Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-17 / 165. szám
9. oldal RTLST-MAGYARORSZÄG — NYÍREGYHAZÍ MELLÉKLET 1974. Július TT. Lyukak a nyárban Mikor, mit, hol? Vakáció — izgalmakkal Költöző boltok Északi körút: stop az utolsó pillanatban.» Gurul a labda. a srác utána, eléri a járdát, onnan egy pöccenés és máris a körút betonján jár. A gyerek fut, az autó fékez, csikorog, 10 métert csúszik, és megáll. Centinyi távolságra a kisfiú előtt. Csődület. A vezető kiszáll. Sápadt. Káromkodni szeretne, hangja sincs. A gyerek lehajol, felveszi a labdát. Az út szélén valaki' ölbe kapja. „Szerencséje volt.” „Hol van az anyja?” „A gyerek a hibás.” „Ugyan hagyja, hát nincs szülője?” A szó pereg, a srác most kezd sírni, egy ház mögül előkerül egy 10 év körüli fiú. „A testvéremet nem tetszettek látni?” Amikor megtudja mi történt, egykedvűen kézen fogja és elindul hazafelé. A jelenet nem egyedi. Megtörtént és megtörténik napjában többször is Nyíregyházán. A nyári délelőttökön és délutánokon ugyanis kis és nagy gyermekek tucatjai élnek az utcákon, tereken, gyér felügyelet mellett. Tíztizenkétezer leányka és fiú nyári programja újra a téma, amit az is indokol, hogy a múlt számban közölt írás némileg felborzolta a kedélyeket. Elgondolások valóság Már több mint egy hőnap eltelt, és a sok jó javaslatból még sehol semmi — írja egy SZTK-ban dolgozó anya, és felsorolja, nincsenek játszóutcák, nem lett több a grund, nincs felügyelet. Egy másik vélemény a VOR munkásasszonyától: Szép amit írtak táborról, nyaralásról meg így tovább. De ez legfeljebb két hét. Legyen hozzá az én két hét szabadságom, amit a gyerekemmel töltök. De mi lesz a másik hónapban. Lyuk a nyárban”. Egy pedagógus: „A nyár a szülőnek a legjobb alkalom, hogy elmélyítse kapcsolatát a gyerekkel, gazdagítsa érzelmi életét. Erre érdemes áldozni. Az igazi nyaralást csak a szülő tudja megoldani”. Egy rendőrségi vizsgálat eredménye: Nyíregyházán a késő esti órákban gyermekek kódorognak egyedül. A razzián kiskorúak Is akadtak az előállítottak között. Vagyis a vélemények megoszlanak. A legtöbben elismerik, hogy az úttörószervezet, a művelődési, állami intézmények sok jó nyári ihenési és szórakozási lehetőségről gondosodnak. Lekötöttség a diákok üzemi munkája is. De tény az is: nem oldhat meg mindent nyáron is az iskola, a különböző szervezetek. A legfontosabb szerep a családra hárul, a szülőre és a közvetlen környezetre. Szülők a nyárról Az idén viszonylag kevés családos beutaló jutott a megyének. Ez azt jelenti, hogy a szülőkkel együtt töltött Időt kevés családban édesíti teljes kikapcsolódás. Az egyik iskola előzetes felmérése szerint a VI. és VIII. osztályos korú gyermekek közül 40 százalék jut ki a városból. Ezek nagy része nagyszülőkhöz és ro- konokhoz megy, másik hányad táborba, néhá- nyan a családdal külföldre, A többség a városban, szokott környezetében tölti a nyarat is. „Férjem két műszakos. Így minden második héten van, aki gyerekkel van. Az ebédet befizetjük a közeli étterembe, a gyerekek ott esznek. Napközben otthon vannak. Ha jó az idő, a házak között játszanak. Hogy nem fél- tem-e őket? Nos, megtanultak vigyázni magukra az elmúlt évek alatt” — így egy vasutasfeleség a város új negyedében. „ötig a nagymamához jár a gyerekem, akkor jön haza. Ha még nem lennénk otthon vár. Az udvaron vagy a lépcsőházban. Kulcsot nem adok. Mi lesz, ha elveszti? — egy ta r.