a meleg, a másik prést elvitték a háta mögül. Olajnyomással szorítja foglyát a fém, másfél száz atmoszféra az ölelése. Homlokát törli a kezelő, a csarnok ablakán szikrát vet a napfény- Hátralép enyhítni a kalauz Csiklandoz az illatok árja, sercen, hús sül a zsírban. Jókora tűzhely a magva, innen árad a forróság. Dél közeleg, a munka csúcsa, éhesen ül le a vendég, elégedetten akar elmenni. Forgalmas étterem Nyíregyházán az Aranyszarvas, a konyhafőnök irányítja a főzést, Fekete Endre. Tornyos sap- kájú fiú lesi szavát, érti a dolgát, máris kavarja az ételt, ötven fok van a tűzhely mellett, hátra kell lépni, ha lélegezne mélyet. Fenn a falakban működik a gép, magába szippantja a gőzt. Ventillátort ide nem hozhatnak, kavarná a levegő porát, mely mindenütt szállong, utcán, teremben. Vastag a légkör, egymásba úsznak az ételszagok, csillogó arccal forognak asszonyok- lányok, kukták, szakácsok. Forró munkahelynek hívjuk ezeket — a nyár melegét fokozza kemence, prés, vagy tűzhely- Nem tűnik-e különösnek, ha más helyeket is felsorolok? Ülünk nyáron a buszban, talán Sóstóra megyünk, vár a medence tiszta vize. Homlokot törlünk, eped ve várjuk a végállomást. A vezetőfülke üvege félretolva, odahajolva megjegyezzük, még melegebb van ott benn. És a sofőrnek egy műszakon át kell bírni. A kalauz dolga sem könnyebb, köré prése- lődik a tömeg, szellő sem férhet hozzá. Más autókon i* ilyen ä helyzet, átforrósodik a fülke. A gabonatáblákon kombájnok zúgnak, éget a nap, izzik a fém. A „uullaegy6* „Halló, bejelentő...” — hangzik a mondat, kedves női hang szól. A nullaegy ismert mindannyiunknak, ám a hangot személytelennek tartjuk- Éppígy Ismeretlen nekünk a többi, a kapcsolást, hívást végrehajtó „kisasszony”. Hosszú asztalnál ülnek sorban, előttük kapcsolók tömkelegé. Kis tábla villog, égő-kialvó lámpák jelzik, mely vonalak szabadok. 'Fejhallgató pántja szorítja hajukat, szájuk előtt mikrofon táncol. Hangosan- halkan. nyugodtan-ingerül- ten szólnak, lapocskák pen- derülnek asztalukra, hívásra vár valamennyi. Egymásra nézni sincs idejük, annyi a munka. Szörnyű a hőség, ablakot nyitni lehetetlen, csendnek kell lenni, nem jöhet be az utca zaja. Hang- szigetelő párnák a falon, elnyelik a monoton zúgást, melyből csak ritkán emelkedik egy-egy magasabb hang. Felállni mód nincs, türelmetlen a hívó, másképp képzeli el a termet Nem hiszi ezt a tempót, nem gondol arra, hogy a meleg itt is sokszorasan nehezít, Szinte naponta ájul el némelyikük, gyorsan túl kell esnie rajta, várja a munka. Félórát hallgatni kéne a központ za^át, látni a tempót, érezni a párás hőséget — mindannyiunknak más lenne a kép. Elevenné válna a hang. Tamavölgyi György Lódaszegezők a csegöldi Bajcsy Zsilinszky Tsz-ben varos fejjel nem is mehet neked az a munka — közölte. Szóval így... Jég bácsi a majorudvart söprögette, Göntér barátunk az elvonókúrán szórakozott. Lépő tanító úr önmagát igazolandó előfizetett az ateista folyóiratra, amikor a kísértet mégegyszer beletenyerelt To- modor életébe. Nem kisebb személyiségek találkoztak vele, mint a világnézetileg híresen szilárd Kós Kelemen ÁFÉSZ-pénztáros és sógora, Magdics, a vadőr. Éjféltájt történt egy kis szőlőhegyi poharazgatás után. Ballagott hazafelé a két rokon, ám a temető mellett a pénztáros szó nélkül oldalbaverte sógorát és reszkető újakkal mutatott egy fehérségre. — A kísértet — csuklott a vadőr. — Tiporj a lábamra, hadd ébredjek fel — könyörgött Kós Kelemen. Magdics izgalmában ráemelte flintáját a kísérteire: — Állj, ki vagy! Csend. A kísértet meglebegtette lepedőjét, s futtában, a lepedő alól, nagy fekete korongok hullottak ki. Az ÁFÉSZ világnézetileg híresen szilárd pénztárosa rövid lelkitusa után (utóbb elmondta, hogy rögtön tisztán látta, elvtársnak mégsem szólíthat egy kísértetet, sőt a szaktárs sem dukál neki) így rivállt a túlvilági alakra: — Uram! A vadőr pedig most már elsütötte fegyverét. Igaz, csak a levegőbe, de annak is hatása volt. Lehullott a lepel a kísértetről. Ott állt előttünk, arcán riadt mosollyal Tulipán, a temetkezési intézet helyi embere. Lábánál két művirág koszorú kornyadozott. Nem kellett lángelme annak tisztázásához, hogy rájöjjenek a kísértetesdi indítékára. összesen az történt, hogy Tulipán mester éjféltájt rendszeresen visszalopta azoknak a művirág koszorúknak egy részét, amelyeket az aznapi temetésedhez eladott. Így némelyiket tíz- szer-húszszor is megmentette az enyészettől. A lepedőre csupán azért volt szüksége e mutatványhoz, hogy a kellemetlen érdeklődőket elriassza. A járásnál megkérdezte valaki Kós Kelementől, vajon nem tűnt e föl neki, hogy Tulipán egy éven belül autót vett, házat épített és családostól külföldön nyaralt. — Emelkedik kérem az életszínvonal. És csuda takarékos ember ez a Tulipán, meg kell hagyni. Egy feketét is sajnál magától. — A fizetése? — Havi ezerhétszáz —felelte a pénztáros. .. .Az ügy egyébként a mai napig sem zárult le. To- modoron hevesen vitáznak arról, hogy Tulipán megkárosította-e a közösséget, vagy sem. Arról nem is beszélve, hogy szinte felderíthetetlen: melyik másodunokatestvér koszorúját csente el az idők folyamán a tomodori temetések rendezője és melyikhez nem nyúlt. A vita tart. Kísértet nincs. A ház és az autó maradt. Bajor Nagy Ern4
