Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-03 / 153. szám
4 oldat KET.BT-SfAeYAnORSZÄÖ Tffl. IMtisrS. SZERKESZTI: Dr. Szeifert Gyulán é NYÍREGYHÁZI VAROS! TOTÓ Ax illetékes válaszol- Mit tippelsz öregem, mikor fog működni ez a szökőkút...? (Kiss Ernő rajza) POSTABONTÁS Szerencsére az elmúlt egy-két év alatt beérkezett levelek között már csak elvétve akadt olyan panasz, amelyet terhes nő vetett papírra, aki határozott időre szóló munkaszerződéssel dolgozott, s amikor meg- , tudták munkahelyén, hogy terhes, szerződésének lejártával munkaviszonyát megszűntették. — Nem törődve azzal, hogy egy sor társadalombiztosítási juttatástól fosztják meg a leendő anyát. Jóllehet ilyen esetekben semmiféle törvénysértés nem történt, „mindössze” méltánytalan gyakorlat, amire végeredményben lehetőség van és előszeretettel élnek is néhol a munkaadók. Mi örülünk az ilyen fajta panaszok csökkenő statisztikájának, mint ahogy az ellenkezőjén mélységesen felháborodnánk. Mert hiszen megengedhető-e ez ma, amikor az anyaság megbecsüléséért minden eddiginél többet teszünk? Véleményünk szerint e probléma akkor fog végleg megszűnni, ha a népesedés- politikai határozat szellemét tükröző törvény módosítására sor kerül, amely a szerződéses munkaviszonyban álló terhes nőknek is védelmet nyújtana. Az említett eset érinti a szülő nőket a legkellemetlenebbül, azért is tettük szóvá elsőként. De sorolhatnánk olvasóink levelei alapján még néhányat, melyekre érdemes odafigyelni, amikor például apró tényezők miatt — sokszor néhány hiányzó nap miatt — veszítik el a segélyre való jogosultságukat a terhes nők. Kétségtelen a legtöbb gond a határozott időre szóló szerződés esetében van. M. J-né vidéki olvasónk is például ilyen szerződéssel dolgozott az egyik egészségügyi intézményünkben. Jelenleg gyermekgondozási segélyt kap, de annak időtartama alatt lejárt szerződése, munkaviszonyát megszüntették. A gyermeke három éves koráig kapja ugyan a segélyt, sőt ha ez idő alatt ismételten szül, a következő gyermek után is megilleti a gyermekgondozási segély, viszont — mint levélírónk is reklamálja levelében — ez az idő nem számit munkaviszonyban töltött időnek, mert munkaviszonya megszűnt. Kétségtelen, ez is egy hátrány, ami a határozott időre szóló munkaszerződés következménye Viszont ezek az apró hátrányok mégis csak eltörpülnek, ha visz- szateklntünk 8—10 évre és Ssszehasonlítiuk az akkori és a mostani szülő nőket megillető kedvezményeket — különösen a népesedés- politikai határozatot követően — és látjuk az óriási fejlődést. MAR MEGINT AZ AUTÓBUSZ... Népes csoport várta a sóstói melegstrand előtt a 20 óra 45 perckor érkező autóbuszt június 23-án, vasárnap. Jött is, beállt a végállomásra. a leszállóhelynél letette az utasokat. Majd tovább indult. megfordult, s elrobogott a felszállóhelynél várakozók előtt. Ámulva, értetlenül néztek a busz után: hová megy, miért nem vette fel őket? Jogosan bosszankodtak, mert a legkevesebb, amit elvártak volna: néhány magvarázó, felvilágosító szót — írja Berczeviczky Andor nyíregyházi olvasónk. ★ A -T/y autóbuszjárat az egyetlen tömegközlekedési eszköz a Jósaváros és a városközpont között. Félóránként indítják, ha indítják. Nem ritka eset. hogy egy-egy reggeli járat kimarad, s akkor gyalog kell nekivágni a hosz- szú útnak, bérlettel a zsebben. És magyarázkodni a munkahelyen a késés miatt — panaszollak a jósaváros' buszjárat állandó „bérlói”. SZÖVETKEZETI ÄRU — MASZEKNÁL, Sorbaálltck a vásárlók a MÉK Vállalat árusító asztalai előtt 22-én, szombaton délelőtt. Szép volt az áru, gyönyörű földieper kínálta magát a ládákban, 14 forintért. Vásárolni akartam, „mind elkelt” — válaszolta az elárusítónő. Valóban, mert néhány perc múlva tanúja lehettem, hogy egy sötétkék köpenyes férfi segítségével átkerültek a ládák egy gyümölcs-kiskereskedő