ácsi dolgozó véleménye ..Egész nap nincs nyugtom, amíg dolgozom a gumigyárban Mindig azon jár az eszem, mi lesz a gyerekeimmel Nem adtam napközibe őket, már bánom. Igaza van, az utca neveli őket”. „Nem akarom, hogy a nyarát is korlátozzák. Tizen két éves. Megkapja a pénzt, ebédel, kimehet a strandra. Este hatra legyen otthon. Így lesz önálló" — ezt egy technikus mondta. Változatos vélemények, még vegyesebb megoldások. Ha azok. Érződik mögötte a szülői gond, de látható, hogy a lehetőségek kor- iátozottsága is határt szab a variációknak. A legnagyobb probléma, hogy a napközbeni felügyeld rendkívüli gond. Több olyan perpatvar robbant ki az elmúlt hetekben is — érdemes érdeklődni az új lakótelepeken — amiatt, mert az egyik szülő a másik gyermekét fegyelmezte. Jogot, beavatkozást emlegettek, kiki bizonygatta a másiknak, törődjék a saját kedves gyermekével. Okosabb tervezés Általános tapasztalat az, hogy az iskoláskorú gyermekek nyári programját a szülők csak Igen kevesen tervezik meg előre. Az esetlegesség a döntő. Gondoskodnak az étkezésről, kiadják a napi utasítást, var. aki reggelente elismétll a tanácsait. De éppen a lényeg marad ki. Az a tudatos munka, amely lehetővé teszi, hogy a gyermek ne csak éljen, de életben is maradjon, ne csak játsszék, hanem céltudatosan is felhasználja a lehetőségeket. Húsz megkérdezett olyan szülőtől, akinek két vagy több gyermeke van, arra a kérdésre, hogy van-e a lakóhelyük közelében olyan hely, ahol a gyermek jól tudná tölteni az időt, nemleges választ kaptam. Pedig ott vannak a területi művelődési házak, könyvtárak. És újra bezárul a kör: az intézmények nem fejtenek ki semmilyen propagandát, hogy működésüket ismertté tegyék. Igaz, a nyári sportolásra felhívó levél eljutott pár bérház lépcsőházába. De hol olvashatja a szülő, hogy a nap folyamán nyitva a közeli könyvtár, hogy működik egy-egy klub; hogy valamilyen esemény várja a fiatalokat. Szegényes a hírverés, és főleg késői, már az iskolák évzáróin érdemes lenne a jövőben egy-egy terület lakóit tájékoztatni. Minden jó szándék ellenére is szegényesek a lehetőségek. Hová lettek a nyári utcák közötti focimeccsek? Hol vannak a várépítő versenyek? Ugyan ki szervez egy-egy városrész számára számháborút? Vajon gondol-e valaki arra, hogy sok tucat kisleányt játékosan lehetne oktatni kis főzőversenyeken, ba- baöltöztetési vetélkedőkön? És a parkokban álló elhanyagolt pingpongasztalokon miért nem versenghetnek a gyerekek? Tegyük hozzá: nem kellene ide állami szervek irányítása. Egy aktív focista apuka, egy-egy szülési szabadságon levő anyuka, a sok-sok lelkes nagymama és nagypapa bizonyára beszállna, s máris lenne valami, mégpedig kellő felügyelet mellett. S hogy kinek a hatásköre az előkészítés? Nos a szülőké. Nem anyagiakon múlik A legnagyobb baj ott kezdődik, hogy a problematikus új lakótelepeken az emberek egymást se nagyon ismerik. Már a lakógyűléseken bebizonyosodott, hogy alig lehet összerángatni egy bérház népét. Nos, nyilván: az Ismeretlenség a bizalmatlanság forrása is, így aztán valóban kevés alkalom van arra, hogy együttesen kezdeményezzenek. Pedig nem anyagiakon, hanem az együttes gondok közös megoldani akarásán múlik minden. Az egyre több gyermek az évek során egyre nehezebbé teszi ezt a már ma sem egyszerű problémát. Ügy hiszem érdemes lenne mindenkinek gondolkodni: a kertészetnek és a városnak, hogy az utcák szélére sövény kerüljön; a főiskolának, hogy kezdeményezze: ismerjék el nyári gyakorlatnak az egy-egy lakótelepen végzett gyermekfelügyeletet, nevelést: a szülőknek, hogy a sok mellékes vita helyett egy-egy lakótömb maga szervezze az otthonmaradók idejének okos kitöltését; a művelődés vezetőinek: legyen megfelelő, rikító hírverés annak, ami van. Ijesztőek a sikító fékek, az Ijedt szemű gyermekek, a ház előtt ődöngők, a szülőket várók. Félelmetesek a szülők gondjai, munka közbeni izgalmai, a nyári programok tervezni nem tudása. Sok szó esik arról, hogy a gyermek, a nevelés társadalmi ügy. Ügy látszik csak a tanévben. A nyáron alig tudunk valamit kezdeni a gyerekekkel. Se a szülők, se a környezet. Ilyenkor talán o találékonyság is vakációzik. Bürget Lajos * VÁSÁRLÓK MOSTANÁBAN az épö** lő két nyíregyházi nagyáruház megnyitását várják nagy reményekkel; a kereskedelmi szakemberek és a város ellátásáért felelős vezetők pedig az új áruházak felkészítése mellett a régi bolthálózat jobb hasznosításával, célszerűbb elrendezésével — az elengedhetetlenül szükséges profilátrendezésekkel — foglalkoznak az átlagosnál jóval többet. Nagy érdekek nem csatáznak ebben az esetben: a vásárlók a két áruház megnyitásával mindenképpen jobban járnak. A tapasztalható várakozás annak szól: vajon milyen plusz szolgáltatásokat tud majd nyújtani kereskedelmünk a régi bolthálózatban. Mert a nagy tömegű, a széles vásárlóközönség alapvető igényeit kielégítő áruválasztékot nyilván a nagyáruházak produkálják majd előnyösebben. a kisebb üzletek egy másfajta — aprólékosabb. esetenként különlegesebb — választék megteremtésével szolgálhatják a vásárlókat. Talán éppen azokkal, amelyek most hiányoznak, vn?v nagyon szűkös keretek között állnak rendelkezésre. Nem kis dolgokról van szó: Nyíregyháza jelenlegi üzletei a megye összes kiskereskedelmi forgalmának 28—30 százalékával részesednek, azaz minden harmadik-negyedik vásárlásra kiadott forint a nyíregyházi boltok kasz- száiba vándorol. Ezt az Imponáló adatot azonban jócskán csökkentik a körülmények: a megyeszékhelyen lévő több, mint 400 kiskeres kedelmi bolt, vendéglátó egvség a megyei ösz- szesből csak tizenöt százalékkal részesedik; a boltok alapterülete — amely kb. 46 ezer négyzetméter — csak a megyei összes egyötöde. A zsúfoltság nem véletlen a nyíregyházi üzletekben. Nagyon is kell minden új bolt, s aligha vitatható az is. hogy szükséges-e most két áruház, vagy elég volna egy is. Nyilvánvaló, hogy a megnyitást követő néhánv hónap múlva, amikor az üzlethálózat átszervezése Is megvalósul, lényegesen kedvezőbb körülmények között dolgozhat majd a város háromezer kereskedelmi dolgozója, s bizonyítható az is, hogy nem feltétlenül szükséges az állandó sorban állás, feszült hangulat a nyíregyházi üzletekben. Érdemes egy pillantást vetni a forgalom alakulására. A kiskereskedelem forgalma 1960. és 1970. között több, mint kétszeresére — 700 millió-ól csaknem 1,5 milliárdra — emelkedett. És tegyük hozzá: ebben az időszakban csak,nagyon mérsékelt hálózatfejlesztésre került sor, egy-egy új üzlet ritkaságszámba ment. Néhány évvel ezelőtt az élelmiszer-áruházak, boltok gondjait