asztalára. Ott viszont már 25 forintért árusították! Ügy gondolom, fel kell hívni az illetékesek figyelmét a jelenségre. Vessenek gátat a jogtalan jövedelemszerzés, az áremelés ilyen módszerének. Mert ez mindnyájunk „zsebére megy” — tette szóvá Balogh Zoltán, Nyíregyháza, Makaren- kó utcai lakos. KÉT TÁSKA KERESI A GAZDAJÄT Az elmúlt hét elején a Zrínyi Ilona utcán egy világos színű személygépkocsiból kiesett két új aktatáska. A férfi, aki észrevette, s felvette a táskákat, hiába intett az elrobogó kocsi után. Behozta szerkesztőségünkbe, kérte segítsünk vissz ajuttatni a károsultnak. A becsületes megtaláló Kristóf Ervin, Debrecen, Tanácsköztársaság tér 20. szám alatti lakos volt, akinek jószándékú közreműködését — a táskák egyelőre ismeretlen tulajdonosa nevében is — megköszöntük. A két aktatáskát igazolt tulajdonosa szerkesztőségünk titkárságán átveheti. SEGÍTSÉGET KÉR EGV CSALÄD Megvásároltuk a gáztűzhelyet és beküldtük az igénylőlapot a gázszolgáltató vállalatnak Nyíregyházára. Mellékeltük az orvosi igazolást, s a kérvényt, amelyben so- ronkívüli bekötést kértünk. Ezt elutasították, igénylésünket csak 1976-ban teljesítik. Pedig a mi családunknak valóban nagy segítség lenne, ha használhatnánk a gáztűzhelyet. Három gyermekünk van. Velünk él idős, beteg, most veseműtét után ágyban fekvő édesanyám, és a feleségem is dolgozik. Keresetét nem nélkülözhetjük. Reménykedünk, hátha tudna segíteni a gázszolgáltató vállalat, ezzel megkönnyítenék helyzetünket — olvastuk Bodnár Sándor, Nyírmihály- di, Rózsa F. út 25. szám alatti lakos szerkesztőségünkhöz címzett levelében. SZUPERTELEFON „Kérem kapcsolják ki a rádiót. Nem érteni egy szót sem”. Hosszú hónapok óta kérik ezt azok, akik a MÉK nyíregyházi göngyölegtelepét hívják telefonon. A válasz meglepő: nincs rádiójuk, így kikapcsolni sem tudják. A beszélgetésbe erősen behal- latsző zenés vagy szöveges műsor valóban a Petőfi rádióé, amelyet télepük telefonvonala állandóan „fog”, következésképpen hívás esetén közvetíti. A hibát már jelentették a postának. Megjavítják a vonalat — ígérték. Ennyiben maradtak. KÖSZÖNET A SZOCIALISTA BRIGÁDNAK Kedves véndégeink voltak június 24-én. A Nyíregyházi Tempó Szövetkezet nyomdai részlege Augusztus 20. szocialista brigádjának tagjai jöttek el óvodánkba. Játékot hoztak gyermekeinknek. Kommunista műszakot tartottak, annak béréből szereztek örömet ajándékokkal kis óvodásainknak. A kicsinyek műsora, az azt követő közös játék, barátkozás nagy élmény volt. Köszönet érte a brigád minden tagjának — írta Kovács Gáborné, a nyíregyházi 12. számú napköziotthonos óvoda vezető óvónője. KÉSZÜLNEK A VÍZRENDEZÉSI TERVEK 1974. április 24-én észrevételt közöltek Szamostatár- falva Temető utcai vízáteresztő híd építésével kapcsolatosan. Osztályunk helyszíni szemlét tartott és tájékoztatásként elmondjuk, hogy a levélíró által közölt Temető utcai állapot csak kizárólag igen csapadékos időszakra vonatkozik, s a javasolt vízelvezetéssel viszont egy jelenleg még meglévő — szociális követelményeknek nem megfelelő — telepet veszélyeztetnénk. A Csenger Nagyközségi Tanács VB szakigazgatási szervéhez tartozó társközségekben folyamatosan készülnek a belsőségi vízrendezési tervek, s azok alapján az évenként rendelkezésre álló ösz- szegből megtörténik a munka végrehajtása is. Szamos- tatárfalva vízrendezési terve ebben az évben elkészül, megvalósítására azonban csak az ötödik ötéves tervben fog sor kerülni, addig átmeneti megoldásokat nem lehet engedélyezni, mert nem volna gazdaságos. Mátészalkai Járási Hivatal műszaki osztálya A LAKOSSÁGGAL EGYÜTT... A Kelet-Magyarország május 8-i számában javaslat hangzott el a parkokban elhelyezett padok rögzítésére, hogy oly módon előzzük meg a kerti padok rongálását és a park rendjének megbontását. Évekkel ezelőtt — nem kis költséggel — már éltünk ezzel a megoldással, azonban a betontuskók és rögzí- ..tőbilincsek ellenére is a padokat elmozdították és elvitték a helyükről: Tapasztalataink szerint még mindig egyszerűbb az elmozdított padokat visszaállítani, mint a sérült padokat megjavítani és helyreállítani. Pillanatnyilag sehol az országban nincs olyan megoldás, amely biztosítaná a padok állandó helyben maradását, itt kizárólag a lakosság és a hatóság együttműködése segíthet. Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat NEM LEHET MEGVALÓSÍTANI „Forgalmi változások” címmel közölt cikk írója „korszerűsítési” intézkedéseket sürget az állami úthálózat Nyíregvháza átkelési szakaszain és konkrét javaslatot tett a 4. sz. főközlekedési út Kossuth téri csomópontjában a balra kanyarodó járműforgalom letiltására a balesetek számának csökkentése érdekében. Közöljük, hogy a 4. sz. budapest—záhonyi főközlekedési út Nyíregyháza Kossuth téri csomópontjában van a 41. számú nyíregyháza—vásárosnamé- nyi valamint a 36. számú polgár—nyíregyházi főközlekedési út felsorolás szerinti kezdő, illetve végszelvénye. Az átmenő forgalom számára ezért valamennyi irányban a forgalmi kapcsolatot biztosítani kell. A balra kanyarodás letiltására csak akkor lenne lehetőség, ha az óránkénti 110—130 egységjármű számára útirányjelző táblákkal ellátott, megfelelő terelőutat tudnánk biztosítani. Jelenleg alkalmas terelőút nem áll rendelkezésre, á nagyívű kanyarodások letiltását nem lehet végrehajtani. KPM Közúti Igazgatóság Nyíregyháza SZERKESZTŐI ÜZENETEK Ráski Imréné fehérgyarmati olvasónk és munkatársának gyors-gépíró tanfolyamon való részvételéhez úgy járult hozzá a HÓDIKÖT fehérgyarmati telepének vezetője, ha a munkaidőkiesést más napokon pótolják, ugyanis e tanfolyamon való részvétel levélírónk érdekét szolgálja. A munkaadó elsősorban a tevékenységi körének megfelelő képzést tekinti elsődlegesnek, és ezt kedvezményekkel is támogatják. Olvasónk is ha ilyen oktatásban venne részt — munkájának alaposabb és tökéletesebb végzése érdekében — kedvezményekben részesülnél Kovács Sándor demecser! lakos ügyében a Nagyhalászi Nagyközségi Tanács csak akkor tud intézkedni, ha olvasónk megjelöli pontosan a levelében említett telek fekvését és helyrajzi számát, ugyanis ezen a néven a nyilvántartóban több ingatlan is szerepel. Mák Gyula nyíregyházi olvasónk kérését a Debreceni MÁV Igazgatóság csak később tudja teljesíteni, ugyanis a Vht. 139. §-ban előírtak szerint a magán fél részére való tartozás levonása sorrendileg az utolsó, és adósának nagyobb összegű vállalati tartozása van, így annak levonása után kerülhet sor olvasónkat megillető összeg letiltására. Krecz Péterné lónyai lakos termelőszövetkezeti tagsági viszonya 1968. április 1. napjától áll fenn. Ezt az időpontot megelőzően SZTK- járulékot sem fizetett, így a Társadalombiztosítási Bizottság e körülményre tekintettel hozta meg határozatát Csorvási Sándorné fehér-' gyarmati olvasónkat a Pedagógusok Szakszervezete Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága levélben tájékoztatta, többek között arról Is, hogy a pedagógusoknál a végzettségnek megfelelően a bérezésnek egy alsó és egy felső határa van, és munkahelyváltoztatás esetén a megállapodásnak megfelelően, de a két határon belül kell a bért megállapítani. így valóban előfordulhat az, hogy olvasónkat új munkahelyén kevesebbel sorolják be. Rartha Gyula ópálya lakos ügyében a nyírmadai Uj Elét Termelőszövetkezet intézkedett. Az állatkárjelentő nyomtatványt az Állami Biztosító vásárosnaményi járási fiókjához eljuttatták. Ha a kárösszeg a termelőszövetkezethez megérkezik, olvasónknak postán azonnal megküldik. Barczi János nyírkarászi olvasónk televízióját a kis- várdai GELKA-szerviz megjavította. A javítás anyaghiány miatt húzódott el. Ifj. Váradi Miklós nábrádi