mérsékelték, ezt igazolják az adatok is, hiszen az élelmiszerforgalom az 1960. és 1970. közötti években csaknem megháromszorozódott, a legmagasabb részt képviselte a kiskereskedelmi forgalomból. A NEGYEDIK ÖTÉVES TERV idején — ** három év adatait figyelembe véve — a vegyesiparcikkek forgalma növekedett a legjobban: évi 480-ról 760 millió forintra. Ha folytatjuk az előző párhuzamot, nagyon is indokoltnak látszik, hogy csakúgy, mint néhány éve az élelmiszer-áruházaknál, most az iparcikk-áruházaknál, boltoknál van szükség gvors és jelentős változásokra — mielőtt végképp csődbe jutna a városi kereskedelmi hálózat. A két új iparcikk-áruház ezeket a gondokat oldja meg — szerencsére már az idén nyáron. Olyan helyzetben nyitják meg kapuikat a vásárlók előtt, amikor a boltok minden négyzetméterére iutó forgalom — amely az egyik legjelentősebb összehasonlító mutatószám — az élelmi szerszakmában már elérte, a vegyes iparcikkeknél öt százalékkal meghaladta, a ruházatnál tizenhárom százalékkal túllépte az 1975—80-as évekre kialakított optimális iránynormákat is. A helyzet javítására a negyedik ötéves terv hátralévő két évében 17 300 négyzetméter ki-kei-eskedelmi hálózatfeilesztés várható. Ebből 11 300 négyzetméterrel részesedik a Kelet szövetkezeti áruház és az iparcikk kiskereskedelmi vállalat Nyírfa áruháza. Az állami lakásépítkezésekhez kapcsolódó boltokkal 3900 négyzetméter alapterülettel bővül a kereskedelmi hálózat. Ennek több mint fele — 2000 négyzetméter — az élelmiszerüzleteké, egyharmada az iparcikk szakmáé, a többi a vendéglátásé lesz. Ezek a következők: a Kun Béla úton rövidáru, háztartási, papírírószer. virág, hús- és hentesáru, tej-kenvér, csemege, zöldség-gvümölcsüzlet. ifjúsági presszó, trafik, cukorkabolt lesz. Valamennyi megnyitását két éven belül tervezik — több már a napokban megnyílik. JósavároSban hús- hentesáru, háztartási, kulturcikk. naoír-író- szer, zöldség-gyümnlcsbolt megnyitását tervezik ugyanerre az időre. Esv eszpresszó és egy zöldség-gyümölcrbolt a közelmúltban megnyílt. három bolthelyiség sorsa még nem végleges. A városközponti sávházakban is több új üzlet kao helvet. A Zrínyi Ilona utcai sávházban virágbolt, óra-ékszer, illatszer, hús- és hentesáru, tej-kenvérbolt. dohánybolt, mo- dellház. fotó-ontika és könyvesbolt, gyógynövényszaküzlet lesz. A Kálvin téri sávházban ABC-áruház. kávéház és a belkereskedelmi kölcsönző boltia kao belvet. Az Iskola utcai sávházhan a mezőgazdasági főiskola tangazdaságának mintaboltja nyílik majd meg. w INDEZEK AZT JELZIK, hogy a megIV1 lévő hálózatot is alaposan át kell rendezni, hogy célszerűen alkalmazkodjon az új helyzethez. Az átrendezést három ütemben valósítják meg: az új áruházak megnyitását megelőzően, az áruházak megnyitásával egy* időben, s egy részét majd azt követően. Mielőtt a fontosabb boltokról részletesebben is szólnánk, előre kell bocsátani azt, hogy a szövetkezetek és az iparcikk kiskereskedelmi vállalat fejlesztési alapjait s különböző pénzeit nagyon jelentős mértékben igénybe veszi az áruházépítés, tehát nem biztos, hagy rövid idő alatt minden változtatást végre tudnak hajtani. Másrészt szükséges néhány hónapos türelmi idő, amíg a vásárlók és a kereskedelem szakemberei is alkalmazkodni tudnak az új helyzethez. A változások: a Széchenyi utcai papírbolt csak lakossági célokat szolgál, a közületi nyomtatványbolt új helyet kap. A Zrínyi Hona utcai férfi konfekcióbolt választékában terveznek változtatást, a különleges igények kielégítését itt kívánják megoldani. Hasonlóan exkluzív nőiruha-szaküzletet alakítanak ki a nőiruhabolt helyén, a Zrínyi Ilona utca 2. szám alatt. Ugyanitt a cipőbolt helyén női- férfi divatszaküzlet létesítését tervezik. A női divatáruszaküzlet helyén kézimunka-fonalház nyílik. Ugyancsak a Zrínyi Ilona utcai boltok közül a háztartási szaküzletnél a vegyi-háztartási kínálat bővítését, az illatszerrészleg kivonását, és más helyen való megnyitását tervezik. A járműbolt járműalkatrész szaküzlet profillal működik majd. Mindezeket az áruháznyitással egyidőben kívánják megoldani. A BETHLEN GABOR UTCAI rádió, televízió, villamossági boltot két részre bontják: olcsó áruk boltja és híradástechnikai, villamossági alkatrészboltot alakítanak ki. A barkács-műszaki boltnál készletrendezéssel a házi javításokhoz, szerelésekhez kívánnak nagyobb áruválasztékot teremteni. A Kossuth téri bőrdíszműbolt választékát átalakítják: ajándék-souvenir cikkekkel bővítik. A városi tanács épületében lévő cipőbolt egy részében bébiboltot nyitnak, ahol a csecsemők számára szükséges árukból teremtenek széles választékot; kisebb részében pedig külön üzletként exkluzív férfi-női cipőboltot nyitnak. A Rákóczi út 4. szám alatti rövidáru lakástextil bolt összekapcsolásával minőségi konzerváruk, hidegkonyhai készítmények, félkész termékek választékával csemegeboltot alakítanak ki. A Rákóczi utca 6. szám alatti vegyesruházati bolt helyén olcsó ruházati áruk kapnak helyet. A Rákóczi utca 19. alatti vas-edény boltban elsősorban a lakossági kínálatot kívánják megerősíteni. A Tanácsköztársaság tér 9. alátt a nőd-férfi divatáru helyén méteráru valamint kötött divatáru szaküzlet lesz. A régi sport-hangszer bolt helyén már megnyílt a fatömegcikk és műanyagáruk boltja. A Dózsa György utca 9. alatti divatáru bolt helyére kerül a vétőmagbolt. A Dózsa György utca 11. és 2. szám alatti tej-tejtermék, illetve hús-hentesáru bolt helyet cserél, de tejivó is lesz. A Felszabadulás út 8. szám alatti papír-írószer helyén tapétaboltot nyitnak; a Luther utcai játékbolt egy részében külön üzletként irodagép és mérőműszerek boltja nyílik. Az átalakítás után ételbár és presszó lesz a „Tisza” és az „Anna” helyén. A Kossuth téri vas-edény bolt helyén vastömegcikk bolt nyílik. Szóba került a Búza téri ÁFÉSZ-áruháa és a Kossuth téri Centrum áruház választékának módosítása is. Erre később, az új áruházak megnyitását követő időben visszatérnek! Néhány további — érdeklődésre számot tartó — terv: a Vasvári Pál utcán (a vasipari szövetkezet helyén) villanyszerelési cikkek és alkatrészek boltja nyílik az iparcikk kisker és a VILLÉRT közÖ3 üzemelésében. A VASVILL közületi vasboltja a Széchenyi utcán a régi nagyker helvén nyílik. Jövőre a III. kerületben is új ABC-áruházat avatnak. Szaküzletet nyit Nyíregyházán a finomposztógyár is. M ár a részleges felsorolás is jelzi: bőven lesz tennivaló a boltköltöztetéseknél; sok új profil, jó ötlet szerepel a kezdeményezésekben. A kivitelezés azonban még hátravan, s közös öröm lenne, ha mindez nem jelentené az érintett üzletek több hónapos átalakítási kényszerszünetét. Egy a költöző boltok közül.