lakostól a termelőszövetkezet megvásárolta a felajánlott állatot. Olvasónk — amint erről a nábrádi Békeharcos Termelőszövetkezet tájékoztatta szerkesztőségünket — a vételár vonatkozásában elégedett, így panaszát elintézettnek tekintjük. Kovács Gyuláné uszkai olvasónk panaszát anyagi vonatkozásban - nem tartotta megalapozottnak a termelőszövetkezet vezetősége. „Amennyiben azonban a szövetkezet vagyoni helyzete megengedi — olvastuk a magosligeti Keleti Zöldmező Termelőszövetkezet elnökének levelében — úgy a jövőben a termelőszövetkezet a szociális alapját tovább növeli, mely nagyrészt a nyugdíj-kiegészítésben fog megmutatkozni.” Ez esetben gondoljuk olvasónk is számot tarthat a segítségre. jogászunk Írja A kisajátítási kártalanításról Kovács Zoltán olvasónk tulajdonát képezi egy házasbel- sőségi ingatlan, melynek összterülete 206 n.öl. Az Ingatlan egy .saroktelek, a lakóépület a teleknek az egyik utcai hom- /lokvonailára épült, az ingatlan bejárata pedig a másik oldalon van. Ezen az oldalon a lakóépület és a bejárat között egy kb. 6 méter szélességű élőkért van. Az ingatlanból út korszerűsi- tés céljából elrendelték a kisajátítási eljárást és ennek során 39 n.öl nagyságú területet Vettek el az ingatlanból úgy, hogy az előkertnök kb. a felét vágták le átlós irányban, ennek következtében a telek szabálytalan alakúvá vált, a közút pedig 1,5 méter közelségbe került a lakóépülethez. Az ingatlan beépítettsége a kisajátítás előtt 65%-Os volt, a kisajátítás következtében pedig a beépítettség foka kb. 80%-ra emelkedett. Az egyezségi tárgyaláson a kisajátító közölte, hogy a területért, amit kisajátított, nem fizet semmit, csupán a növényzetért, és a függő termésért hajlandó fizetni és ugyancsak nem hajlandó fizetni a visszamaradt terület értékcsökkenéséért sem. Olvasónk kérdése; milyen kártérítési igénnyel léphet fel az adott esetben? Miután a kisajátítás közút céljára történt, a kisajátítási törvényt akként kell alkalmazni, hogy figyelemmel kell lenni az 1964. évi III. Törvény (ÉT) megfelelő rendelkezéseire és ennek értelmében, minthogy az igénybe vett telekrész nem haladja meg a telek területének az egyötöd részét, a kisajátított területért valóban nem jár kártalanítási összeg. Ha az egyötöd résznél nagyobb területet vettek volna igénybe, akkor is csak az egyötöd részt meghaladó területért járna kártalanítás. Megilleti olvasónkat viszont a növényzetért és a függő termésért járó kártalanítási összeg, ugyanígy kerítés, vagy bármilyen más műszaki létesítmény ellenértéke, ami a kisajátított területre esik, továbbá ha a visszamaradó területben értékveszteség állott elő, úgy az értékveszteséget is köteles a kisajátító megfizetni. Téves az olyan állásfoglalás, hogy amennyiben a terület után nem jár kártalanítási összeg, mert az nem haladja meg az egész terület egyötöd részét, ügy egyéb kártalanításra sem kerülhet sor, mert nincs meg a kártalanítás megfelelő jogalapja. Ebben az esetben i's alkalmazni kell a kisajátítási rendelet 40. §-ának C. pontja és a 44. §-ban foglalt rendelkezéseket és a kisajátítónak meg kell téríteni azt az értékveszteséget, amely az Ingatlan egészének kisajátítása esetében a visszamaradt ingatlan értékének csökkenésében jelentkezik. Hogy ilyen értékcsökkenés van-e, vagy nincs, és ha van, milyen összegre tehető, — szakértőnek kell megállapítania. Ha ebben a kérdésben olvasónk és a kisajátító között egyezség nem történik, olvasónknak pert kell indítania a kisajátító ellen, a területileg illetékes járásbíróság előtt, annak hátárdejére a kisajátítási határozatban kioktatást kap. már most megjegyezzük, hogy a kisajátítási kártalanítási per költségmentes, tehát olvasónknak sem a törvénykezési illetéket, sem a szakértői költségeket nem kell előlegeznie, annak viseléséről a bíróság fog rendelkezni. Dr. Juhász Barnabás
